Gátat épít Budapest a Római-partra, döntött a Fővárosi Közgyűlés. Hogy pontosan milyen gátat, az még a jövő kérdése, négyféle változat szerepel az előterjesztésben, amik közül később választanak majd Budapest városatyái.
Ha nem a Nánási út vonalán, hanem közvetlenül a vízparton építendő (mobil)gát mellett döntenek, és közpénzből építik meg: nem lesz jó választás. Nem helyes ugyanis közpénzből megvalósított, az ingatlanok értékét jelentősen nővelő beruházással jutalmazni azokat, akik eltüntették a római-parti (bizonyos esetekben műemlék) csónakházakat, akik lakóingatlant építettek árterületre (még ha üdülőnek vagy csónakháznak is van telekkönyvezve).
Ilyen volt a Vöcsök II. műemlék csónakház
Ennyi maradt belőle
A gát régi követelése az itt élőknek és ígérete a helyi politikusoknak (bár érdekes kérdés, hogy III. kerületi választópolgárok-e egyáltalán, akik a Római-parton laknak, mivel üdülőben nem lehet állandó lakcímet létesíteni). Jelenleg a Nánási út-Királyok útja a lakóterület védvonala, ami a 2002-es (848 centiméteres), majd 2006-os (860 centiméteres) rekord vízállásoknál már csak bajosan tudott helyt állni – ezen túl már legális lakóingatlanok állnak, így megerősítése is indokolt.
Hogy mibe kerülne a beruházás? 2008-as becslések alapján akkori áron a Nánási úti változat 2,67 milliárd forintba, a vízparti vonalvezetésű mobilgát több mint 2 milliárddal többe, 4,8 milliárd forintba került volna, de a többi változat között akad olyan is (a helyi vállalkozók elsősorban ezt preferálják), ami 6-8 milliárdba kerülne. Összehasonlításképpen: a Széll Kálmán tér 3 milliárdból újulna meg.
Az árterületre (hullámtérbe) épített, négyzetméterenként 350-800 ezer forintot érő ingatlanok védelme nem közfeladat, így nem lenne helyes közpénzt fordítani értékük növelésére sem. Ha azonban ottani ingatlanok tulajdonosai vállalják a néhány milliárdos többletköltség fedezését, akkor annak nincs akadálya.
