Ha az ember egyszer felveszi azt a rossz szokást, hogy nem hagyja abba az antifasisztáskodást, akkor hiába minden fogadalom, időről időre csak ott találja magát Tamás Gáspár Miklós lábainál valami szobor talapzata alatt. Ez történt velünk is vasárnap a Károlyi-szobornál.
Károlyi Mihály történelmi szerepét itt most nem értékelnénk, a történelem nagyjából megmutatta, hogy mekkora egyéniség volt ő. Mindenesetre a magyar baloldal számára nehéz kereszt lehet, hogy az egyik legnagyobb hőse egy olyan szerencsétlen balfasz, mint Károlyi. A másik meg ugye Ságvári Endre, aki kinyomtatott pár röplapot, lelőtt egy sofőrt, aztán gyorsan befejezte földi pályafutását. Ilyen hősök életművére építeni egész életideológiánkat kifejezetten kínos lehet.
A tüntetést azért szervezték, mert egy ugyanitt megrendezett eseményen néhány napja a Jobbik hívei elég csúnyán bántak szegény bobival. Ezt azonban manapság már nem lehet következmények nélkül megtenni, mert a tüntetésfüggő jobbos kemény mag mellett kialakult a tüntetésfüggő balos kemény mag is, így tüntetések, ellentüntetések, ellen-ellentüntetések ellen-ellen-ellentüntetések stb. sora töltheti meg a tüntetésfüggő tudósító kalendáriumát. És a baloldal megtalálta a maga Gonda Lászlóját is, Gyurcsány Ferenc személyében, bár ő a mostani párén nem volt jelen.
Az első szónok Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke volt. Nem tudjuk, a zsidóknak mi közük Károlyihoz - na jó, tudjuk, hogy volt a haverjai között néhány zsidó származású kétes egzisztencia és tömeggyilkos, de erre mi a magyar zsidóság hivatalos szervezetének helyében inkább próbálnánk a feledés jótékony leplét borítani. A másik lehetséges ok Feldmájer szereplésére az lehet, hogy a jobbikosok kipát tettek Károlyi fejére, ez viszont nagyjából olyan szintű poén, hogy simán beférne egy Gálvölgyi show-ba a „két részeg melós beszélget a pultnál” jelenetek közé, utcára menni emiatt is kínos.
A második szónok Márton László író volt, aki a Magyar Demokratikus Charta képviseletében lépett fel. Igen, itt arról a Magyar Demokratikus Chartáról van szó. Amúgy olvasott valaki Márton Lászlót? Milyen?
Az esemény legcelebebb fellépője egyértelműen Tamás Gáspár Miklós volt. Őróla ugye a napokban derült ki, hogy úgy éli pár évtizede a közalkalmazottak nyugalmas életét, hogy közalkalmazotti státusához se a megfelelő papírokkal, se a megfelelő szorgalommal nem rendelkezik, s szereti ugyan magát filozófusnak nevezni, de ez ne tévesszen meg senkit, egyszerű publicistáról van szó. Itt jegyeznénk meg, hogy az MTA Filofófia Kutatóintézetében van egy Jakobinus terem nevű helyiség, javasolnánk, hogy az összes filozófus zárkózzon be oda egy nyaktilóval.
A szervezők képviseletében az antifasiszta újhullám képviselője, régi antifasiszta ismerősünk, Kalmár Szilárd mondott zárszót. Elmondása szerint a Károlyi-szobrot képviselői igazolvánnyal hadonászó huligánok, valamint Kövér László fenyegetik, de ők meg fogják védeni, mármint a szobrot. (Kalmár zseniális blogját lásd itt.)
És néhány ismerebb név a megjelentek közül: Gurmai Zita, Lamperth Mónika, Szanyi Tibor, Török Zsolt, Puch László, Szabó Vilmos, Czeizel Endre, Rajk László, Andressew Iván, Hanti Vilmos.
Így tiltakoztak ők:
***
Szanyi Tibor helyében mi hanyagolnánk az antifáskodást, nehogy szegény Bächer Iván agya megint elboruljon. Emlékeznek még hírhedt Séta című írására? Ebben ez szerepel:
Aznap délelőtt jött a levél, civilszervezettől, fölhívás antifasiszta tüntetésre...
Aztán, mikor odaértem, már oldalogtam is tova. Jó, ha harmincan álldogáltak ott, de ami a nagyobb baj: rögtön a főhelyen egy szocialista politikus feszített.
Hát azt már nem.
Már mentem is a Wesselényi utcán a Nagykörút felé.
Akik a nyakunkra hozták a fasizmust, azokkal nem fogok együtt tüntetni ellene.
Hát mi közöm lehet nekem ezekhez, ezekhez a hitvány, gyáva senkikhez? Akik tömeggyilkosoknak emelnek állami díszsírhelyet, és aztán azt koszorúzzák rendületlenül?
Eddig azt lehetett mondani legalább: egyik is lop, másik is lop, de emezek legalább nem rasszisták, nem nácik. Radnóti gyilkosának díszsírhelye, Dunaszerdahely és Miskolc után már nem lehet mondani ezt se.
Ők antifasiszták? Hát ők idézték a kórt elő. Gyávasággal, kulturálatlansággal, hitványsággal és mindenekelőtt: az eszelős korrupcióval.
Ahol felbukkannak, ott lopás esik. Metró: lopás. MÁV: lopás. Posta: lopás. Autópálya: lopás. BKV: lopás. Villamos művek: lopás. Margit híd: lopás. És ez itt, a hetedik kerület: lopás.
Nem tudnak lopás nélkül lenni már.
Javíthatatlanok.
Nos, a Bächer által említett szocialista politikus nem más volt, mint Szanyi Tibor. Tudjuk, mert ott voltunk.
***
Tamás Gáspár Miklósra elég dühösek vagyunk, mert amikor az ő beszédéhez értünk a videó vágásakor, a számítógépünk füstölögve elszállt. Kibírt vagy száz Gyurcsányt, száz Vona Gábort és Morvai Krisztinát, de az álfilozófustól lerobbant. Ezért büntetésből közöljük publikációs listáját az MTA Filozófiai Kutatóintézetének honlapjáról, 2000-től.
2007-2010:
- 0 publikáció. (2007-től a FKI tudományos publikációi a Köztestületi Publikációs Adattárba és a Tudományos Publikációs Adattárba kerülnek fel, itt Tamás Gáspár Miklós-írás nem található)
2006:
- Tamás Gáspár Miklós: Miért háborognak a muzulmánok? Élet és Irodalom, 50, 9. sz., 2006. március 3. 5.
- Tamás Gáspár Miklós: Kell-e új baloldali párt? Élet és Irodalom, 50, 12. sz., 2006. március 24. 12–13.
- Tamás Gáspár Miklós: Négyévenként nemzethalál. Élet és Irodalom, 50, 14. sz., 2006. április 7. 7.
- Tamás Gáspár Miklós: Jövő harcok elé. Élet és Irodalom, 50, 19. sz., 2006. május 12. 6.
- Tamás Gáspár Miklós: Hát ez rosszul kezdődik. Élet és Irodalom, 50, 21. sz., 2006. május 26. 4.
- Tamás Gáspár Miklós: Meghalt Szász János. Élet és Irodalom, 50, 31. sz., 2006. augusztus 4. 12.
- Tamás Gáspár Miklós: Szilágyi Júlia születésnapjára. Élet és Irodalom, 50, 32. sz., 2006. augusztus 11. 10.
- Tamás Gáspár Miklós: Edgár. Élet és Irodalom, 50, 37. sz., 2006. szeptember 15. 9.
- Tamás Gáspár Miklós: Ki volt Kassák. Élet és Irodalom, 50, 39. sz., 2006. szeptember 29. 29.
- Tamás Gáspár Miklós: Vallásháború vagy osztályharc. Élet és Irodalom, 50, 40. sz., 2006. október 6. 6–7., 14.
- Tamás Gáspár Miklós: A nemzetek titkai. Élet és Irodalom, 50, 42. sz., 2006. október 20. 7.
- Tamás Gáspár Miklós: A második nekrológ. Élet és Irodalom, 50, 51–52. sz., 2006. december 22. 6.
- Tamás Gáspár Miklós: Pár szó a szocializmusról Népszabadság, 64, 12. sz., 2006. január 14. Hétvége melléklet, 4.
- Tamás Gáspár Miklós: Lelőtték Ságvárit? Brávo! Népszabadság, 64, 58. sz., 2006. március 9. 13.
- Tamás Gáspár Miklós: Válasz. Népszabadság, 64, 66. sz., 2006. március 20. Az online változatban: http://nol.hu/cikk/397832
- Tamás Gáspár Miklós: Szexuális politika Mucsán, Népszabadság, 64, 77. sz., 2006. április 1. Hétvége melléklet, 2–3.
- Szalai Erzsébet–Tamás Gáspár Miklós: Válasz Krausz Tamásnak, Népszabadság, 64, 97. sz., 2006. április 26. 13.
- Tamás Gáspár Miklós: Reformválság. Népszabadság, 64, 146. sz., 2006. június 24. Hétvége melléklet, 1.
- Tamás Gáspár Miklós: Egy kommunista. Népszabadság, 64, 150. sz., 2006. június 29. 5.
- Tamás Gáspár Miklós: Isten nem ver bottal. Népszabadság, 64, 158. sz., 2006. július 8. Hétvége melléklet, 1.
- Tamás Gáspár Miklós: A baloldali minimum, Népszabadság, 64, 180. sz., 2006. augusztus 3. 11.
- Tamás Gáspár Miklós: Óbudai emberünk. Népszabadság, 64, 196. sz., 2006. augusztus 22. 12.
- Tamás Gáspár Miklós: A kormány ellenzékéből a rendszer ellenzéke. Népszabadság, 64, 204. sz., 2006. augusztus 31. 13.
- Tamás Gáspár Miklós: Orbán mondott le Gyurcsány helyett. Népszabadság, 64, 224. sz., 2006. szeptember 23. 6.
- Tamás Gáspár Miklós: 1956: Rajk László újratemetése. Népszabadság, 64, 236. sz., 2006. október 7. Hétvége melléklet, 4.
- Tamás Gáspár Miklós: Bence György halálára. Népszabadság, 64, 254. sz., 2006. október 30. 5.
- Tamás Gáspár Miklós: Mit gondolt Nagy Imre ? Népszabadság, 64, 2006. október 23. Az online változatban: http://nol.hu/cikk/421621
- Tamás Gáspár Miklós: Könyörgök oszlassák föl! Népszabadság, 64, 268. sz., 2006. november 16. 14.
- Tamás Gáspár Miklós: Száz súlyos esztendő, Népszabadság, 64, 276. sz., 2006. november 25. Hétvége melléklet, 3.
- Tamás Gáspár Miklós: Polónium, Népszabadság, 64, 278. sz., 2006. november 28. 12.
- Tamás Gáspár Miklós: Az elnök elfogulatlan. 168 óra, 18, 48. sz. 2006. november 30. 14–15.
- Tamás Gáspár Miklós: Litván György és a „progresszió”. Népszava, 134, 269. sz., 2006. november 17. 6.
- Tamás Gáspár Miklós: Jobboldali sajtópolitika, 223. rész., Népszava, 134, 273. sz., 2006.november 22. 6.
- Tamás Gáspár Miklós: Lesz e kiegyezés? Népszava, 134, 300. sz., 2006. december 23. Szép Szó melléklet, 8.
- Tamás Gáspár Miklós: Nyilt levele: Rednews, 2006. január 26. http://www.rednews.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=322&Itemid=85
2005:
- Tamás Gáspár Miklós: Van-e a népnek jövője? Mozgó Világ, 31, 2005/4. pp. 32–38.
- Tamás Gáspár Miklós: Pár Tocqueville-mondat, Népszabadság, 2005, július 30.
- Tamás Gáspár Miklós: Lángolnak a lakótelepek, Népszabadság, 2005, november 16.
- Tamás Gáspár Miklós: Jobb és bal a festõi Kárpát-medencében, Népszabadság, 2005, augusztus 21.
- Tamás Gáspár Miklós: A németországi választásokra, Élet és Irodalom, Élet és Irodalom, 49 évf. 38 szám, 2005. szeptember 23.
- Tamás Gáspár Miklós: Populizmus és elitizmus, Élet és Irodalom, 49. évf. 51 szám, 2005. december 21.
2004:
- 0 publikáció
2003:
- 0 publikáció
2002:
- 0 publikáció
2001:
- Fichte's Die Bestimmung des Gelehrten: A Sketch (Institute of Advanced Study Workshop Series). – Collegium Budapest, 2001
- Idola tribus / ford. Tabacu, M. – Kolozsvár : Dacia, 2001
- On Post-Fascism. In East European Constitutional Review tavasz, (2001)
- On Post-Fascism. In Eszmélet nyár, (2001)
2000:
- 0 publikáció
A lista nyilvánvalóan hiányos, de feltételezhető, hogy ha Tamás a Harrasowitznál megjelentette volna nagydoktoriját, akkor az szerepelne benne. Érdemes egyébként elolvasni Boros Jánosnak, az Intézet igazgatójának értékelését a Zöld Baloldal vezetőjéről.
***
Ja, a szobrot meg nem kéne abajgatni: a gyerekek szeretik, mert lehet a talapzatára le-fől mászni, meg elbújni mögé. A többi úgyse számít.
Az utolsó 100 komment: