Szívküldivel és helyi nyelven mondott köszönettel emlékeznek meg lelkes koszovóiak azokról a nemzetekről, amelyek elismerik a Szerbiától elszakadt kis balkáni ország függetlenségét. A bájos KosovoThanksYou honlapot követve szembesülhetünk egy internet-korabeli államalapítás folyamatával, miközben a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok ismeretlen és szórakoztató epizódjaival is találkozhatunk.

 A köszönő koszovóiak emelkedett hangnemben ajánlják a honlapot a nemzet tagjainak és barátaiknak a világ körül: „A Koszovói Köztársaság kikiáltja a függetlenségét. 2008 február 17., 15:49. Megtisztelőnek tartjuk, hogy a mi nemzedékünk láthatja ezt a napot, tudatosak vagyunk, és készek arra, hogy elinduljunk az itt kezdődő úton. A jövőnk Európa. Szívünk mélyéből mondunk köszenetet, hogy mellettünk álltak a legrosszabb időkben. Emlékül azoknak, akik életet adtak és életet vesztettek, szerettek és még mindig hiányoznaj. Béke és fényesség uralkodjon!”

  Precíz statisztikai adatokkal és grafikonokkal ábrázolják, hogyan halad az államalapítás a kikiáltástól a nemzeti jelképek elfogadásán át a titkosszolgálat felállításáig - ha Szent István ezt megérhette volna!

  A honlapon vezetett listáról kiderül, hogy mindenkit, még Albániát és az Egyesült Államokat is megelőzve Costa Rica volt az első állam, amely elismerte Koszovó függetlenségét, még a kikiáltás napján. Talán az időeltolódásnak és egy éber diplomatának köszönhető a különleges kegy? Muchas gracias!!! - írják mindenesetre a villámgyors közép-amerikai országnak a hálás koszovóiak. Mint látható, az első hetekben a nyugati világ államainak túlnyomó többsége bevette a függetlenek klubjába az elalbánosodott, sokat szenvedett hegyi országot. A gyurcsányi Magyarország egy hónapot csúszva, Monaco és Horvátország döntése között okézta le Koszovó önállóságát.

  Beszédesek azonban a nyugati világ kivételei: Spanyolország és a kisantant (Románia, Szlovákia és persze Szerbia) máig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, amelyben nem nehéz észrevenni a helyi kisebbségi kérdés okozta, khm... érzékenységeket. A mozdulatlan mozgatók közé tartozik két óriás: Oroszország és Kína is. Amíg ők hiányoznak a listáról, addig az ENSZ BT nem fogja egyhangúan elismerni a koszovói függetlenséget.

  Pristina persze addig is keményen küzd. Az Európai Unió Koszovót potenciális tagjelölt államnak tekinti, ugyanakkor a koszovói külügyminiszter szerint az EU-val történő tárgyalások mindenki másnál lassabban zajlanak. Marad az aprómunka: a kezdeti lendület után országról országra lobbiznak a koszovóiak az elismerésért, amit a köszönő honlap pedánsan követ. Elsősorban harmadik világbeli országok akadnak a balkáni horogra - érdekes módon nem túl sok arab ország ismeri el a kilencven százalékban szunnita muzulmánok lakta Koszovót.

  A világ azonban nagy, országból pedig egyre több akad: Libéria és Nauru, a Dominikai Köztársaság és Gambia, Dzsibuti és Tuvalu ismerték el mostanában ünnepélyesen a függetlenséget, az új barátokat szívecskékkel és vöröslő New! feliratokkal ünneplik. Zikomo!!! Fakafetai!!! Kili so chapur! Kelangan! Kulo maluhlap! Kam magar!! Varah bodah shukriyyaa!!! Haparu ma hatawahi!!!! Hát egy koszovói honlap kell ahhoz, hogy ennyi szép nyelven megtanuljuk azt: nagyon köszönöm?!

*

  A koszovóiak azonban nem egyoldalú köszönetnyilvánításokkal akarják letudni a dolgot, hiszen ez már náluk is a webkettő kora. Természetesen Facebook-csoportot is indítottak, de a honlapon is üzenhetnek a nemzetnek a külföldi barátok. A Függetlenség Fala nevű rovatban nemzetközi társaság nyújtja baráti kezét Koszovó népének.

  „India, and China, you have to recognize Kosova, because the people has the right to live free. Greetings from Germany” - írja Arnold Németországból, és ki mer szembeszállni egy germán Arnolddal? „You have turkey full support…welcome to wrold new country kosovo…i very very love you Kosova…forever Kosova and Turkey brothers” - lelkendezik a török Taner. „I think there is no doubt that Kosovo is a country in the southeast of Europe. So today I write this letter to show my support of Kosovo” - hangsúlyozza Guanhuai Kínából, aki reméljük, ma is megvan még, és jó egészségnek örvend! „MY HART IS WITH ALL OF YOU” - írja Lorenc, egy Ausztráliába szakadt albán. Lokális és világbéke-pozitív üzenetet hordoz a szerb Dejan üdvözlete: „Good luck with your new country. Greetings from Serbia. Dejan.”

  „I am ethnically Irish-Filipino and nationally American. My people fought for their independence and won. And all three nations are now wonderful, flourishing democracies... Kosovo made the world proud, and you should be proud of yourselves, too” - írja a sokszínű Dan New Jersey-ből. Az amerikai Sam korán ráébredt a polgári öntudatra és a demokrácia-export éthoszára: „Dear Kosovo, My name is Sam, and I am a fourteen-year-old in Minnesota. I'm wishing you good luck!... Is there any place where we can donate money to help the people of Kosovo?” Fanyar helyzetfelismerésről tanúskodik a szintén amerikai Darryl üzenete: „My country, the United States, just officially recognized your independence from Serbia. I look forward to visiting Kosovo early in the spring. Thank you for waving my flag, at least someone in Europe still loves us.”

 Meanwhile in Kosovo

*

  Ha nincs ez a honlap, nem találkozhattunk volna James Berisha történetével sem, aki Koszovóért repül. A Flying for Kosovo projekt gazdája egy Koszovóban született, de azóta világpolgárrá felnőtt albán, aki gyerekkori álmát követve pilóta lett. Berisha 2009 tavaszán felszállt a texasi El Pasóból, hogy végigjárja világot, és minden érintett országban támogatást szervezzen Koszovó függetlenségének elismeréséhez.

  Akkurátusan vezetett blogján elmeséli találkozásait csádi lapszerkesztőkkel, közép-afrikai miniszterekkel, taxisofőrökkel, zöld foki szigeteki külügyminiszter-helyettesekkel; a Karib-tengeren fekvő Antigua- és Saint Kitts and Navis-beli politikusokkal és Martinique szigetének szépségeivel. Világutazás a hazáért, lassan két éve. Ilyen emberek ezek a koszovóiak.

 Talán a kitartó pilóta munkásságának is köszönhető, hogy még Szomália is elismerte Koszovó független államiságát. „The Government of Somalia is aware of the vital contribution that the Republic of Kosovo has given to the stability and peaceful coexistence in the Balkans.” Így. A koszovóiakhoz hasonlóan mi is szívünk mélyéből szeretünk minden népet, még a szomálikat is, de azért halványan hunyorogtunk, amikor azt olvastuk, hogy a lator Szomália_államiságot_ismer_el. Ki jogosult erre éppen ma a kalózok földjén? „Arrgh, me, matey!” Oké, nincs több kérdésünk!

*

  Végezetül nézzük meg Novák Tamás és Skrabski Fruzsi riportját három évvel ezelőttről (majd Nagynovák elemzését az egyéves születésnapról), a függetlenség lázában égő Koszovóról, amely azon kevés helyek egyike a nagyvilágban, ahol az amerikai zászlót nem elégeti, hanem büszkén lobogtatja a tüntető tömeg.