Alkotmányellenesnek találta a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság. Ismét. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter reagálása szerint „az Alkotmánybíróság jogi szempontok alapján hozza döntéseit, és ezek nem mindig esnek egybe a társadalmi igazságosság követelményeivel”. „A Fidesz meggyőződése szerint az Alkotmánybíróság ma Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott” – ezt pedig Lázár János mondta.
A 98 százalékos különadó nem egy sikertörténet. Első elfogadása óta világossá vált, hogy nagy részt nem az eredetileg megcélzott érdemtelen, pofátlan végkielégítések esnek a törvény hatálya alá, hanem az évtizedes közszolgálati pálya lezárásaként járó juttatások. Ahogy sokan már a törvény elfogadásakor is mondták: hiába macerásabb, mindenképpen helyesebb lett volna a tisztességtelen végkielégítéseket egyesével, bírósági úton visszakövetelni.
S ha az Alkotmánybíróság már másodszor meszeli el az általunk beterjesztett jogszabályt, akkor nem az ország érdekeivel és hasonlókkal kell takarózni, hanem szépen csendben, lehajtott fejjel elismerni, hogy második nekifutásra sem sikerült a játékszabályok keretei között maradni, s erősen fogadkozni, hogy harmadszorra már minden rendben lesz. Főleg, ha olyan szabályokról van szó, amilyeneket a jelenlegi kormánypártok nem vitattak, sőt, építettek rájuk.
A KDNP érvelése abszurd (mi más, ha nem jogi érvek alapján dolgozna egy bíróság?), de a Fideszé sem igaz. Az Alkotmánybíróság döntése ugyanis az ország érdekeit, a jogbiztonságot szolgálja. Visszamenőleges hatállyal jogszabályokat alkotni – bármennyire nem tetszenek is a régiek – egyáltalán nem polgári eljárás. Ha elfogadottá válna, akkor senkinek egy szava sem lehetne, ha a jövőben egy megfelelő felhatalmazással bíró Schiffer-Szili-Vona kormány nem csak a fülkékben történt forradalmat vonná kétségbe, de a választási törvény megfelelő visszamenőleges módosításával a Fidesz 2010-es győzelmét is elvitatná, kijelentve, hogy Orbánék kormányzása illegitim volt.
