Szörnyű idők; padlógázzal közlekednek a fideszes kultúrfasisztákok szerteszét. Nem elég, hogy már nincs szabad sajtó, nem elég, hogy a színházi és tévés kultúrkampfban elesett modernek száma durván meghaladja a tűrhető szintet, most még ellehetetlenítik, bezárják, sőt kinyírják a Tűzrakteret is. Részletezni is felesleges a T/3 mögött tornyosodó monolit hatalmat: ŐK. A dolog az utcai tiltakozás szintjéig fajult, így ma délután háromtól „Megvédjük a TŰZRAKTERET!” felvonulás és tüntetés lesz a hatodik kerületben. A jeles alkalomból ajánlok néhány gondolatindítót, hogy megfelelő szellemi töltelékkel indulhassunk neki a demonstratív zenehallgatásnak.

  Először is néhány figyelemreméltó cím:

Kilátástalanság: élő adásban küzdöttek a Tűzraktérért (Hírszerző hír)

Tűzraktér: a kultúrpolitika csődje (LMP közlemény)

„A fiatalok mehetnek a talponállókba” (FN.hu hír)

A Tűzraktér bezárása – mit vesz még el a Fidesz a fiataloktól? (LMP közlemény)

  Nagyjából egy hónapja forr a levegő terézvárosi szórakozóhely és alkotóház körül. A mindenféle internetes cikkek, közlemények, videós riportok alapján itt tényleg egy oltári genyó, ráadásul száz százalékban indokolhatatlan, erőből keresztülvitt lépés készülődik, melynek következtében művészek százai maradnak tér, alkotási lehetőség nélkül. A Narancs cikke egyenesen olyat szól, hogy a „terézvárosi önkormányzat egy ideje már próbálja ellehetetleníteni az egyedülálló belvárosi alkotóház, a Tűzraktér működését. Az indok olykor az épület veszélyessége, olykor valami egészen más – igazából egyik sem áll meg a maga lábán.” Továbbá a már említett fn.hu-s cikk a hatodik kerületi vezetés és a Tűzraktér vitája láttán, a tanácstalanság és az indokolhatatlanság kifejezéseként röviden úgy fogalmaz: „Hogy mi történt, rejtély.”

  Itt azért álljunk meg egy ásónyomra.

  Ha feltételezem is, hogy a terézvárosi önkormányzatban natural born művészetellenes, konzervatív vérszopók ülnek, azért azt nehezen képzelem el, hogy teljesen alaptalanul, vagy legalábbis natúr hatalmi gőgből vegzálnak cuki hippiket, zsonglőröket és alternatív stencilművészeket. A napokban tök véletlenül befújt a szél az ablakon pár dokumentumot a kerület és a Tűzraktér megállapodásának kezdetéről. Az alábbi megállapodás 2008. május 8-án kelt a Tűzrakteret működtető Art Sector Alapítvány és Verók István akkori polgármester között.

  A fenti megállapodást nagyjából hónapról hónapra, időszakról időszakra újították meg a felek, változatlan feltételekkel. Ezek a dokumentumok rendre úgy végződnek, hogy a határidő lejártával az épületet ki kell üríteni. (A megszokott hosszabbítások miatt persze valójában sosem kellett kiüríteni.) Valamint 2008 májusa óta változatlan az a kitétel is a megállapodások hosszabbításaiban, hogy a Használó „kiállítás és kulturális események rendezése céljából” kapja meg a Hegedű u. 3. alatti, amúgy 3500 négyzetméter alapterületű ingatlant, teljesen ingyen. Pontosabban 2010 júniusáig teljesen ingyen, egy akkor kelt testületi döntés értelmében azóta az Art Sector havi 120 000 forint plusz áfát fizet. Mondott alapítvány 2008 óta úgy írja alá a megállapodásokat, hogy abban világosan benne van az ingatlan pályáztatása.

  Mindebből több dolog is világos. Először is a Narancs legalábbis csúsztat abban a kitételben, hogy igazából az önkormányzat semelyik érve sem áll meg a saját lábán. Az önkormányzat érvelése ezúttal annyi, hogy az Art Sector és a Tűzraktér nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően működteti a helyet, hiszen egy „kiállítás és kulturális események rendezése céljából” kiadott épületbe sehogy sem fér bele egy komplett szórakozóhely, romkocsma, kvázi alvállalkozói rendszerben kialakított 400 fős művészház. Akárminek is indult az éppen költözés után újra felálló Hegedű utcai Tűzraktér 2008-ban, mára rendesen túlnőtte az eredeti szerződés kereteit. Ami – nekem legalábbis – egyáltalán nem gond, de jogi szempontból mindenképpen rendezetlen, zavaros, támadható. Ez a korábbi kerületvezetést nem zavarta, az újat viszont igen. Mivel 3500 négyzetméteres műemléképületről van szó (eredetileg egyébként iskola volt), ráadásul a hatodik kerület nevével igen összeforrt az ingatlankezelés kifejezés, nem éppen pozitív csengésben, jogos igény a kerületvetetés és a vagyonkezelő részéről, hogy szerződési pontosságú helyzeteket teremtsen, mindenhol. (Az az érv nem ér, hogy bezzeg 2008 előtt szartak az üresen álló, omladozó, nagybetűs műemlék Hegedű3-ra, most meg milyen fontos lett hirtelen.)

  Nézzünk ezután egy másik hülyeséget. Azt a – leginkább az LMP-re jellemző – agyhalott érvelést rég el kéne felejteni, hogy itt a Fidesz elvesz a fiataloktól, a Fidesz bezár bármit, ellehetetlenít bárkiket is. Ebben a történetben olyan, hogy A Fidesz, kurvára nem létezik. Elég meghallgatni a Tilos rádióban zajlott kerekasztal-beszélgetés hanganyagát, ahol Szőcs „nagyon szeretem az aprósüteményeket” Géza költő-államtitkár világosan elmondja, hogy szerinte a Tűzraktér fontos értékegyüttes, mely „a nemzetnek és a hatodik kerületnek is fontos lehet, hiszen olyan attraktív csoport ez, mely ide érdeklődést, tőkét is vonz”, mert ami itt létrejött, az „spontán, ösztönös, mesterségesen létrehozhatatlan”. (Ezután Szőcs hosszasan fikkantja a súlyos milliárdokból összehunvaldolt Eötvös10 kultúrházat, mely a nyomába sem ér az ahhoz képest fillérekből kultikussá emelt, hallatlanul népszerű Tűzraktérnek.) Sőt – gatyát felkötni, terézvárosi fidesznyikek! – Szőcs száját még az a mondat is elhagyja, hogy „minden olyan eszközzel, ami rendelkezésünkre áll, szeretnénk megmenteni a Tűzrakteret”. (Bár olyan sok eszköze, valljuk be, nincs.)

  Félreértés ne legyen, pontosan értem én a Tűzraktér érvelését. Én is biztos a fenekemet is a földhöz verdesném vidámságomban, hogyha szinte ingyen megkapnám valakinek a házát arra, hogy abban kedvemre, 0-24 óráig zenélhetek, szobrászhatok, festhetek, ördögbotozhatok, sőt, ilyen célból odahívhatom 374 haveromat is, esténként pedig téphetünk a pincében. Ez a fajta szabadság állati jó érzés. Viszont olyan nincs, hogy nem ér a nevem, rám nem vonatkoznak jogszabályok, szerződések, és kiakadok ha tulaj bácsi (néni) néha ránéz a házára, sőt, újratárgyalná a jogilag kaotikus helyzetemet. Pontosan tudom, hogy a Tűzraktérben rengeteg jószándékú ember gyűlt össze saját és mások örömére, de azért ne higgyük, hogy ez a dolog kizárólag nonprofit, tisztaszemű alkotók és cuki hippik játszótere. Itt azért súlyosan nyereséges bulik szervezhetők, erre-arra ki lehet adni néhány szobát/termet is, szóval működtethető egészen pöpec piaci körülmények között.

  Az önkormányzat álláspontja Simonffy Márta kultúráért felelős alpolgármester (aki BTW eredeti foglalkozását tekintve textilművész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke, tehát, gondolom, tudja, hogyan néz ki és mit akar egy mívész) nyilatkozatai alapján világos: a már hivatkozott tilosrádiós beszélgetésben elmondta, hogy a pályázat nyílt, várják az Art Sector indulását is, semmilyen módon nem rekesztik ki őket. A megváltozott feltételek között havi 3 millió forint plusz áfa összeget kérnének, ami a valamikori ingyenes használathoz képest tényleg jelentős szopóroller, nem vitatom. Az az érvelés viszont gyenge, hogy a Tűzraktérnél nem volt idő erre felkészülni; a dokumentumok szerint már 2010 novemberének végén tájékoztatták őket a várható feltételekről, az ottani, első kiürítési határidő ráadásul január elejére szólt, amit később kitoltak áprilisig. Négy hónap tán már elég felkészülési, gondolkodási idő.

*

  Most, hogy mintegy nyolcezer karakterben stoplis cipővel ugráltam szerencsétlen tűzrakteresek hátán, gyorsan el is mondanám, miért nem támogatom mégsem azt, hogy a pályáztatás és az ügymenet az önkormányzat tervezett formájában valósuljon meg.

  Ennek oka egyszerű: a Tűzraktér jó hely. Míg például anno a mélysötét bunkók és gyengére-butára szívott molekulák megőrzőjeként funkcionáló Kultiplex dózerolásának őszintén tapsoltam, vagy nem bírtam jól érezni magam a szűk és kényelmetlen, plusz pofátlan árakkal dolgozó West Balkánban, addig a Tűzrakteret olyan helynek találom, ahol tényleg elsőre megfog valami nehezen utánozható légkör, és nem csak a cuki hippik, alternatív szűknadrágosok és liberális tudjukkik érezhetik jól magukat. Amellett, hogy messze túlinterpretált a dolog művészi értéke (értsd: erős túlzás, amit néhol elpöttyintenek, hogy ti. ilyenből egész Magyarországon, SŐT egész Európában ez az egy van, továbbá nem hiszem, hogy egész Budapesten csak itt lehet zsonglőrködni tanulni stb.), nagyon sok jó produkciót bemutattak itt, nagyon sok minőségi zenei előadást elhoztak ide, akár külföldről is. Ezen túl valóban igaz, hogy a Budapestre érkező fiatal nyugati turistáknak, diákoknak egy ilyen hely még fontosabb élmény/látványosság, mint a Szépművészeti Múzeum vagy a Citadella. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a városnak vagy az önkormányzatnak olcsó keleti útra érkező angol hülyegyerekek igényeit kell szolgálni, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az olcsó keleti útra idelátogató angol hülyegyerekek egy idő után megnőnek, és bizony ezeken az élményeken múlik, hogy később, visszajönnek-e felnőttként, immár a Szépművészeti Múzeumot és Citadellált is megnézni, majd ideküldik-e aztán a gyerekeiket tanulni, esetleg.

  Tehát habár így ex katedra ki is jelenteném, hogy de jure az önkormányzatnak van igaza a vita lényegi pontjain, de facto mégis elég jó lenne valami olyan megoldás, amiben jogilag gatyába rázva, rendbe téve kiegyezik az önkormányzat és a Tűzraktér, ezen pedig az a horribile dictu sem változtatna, hogy ezek valahol mélyen biztos nem csípik egymást.