Döbbenetes volt olvasni a Falanszter blog minapi bejegyzését: több mint 200 eklektikus és magyar szecessziós stílusjegyet magán hordozó épület lebontásával modernizálnák Szabadka belvárosát. A blog szerint, bár a tavaly nyáron elkezdett munkálatokat a mostani helyhatósági, és a jövőre esedékes parlamenti választások miatt felfüggesztették, eddig 16 városképi jelentőségű és műemlék épület látta a „rekonstrukciós folyamat” kárát.
Az írás lényege: Szabadka 2004 novemberében megválasztott koszovói szerb származású polgármestere, Saša Vučinić és a többségében szerb képviselőkből álló önkormányzat tavaly januárban adott zöld utat adott a magyar szecessziós műemlékekben gazdag észak-bácskai város történelmi belvárosának szinte teljes lebontásához.
A Petar Andrić főépítész jegyezte 2006-os részletes városrendezési terv úgy kalkulált, hogy pár éven belül a vajdasági város 3700 ember lakta belvárosa hamarosan 7052 fősre fog duzzadni, ami 88 százalékos népességnövekedést jelent majd. A tervezett lélekszámbővülés eredményezte azt: a városvezetés 2010-ben megengedte, hogy a XIX. században átadott, magyar stílusjegyeket felvonultató, a közép-európai szecesszió legszebb földszintes és egyszintes épületeit lebontsák. A helyükre négy – öt emelet magas, „balkánias ízlésben megfogalmazott” irodai, kereskedelmi és lakófunkciókat kiszolgáló betonblokkokat telepítenének - írja a Falanszter.
A tanulmány kimondja: nemzeti kulturális örökségnek csak a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szecessziós Városháza és a Zsinagóga számítanak. Az eklektikus, 1858-as Arany Bárány Szálloda lebontásával (egy másik terv szerint homlokzatának meghagyásával) bővítenék ki a szomszédos 1972-ben átadott társasház alatti szupermarket területét. A Hajós Alfréd tervezte egykori Magyar Állami Hitelbank 1911-ben felavatott eklektikus stílusú saroképületet úgy bontanák le a legutolsó megismert tervek szerint, hogy az épületből csak a fő-és mellékhomlokzatok maradnának meg. Szabadka belvárosának teljes átformálása 2020-ban fejeződne be a bizánci-szerb stílusban épült Star Mozi lebontásával. A Falanszter számos további példát sorol a tervezett városrombolás céljaiból.
A bontási nagyüzem azonban még nem kezdődött el: az idei évben megtartandó helyhatósági, és a jövőre esedékes parlamenti választások miatt az önkormányzat pár héttel ezelőtt felfüggesztette a bontások folytatását - a blog szerint abban a hitében, hogy így megtarthatja a lakosság szavazatokban mérhető jóindulatát. Lovas Ildikó korábbi művelődési tanácsos szavaival élve: „a szakmaiság és a város iránti alázat hiánya mellett Szabadkán durva politikai és gazdasági akarnokság is megmutatkozik.”
Itt tartunk most. Egyes általunk olvasott kommentárok annyiban árnyalják a képet, hogy nem elsősorban bevándorló szerbek vs. magyar múlt konfliktusban kell elhelyeznünk a szomorú történetet, mivel egész Vajdaságban akut probléma a várostervezési koncepciók kidolgozása, és például a Szabadka jelképének tartott timpanonos színházépületet a magyar városvezetés idején bontották le. A rombolás lehetősége pedig nem jelenti azt, hogy mindent ténylegesen el is fognak dózerolni - ugyanakkor láttunk mi már karón varjút, Káeurópa itteni szegletében.
Az épített örökséget, a helyi hagyományokat nem tisztelő, nyilván a városvezetés és az ingatlanfejlesztő lobbicsoportok összefonódásán alapuló nyomulás tehát túlmutat az etnikai konfliktuson. Hasonló problémákkal nem egy magyarországi városban, vagy akár Budapest egyes kerületeiben is találkozhatunk. Lehet, hogy ennyiben mi is balkanizálódunk.
Hat éve jártam Szabadkán, hatalmas élmény volt a kompakt kis századfordulós, szecessziós, enyhén kopott hangulattal rendelkező, gyönyörű fasorokkal ékesített belváros, a fotók is akkor készültek. Pánikot mi sem akarunk kelteni, de azt kell mondanom: ha van haszna a ma olyannyiszor hangoztatott kulturkampfnak, akkor talán ez esetben lenne értelme összefogni és küzdeni értékeinkért.
Szerbiai, vajdasági, magyarországi, szerb vagy magyar civil egyesületek, kulturális intézmények, a magyar kultúrdiplomácia, s netán uniós, vagy éppen UNESCO-szintű intézmények is foglalkozhatnának a kellő gyorsasággal és eréllyel az üggyel. A rombolás előtt vagyunk még. Információink szerint májusban lesz egy szecessziós örökségvédelemmel foglalkozó konferencia Szabadkán, érdemes lenne ott minél komolyabb szinten megjelennie az ügy iránt érdeklődőknek. Megmenthetjük még Szabadka múltját, a közös jövő számára.
