Ma választ elnököt, ügyvezető igazgatót és elöljárósági tagokat a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), május 15-én pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tart tisztújítást. A választásokon lényegében a régi vezetés kaphat újra bizalmat – lehetséges kihívójuktól már az antidemokratikus fordulatokban bővelkedő, a legszebb pártbelharcokat idéző jelölési folyamat során megszabadultak.
Míg az elnökök személye többször változott 1990 óta, a BZSH és a Mazsihisz operatív vezetője változatlanul Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató. Az 1935-ös születésű Zoltai zöldségesként kezdte a pályáját, majd a Mikroszkóp Színpadon Komlós Jánosnak lett a jobbkeze. Az '56-os forradalmat követően csatlakozott a Munkásőrséghez és lépett be az MSZMP-be. Nagyon (kritikusai szerint: túl) jó kapcsolatot ápol a szocialistákkal, például egy lehallhatott telefonbeszélgetés szerint Hunvald György is hozzá fordult segítségért, hogy elsikálják az ügyét a Központi Nyomozó Főügyészségen. Tavaly, a kormányváltást követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. régi vezetése az utolsó pillanatban adott át egy félmilliárdos értékű XII. kerületi ingatlant a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak (Mazsök), melynek szintén Zoltai a kuratóriumi elnöke.
A Zoltai-féle vezetés kihívója Heisler András lett volna, aki egyszer már volt a Mazsihisz elnöke. Akkor is szorgalmazta a BZSH és a Mazsihisz gazdálkodásának átláthatóbbá tételét és nyugdíjba vonulásra szólította fel Zoltait – végül maga kényszerült távozni. Heisler most vitára hívta Zoltait, hogy ott mindenki megismerhesse, melyikük hogyan képzeli el a magyar zsidóság jövőjét. Heisler a saját véleményét a Hvg.hu-ra is megírta: szerinte sokat változott '90 óta a hazai zsidó közélet, s a zsidó reneszánsz eredményeként létrejött intézményekkel, például a Bálint Házzal, a Szarvasi táborral vagy más civil alapítványokkal a Mazsihisz nem tudott (és nem is nagyon akart) mit kezdeni. A vita azonban nem jött létre, sőt, időközben Heisler a lehetőségét is elvesztette, hogy akár a BZSH, akár a Mazsihisz tisztújításán megmérettesse magát.
Heisler ugyanis hiába futott neki többször is, hogy jelöltté válhasson, a Zoltai irányítása alatt álló apparátus végül megakadályozta azt, így sem a Mazsihisz, sem a BZSH jelölőlistáján nem szerepel, mint ahogy a Mazsihisz küldöttjei között sem. A hosszas hercehurca során számos alkalommal hivatkoztak olyan összeférhetetlenségi és egyéb kritériumokra, amit a Mazsihisz alapszabályában egyáltalán nem szerepel. A mostani jelölési eljárásban újra előkerült a régi probléma, hogy a hitközségi közgyűlések résztvevőinek jelentős része a hitközség alkalmazottja, így közvetlenül is függ az ügyvezető igazgatótól.
Hogy hova vezethet ez a konfliktus? Heisler a Bét Dinnél, a zsidó rabbinikus bíróságnál keresne jogorvoslatot a választási eljárás során őt ért sérelmek miatt. Úgy látja: „A szabálytalanságok a választási folyamat során tételes választási csalásba mentek át, ami a megválasztandó régi-új vezetés legitimitását és tárgyalási pozícióit mélyen aláássa. Ilyen háttérrel nem lesz könnyű a mindenki által ismert gazdasági és politikai helyzetben egyben tartani a neológiát, de megkockáztatom, nem is lehet.”
A Mazsihisz hegemóniáját már eddig is megkérdőjelező kormányzatnak valószínűleg nem lenne ellenére egy ilyen forgatókönyv, azaz ha a Mazsihisz képviseleti pozícióinak meggyengülésének szervezeti következményei is lennének. A kormányzati szándék ebben az esetben ráadásul találkozhat a Mazsihisz működését régóta hevesen kritizáló zsidó szervezetek és közösségek támogatásával, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségtől, a Szombat folyóiraton át, egészen a szép emlékű Judapest blog köreiig.
