Holbein: Követek (részlet)
A Google jött, látott és győzött – immár a kultúra internetes közvetítése terén is. A héten indult Google Art Project új fejezetet nyitott a webkettes alkalmazások között: otthoni fotelünkben ülve tárulnak elénk a világ legfontosabb múzeumainak féltett kincsei.
Ódon műszer, egy korabeli óra számlapja egy repedezett festményfelületen – első kattintásra épp ez a részlet látható a projekt honlapjának (googleartproject.com) hátterében. Mint a jobb alsó sarokból kiderül: Hans Holbein Követek című festményének egy óriásira nagyított, pár ecsetvonásnyi részletéről van szó. Ötszáz éves festékfoltot láthatunk megapixelekre konvertálva. A háttér minden frissítéskor változik: újabb és újabb festmények kerülnek random módon a szemünk elé. És ezek csak ízelítők egy most kezdődő kulturális kezdeményezésről, amire a legjobb jelző: fantasztikus.
Az Art Project a Google internetes óriáscég legújabb dobása, amivel a világ különböző kontinenseinek legfontosabb kincseit osztják meg ingyen az internetet használó több milliárd emberrel. A virtuális gyűjtemény 17 világhírű múzeum 1061 műkincsét, 486 művész alkotásait mutatja be. A honlapon barangolva háromdimenziós sétát tehetünk, teremről teremre járva az önmagukban is értékes múzeumépületekben. Az egyes termekben ráközelíthetünk a kiállított festményekre, és értsük ezt szó szerint: ecsetvonásokig nagyítva böngészhetjük Van Gogh, Manet avagy Turner festményeit. Az egyes képek mellett előhívhatjuk a részletes információkat: a festmény magyarázatát és történetét, a festő életét és többi alkotásának listáját, és több esetben művészettörténészek vagy éppen maguk a kortárs alkotók is beszélnek egy videón a műről.
Hogy működik az Art Project?
Art Project a színfalak mögött
Az egymáshoz kapcsolódó információkból már ebben a kezdeti állapotban is egy szinte kimeríthetetlen hálózat áll össze, amelynek segítségével elmerülhetünk a magaskultúrában anélkül, hogy elhagynánk fotelünket és számítógépünket. A Google a londoni National Gallery-tő a szentpétervári Ermitázsig, a New York-i Metropolitantől a firenzei Ufizziig, az amszterdami Rijksmuseumtól a Versailles-i palotáig fogta össze a múzeumi világ krémjét - és a lista a végtelenségig bővíthető. Magyar múzeum egyelőre nincs a szűk listán, az alkotások között is csak egy magyar szobor található: Jovánovics György egy műve. Remélhetjük, hogy a folyamat beindul, újabb és újabb múzeumok csatlakoznak majd a projekthez, és a Google Art Project segítségével minden internet-használható átélheti és megismerheti a művészettörténet remekműveit. És ehhez nem kell elutazni a világ másik sarkába.
Az Art Project akkor is tiszteletreméltó kezdeményezés, ha egyébként nem pótolhatja az igazi múzeumlátogatást, az alkotásokkal való személyes találkozást. Erre azonban a földlakók többségének sajnos nincs lehetősége. Az internet viszont jóval szélesebb tömegekhez jut el. A világháló, amely egykor a hidegháborús félelem, az amerikai hadsereg és az egyetemek kapcsolattartásának igénye teremtett meg, a 21. századra az ismeretek, a műveltség demokratizálásának korszakát hozta el. A honlapot a patinás londoni Tate Britainben mutatták be a nagyközönségnek kedden, az eseményen felszólalt Sir Nicholas Serota, a múzeum igazgatója is: „A projekt egy újabb nagy előrelépés. Páratlan lehetőséget ad az embereknek, hogy igazán közel kerüljenek a művészet nagy alkotásaihoz.”
Sir Serotának igaza van: a Google valószínűleg többet tett az ismeretek, információk világméretű átadásáért, bolygónk és civilizációnk megismeréséért, mint bármilyen nemzetközi szervezet vagy nemzeti kormány. A mindenki által használt keresőprogram; a levelezőrendszer; a Föld aprólékos, virtuális bejárását lehetővé tévő Google Earth és Google Maps térképei, fotógyűjteményei, útvonaltervezői; a nagyvárosok és egyes országok teljes bejárását lehetővé tévő háromdimenziós Street View szolgáltatás után a kultúra közvetítésére vállalkozik az óriáscég. A nemes feladat első állomását kiválóan teljesítették.
*
(A Magyar Nemzet február 3-ai számában megjelent cikk bővített változata)
