Valószínűleg sosem tudjuk meg, hogy a Fidesz akkor is ennyit foglalkozna-e a deviza alapú lakáshitelesekkel, ha nem lenne választási kampány. A témának az önkormányzatisághoz abszolút nincs köze, az elmúlt napokban mégis ez a kormánypártok első számú témája. Nem véletlen: mivel történelmileg és társadalmilag úgy alakult, hogy a magyar számára a vagyon, mint olyan, az az öröklakást jelenti, ezért rengetegen vettek fel lakáshitelt. Aztán az sem véletlen, hogy a Fidesz kampányfőnöke lett a program arca. Ugyanaz a Kósa Lajos, akiből – Szijjártó Péterrel együtt – egyfajta gazdasági és pénzügyi Kövér Lászlót csinált az ellenzéki sajtó. (Köztünk legyen mondva: nem volt nehéz.)
Orbán Viktor is elmondja majd' minden beszédében, hogy nem lesz kilakoltatás (egyébként volt, ebből a Jobbik meg is próbált politikai tőkét kovácsolni), aztán itt van a tapolcai nyolc pont is. Nincs többé egyoldalú szerződésmódosítás, az önkényes kamatemelésnek vége, kötelező a banki középárfolyamok alkalmazása, az ügyfél kérésére jöhet az ingyenes előtörlesztés, és akár öt évvel is meghosszabbítható lenne a lakáshitel futamideje. Aztán a bankok az adóssal szemben nem követelhetnének többet az ingatlan piaci értékénél, és tartós fizetésképtelenség esetén nincs se büntetőkamat, se más extra költség. Végül: „a nyolcadik pont szerint ezek a szabályok nem vonatkoznának sem üzleti vállalkozás tulajdonában lévő, sem pedig második vagy harmadik ingatlan esetére.”
A korteskedéssel súlyosbított, ún. gazdasági szabadságharc idején teljesen érthető politikai lépés ez: a világot szegényekre és gazdagokra osztó, egybites kommunikációjú MSZP e téren kussol is, mint maszkos rendőr a vizsgálóbizottság előtt, az önmagát a plebejusnál is lejjebb pozícionáló Jobbik pedig muszáj, hogy új dilit találjon magának. A nyolc pont célcsoportja körülbelül az a réteg, akiket az első, önmagát még polgárinak nevező Orbán-kormány lakáshoz juttatott. Hozzájuk jönnek még azok, akik a nagy gazdasági világbazmeg előtt nem sokkal vették fel első – túlnyomórészt devizaalapú - lakáshitelüket. Ha mindezt kombináljuk a bankadóval és annak kommunikációjával, akkor nem kell csodálkoznunk a Fidesz töretlen népszerűségén.
Csakhogy ez a fene nagy védelemre épülő rendszer nemcsak a szeretetre és az összefogásra buzdít. Felelős politikus száját nyilván soha nem hagynák el a következő mondatok, nem is ilyentől származnak. Csányi Sándor szerint „igenis érezhető, hogy a kormányzat bejelentése nyomán, miszerint minden eszközzel megvédik a devizahiteleseket a kilakoltatástól, csökkent az adósok körében a fizetési hajlandóság”. Ha ez így folytatódik, akkor annak a válságnak, ami pontosan a felelőtlen hitelezéssel indult el, soha a nyüves életben nem lesz vége. A bankok és hitelezők kapálózása, nem mi voltunk! felütéssel ugyanakkor szánalmas. Persze a Szent Piac diktálta azt a tempót, hogy ne csak sugározzák magukról azt a képet, hogy az utcáról beesetteknek is hiteleznek, hanem meg is valósítsák ezt. Így jutottunk el oda, hogy a a bankok megcsillagozott reklámjait, (Legyen az ügyfelünk, mindent elsimítunk*) apróbetűs részleteit, nagyítóval látható THM-jeit a fentebb vázolt okokból - most már - mindenki ismeri**.
Brutális és meredeknek tűnő párhuzamot szeretnék vonni: úgy képzeljük el a magyar társadalom nagy részét érintő devizaprobléma megoldását, mint egy nagy, össznemzeti heroinelvonót. Hiszen ne legyünk álszentek: ugyanúgy van felelőtlen hiteles, és megátalkodott, semmirekellő junkie, vagy olyan család, amelynek jóindulatát és tudatlanságát használta ki valamilyen pénzintézet, ahogy olyan drogosról is tudunk, akinek kábítószer-használatát, ha nem is fogadjuk el, de megérteni legalább igyekszünk. Az Össznemzeti Drog- és Devizaelvonó betege momentán abban a stádiumban van, amikor egy túladagolás után, öntudatlan állapotban kiteszi valaki a kórház elé. Ilyenkor az orvos nem kérdez, hanem, infúziót köt be és gyógyít.
És akkor sem érzelgősködik, ha magához tért a páciens. Tudatosítja benne, hogy a dílert, tetszik, nem tetszik: te hívtad, leszoknod is neked kell. Azaz: a szerződést te írtad alá, tetszik nem tetszik, fizetni is neked kell***. De megtetted az első lépést a leszokás felé – igaz, rengeteg van még hátra.
* Veled kezdjük, kicsköcsög.
** És utálja, mint a szart.
*** A dílerre meg rohadjon rá a műanyag lakat, de az már nem te dolgod.