Kommentszűrés
’10 dec
15
12:01

Hogyan tovább, magyar film?

Írta: JohnnyLillibrogida

  „Reméljük, továbbra is készülnek Magyarországon filmek, senki nem akarja, hogy ne készüljenek!” - nyilatkozta a napokban a fiatal, filmszemle fődíjas rendező. Ebben majd mindenki egyetért. De hogyan, kik, miből, milyent?

  A hangos érdekérvényesítésre is képes filmszakma viszonylagos csendben figyelte, hogyan alakítja át a kultúrpolitikai hatalomváltás a változásra megérett filmes struktúrát 2010-ben. Az utóbbi hetekben az események felgyorsultak. Míg a gyorsan változó jogszabályi környezetet és a közmédia új szervezeti rendszerét tanulta a hazai média, a mozgóképes szakmát botrányos ügyek rázták meg, amelyek egyértelművé tették, itt sem tartható fenn a régi rend, és az erkölcsi megújulás nem opció, hanem kötelesség. A megújulás alapja pedig nem lehet más, mint a közönség szolgálata. Az elmúlt években sok mindenki a filmesek érdeklődésének előterébe került: producer, alkotó, kurátor, újságíró, elnök, zsűritag, európai partner, külföldi megrendelő, viszont akikhez ritkán sikerült közel kerülni, az éppen a nagyérdemű volt.


Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (1968)- Dobó István szózata és a várvédők esküje

  A szükségszerű újrakezdésnek az elején érdemes körbejárni az új kulturális kormányzat által már megválasztása előtt stratégiainak nyilvánított ágazat helyzetét. A magyar filmgyártás a rendszerváltás óta keresi a helyét. Az állami monopólium megszűnése, a piac megjelenése nagy kihívások elé állította a filmeseket. Mivel a filmgyártás összetett műfaj, egyszerre nagyon költséges ipari tevékenység és többsíkú alkotómunka, a filmszakma is heterogén. A hazai filmgyártás az elmúlt húsz évben sajátos struktúrába szerveződött. A magyar filmeket túlnyomórészt állami szubvencióból forgatták. Ez azonban nem „magyar betegség” (sic!). Sok európai ország hasonló szervezeten keresztül, visszanemtérítendő formában támogatja produkcióit. Itthon az MMKA (Magyar Mozgókép Közalapítvány) volt hivatott betölteni ezt a szerepet. A tavaly év végén megválasztott elnök, Kőrösi Zoltán vállalkozott arra, hogy az MMKA szervezetét és dominanciáját megőrizve, az akkor még csak nagyon valószínű hatalomváltás után hangot találjon az új kormányzattal. Személye a jelöltek közül egyedül tűnt elfogadhatónak a leendő kormánypártok számára is. Az új kormányzat képviselői a sajtóban és informális beszélgetéseken is előre nyilvánvalóvá tették, hogy terveik nem kiforrottak, de a változás elmaradhatatlan a filmes szakmában.

  A magyar filmesek nagy része felsorakozott az új elnök mögé. Kőrösi túlnyomórészt fiatal producerek támogatását élvezte, akik az elmúlt években nemzetközi fesztiválsikereket értek el, sokszor európai koprodukcióban és visszahelyezték a magyar művészfilmeket az európai mozgóképes térképre. Igaz, ellenzői is akadtak, akik kifogásolták Kőrösi halogató-kiváró taktikáját. Az új elnök kénytelen volt a kormányzat döntése nyomán idén minimális támogatást kiosztani, a pénzeket visszatartották, illetve részben az MMKA konszolidációjára fordították, miközben a Közalapítványt átvilágították. 


Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956) - Nyúl Béla halála

  Az átvilágítás eredménye lesújtó volt. Az elmúlt években az MMKA jelentős hiányt halmozott fel. Itt és most nem foglalkoznék a személyi felelősséggel, az az MMKA vezetőinek és az igazságszolgáltatásnak a reszortja. Annyi megállapítható, hogy a hiány egy része az előző kormányzat felelőssége, mert nem, vagy csak késve fizettek az MMKA-nak. Ezt tetézte az a gyakorlat, hogy a Közalapítvány az utóbbi években több pénzt osztott szét, mint ami fellett valójában diszponált, a visszatérítendő támogatások pedig nagyrészt soha nem kerültek visszafizetésre. Az így kialakult adósságspirál egyszerre sújtja a Közalapítványt, ami évente csak adósságtörlesztésre majd milliárdos összeget kénytelen fordítani, illetve a gyártócégeket és producereket, akik közül sokan banki hitelt vettek fel, hogy alvállalkozóikat kifizessék, az MMKA késedelmes vagy elmaradó kifizetései miatt.

  Az MMKA még idén is listába szedve, szándéknyilatkozat formájában ígért nagyjátékfilmekre jelentős pénzeket. A szervezet bedőlése, a támogatások és pályázatok teljes felfüggesztése olyan folyamatot indíthat el, ami számos, önhibáján kívül bajba került céget hozhat lehetetlen helyzetbe. Ezért is kísérte filmes körökben feszült várakozás a költségvetési törvény MMKA-ra vonatkozó tételének alakulását. Az eredeti tervezetben szereplő 1 milliárd forintos támogatás gyakorlatilag az MMKA kiüresítését jelenti, mert ez az éves hiteltörlesztési kötelezettségre sem lesz elég. Fideszes javaslatra emelték 4,5 milliárdra az MMKA éves költségvetési irányszámát az országgyűlés kulturális szakbizottságának ülésén. Még aznap megérkezett az Index szerkesztőségébe a Kőrösi által elmondott beszéd, ami megpecsételte az előterjesztés sorsát.

  Néhány napja az eredeti egymilliárd körüli összeget szavazta meg az Országgyűlés, és a plusz forrást indítványozó javaslat előterjesztője, L. Simon László is úgy fogalmazott, középtávon nem lesz szükség a Közalapítványra. A Közalapítvány kvázi megszüntetésének előnye, hogy el lehet felejteni a számos visszaélésre, fiktív anyagi tranzakciókra lehetőséget adó elavult pályázati rendszert, és újra lehet szervezni a szakmai szervezeteket, mert az MMKA alapító szervei közül számos szervezet már csak papíron létezik, de szavazati joggal továbbra is rendelkezik. Nyitott kérdés továbbá a még mindig jelentős közalapítványi vagyon, ami főleg ingatlanokban és jogokban testesül meg. Ha fájdalmasan is, de lehetőség nyílik a támogatott alkotások számának csökkentésére és az inkább többet, de kevesebbnek elv alkalmazására. Hátránya, hogy néhány olyan futó filmterv vagy produkció, illetve mögötte álló filmcég kerülhet lehetetlen helyzetbe, akik az elmúlt években zászlóshajói lettek a magyar mozgókép művészetnek a hazai és nemzetközi szakmai közvélemény egybehangzó értékítélete alapján. Ezeknek a műhelyeknek a megtartása nemcsak cél, de nemzeti, kulturális érdek is. Mint ahogy az artmozik támogatási rendszere, illetve a filmes folyóiratok, események forrásainak biztosítása, nemzeti filmszemle átalakítása sem megkerülhető kérdés. A filmszemle belterjessége és provincializmusa nehezen lenne fokozható, tematikussá vagy regionálisan nemzetközivé tétele nem halasztható tovább. 

 
Sándor Pál: Miss Arizona (1988) - Schygulla, Mastroianni, Garas, Eperjes és a pesti Moulin tánckara

  A filmszakma másik szegmense az ún. szervíz- vagy bérmunkákat végző cégekből áll, igaz, a piac mérete miatt nagy az átfedés magyar filmeket készítőkkel, főleg ha a szakembereket nézzük. Ez a piac hatalmas fejlődésen ment keresztül, igazi sikerágazat lett. A kilencvenes években lerombolt egykori stúdióterem-hálózatot modern, minden igényt kielégíteni képes stúdiók váltották. A nemzetközi piacon versenyképes bérek, modern eszközpark, gyönyörű helyszínek, a kiváló szakképzettség Argentína, Spanyolország, Dél-Afrika méltó versenytársává tette hazánkat. Kelet-európai versenytársaink ebben az ágazatban tényleg legtöbbször mögöttünk kullognak. Ez az ágazat évente közvetlenül több milliárdos adóbevételt hoz a nemzetgazdaságnak, nem beszélve a közvetett bevételekről. Anthony Hopkins, Jane Reno, Nicholas Cage, Angelina Jolie, Brad Pitt, John Cusack, Donald Sutherland, hogy csak a legnagyobb neveket említsük az elmúlt években hazánkban forgató világsztárok közül, jelentős marketing értékkel rendelkeznek. Nem csoda, hogy a hírek szerint a 2011-es évben tucatnyi amerikai mozit kötöttek le már most külföldi producerek magyarországi forgatásra.

  Mivel a filmes olyan anyagból van gyúrva, hogy ha beteszi az ajtórésbe a lábát, akkor pillanatokon belül egy komplett stábbal áll a nappaliban, biztosak lehetünk abban, hogy az elmúlt hetek eseményei nem múlnak el nyomtalanul. Józan becslések szerint tavasz elejére várható, hogy azok a cégek, amik szinte kizárólag állami dotációból működtek az elmúlt években, bedőlnek, olyan lavinát indítva el, ami számos alvállalkozót sodorhat magával.

  A kulturális kormányzat eddig adós maradt egy átfogó filmes koncepcióval. Nem könnyíti a helyzetüket, hogy az első Orbán-kormány regnálása sem múlt el filmes és kormányzati nézetkülönbségek nélkül, és kevés olyan jól sikerült törvénye volt az elmúlt nyolc évnek, mint a filmtörvény (még ha le is von az értékéből, hogy azok nem tartották be, akik elfogadták). 


Jeles András:A kis Valentino (1979)

  A kormányzati elképzelések felvázolása ennek a művészeti műfajnak és ipari ágazatnak nem húzódhat tovább. A művészi értékeknek, az érdeklődő közönség ízlésének és a gazdasági szempontoknak egyaránt meg kell jelennie a szempontok között. Az elmúlt évek jogszabályba ütköző döntéseinek elbírálása az igazságszolgáltatás feladata. Ezek után a szervezeti rendszert kell tisztázni, hogy minél előbb világos legyen, milyen szempontok és kritériumok alapján működik majd a pályázati szisztémát. Támaszkodni kell azokra a szakmai szereplőkre, akik a változások mellett állnak, mert a friss, de belülről jövő ötletek sokszor hatékonyabbak lehetnek, mint a politikai küzdelmekben született döntések. Kivételes lehetőség a magyar filmgyártás mozgósítására, hogy az új médiatörvény tervezete a közmédiumok számára magas sugárzási kvótát ír elő frissen gyártott, hazai készítésű produkciókra, műsorszámokra. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács egyik legfontosabb feladata lesz ennek a kvótának a tényleges ellenőrzése. A nagy hagyományokkal bíró, tartalmas és szórakoztató tévéfilm újjáélesztéséhez adottak a feltételek, kár lenne elszalasztani a lehetőséget.

  Szükséges az Európai Unió és a kormányzat egyeztetése a filmtörvény átalakításáról és a közvetett (ún. 20%-os) állami támogatás rendszerének felülvizsgálatáról. Ez utóbbi támogatási forma a megváltozott gazdasági környezet és a társasági adó csökkentése miatt jelenleg is nehezen lehívható. A képzési rendszer gyakornoki alapú megreformálása terén egyes oktatási magánintézmények mutatnak példát már itthon is. A képzésen belül a szakemberek nemzetközi elvárásoknak megfelelő felkészítése a cél. Külföldi produkciókkal zsúfolt időszakokban a legnehezebb feladat a szakképzett munkaerő kiállítása.

  A megváltozott fogyasztói szokásokkal lépést tartva a közönség elérése, a forgalmazás is új eszközöket kíván. Az új média, az internet, a közszolgálati tv csatornák felületeinek tervszerű használata utat biztosíthat a jelenleg ismétléseken, se füle, se farka hosszúságú sorozatokon, halálkultuszt építő és abból profitáló hírfolyamokon vegetáló nézőknek a magyar filmművészethez. Szólnom kell még itt olyan műfajokról, mint a dokumentumfilm, rajz- és animációs film és történelmi film. A dokumentumfilmesek szűk, de kitartó közössége volt az, ami az elmúlt hatvan és húsz év társadalmi, kulturális eseményeit, traumáit, sikereit őszintén feljegyezte. Kevés olyan művészeti ág van, aminek ez sikerült, támogatásuk, szervezeti önállóságuk kiépítése, biztosítása közérdek. A hazai rajz- és  animációs műfaj világszínvonalú. A felnövekvő generációk fejlődése szempontjából szinte csodafegyver is lehet. A történelmi filmek terén, melyek a nemzet kollektív emlékezetét hivatottak ápolni, a lemaradás óriási. A németek, lengyelek, oroszok, románok ontják a történelmi múltat és közelmúltat feldolgozó alkotásaikat, nálunk olyan témák kínálkoznak nagyjátékfilmes feldolgozásra, mint például a Don-kanyar, a rendszerváltás, a III/III-as akták vagy a környező országokban élő magyarság sorsa. A történelmi filmek jelentőségét mutatja, hogy az MMKA monopóliumát az állami pénzek elosztásában egyedül a Magyar Történelmi Film Alapítvány törte meg, igaz az elmúlt években forráshiány miatt ez is tetszhalott állapotba került. 

 

 
Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk (1969) - egy magyar-amerikai koprodukció nyitóképei

  Mindig van egy pont, amikor a stábtagok elkezdik hívogatni a gyártást, ha nem kapják meg a másnapi diszpót: mit forgatunk, kivel, hogyan, miből? Jobb időben kiadni a diszpót, hogy felkészültnek, megalapozottnak tűnjön a produkció. Meg egyébként is, filmet csinálni csapatmunka. A magyar filmkészítés értékeinek megőrzéséhez, a tehetséges alkotók felkarolásához, a nemzetközileg érdekes filmtervek segítéséhez, a változásra megérett szervezeti rendszer átalakításához, az adóbevételt és nemzetközi elismertséget generáló produkciók idecsábításához, a magyar közönséghez való visszataláláshoz már nem elég egy diszpó. Alapos, világos, érthető technikai forgatókönyv kell, de nagyon jól megírt, és persze filmes módon, tegnapra. Mindez szemléletváltás nélkül nem sikerülhet. Bizony a filmbe tett minden egyes adóforint befektetés, aminek gazdasági és művészeti hozama is van, amíg ezt nem érti meg a szakma, a közönség és a politikai döntéshozó, nem érdemes kísérletezni, hogy növeljük a ráfordított összegek megtérülésének hatékonyságát. Egy sikeres és fellendülő magyar filmipar jelentős és kedvező hatást gyakorolhat a színházra, zenére, képzőművészetekre, országimázsra és megannyi egyéb ágazatra és ha csak egy falusi vagy körúti mozi újranyítna emiatt, már megérné.

Címkék: film

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr712503886

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Gyilkosságlimit 2010.12.15. 14:40:19

Bréking van , mert a jobbikos honatyák beterjesztettek egy apró módosító indítványt ami szerint a 20%-ban maximálnák a bűnügyi híreket a híradókban."A két jobbikos képviselő javaslatát azzal indokolta, hogy a nagy befolyásoló erővel rendelkező méd...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bloodscalp 2010.12.15. 13:00:22

az utolsó normális magyar film a Kárpáthy Zoltán volt (+Egy magyar nábob) ennyit a magyar filmekröl

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2010.12.15. 13:52:32

A végére jó lett volna beletenni P. Koltai és a 4 milliárdos adócsalás ügyét.
Amúgy remek cikk lett.

Alfőmérnök 2010.12.15. 13:56:42

Orbánék fehér telefonos filmeket fognak gyártani Andy Vajnával, mint a '30-as években Mussoliniék és Horthyék.
Ez már egy kipróbált, bevált módszere a fasisztáknak: így terelik el a gyanútlan nép figyelmét ördögi terveikről.

Nazarin 2010.12.15. 14:16:44

@Alfőmérnök: Bravó, ez aztán konstruktív megjegyzés volt.

Nemzeti Gonosz Törpe 2010.12.15. 14:18:23

Orbánék is elmostak sok sok milliót a Hídemberrel, meg a Bánk Bánnal!!!!!!!-csak hát...az Polt "takarító cég" ott van a helyén az ügyészségen!

Diocles 2010.12.15. 14:22:49

marko11 néven kommentelsz a mandíneren?

A történet amúgy nagyon egyszerű, a sok rizsát leegyszerűsítve, némileg rosszmájúan összefoglalva a következőképp néz ki:

az MMKA körül nagyon jól tudták, h ahhoz képest még a gyurcsányi ámokfutás is kismiska, amit ők csináltak kicsiben az alapítvány körül, és érezvén a kormányváltás szelét, kerestek maguknak egy strómant, aki vállalta.
Nem mellesleg azt a Tarr Pált ütve el a vezetéstől, aki értett is volna hozzá, és hajlandó lett volna piaci alapra helyezni a filmgyártást. De nem, a stróman kellett, akinek egyetlen érdeme, h reményeik szerint majd a Fidesz alatt is tudják fejni az állami csöcsöt.

Majdnem sikerült is, hála az agárdi téeszelnök fiának, L. Simon Lászlónak, aki a jó ég tudja, h hogyan lett képviselő (hja, a Fidesz káderpolitikája, Lengyel Zoltán is volt már pékviselő:(... ), aki segített is volna kilobbyzni a pluszmilliárdokat, h továbbra is tudják támogatni a "tehetségeket", de szerencsére Orbán rácsapott az asztalra.

és mit ad Isten, természetesen jobbról is jönnek a támogatások (elvégre jobbra is mehetett aprópénz, ha nem is annyi, mint P. Koltai felé), ha megszűnik a jól bejáratott állami csecs...

Nazarin 2010.12.15. 14:23:55

@Diocles: Nem Tarr Bélára gondoltál?

gitáros 2010.12.15. 14:28:18

@Bloodscalp:
Ennyit rólad meg az ízlésedről. Ami teljesen rendben van, csak nem kéne azt hinni, hogy te lennél (vagy bárki más) az etalon a minőség megítélésében.

Alfőmérnök 2010.12.15. 14:30:06

@Nazarin: Vannak, akik komolyan ezt gondolják.

Diocles 2010.12.15. 14:31:26

@Nazarin:
De.
Kőrösi őt ütötte el az alapítvány vezetésétől, egyetlen dolog miatt, h az ő - állítólag fideszes (?) - két szép szeméért cserébe minden mehet majd a régiben.
Hát ez szerencsére nem így lett.

G_P 2010.12.15. 14:32:16

A magyar filmszakma nagy mértékben beltenyészet, magába forduló elit, meg nem újuló társulat, átszőve a jellegzetesen magyar urambátyám rendszer néhány elemével. Erről időről időre kitűnően elterelheti néhány ember figyelmét egy-egy valóban szívonalas filmalkotás, de a lényegen sajnos nem változtat. A fel-felbukkanó új tehetségek pedig nagyon rövid "nyomozás" után köthetők az eddigi befolyásos figurákhoz - messze vagyunk az északtól és a nyugattól, sajnos.

kackia 2010.12.15. 14:34:15

@Alfőmérnök: Jól látod, szörnyű világ lesz. :)
Készülőben a 9 részes tévésorozat, Tarnopolból indult, Dövényi regénye alapján. Erre az ördögi dologra gondoltál?

kackia 2010.12.15. 14:38:14

@Alfőmérnök: "Vannak, akik"

A beszűkült,szorongó , paranoiás tudat , saját képzeteit valóságnak hiszi. Vigyázat ez már elmebaj!!

Alfőmérnök 2010.12.15. 14:43:35

@kackia: Előbb megrendezik Dr. Caligarit Gyurcsány Ferenccel és Veres Jánossal a főszerepben. Innen meg már egyenes út vezet...
tudjuk, hova.
www.amazon.com/Caligari-Hitler-Siegfried-Kracauer/dp/0691025053

Nemzeti Gonosz Törpe 2010.12.15. 14:52:00

..de el lesz számoltatva a a Nemzeti Hazug Törpe is ...nyugi emberek!

Nemzeti Gonosz Törpe 2010.12.15. 14:53:43

már alakul a nemzeti "fülke?"-ellenforradalom! hehe

is 2010.12.15. 14:58:06

@G_P: az orvosok egy kozepkori feudalista rendi szervezet; az epiteszkamara-maffiarol nem is beszelve; a galeriasok bunszovetkezete, na arrol egy jo szot nem lehet mondani; de az autoszervizes-osszefonodasok minden kepzeletet felulmulo gecisege is megerdemelne egy posztot; az MTA-ba labdaba nem rugsz, ha nem vagy a mi kutyank kolyke; magyar komoly komolyzenesz csak Kocsis Zoltan engedelyevel lehetsz; mai politikusi karrierhez pedig termeszetesen Orban seggenek tukorfenysre nyalasan keresztul vezet az ut.

es meg milyen sok szakmat kihagytam, nemdebar?

Alfőmérnök 2010.12.15. 15:20:48

@kackia: Ezt most nem értem.
Szerinted mire vonatkozott a "Vannak, akik komolyan ezt gondolják"?

Kifejthetné, hátha segít a gyógyulásban.

purga · http://horrormirror.blog.hu 2010.12.15. 15:32:39

"A hazai rajz- és animációs műfaj világszínvonalú."--> Kis Vuk..:)

amúgy jó cikk

kackia 2010.12.15. 15:35:53

@Alfőmérnök: Persze, persze bocs figyelmetlen voltam. .

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2010.12.15. 15:57:08

@purga: jaja, a kisvukk az durva volt... házilag és egyedül jobb látványvilágot csinálok mint akik azt csinálták...

pescade 2010.12.15. 16:05:29

mindegy, ki az elnök, ki adja pénzt, ha a film nem nyit 1, a nézők felé 2, a produceri filmgyártás felé 3, a nemzetközi együttműködés felé.

Idáig a filmek - bár papíron 40-50%-ban csak, de valójában igen sokszor - lényegében csak az állami pénzekből készültek el. Mármint magyar állami, mert ehhez kellett volna szerezni vagy magántőkét (szerzői filmnél nehéz), vagy más, külföldi (állami) pénzt. Utóbbihoz viszont már ki kell dolgozni rendesen egy forgatókönyvet, jó kapcsolatok kellenek, sokszor díjak, neves fesztiválszereplések. Amihez meg rengeteg munka kell, kiszámítható körülmények, normális támogatási rendszer, következmények, ha valaki elszúr valamit.

A film a rendszerváltás előtt tényező volt, ezért is volt a filmesek közt annyi ügynök. Aztán hirtelen megszűnt társadalmilag fontosnak lenni, és persze rengeteg vetélytársa akadt a nettől a tematikus tévécsatornákig. Ezt a megváltozott szerepet nehéz mind a mai napig megszoknia a filmeseknek (mert pl. a főiskolán még mindig úgy kezelik a filmet, mint 75-ben) - rengeteg dolgot meg lehetne itt még említeni.

(MMKA - sokan loptak, de az igazság az, hogy a legtöbb pénz mégiscsak a filmekre ment el (hogy ott aztán továbblopták, más tészta))

Alfőmérnök 2010.12.15. 16:36:55

@Diocles: Mondjuk azt elnéztem volna, ahogy Tarr Béla piaci alapra helyezi a magyar filmgyártást. ;)

@pescade: " (MMKA - sokan loptak, de az igazság az, hogy a legtöbb pénz mégiscsak a filmekre ment el (hogy ott aztán továbblopták, más tészta))"

Na igen, csak olyan pénz ment el filmekre, ami tulképp nem is létezett. Azaz az egész egy hatalmas lopás volt.
Kőrösi azt mondta egy interjúban (Záróra), hogy
Medgyessy kezdett el ígérgetni az MMKA-nak pénzt, és itt kezdődött a felelőtlen költekezés.
Oké elhiszem, csakhogy felmerül néhány probléma.
- hogy nem vették észre ezt a túlköltekezést?
- ha észrevették, hogyan gondolták, hogy ez nem fog kiderülni?
- meg egyébként is 2002-től kezdve a filmes szakma többsége (köztük Grün) kiállt az MSZP mellett, szóval az nem megy, hogy Medgyessyre kenjük a dolgot, és eljátsszuk a naivat, hogy hát beszoptuk amit ígért...

csillámpóni 2010.12.15. 16:45:19

Csak az utánpótlásnevelésben van lehetőség. Filmes szakokat kéne indítani, ahol nem öltözködési, és életvezetési tippekre, (ld. dumcsi a folyosón, majd romkocsmában vizipipázás+ búzasör, pálesz és tilos rádió), hanem filmkészítésre tanítják a jövendő filmkészítőit. Akkor tíz év múlva beindulhat a magyar film, már feltéve ha a dínókat - akik nem halnak ki addigra maguktól - levadásszák. Egyébként reménytelen a dolog. A filmművészet egy szép dolog, de van egy film szakma, amihez ma magyarországon háromnál nincs több ember, aki ért. És abból is egy pont elég öreg ahhoz, hogy az épp aktuális trendekről lövése se legyen.

csillámpóni 2010.12.15. 16:48:14

Egyébként a filmművészethez se, és van legalább egy fő átfedés.

Bloodscalp 2010.12.15. 16:50:00

@gitáros: leszarom mit gondolsz az ízlésemröl, biztos miattam van itt a mai film ahol van...és ez persze egyéni vélemény ha nem jöttél volna rá

egy nik a sok közül 2010.12.15. 16:50:05

nem lehetne végre megszabadulni

a magyar filmtől

és a magyar focitól?!

nincs pl. magyar autógyártás sem: erről a két korrupt szarságról iagzán lemondhatnánk

pescade 2010.12.15. 16:51:31

@Alfőmérnök: hát ez a felelőtlen gazdálkodás, amikor nemlétező pénzeket költesz el, de a java nem (mmka-s) úszómedencékre ment el, hanem hogy még ez, meg az is csinálhasson filmet. Hogy ezt kik és miért nem vették észre - tessék megnézni pl. a régi és az új kuratórium névsorát. Ők nem.

Tarr amúgy függetlenedési célokkal indult, legalább elviekben nem kötötte volna a politikához a filmet, más kérdés, hogy elnöknek totál alkalmatlan lett volna (Szőcs Géza szerette volna, ha ő a befutó, de neki már akkor sem osztottak lapot.)

beyo 2010.12.15. 16:52:17

Sajnos az van, hogy piaci alapra helyezni a magyar filmet teljesen lehetetlen. Itt most gondolok arra, hogy filmet úgy gyártani, hogy a kiadásákat a bevetél már a mozis forgalmazás ideje alatt vissza hozza.
Az embereknek fogalmuk sincs róla, hogy:
A film hihetetlenül drága. Magas fokú technológiák használata és nemzetközi forgalmazás csak álma lehet maximum egy itthon dolgozó filmesnek... Nem beszélve a megfelelő reklámokról is hírdetésekről, mert egy filmet el is kell adni...

Ez persze nem azt jelenti, hogy innentől egy filmes fel tehetné a kezét, hogy ha már úgy sem térül meg bármilyen mocskot leadhat. És őszintén gondolom, hogy az utóbbi években elindult valami az irányába, hogy a közönség és a szakma egymásra találjon. Van egy jó néhány ezres réteg aki szívesen néz magyar filmet, az ő igényeik kielégülnek, mert a szerzői filmjeink újra a világ élvonalába tartoznak, és ez nem kis szó, egy ilyen dologért már megéri évi 5-6 olyan filmet támogatni ami esélyes lehet Cannesban, Locarnóban, vagy akár Berlinben.
Ami a közönségfilmeket érinti, itt is van fejlődés, elég gondolni a Nyomozóra, Poligamyra vagy a Kaméleonra, ezek viccen kívül nagyon jó műfaji filmek. Vagy most került a mozikba az Üvegtigris 3, ami bár nem az abszolút színvonal, de várhatan egész jó nézettséget produkál majd, de nyereséges még így sem lehet.
A megoldást szerintem az a jelentené, ha a filmek egyáltalán eljuthatnának a széles közönséghez, a legtöbb magyar filmet nem hogy a kertévék nem tűzik műsorra, de van amit még magyar televízió sem mutat be. Ha a tévéken többször és normális műsorsávban lehetne látni a közelmúlt magyar filmtermését, máris megváltozna a közhangulat. Például ahelyett, hogy korlátozzák a kertévék híradójában szereplő tartalmakat, néha bizony bemutathatnának néhány magyar nagyjátékfilmet, méghozzá főmúsoridőben, és már is egyel többet tettek volna a közszolgálatiság irányába.

Amúgy tényleg rengeteg pénzt lenyúltak és ez szomorú, de az még szomorúbb, hogy ennek a következményeit most sem a bűnösök szenvedik el, hanem azok az alkotók, akik végig korzózzák a világot filmjeikkel, miközben a produkciójukkal alig keresnek többet, mint 6. világosító a stábjukban... Mert a nagy pénzek 10 elkészült filmnél legalább 7-ben nem az alkotók zsebébe vándorolnak, a maradék 3, amivel kezdeni kéne valamit...

csillámpóni 2010.12.15. 17:02:04

@beyo: ugyan már. Nincs EGY olyan magyar filmszínész, aki képes lenne megérteni, hogy a film nem színház, és a filmnéző filmet akar nézni, nem színházat. És persze nincs EGY olyan magyar rendező, aki képes lenne elmondani a színészének, hogy debazmeg EZT várja a néző csórikám a pénzéért, vagy nem jön be. És persze nincs producer, aki filmet akarna csinálni, és nem CSAK pénzt. Szóval atomot az egésznek, és jöjjön tiszta lapról az új fejezet, hozzáértő (értelem szerűen nem hazai) szakemberek által kiképzett szakemberekkel. Tíz év múlva ugyanitt. Addig magyar filmről bezélni a viccek vicce. Csak persze rossz vicc.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.12.15. 17:21:33

megint egy hülye, aki beszopta a mantrát, hogy a filmtörvény aztán a törvénykezés csudája. ha lászló csabának nincsen filmes cége, akkor nem született volna ilyen fasza kis törvény, ami a visszaélések kiváló talaja volt.
az egész ügy azért rámutat egy fontos tévedésre is. sok hülye azt mondja, hogy a pénzeket osszák a szakmabeliek az alapítványokban, színházi faszik a színházi fasziknak, filmes faszik filmes fasziknak. na, annak ez az eredménye. a körbe menő támogatások, az adókerülések, áfázgatások, egyebek.
kőrösi? ki az? már bukott ember. és így kell eldobni az összes törleszkedő kutyát, akikről aztán hamar kiderül, hogy hamis ebek, mint ahogy a kőrösit dobja a párt.

beyo 2010.12.15. 17:21:53

@csillámpóni: a magyar színészekről annyit, hogy nincs magyarországon filmszínész képzés, csak színházi, ezáltal a filmekben játszó színészek 99%-a a probájáról esik be a forgatásra, és igyekeznek minden teátralítást lemosni magukról, de hát mit tegyenek, ha főiskolán egyetlen filmszínész kurzusuk sem volt. Amúgy ha egy színész kitalálná itthon, hogy ő már csak filmben játszik akár éhen is dögölhet, mert maximum évi két produkcióba fogják hívni pár százezres tételért, miközben a lelkét kiteszi. Szerintem a színészekkel nem ilyen drámai a helyzet, ahogy lefested, amúgy...

Láttál te már magyar producert? A magyar producer a következő képpen dolgozik: Megkeresi őt egy rendező egy forgatókönyvvel, vagy filmötlettel. Ha tetszik neki, akkor azt mondja, hogy segít az alkotónak megírni a pályázatot, amivel pályáznak az MMKA-hoz, ha szerencséjük van, kapnak némi pénzt, amivel megkezdhetik az előkészítést. Előkészítés során fejlesztenek a forgatókönyvön, majd el kezdik összeszedni a stábot, megpróbálnak további elsősorban külföldi támogatókat taláni, ez nem mindig megy, de hát a rendező lelkes, a forgatókönyv jónak tűnik, megpróbálnak valamit kigazdálkodni, extrém esetben fel hívnak x embert, hogy nem-e lenne kedve kivételesen olcsóbban, vagy INGYEN adni a kamerát, vagy hangtechnikát... Ezek után már tudják mennyi pénz kell nekik a filmre, ezzel újra pályáznak, és már nagyobb valószínűséggel megkapják a kellő összeget. De csak, hogy érthető legyen, a magyar producer (és a producer már úgy általában) sohasem a saját pénzét fekteti a filmbe, és itthon esze ágába sem jutna, hogy ebből a filmből venné meg a legújjabb ferrariját. Minden pénzt, amit egy film esetén a munkájéáért kap rögtön költheti az irodja rezsijére, a családjára, esetleg valamennyit félre tehet, egy következő projekt elkezdéséhez. Magyar országon a producereknél a pénz nem a bevételekről, hanem a kiadásokról szól, ezért is fog most szépen bedőlni jó pár magyar produceri iroda itthon... Ez nem Amerika...

epito 2010.12.15. 17:38:19

Nagyon rossz cikk. Hemzseg a butaságoktól és a tárgyi tévedésektől.
...és mindenkitől elnézést, de épeszű hozzászólást csak pescade és beyo írt itt. Mindezt úgy írom, hogy immár 17 éve a hazai és külföldi filmipar-filmszakma tanulmányozása a munkám. Állami, vagy MMKA pénzt pedig soha nem kaptam hozzá.

Zuzu Petals 2010.12.15. 17:55:17

@beyo: Sokmindenben egyetértek, szerintem is inkább azt kéne mondani a kertévéknek, hogy minden hónap 1. hétfőjén magyar filmet játszol bazz 20:00-tól. Ugyanis rengeteg jó film van.
@csillámpóni: Érdekelne, hogy ezen kijelentésed mely filmek megtekintése után fogalmazódott meg... Hülye vagy bakker, mert csak addig a szennyig ér a tudatod, amit ezek fogyatékos Koltai-félék csinálnak (Sorstalanság, Hídember - inkább válaszanék egy 1,5órás kerékbetörést). javaslom, hogy nézz meg párat a következő filmekből: Lora, A miskolci Boni és Klájd, Egyetleneim, Delta. De ott vannak a mára már klasszikussá érettek: Kontroll, Moszkva tér, Argó... Most komolyan, szerintem ezek egytől-egyig színvonalas alkotások, és én nem sajnálnám ilyenekre a pénzt. A baj csak az, hogy ezek helyett inkább egy Michael Dudikoff-filmet tolnak az ember elé, ezeknek a készítőit meg szívatják. A tehetségek most is megvannak, csak épp ők alkotni próbálnak, nem pedig a "közgazdaságtan tudásukat bővítik".

optimusprime 2010.12.15. 17:57:57

Ahogy én látom, olyan, hogy magyar film már nem létezik. Mi tudunk róla, hogy eben az országban gyártanak filmeket, de a külföldi közönség már nem - nem a szakmára gondolok. Számomra úgy tűnik, hogy a "magyar film"-nek alapvetően azt kellene eldöntenie (nem a szakmának, hanem az egyéni filmeknek), hogy művészfilmek, vagy közönségfilmek akarnak lenni. Most abban a skizofrén állapotban van, hogy túl mély, túl művészi mondanivalóban és képi megoldásokban gondolkodik, miközben mindezt a gagyi és a giccs technikai és színészi megoldásainak szintjén valósítja meg. Érzi, hogy hivatott valami nagyszerűt alkotni, de már nincs meg sem a készsége, sem a képessége, hogy azt megvalósítsa.
Egyetértek azzal, hogy a megváltozott nézői-fogyasztói szokások átalakították az ipart (persze ez nem most történt, az a nyolcvanas évek óta folyamatosan új technikákkal és filmes megoldásokkal bővül, amit a nézők szeretnek és már el is várnak), amely megváltoztatja az Ő moziról alkotott koncepciójukat is. Ezen felül már más felületeket is használnak az információ beszerzésére, ami az információs társadalom hozadéka, ám a személyes tapasztalatom az, hogy amit a filmes szakma ma PR és marketing szempontból felfedezett magának az a régmúlt, amiről pedig a cikk szerzője beszél, az pedig a közelmúlt, de semmiképpen nem a fejlesztés és a fejlődés irányába mutató dolog.
Amiért pedig mindezt nem veszik észre, az az, hogy nagyon kevéssé engednek be külső személőket a "világukba". Zárt, szinte kasztszerű rendszerben élnek és a problémákat csupán egymás között vitatják meg, de mivel a múltban élnek, ezért nem is tudnak, csupán múlt idejű megoldásokat találni, amelyek, már a fogantatásuk pillanatában is meghaladottak.

beyo 2010.12.15. 18:04:28

@Alfőmérnök:
"Medgyessy kezdett el ígérgetni az MMKA-nak pénzt, és itt kezdődött a felelőtlen költekezés.
Oké elhiszem, csakhogy felmerül néhány probléma.
- hogy nem vették észre ezt a túlköltekezést?
- ha észrevették, hogyan gondolták, hogy ez nem fog kiderülni?
- meg egyébként is 2002-től kezdve a filmes szakma többsége (köztük Grün) kiállt az MSZP mellett, szóval az nem megy, hogy Medgyessyre kenjük a dolgot, és eljátsszuk a naivat, hogy hát beszoptuk amit ígért..."

A dolog úgy történhetett meg, hogy még szép, hogy kiállnak egy olyan politikusért, aki azt mondja, én adok nektek pénzt a munkátokra. A probléma akkor kezdődött, amikor az MMKA elköltött filmre minden az adott évre előirányzott pénzt, de a forgatókönyvek csak jöttek. Ekkor az MMKA, nem mondott rájuk nemet, hanem csak annyit, hogy "várjatok egy kicsit,
majd valahogy szerzünk pénzt!". Elballagtak hát a minisztériumba, ahol azt modták nekik, hogy ebben az évben már nincs ehhez elég pénz a költségvetésben, eztért ott azt a tanácsot kapták a mininsztériumban, hogy vegyenek fel további filmekre hiteleket, ők majd a következő évi költségvetésből ezeket utólag kifizetik, erre szerződéseket is kötöttek a közalapítvánnyal. Ez több esetben is megtörtént, de a kormány halogatta kifizetéseket, míg végül nem jött a kormányváltás és végleg nemet mondott ezekre a kifizetésre, amik amúgy jogilag megilletnék. Csak hát az a probléma, hogy nem minden támogatást filmekre költöttek. Ezek a sikkasztások a sajnos/nem sajnos büdös életben nem derülnek ki magyarán, ha 1. nem lépik túl az évente előirányzott összeget. 2. a magyar állam kifizeti az általuk megígért és szerződött összegeket.

Alfőmérnök 2010.12.15. 18:18:49

@beyo: Köszönöm, ez elég reális leírásnak tűnik. Valószínűleg a felelősöket ilyen esetben nehéz megállapítani (jogilag; de csak gondolom, nem értek hozzá).
A probléma egyik gyökere alighanem az, hogy beígérték a haveroknak a pénzt, és nem akarták visszavonni az ígéretet (a minisztérium az MMKA-nak, az MMKA a filmeseknek).

alex4427 2010.12.15. 18:51:31

@Diocles:
Bocs, de a "marko11" ÉN vagyok!

Egyébként a magyar film nagyjai ( a Jancsó-Grunwalsky pénzosztó duóval az élen!) ugyanolyan sunyin végig lapították (harácsolták?) az elmúlt 20 évet, mint a magyar szellemi "elit" más szegmensei/jelesei.

Kész csoda, hogy néhány tehetséges fiatal (Hajdu Sz. Pálfi, Kocsis Ági, Fliegauf, Faur, Török, Almási Réka) is tudott filmeteket készíteni. Méghozzá nem is akármilyeneket!

alex4427 2010.12.15. 18:55:43

Ja, és az Index , napra pontosan időzített szarkavarása jól mutatja (meg, sajnálatosan, a 8 Kossuth-díjas), hogy itt azért még nagy pénzekben reménykednek egyesek.

Kőrösit pedig hagyni kellene (kellett volna!?) dolgozni. Remek elképzelései voltak/vannak!

bagoly2 (törölt) 2010.12.15. 18:58:43

"filmtörvény" na, ha nálunk valamiről törvényt alkotnak, annak bődületes korrupció a vége. Szerintem pont ezért hozzák, ennek mentén lehet jól sikálni, mert enélkül egy analfabéta is meg tudná állapítani mi a lopás csalás, sikkasztás.
Mert ugye pl. van nekünk lobbi törvényünk is, néhány éve hozták nagyon büszkén, olyan kísérő szöveggel, hogy ezzel megelőztük ejrópát, mer náluk nincs is ilyen.
Ejrópa meg nézett nagyot, aki törvény nélkül nem tudja megkülönböztetni a korrupciót a lobbizástól, az törvénnyel se tudja, és lám...

pescade 2010.12.15. 20:09:12

@beyo: de sokszor még így is a színészek jelentik egy film költségvetésében az egyik legnagyobb tételt

azért voltak olyan producerek, akiknél maradt némi zseton kekszre, tejre, kenőmájasra

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2010.12.15. 20:28:58

Nemrég voltam a pilisborosjenői egri várban, furcsa volt most ez után újranézni az Egri Csillagok-részletet. :)

Alfőmérnök 2010.12.15. 21:53:30

Na ez se volt túl sok ideig az index-címlapon. Hamar elmentek a trollok.

Lámpavas 2010.12.15. 22:29:53

Most hogy elvitték az első delikvenseket rabláncon, hirtelen minden bennfentesnek és szakértőnek megoldódott a nyelve. De érdekes. Mintha eddig nem tudtak volna a milliárdos csalásokról. Vagy tudtak, de mindenki hallgatott? Hogy is mondja Babits?

Aki járt már filmforgatáson, az tudja, hogy az elsikkasztott pénzen kívül, a valójában elköltött pénz nagyrésze is nettó pénzpazarlás. Ennyi felesleges léhűtőt, ingyenélőt, herét, ügyeskedőt, mint ami egy filmforgatáson megfordul, nem nagyon lehet látni más iparágban. Na ennek kellene végetvetni. És erre egy nagyon jó módszer, ha elzárják a pénzcsapokat. Akkor kiderül, hogy valóban annyi ember és szolgáltatás kell-e egy közepesen szar film elkészítéséhez, vagy elég a töredéke.

Lámpavas 2010.12.15. 22:32:01

Azért megnézném Jancsót rabláncon. :)

beyo 2010.12.16. 00:29:11

@Lámpavas:
Rosszul gondolod. Léhűtések magyar televíziónál vannak, legalább kétszer annyi ember dolgozik ott, mint ahány kéne, nem véletlenül a legnagyobb költségvetésű csatorna, egy riport leforgatására átlagosan öten mennek, míg ugyanezt az RTL leprodukálja három emberrel...

Ha egy film nem dolgozik az indokoltnál nagyobb költségvetéssel, akkor ott nincs helye léhűtőknek. Néhány kivételtől eltekintve ez így is van. És látom nem jártál még forgatáson, mert akkor tudnád, hogy egyetlen nem csak úgy tébláboló embert nem látsz, ugyanis kurvára útban van.
Szerinted mi a pazarlás? Kifizetni egy világosítót? - fix ára van, a cég ahonnan jön mondja meg mennyi az annyi, mással nem csinálhatod meg? A nyersanyagon általában spórolnak, mert aranyárban van. Sajnos ez van, a fimgyártás nem olcsó, és senkinek sem érdeke túlórázni.
Amúgy tényleg vannak sajnos kivételek, de szerencsére kevés esetben. Bár veled valsz kár vitázni...

tyto 2010.12.16. 16:57:09

@beyo:
az mtv-ben, meg a dunatévében nem a valóban dolgozók kerülnek sokba. az igaz, hogy vannak hülye szabályok, hogy hány lámpát hány világosító vihet ki, meg hasonlók, de az igazi pénzt nem azok az emberek viszik el, akik az effektív forgatásokon jelen vannak. hanem a mindenféle tanácsadók, meg kis-, és középfőnökök.
a köztévék a mindekori hatalom klientúrájának munkahelyei voltak. és ezt nem oldották meg. volt egy olyan terv a rendszerváltás után, hogy mindenkit kirúgni, egy évig figyelni, hogy kik készítik ténylegesen a műsorokat, és azokat visszavenni státuszba. de ez a terv hamar meghalt. mert az új hatalom szintén el akarta helyezni a csókosait. mára meg totális a káosz, mert a sok-sok kurzusváltás mind otthagyta a maga embereit, mert szerződést írni azt valahogy csak megtanultak, és nem tudták kirúgni őket, mert kurvára sokba került volna. a csoportos leépítések meg nem igazán ezeket a figurákat érintették. akik azóta ráadásul már egymás ellen is dolgoznak, mert nem egyforma színű időszakokból vannak ott.
téboly.
szóval sajnos csak az megoldás, hogy ezt beszántani és csinálni egy normálisat.

a filmes oldalt kevésbé ismerem belülről, bár dolgoztam oda is. mondjuk a balázs béla stúdió története erősen modellezi a folyamatokat. és mutatja, hogy hogyan is működik ez a lopásfolyamat.
fogalmam sincs mit lehetne csinálni. olyan mértékű a klikkesedés, hogy egyáltalán semmi kiutat nem tudok elképzelni.
ezen a területen is az van, hogy a lojálisok győznek a tehetségesekkel szemben.

azzal az előttem szólóval nagymértékben egyetértek, aki a producerek hiányát látja az egyik fő bajnak. mert ha valaki egy tehetséges művész, még nem biztos hogy képes önmenedzselésre. nem is kell neki tudni. azt másnak kellene csinálnia. jelenleg magyarországon csak azok a tehetségesek érnek el valamit, aki a szakmabeli tehetségükön kívül valamennyire képesek magukat menedzselni, és vannak összeköttetéseik. is. ezek azért nincsenek annyira sokan. viszont sok tehetségest elvesztünk azért, mert nincsenek jó producerek.
és az andy vajna felé menni, az......hogyismondjam....több mint zsákutca. az inkább egy bűnöző mint bármimás. amerikában nem is tartják senkinek. csak adócsalónak. mindegy. itt még hosszan lehet megmondó. sajnos.

Karcolt lendület 2010.12.18. 13:42:35

A magyar film kapcsán mindig csak a nagy filmekről van szó, ebből is látszik, mennyire elment a világ a magyar filmes szakma mellett: a kevés magyar, az utánzat és a gagyi között tanyázó TV-sorozatot szolidan tehetséges szakemberek gyártják.
Miközben a világban a TV-sorozatok között igen komolyak is vannak, amelyek lazán vernek egész estés mozifilmeket, pl. scifiben nem igazán tudok olyan színvonalú mozifilmet mondani, mint amilyen sorozatban a Battlestar Galactica volt. (Najó, 1-2 azért van, ami nagyon jó, de mélységben elég nehéz 2-2 és fél óra alatt elérni, amit egy sorozat adhat.) A Róma nálam veri a Gladiátort, a Tudors pedig csak Cate Blanchet miatt nem előzi meg az Elisabethet (az 1998-ast).

De ha csak a BBC Jane Austenes vagy Dickenses minisorozataira gondolunk, olyat sem csináltak Magyarországon egy-két Mikszáth-regény feldolgozása óta és ezek is igen régen születtek.

De még olyan olcsóbb sorozatok sem készülnek, amelyekhez kell kb. 5-10 állandó szereplő és mai témát dolgoz fel némileg mélyebb jellemrajzzal és emberi kapcsolatokkal, mint Magdi-anyusé. (A csomó HBO-sorozaton kívül ott van példaként az Amíg még élünk c. angol sorozat bő 10 évvel ezelőttről.)

Tudom, hogy egy sorozat legyártása sem olcsó, de van egy olyan előnyük a filmmel szemben, hogy tévékben könnyebb műsorba illeszteni. Feltéve, ha nézhető - ehhez mondjuk érdemes komolyabban tanulmányozni a példaképnek tekintett sorozatok dramaturgiáját, fényképezését, vágását és akár színészi munkáját is.
Ja és a közelmúltat a holokauszttal, '56-tal, akármivel el kellene felejteni, az ezen traumák 80. feldolgozása a lila entellektüeleken kívül senkit nem érdekel már - legalábbis most.

Lovastengerész 2010.12.19. 22:24:46

az a baj evvel az egész filmművész dologgal hogy alapvető szereptévesztésre építenek dolgokat. (sokan, de tisztelet a kivételnek nyilván)

Emberek olyasmit szeretnének csinálni, és pénzt kapni érte, megélni belőle, amire a társadalomnak nincs szüksége.

Nyilván nem lehet a kenyérsütéshez vagy az orvos munkájához hasonlítani egyik művészeti ág "hasznosságát" sem, de azért egy minimális érdeklődés, ígény felkeltése szükséges feltétele annak hogy az adófizetők pénzéből támogassanak valamit.

Egy szűk kör, mondhatni szubkultúra, magukat többnyire "független, alternatív" módon meghatározó "művészek" önmegvalósításáról van csupán szó, olyasmi "alkotásokról" amikre a közönség nagy része nem kiváncsi.

bár nem szerencsés a most regnáló fidesznyik csürhe arroganciája, ez esetben jót tesznek a magyar kultúrával és közélettel, ha most pár évre kicsit hanyagolják ezt a loozer müvészbrigádot, hagyják kimúlni szép csöndben....

talán évek multán kialakul egy egészséges igényekre épülő, nézettséget, népszerüséget produkáló filmgyártás, amit aztán érdemes támogatni.