Kedves olvasóink kommentjei között találtunk arra a linkre, amely a KSH interaktív statisztikai térképeire vezetett. Bár sem az interaktív térkép (sem a statisztika tudománya) nem mai találmány, még mindig élményszámba megy, ha relatíve friss hazai adatokkal feltöltött térképekkel molyolhatnak a magunkfajta térképrajongók és információfüggők.

  Térkép és adat pedig van bőven a KSH általunk eddig nem ismert oldalán, ami értékes munkaidőt vett el tőlünk - cserébe legalább írunk róla egy posztot. Adóbevételektől az egészségügyig, moziba járási szokásainktól az építőipari adatokig kutathatunk érdekes infókra, településektől a kistérségeken és a megyéken át a régiókig. Nem vagyunk statisztikusok, de érdeklődő Internet-Barangolóként szemezgettünk a különféle adatokból.

  Megtudtuk, hogy Miskolc kevesebb mint ezer fővel vezet Szeged előtt az ország harmadik legnagyobb városa címért. Az ország legsűrűbben lakott körzete (ahogy az elmúlt száz évben mindig) a budapesti Erzsébetváros, ahol velem együtt 29919 ember zsúfolódik össze egy négyzetkilométeren. Az alföldi Újsolt községben ez csak 5 fő négyzetkilométerenként.

  Nemzetsüllyesztők és -féltők számára különösen ajánlott a népességi, népmozgalmi adatok böngészése, amivel a hasbeszél helyett pontos infókkal vethetik bele magukat a Nemzeti Ügyek Vitafórumaiba. Ezer lakosra az edelényi kistérségben esik a legtöbb élveszületés (13,7), az őriszentpéteriben pedig a legkevesebb (5,2) - cserébe az utóbbiban a legmagasabb az ezer főre eső elhalálozások száma (20,1), Dunakesziben pedig a legalacsonyabb (8,9).

  Gyereksarok Északkeleten - ahol a legtöbb 14 éven aluli él

  Az ország egyik legszegényebb települése, Csenyéte a gyerekek faluja: a 14 év alattiak teszik ki a lakosság 43,2 százalékát a borsodi faluban. A Zala megyei Felsőszenterzsébeten ugyanez nulla százalék, tehát nincs gyermek többé a faluban. Szintén Zalában van a legöregebb falu, Iborfa: a lakók nyolcvan százaléka hatvan évnél idősebb.

  Vehetünk egy nagy levegőt ezután: az oxigénről gondoskodó erdősültség aránya például Nógrád megyében 39,9 százalék, míg Békés megyében csak 4,9 százalék. Kulturálódjunk: ki mennyit jár moziba? 2008-ban Budapesten 1000 lakosra 4414 mozilátogatás jutott, míg Nógrádban csak száz. Esetleg könyvtárazzunk? Ezer lakosra 10200 könyvtári egység jut a körmendi kistérségben, míg a pannonhalmaiban csak 587. De kereshetünk agresszorokat is: a nyilvántartott erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma a Fejér megyei sárbogárdi kistérségben a legmagasabb, a Békés megyei orosházi kistérségben pedig a legalacsonyabb.

  A nyilvántartott álláskeresők aránya Budapesten csak 2,3, míg az abaúj-hegyháti  kistérségben 23,7 százalék. A legtöbb külföldi turista szintén Budapestre érkezik (az összes vendég 84 százaléka); míg a jánoshalmai vagy sarkadi kistérségben kerek 0 százalék az arányuk (régen volt már a Scooter sarkadi látogatása).

Az szja metropoliszai

  Végül a piszkos anyagiakról: ezer lakosra a legtöbb adózó a borsodi Tornakápolnán jut (735), míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn csak 104. De van ennél izgalmasabb adat is: melyik településen a legmagasabb az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó? Felcsúton (5790005 forint); mögötte Telki és a Rózsadomb versenyez a második helyért, de Sukoró is ott van a csúcstámadók között.

  Ennyit a random szemezgetésből, szívesen várjuk a kommentek között olvasóink érdekes, tanulságos, továbbgondolásra érdemes találatait is, amelyekre a KSH különböző térképein találtak.