Kommentszűrés
’10 sze
8
11:01

A művészet szabadságáról

Írta: aristo

A szépség az eszme látszása”
Hegel

  Ki tekinthetné át a művészet megítélésének történelmi sokszínűségét? Az egyszerű tekhné-től (τέχνη) a világ megváltásáig mindennek gondolták már. Mindeközben a vizsgálat - és a csodálat - fokozatosan áttevődött a műről a művészre, ennek csúcsa a máig ható zseni-esztétika, a romantika művész-ideálja. Ebben a megközelítésben a művészet története az alkotók szabadságharcának történeteként kerül bemutatásra, harcként a fullasztó elvárások, a közízlés nyomorúsága ellen, harcként az alkotói szabadságért, a zsenialitás kibontásáért. Jelképe a kalitkába zárt, szomorú madár.

  Mindez feltételezi természetesen azt, hogy a szabad művész, a szabad alkotó - levetve a kényszerek nyűgeit - magasabb minőséget, jelentőségteljesebb alkotásokat hozhat létre. A művészetkedvelő, gazdag polgárság tömeges megjelenésével ennek mindenféle, gazdasági és lelki feltétele létrejött. A gazdagsággal járó privilégiumok közé a művészet is beemeltetett. A polgárt a tömegtől a gazdagsága különbözteti meg, ez az imádat és az utálat tárgya is egyben. A megtollasodott kalmár, a műhelyét gyárrá hizlaló iparos egyaránt a pénze révén válik ki a többiek közül, más nem is különbözteti meg tőlük (lásd egyenlőség). Ha pénzét elveszíti, újra egy lesz a senkik közül, ahonnan jött. Ez merőben más helyzet, mint a nemeseké, a gróf koldusszegényen is gróf, címe nem a társadalom megítélésétől, hanem a király - áttételesen az Isten - akaratától függ és ez a kivételezettség a polgárnak már nem adatik meg.

  Ettől - természetesen - még erősebbé válik a megkülönböztetés vágya. A műveltség, a művészet szeretete lelki nemességé válik, éppúgy elvehetetlenné, mint a született nemesség, az egzisztenciális bizonytalanságot némileg kiegyensúlyozza az esztétikai biztonság, a jó ízlés polgári erénye. Megjelenik a gazdag mecénás, aki biztosíthatja a művész „szabad” alkotásának gazdasági hátterét, remélve, hogy valamiféle rész-örökkévalóságot kaphat a zseni általános örökkévalóságából. Továbbá jó befektetés is lehet, ami nem mellékes szempont a szatócsok ivadékai között. A gazdagság és a mecenatúra elterjedésével a művész megszabadul az élet anyagi nyűgeitől, a kényszerektől - szabadon szárnyalhat tehát.

  Ennek és a technikai haladásnak legközvetlenebb következményeként hihetetlenül megszaporodott a művészek és a művészetek száma, a 19-20. század sajátossága pedig az, hogy amiből sok van, az rövidesen iparrá szerveződik. Létrejön a művészetek instrumentális háttere, múzeumok, gyűjtemények, ösztöndíjak és állami megrendelések, a művészeti piac - egyszóval az IPAR. Mármost, amit iparszerűen termelnek azt iparszerűen kell eladni is. Megjelenik tehát a művészeti marketing. Az ipar természetesen nem különbözteti meg a jót és a rosszat - hogyan is tehetné - csak az eladható és az eladhatatlan kategóriáit ismeri, és ami eladhatatlan, az nem kell. Nyilván, ez eseteben is a marketing csak részben kiszolgálója az igényeknek, legalább akkora részben, ha nem nagyobban, alakítója azoknak, hiszen keresletet kell generálnia. Érdekes kérdés azonban, hogy mit is jelent mindez a művészi szabadság vonatkozásában. 

  A fentiekkel párhuzamosan kialakul és kiélesedik egy vita filozófusok, művészek, esztéták, műkedvelők és holdkórosok között arról, hogy végül mi is a művészet maga. A vita szerteágazó, néha érdekes, többnyire azonban unalmas és erőltetett. A módszer ismert, a művészetet vissza próbálják vezetni valami benne foglalt általánosra, hogy azután abból dedukcióval felépítsék és magyarázzák magát a művészetet. Ezt a lényeget először a szép fogalmában, ezt követően a zseni némileg pszichologizált fogalmában, majd a befogadóban, végül bármiben keresik. Természetesen a bármi az igazi.

  Ez egyrészt a mentesít a szigorú gondolkodás követelménye alól, másrészt kétségtelenül előnyös a marketing szempontjából. A bármi értelmében minden lehet művészet, ami művészi hatást vált ki - ez persze tautológia, de ez senkit sem érdekel. Különös hatással jártak a művészi szabadság tekintetében a 20. század eleji avantgárd művészeti kísérletek is, különösen a dada és a szürrealizmus. Korukat megelőző módon magukban hordták a modern marketing legfontosabb vonását: a meglepetést, illetve a meglepetés legprimitívebb változatát: a megbotránkoztatást. A meglepetés, az új, a megbotránkoztató, a modern művészetek védjegyei lettek, érthető módon, hiszen a figyelem felkeltése a sikeres marketing első számú szabálya. Az avantgárd azokat látszott igazolni, akik szerint bármi lehet művészet. Az anything goes mintegy a művészi tevékenység szilárd alapjává vált, minden nihilista következményével együtt. 

  Amiről mindeközben nem nagyon esett szó - legfeljebb elmarasztalólag -, az a közönség. A művészet - hála a gazdag sznoboknak - nagyon sok embert képes ugyan eltartani, de ettől függetlenül, minden művészetben és művészben szükségszerűen van valami magamutogatás. A siker szükséges a művész számára és bár hangoztatott módon önkifejezés a művész minden gesztusa, a benne rejlő exhibicionista kényszeríti, hogy a közönségen mérje magát. A szabad művészet - végső soron - valamiképpen a fantázia világa, s mint ilyen, végtelenül szubjektív, hogy ezt a szubjektív kifejezést miképpen értékeli a másik a közönség, annak semmiféle - feltárható - szabálya nincs. A közönség-reakciók szempontjából a szabadság hátránnyá válik, a művészeti aktus, értelmezési keret hiányában, megítélhetetlenné, horribile dictu, gyökértelenséggé.

  A múlt nagy, klasszikus alkotói egyáltalán nem voltak szabad művészek. Többnyire megrendelésre dolgoztak, és képtelenség azt feltételezni, hogy az alkotás során negligálhatták volna a megrendelő igényeit és nem csak abban az értelemben, hogy nem festjük a bibircsókot őfensége arcára, hanem a művészi megfogalmazás, az alkalmazott eszközök tekintetében is. Minden változtatás, művészeti forradalom a közízlés változásával függött össze és korántsem biztos, amint hirdetik, hogy ezekben a változásokban a művészet vitte a prímet. Őszintén szólva, számomra valószínűbbnek tűnik, hogy a közízlés változása kényszerítette a művészeteket új utak keresésére. Bárhogyan volt is, a művészi produkciókat a társadalom elfogadta, megbecsülte. Miután a köznép ritkán részesült művészi élményben - kivéve a templomi festészetet és zenét, ezek azonban többnyire didaktikus illusztrációk voltak - a művészi élmény exkluzivitást jelentett, kiemelkedést a hétköznapokból. A művészet szolgáló volt, de kedves és szeretett szolgáló, nevelő is talán, akinek előre szabott, de fontos helye volt az emberi tevékenységek végtelen változatosságában. 

  Ez a kiemelés a hétköznapokból a művészeti ipar megjelenésével teljesen eltűnik. Amint arra Danto kitűnő, Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet című könyvében rámutat, a modern művészet értelmezési talánnyá válik, keresztrejtvénnyé, a probléma azonban az, hogy senki sem akarja megfejteni kétszer ugyan azt a keresztrejtvényt, másodszorra unalmas. Bármerre nézünk, mindenütt művészi alkotások vesznek körül, reprodukciók, rádiókból szóló zene, még az asztalomon lévő csuprot is valami iparművész tervezte. Ennek legközvetlenebb eredménye, hogy a tekintet átsuhan felettük, nem vesszük észre őket, ez pedig meg is fosztja őket számunkra művészi jellegüktől. Erre a közömbösségre a modern művészet kétféle választ ad. Az egyik az, hogy egyszerűen bunkók vagyunk, akik nem elég érzékenyek, emelkedettek a mondanivaló - bármi legyen is az - befogadására. A másik válasz a megdöbbentés, megbotránkoztatás, ami felébreszt bennünket és kényszerít a figyelemre. A folyamatosan ingerelt érzékszerv azonban kifárad, egyre nő az ingerküszöb, mind erősebb ingerek szükségesek. Az erős ingerek pedig a fajfenntartás, az emésztés, egyszóval az animális késztetések körül találhatóak. 

  Így válik a művészi szabadság végső kényszerré, az új kényszerévé. Az alkotó szabad és mi is azok vagyunk, az ő szabadsága abban áll, hogy gyakorlatilag bármit csinálhat és mondhatja rá, hogy az művészet, mi pedig - szabadon - készségesen elhisszük ezt neki, de nem nézzük, nem hallgatjuk és nem olvassuk. 

Címkék: művészet

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr242275682

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A közoktatásrul 2010.09.09. 15:39:10

Készül az új oktatási törvény és a nemzeti alaptanterv. A következő hónapokban eldől, hogy gyermekeink – köztük az enyém is – milyen iskolákban, milyen tanároktól, mit fognak tanulni. Eldől, hogy a következő generáció megkapja-e azokat az a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Téglagyári Megálló 2010.09.10. 14:19:23

@Bell & Sebastian:

"Péntek Robinson rabszolgája lesz, aki továbbra is a nyugati civilizáció hitében élve kormányozza saját szigetét. Pénteket nem tekinti embernek, mert mindent elront az ő kis, felépített világában. Mígnem egy napon Péntek, ura dohányát pipázva véletlenül felrobbantja Robinson barlangját. Ettől a ponttól Robinson kezd el alkalmazkodni Péntekhez, és a szolga-úr viszony is megváltozik kettőjük között, barátokká válnak. Földhöz való kötődése áttolódik a levegő felé. Például Péntekhez hasonlóan ő is fán alszik már."

Bell & Sebastian 2010.09.10. 14:20:28

@kackia:
Svájci-német származású, német anyanyelvű, római-katolikus magyar vagyok és alapvetően itt is élek.

Bell & Sebastian 2010.09.10. 14:22:31

@Téglagyári Megálló:
Magával elég jól elboldogulok félszavakkal, igaz Grifttel is. Kackia most szedi fel az állát.

tewton 2010.09.10. 14:27:56

@Gasper:
"tölgy kíméletlen protestantizmus kritikájában"
nőügy ... ? :)

egy celli barátom apja (vigyázat, dunántúl) a protestáns-katolikus sorsközösséget valahogy emígy fejezte ki: szépen elfődögél a luteránus kolbász a katolikus fazékban :)

kackia 2010.09.10. 15:01:05

@Bell & Sebastian: Jól van, Jól van, csak kicsit csipkelődni akartam.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.10. 15:49:23

@tewton: lol. Az a leves kimondottan ismerős konstelláció.

Amúgy csak szólok. Olyan is van ám, hogy finisszázs. Ottan van csak igazán sansza a gruppenszexnek.
Viszont itt valaki fentebb csokiszökőkutat, meg pezsgőt vizionált. Hát, barátaim, maguk tényleg nem látják a kortárs magyar képzőművészet rögvalóságát. Persze ha tapasztalni akarnak, van jó forrásom, hogy honnan szerzik be a kannást az ilyen alkalmakra. Múltkor is egy napig űztem a katzenjammert.
Majd ha egyszer az én gruppenizémre jönnek, ott azért majd nagy valószínűséggel nem kell csalatkozni.

Alfőmérnök 2010.09.10. 17:28:38

@Gasper: "Viszont itt valaki fentebb csokiszökőkutat, meg pezsgőt vizionált." Jelentem én voltam és rögtön hozzátettem: "igaz, ez nem képzőművészeti esemény volt" (konkrétan egy filmszemle "finisszázs").

De szóljon majd ha lesz ilyenje, én szívesen növelem a létszámot, remélem lesznek képzőművészetis csajok is. :)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.09.10. 18:00:40

@Gasper:
nos, ha magát elképzelem egy csokiszökőkútban, ahogy tereskovával nyelvescsókol, hát mitmondjak!? :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.10. 18:34:04

@Alfőmérnök: mindenképpen szólok.
Mindazonáltal képzőscsaj felhozatalból a tapasztaltabb vonalat tudom esetlegesen közvetíteni, hiszen generációs okokból ottan mozgok otthonosan. Viszont ha lesz ilyen dzsembori (valamikor lesz), akkor lesznek iparos csajok is, ők sokkalta vagányabbak.

@Grift: pfúj! :))

tistedur 2010.09.10. 19:40:44

@Gasper: igen a csokiszökőkút undorító :)

Alfőmérnök 2010.09.10. 20:00:56

@Gasper: Nincs nekem különsebb bajom a tapasztaltabb vonallal sem. Legalábbis ez önmagában még nem kizáró ok. :)

kackia 2010.09.10. 20:08:07

@Grift:
" elmenekül a sűrűjéből, disszidens gyáva alak,"

Nincs magában együttérzés, látszik, hogy nem ismeri a politikai száműzöttek életét.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.09.10. 20:35:04

@kackia:

politikai száműzött? mint a rongy rákóczi, meg a kossuth? ne izéljen már!
fogadjunk, hogy első útja a befogadó országban /ami gondolom valami szélsőliberális köcsögállamban volt/ az első banánelárusító helyhez vezetett. aztán meg a kocsiszalonok ablakához nyomta az orrát. és nem a szovjet követség előtt gyújtotta fel magát tiltakozásul. :)

kackia 2010.09.10. 21:18:36

Az előbb Hamvastól most meg Rákóczitól, majd Kossuthtól fosztaná meg népét, mi marad így a végére. Talán prófétákat akarja a helyükre betolni.
Maga egy mítosz romboló szaralak. :)

Természetesen beismerem minden nap megettem 2kg banánt mivel idehaza csak protekciós anyukák tudták zsíros arcú pultos legényekkel összekacsintva pult alól beszerezni kisfiuknak. És gondolom a banánért nem csak kacsintottak. Viszont a kocsiszalon kimaradt.
Viszont előfordult, hogy életem veszélyeztetése árán is kelet európai fiatalokat, érvényes vízum nélkül is sikeresen csempésztem be abba a szélső liberális köcsögországba, hogy új életet kezdhessenek.:)

Alfőmérnök 2010.09.11. 00:04:29

@kackia: Kossuth szabadkőműves volt, meg liberális, meg ügyvéd, úgyhogy azt már értem, hogy miabahjuk vele (az én utsó emlékem vele kapcsolatban egyébként az, hogy Torinóban a Luigi Kossuth lakása előtti padon egy srác fényes nappal egy adag hernyót nyomott a vénájába) , Hamvas meg nem volt elég antiszemita, de ez a Rákóczi-ügy, mármint hogy miért is volt ő rongy, még mindig nem tiszta számomra.

Bell & Sebastian 2010.09.11. 00:55:11

@kackia:
Maga sem egyszerű eset, de hát ki az? :)

@Alfőmérnök:
Valami olyasmi, hogy nem akart belépni az akkori EU -ba, pedig jobban jártunk volna, helyette inkább a saját pecsenyéjét sütögette. -röviden.

tewton 2010.09.11. 01:18:49

@Alfőmérnök:
látom, az ötforintossal már képben van, a hatodik géniusszal még nem, de az, hogy eszerint lemaradt a nagy protestáns-katolikus / önálló-aulikus / főnemespárti-köznemespárti (plusz népi) vitáról --- nem érzi úgy, hogy kiirta magát európából? :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.11. 09:24:58

@Grift: "rongy rákóczi, meg a kossuth"

Kossuth még csak-csak, de hogy Rákóczi?
Látom, Rákóczi ügyben maga is beáll a sorba limbóhintózni a legitimista klaunok közé.

Eh, hagyjuk is. Még elindul az újabb flúgosfutam. Különben is, maga csak provokál. :)

Alfőmérnök 2010.09.11. 12:42:32

@tewton: Sajnos történelemhez botfülű vagyok, de ezekről még én is hallottam. Az e hasábokon lezajlott – búvópatakként időnként azóta is fel-feltörő - vitát is figyelemmel kísértem, de fent említett okokból jobbnak láttam pusztán megfigyelői pozícióba helyezni magam. Mindazonáltal nekem az az álláspontom, hogy Rákóczit innen a fotelből lefikázni...hááát...lúzerség? Már úgy magyar szempontból.

Ja, kösz, hogy eszembe juttatta az Öt géniuszt, ez volt az egyik elsőm Hamvastól.

tewton 2010.09.11. 12:58:38

@Alfőmérnök:
hát, a nevezett vitában én is inkább megfigyelő vagyok.

ne is mondja hamvast. mindig felhúz a féligazságaival. most épp a pálinkás vs boros nyomiságon mosolygok. könnyű ám egy ilyen tipológiát felállítani, ha 1920 óta tilos a házifőzés, meg addigra a galiciáner pálinkabiznisz is lecsengett.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.09.11. 13:10:30

@Gasper:

"Különben is, maga csak provokál. :) "

ördöge van! :)

Alfőmérnök 2010.09.12. 06:34:19

@tewton: Én meg jókat tudok derülni az ilyen kinyilatkoztatásszerű féligazságokon. Talán pont a kinyilatkoztatásszerűségük miatt. Valahogy sohasem jutott eszembe, hogy a tények világával összevessem, szembesítsem őket. Illetve régebben néha eltöprengtem azon, hogy vajon hol van a helyük a csúnya nőknek Hamvas metafizikai univerzumában, de már nem foglalkoztatnak ilyen kérdések sem.
Összegzésképpen azt mondanám, hogy Hamvast ismerni kell. Aztán lehet szeretni, vagy nem. Érdemes az életműkiadás néhány egymást követő kötetét beszerezni, úgy jól mutat a polcon.

tewton 2010.09.12. 12:49:34

@Alfőmérnök:
"Valahogy sohasem jutott eszembe, hogy a tények világával összevessem, szembesítsem őket."

oh. de akkor irodalomnak olvassa. irodalomnak olvasni viszont nem érdemes. irodalomnak terjengős, redundáns, viszolyogtató.

a csúnya nők -- haha. gondolja, h.b. univerzumában a nőknek van helye? vagy bárminek, ami nem papírmasé?

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.09.12. 13:03:40

@tewton:

ha most maguk még csesztertonnak is nekiesnek, tuti, hogy bbjnick előkerül, és magukra ugrasztja parázsszemű népfiait! :)

Alfőmérnök 2010.09.12. 13:06:12

@tewton: „de akkor irodalomnak olvassa.”

Elsősorban igen. De mint minden jó irodalom, meg műalkotás, egyben filozófia is.

„irodalomnak terjengős, redundáns, viszolyogtató.”

Szerintem meg nem. Szerintem szórakoztató, vagy éppen megbotránkoztató, szellemes, és vezeti a szemet, olvastatja magát. (Persze nem minden műve.)
Vita lezárva.

tewton 2010.09.12. 13:36:25

@Grift:
csesztertonnak? dehogyis! az egy szellemes ember :)

@Alfőmérnök:
p.k. dicket ismeri? mert _az_ olyan, mint amit most mondott.

Alfőmérnök 2010.09.12. 14:14:14

@tewton: Sajnos nem ismerem, de a Szárnyas fejvadász alapján valszleg nem lenne a kedvenc szerzőm (nem nagyon szeretem a scifiket). Csesztertont sem nagyon ismerem, de ő jobban érdekel.

tewton 2010.09.12. 14:34:02

@Alfőmérnök:
az csak egy cyberpunk-kalandmozi adaptáció, az eredetiben a filozófián a hangsúly. szerintem a fickó játszva veri hb-t. olvasható, tényleg regényes (mert regényeket írt), lazán nyúl egészen komoly kérdésekhez, és úgy lehet filozófiát olvasni vele, hogy meg lehet úszni a hamvas-féle ködgomolyokat, a prófétás ágálást és a világvallásos referenciákat. dick nagyon jó modellvilágokat csinál, és olyan témákat is megfog, amire a vallások képesek, de hamvas pl. nem. és az a legjobb, hogy dick nem akar okosnak látszani (szemben...), csak elkezd egy történetet. mindig az az érzésem vele, hogy dick belülről látta a dolgokat, hamvas meg csak kívülről nézett szomorúan befelé.

evil overlord (törölt) 2010.09.12. 15:04:49

@Alfőmérnök: A sci-fi többnyire csak könyvben élvezhető, a filmek nem szoktak jól sikerülni.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.12. 17:07:44

@evil overlord: azért Lem Solarisa és a Sztrugackij fivérek Piknikje egészen jól muzsikált a filmvásznon. Bár lehet hogy pont a kivétel erősíti a szabályt.

tistedur 2010.09.12. 17:38:47

@Gasper: a tarkovszkij- rendezést lem maga nem szerette :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.12. 17:43:50

@tistedur: igen tudom, de van ennek bármiféle jelentősége? :)

tistedur 2010.09.12. 17:53:47

@Gasper: ha a művészet és művész szabadságáról beszélünk, akkor nincs. :) a solaris egy nagyon jó film, mint ahogy a könyv is nagyon jó :)

tanarseged ur 2010.09.12. 18:20:24

@tistedur: Bocs, hogy beledumálok, de hadd kérdezzem már meg: a könyv tényleg jó, de a filmek közül melyik? Én kettőt láttam.

tanarseged ur 2010.09.12. 18:23:11

Hoppá, így jár, aki nem olvas vissza több kommentet is. Most látom, hogy hogy itten a Tarkovszkij-féle változatról van szó. Nem rossz, de könnyű rajta elaludni. :-) Az amerikait inkább hagyjuk.

tanarseged ur 2010.09.12. 18:27:14

S ha már PKD-adaptációkról is szó esett, akkor a Minority Report filmváltozatát csak az nézze meg, aki elviseli az igazi borzalmasliberális nevelőfilmeket. Aki nem, az inkább olvassa el az Ubikot.

tistedur 2010.09.12. 18:27:24

@tanarseged ur: kell hozzá egy kis szláv lélek :)

tewton 2010.09.12. 18:33:55

@tanarseged ur:
ó. amikor én végre hozzáfértem a minority reporthoz, eszembe se jutott, hogy az PKD volt valaha, csak egy ilyen trendi scifit láttam egy butafejű diszlexiással. borzalmasliberális? hol, hogyan?

említsük meg a total recall - emlékmást schwarzeneggerrel ... az is PKD. idáig a legjobb mégiscsak a bladerunner.

tewton 2010.09.12. 18:35:02

@tanarseged ur:
jaj, az ubik hülyevallásos! :)

Bell & Sebastian 2010.09.12. 18:35:57

Az oroszok és lengyelek azért verhetetlenek a műfajban, mert népi foglalatosság volt egész alternatív világokat és társadalmakat felépíteni - fejben.

Ezzel szemben kuczkapéteri mélység.
A Runnernek -márpedig a kiváló rendezés okán - több mint a fele átjött, az meg igazán elfogadható arány.

tanarseged ur 2010.09.12. 19:04:26

@tewton:
"borzalmasliberális? hol, hogyan?"
- Végig is nézte, vagy a befejezés már kimaradt? :-) Vagy én voltam borzalmasan elfogult?

"idáig a legjobb mégiscsak a bladerunner"
- Nem biztos, hogy esélyesek a végső a győzelemre, de azért jelölném még az Imposztort és a Kamera által homályosan-t. Könnyed kikapcsolódásnak a Next sem rossz.

"jaj, az ubik hülyevallásos! :)"
- Az erre érzékenyek két Iain M. Banks között nyugodtan fogyaszthatják. :-)

evil overlord (törölt) 2010.09.12. 19:05:12

@Gasper: A kivétel erősíti a szabályt (bár a Piknik nekem kimaradt). Szerintem a Blade Runner is jól sikerült.

tewton 2010.09.12. 19:17:07

@tanarseged ur:
hmmm. próbálok emlékezni. a végén meg lett fejtve a bűnügy és a gonosz öngyi lett egy tetőteraszon. vagy valamit kihagytam?

az impoctor olyan low-cost izé, hülye inzertekkel. újra kellene forgatni, de a végén én jól meglepődtem. a through a scanner-t néztem, néztem, de nemigen állt össze, azt inkább olvasni kéne.

Tehetetlen Dodó 2010.09.12. 19:18:49

@Gasper: Mondjuk, nem sok közük van az eredetiekhez, ha jól emlékszem évtizedek távlatából.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.09.12. 20:16:10

azt tudtam, hogy gasper komálja a szovjetorosz fantasztikus filmeket, de hogy maguk miről, kikről beszélnek, nem is értem. én eddig azt hittem, hogy a fantasztikus könyvek olvasása a gyengeelméjűség jele, és most azt látom, hogy valódi lumenek is hódolnak ennek a szokásnak. lehet, hogy egyszer elolvasok egy ilyet?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.12. 20:33:11

@evil overlord: a Piknikből készült a Stalker.

Szerintem Ridley Scott filmjei általában jól sikerült filmek. Mondjuk nekem ez a korai a kedvencem:

www.port.hu/parbajhosok_the_duellists/pls/fi/films.film_page?i_film_id=19281&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=2

@tanarseged ur: "Nem rossz, de könnyű rajta elaludni."

Hát, @tistedur: és @Bell & Sebastian: végső soron megadta a választ a somnolentia okaira, noha szerintem ez az elalvás dolog inkább generációs probléma. Manapság a hosszan kitartott snittek és a tízperces jelenetek sokakat álomba ringatnak. :)

@Tehetetlen Dodó: nem, tényleg nincs sok közük az eredeti könyvekhez, ezért is lett belőlük jó film.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.12. 20:36:22

@Grift: valóban, nálam tudományos-fantasztikusban csak a szovjetoroszok jönnek szóba. Ők is csak azért, mert semmi közük a tudományos-fantasztikushoz. :)

Tehetetlen Dodó 2010.09.12. 20:43:51

@Gasper: Az én kedvencem a magát a komenizmus alatt sci-fi irónak álcázó lengyel gondolkodó, Lem Szaniszló. (A Solaris persze messze nem a kedvencem: Ijon Tichy meg persze a csillagmérnökök kalandjai,azok igen).

tanarseged ur 2010.09.12. 20:44:54

@tewton: Az is lehet, hogy nekem kellene újranéznem a filmet. A bűnügy megoldódik, a gonosz megbűnhődik, de közben összeomlik a nagy hatékonyságú bűnmegelőző rendszer, amelynek természetesen ki más, mint az establishment oszlopos tagja, a főgonosz volt a szülőatyja. Szóval mintha lett volna benne egy olyan "az igazi bűnösök a bűn üldözői és a Hatalom birtokosai körében keresendők" oldalvágás. (Vagy nem is annyira oldal-. Most már tényleg meg kell néznem még egyszer.)

evil overlord (törölt) 2010.09.12. 20:55:41

@tanarseged ur: Lehet a film végét jóindulatúan is szemlélni: tényleg szentesíti-e a cél az eszközt.

tanarseged ur 2010.09.12. 20:56:18

@Gasper: Csak azt írtam, hogy könnyű elaludni, de azért nem aludtam ám el, némi szláv lélek bennem is van - ha nem is sok, a film éber állapotban történő végignézéséhez pont elég. :-) És tényleg nem volt rossz, megnézem még egyszer, ha hozzájutok dvd-n.

Az igaz, hogy a mai filmek megnehezítik, hogy az ember a régebbieket is értékelje, és ha régi, "lassú" filmet nézek, akkor hozzá is kell lassulnom a tempójához.

tanarseged ur 2010.09.12. 20:57:45

@evil overlord: Oké, újra fölveszem a közeljövőben megnézendők listájára. :-)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.12. 21:03:51

@tanarseged ur: jól van na. Ez csak punnyadt esti poénkodás volt a részemről. :)

@Tehetetlen Dodó: mondjuk nekem a film (Solaris) jobban is tetszett, mint a könyv.

evil overlord (törölt) 2010.09.12. 21:06:40

@Gasper: Ah, érdemes lesz elolvasnom.
Szerintem Ridley Scott legjobb filmje az első Alien és a Blade runner volt.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.12. 21:14:09

@evil overlord: a Nyolcadik utas a Halál tényleg jó, meg a Szárnyas fejvadász is.
És némileg revideálom magam: voltak azért fos filmjei is, mint például az a kolumbuszos 1492, vagy az a tengerészgyalogos dzsiájdzsén demimúrral a főszerepben.

Alfőmérnök 2010.09.12. 21:15:58

@Gasper: Nekem Tarkovszkij Szovjetunióban készült filmjei közül a Solaris tetszik a legkevésbé (a legjobban a Tükör).

Viszont mintha valahol olvastam volna, hogy Ridley Scottra nagy hatással volt a Stalker, és a Blade Runner látványvilágát is részben az ihlette. A Blade Runner egyébként tényleg egy nézhető film.

tistedur 2010.09.12. 21:22:09

@tanarseged ur: a "lassuláshoz" a legjobb egy könnyű vacsora meg egy pohár bor :)

tewton 2010.09.12. 22:22:52

@Alfőmérnök:
oh a stalker! rám is nagy hatással volt. egy erdőszéli romházzal meg egy patakkal filozófiai sci-fit csinálni, űrhajó meg lézerkard nélkül, és még félelmetes is meg érdekes is ... cool.

@Grift:
sok van, ami tényleg nyomiság, pláne amiben űrlények meg tündérek meg ilyesmik vannak. Asimovról lebeszélném, ha csak nem akar űrszocreált olvasni. Nekem Lem se jött be (pedig a pirx kapitány kedvet csinálhatott volna). PK Dick viszont jó. William Gibsont is ajánlanám, de csak mértékkel.

tewton 2010.09.12. 22:25:08

@tanarseged ur:
hát, innen nézve lehet, tényleg ... a filmben ott a dilemma, hogy lehet-e egy bűnre (mert így lett az egész) felhúzni egy nagy és hatékony rendszert a köz javára, és ezen dilemmáznak is.

tanarseged ur 2010.09.12. 22:55:56

@tistedur: Még jobb egy nehéz vacsora és két pohár bor. :-)

@tewton: Griftnek Gibsont? Azt ne, teljesen el fogja venni a kedvét. Legyen inkább PKD. Filmből esetleg a Starship Troopers. ;-) Kicsit gagyi-gyanús, de annyira nem rossz, és Griftnek biztosan tetszene, ahogyan egészséges, egyenruhás fiatalok hazafiasan irtják a gonosz komcsi űrlényeket. (A könyvet sajna nem olvastam, még nem láttam idegen nyelvű antikváriumban.)

tistedur 2010.09.12. 23:07:11

@tanarseged ur: a könyv jó, de heinlein egy jó író :)
griftnek lehet, hogy bankssel kellene kezdenie :)

tanarseged ur 2010.09.12. 23:57:37

@tistedur: Persze, rögtön A játékmesterrel. Szerintem Azad birodalmát kifejezetten kedvelné, csak ez elrontaná számára az élményt. :-)

@evil overlord: Szerintem Tewton a fantasyre gondolt, csak szándékosan összekeverte, nehogy túlságosan jártasnak tűnjön a témában. :-)

tanarseged ur 2010.09.13. 00:01:52

@tistedur: A Heinleinből nekem egyébként a film is bejött, bár lehet, hogy ezt nem kellene írnom. :-) Minden esetre beszerzem majd a könyvet is, ha máshonnan nem, akkor az amazonról.

tewton 2010.09.13. 01:19:17

@evil overlord:
pratchett nem scifi, vagy nincsenek benne ilyenek, vagy mindkettő? (nem olvastam, csak láttam valahol)

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2010.09.13. 01:23:37

@tewton:
Pratchett egyszerűen jó, sosem felejtem el az első könyvet, amit olvastam tőle réges-régen (A mágia színe).

Bell & Sebastian 2010.09.13. 01:43:01

Vangelisre kerestem (Fejvadász), ezt a zenekart találtam:
ΜΟΥΣΙΚΟ ΣΧΟΛΕΙΟ ΒΟΛΟΥ
www.youtube.com/watch?v=Ux3KrgIN2jc&feature=related
www.youtube.com/watch?v=Tga_vIbQ7gQ&feature=related
és a többi...

Ne temessük még a görögöket! :)

tistedur 2010.09.13. 06:51:47

@tewton: pratchett nem sci-fi, hanem ahogy turul is mondja, egyszerűen jó. a kisistenek vagy az átkozott próféciák megérnének egy próbát :)

evil overlord (törölt) 2010.09.13. 08:46:59

@tewton: Pratchett nekem kimaradt. A hard SF-ben nem szoktak tündérek szerepelni, bár idegen lények se mindig.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.13. 17:42:45

@Alfőmérnök: szerintem a Solaris a legkevésbé sikerült Tarkovszkij-film. Persze így is nagyon ott van a szeren. Nekem egyébként a Rubljov és szintén a Tükör a kedvencem az otthoni munkái közül.

Ha érdekel, van egy elég combos, kissé talán nyögvenyelős bejegyzésem, ami részben a témába vág:

tajkep.blog.hu/2009/07/01/sovcolor

Alfőmérnök 2010.09.13. 21:32:31

@Gasper: Emlékszem rá, olvastam is, de jó, hogy belinkelted, mert már el is felejtettem, hogy ezt a megjegyezhetetlen a-betűset nem is ismerem. majd valamikor torrenttel levadászom.

Bell & Sebastian 2010.09.13. 23:24:25

@Gasper:
Jó kis étvágygerjesztőt írt.
A szovjet tévéket úgy jellemezte a haverom '76 körül: színes a gazdagoknak van, normálisnak fekete-fehér, a hülyéknek meg orosz tarka.

Hát igen, a Till Eulenspiegel..., autentikus NDK -s élmény.

A végén még kiderül, hogy orosz lelke van. Uborkát harap két vodka közt. Jobb mint a szar, elhiheti. :)

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2010.09.14. 00:28:42

@tistedur: Haha, én nagyon is! Nekünk konkrétan Csiburácska klubbunk volt a '80-as évek vége felé! Nem nagyon bírtunk magunkkal akkoriban, sokszor a péntek este vasárnap délelöttig tartott. Ilyenkor mentek a tévében ezek az állatságok. Mindig a Csiburácskát vártuk, az volt a legütősebb. Együtt sírtunk, együtt nevettünk vele, leszidtuk, eljátszottuk, utánoztuk a jeleneteket.
A kimerültségtől szinte extatikus állapotban, üvöltve röhögtünk.
Nagyon szép emlékek ezek . )

tewton 2010.09.14. 00:43:07

@gloire:
juj. csak nem egy szovjet katonai lakótelepen volt gyerek? :)

Bell & Sebastian 2010.09.14. 00:45:08

@tistedur:
Érdekes, akkor fel sem tűnt a bőrkalapja.

(A Mindent tudni akarok! -ból a láncszakadás biztos harckocsi égett az elmémbe, hosszanti elrendezésű balos/jobbos szembeforgó húsdaráló csigákon futott. Mit futott, száguldott 0,5 km/órával. El is terjedt, gondolom.)

:)

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2010.09.14. 01:15:50

@tewton: Nem, dehogy, de nem is volt ez gyerekség . )
A történethez, a kies budai dombság villáitól, a pesti,
dohos albérletekig terjedő, legváltozatosabb helyszínek adják a keretet.

tistedur 2010.09.14. 01:29:59

@gloire: a régi karácsonyok emlékére, mert majd minden évben leadták :)
www.youtube.com/watch?v=eZXPq7n02WY&feature=related

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2010.09.14. 01:47:35

@tistedur: Ahh, Hagymácska, na ő is megkapta a magáét . )
(Érdekes, hogy ez is valami olasz licensz volt, mint a lada)

tewton 2010.09.14. 03:02:01

@gloire:
juj. ne. hagymácskát NE!

inkább a futrinka utcát, vagy süni és barátait, vagy akár a misimókust, bár ez tényleg a kés a torkomon. vagy makkmarcsit. csak hagymácskát ne.

tewton 2010.09.14. 03:02:41

@Bell & Sebastian:
und haben sie den spuck im hohhaus gesehen?

Bell & Sebastian 2010.09.14. 07:44:18

@tewton: Как из лука стрела. :)

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2010.09.14. 08:45:50

@tewton: Pedig a Futrinka utca maga a tökéletes szocialista tanmese. :) (És szó sem róla, annak nagyon jó.)

Tehetetlen Dodó 2010.09.14. 10:01:50

@elGabor: Hú de utáltam a Futrinka utcát.
Azt az idióta Manócskát, meg a nyervogó hangú többi kretént.
De abban igazad volt: hű tükrét adta a létező szociálizmusnak.
Afféle szabócsalád, kiskorúak részére.

Téglagyári Megálló 2010.09.14. 10:04:23

@Tehetetlen Dodó:

Nézze, mióta megtudtam, hogy Janikovszky Éva egy ávós felesége volt, semmin nem csodálkozom.

Tehetetlen Dodó 2010.09.14. 10:13:58

@Téglagyári Megálló: Milyen érdekes, hogy az életrajzában nem szerepel. Én azért tudom, mert a fia a módszerváltás környékén ugynannál a cégnél dolgozott egy darabig, mint én és a rosszindulatú pletyka hamar a szájára vette.

(Amúgy a Wiki ilyet ír: "Sírja a farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg írógépe, amelyet ő Mercédesznek hívott".
Na, azt azért hívta Mercédesznek, mert az volt a neve: nekem is van még egy ugyanilyen otthon, atyám ilyenen kopácsolt annak idején).

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2010.09.14. 10:31:54

@Tehetetlen Dodó: Elnézést, Manócskáról nem tudok nyilatkozni. Én csak a könyvet olvastam, abban pedig nem szerepelt.

@Téglagyári Megálló: Ez... meglep. Nem tudom, mit mondjak rá. Fehér Kláráról tudtam eddig.

Téglagyári Megálló 2010.09.14. 10:35:21

@elGabor:

Nézze, olvasott olyat a könyveiben, hogy egy lurkó templomba megy? Olyat egy szocialista gyerek úgysem tesz, és amit egy szocialista gyerek csinál, az a természetes.

Tehetetlen Dodó 2010.09.14. 10:43:30

@Téglagyári Megálló: @elGabor:
"Janikovszky Béla ÁVH ezredes: jelenleg [az idézett, ÁVH-ról szóló jelentés készültekor] az Onkológiai Intézet orvosa. Rajk L. és társai, valamint Sólyom László és társai ügyének korábbi vizsgálatában vett részt, mint a vizsgálat egyik irányítója. Kihallgatta többek között Szőnyit, Pálffyt, Sólyom Lászlót. Az őrizetesekből főleg a Párt érdekeire való hivatkozással, rábeszéléssel, több esetben fizikai kényszer alkalmazásával vett fel hamis vallomásokat. MOL 276 74/35 ő.e. "

Tehetetlen Dodó 2010.09.14. 10:45:20

@elGabor: Manócska afféle szocreál törppapa volt, mindig meg tudta mondani a tuttit, mindig helyes helyszíni iránymutatást adott.
(Kádár biztos szerette a figurát).

Tehetetlen Dodó 2010.09.14. 11:00:33

@Téglagyári Megálló: Ezt valahonnan mentettem, de most nem találom az eredetét.
Egyébként a gugli elég sok találatot dob ki Dr. Janikovszky Béla, és ÁVH keresésekre.
Például eme másik derék egyén visszaemlékezéseit:
www.rev.hu/sulinet45/szerviz/oha/farkasv.htm

Bell & Sebastian 2010.09.14. 11:00:42

@Tehetetlen Dodó: @Téglagyári Megálló:
Bekopyzom, mert megérdemlik!

Materializmus és empiriokriticizmus
Vlagyimír Iljics, galambocskám, lehet-e egy hitkomisszár ateista, tette fel a kérdést az empiriokriticista Mach egy borongós délelőttön, a Blauer Reiter nevű zürichi kávéházban, megszívta szivarját, és ugyanakkor megtörölgette cvikkerét, óvatosan, nehogy ölébe hulljon a parázs, ám éberen, mert egészen másra akart kilukadni. Kint szemerkélt az eső. Uljanov a hajába túrt. Fogas kérdés. A dialektika értelmében mindez lehetséges, ugyanakkor formállogikai önellentmondást tartalmaz. Uljanov raccsolt, tudta magáról ezt, éles eszével igyekezett a kellemetlen szonánsokat kerülni. Ez nem mindíg sikerült neki. Az ember nem szinonimaszótár, ha érti, kedvesem, mire gondolok, mondta hangjában enyhe, ám gyilkos gúnnyal. Mach bensője megremegett. Az önuralmára rettenetesen szüksége volt, hogy ne mutassa. A legjobbkor jött a pincér. Fogyasztania kellene, Mach úr, valamit. Kobára ne számítson, és rám se, tette hozzá Uljanov, Kobára én se számítok, nem dzsigit.

Ásványvizet, ha tudna hozni, Günther, ne azt a savanyút, ennyi kopejkácskája csak van, mondta Mach, ezt már Uljanovnak. (Kopejka, Zürichben! – tetszettek figyelni?) Bensője most remegett csak igazán. Koba sose küldi a pénzt időben. Egy ásványvizet csak fölír magának a Günther, ugye fölír ennek az úrnak még egy ásványvizet, Günther, mondta, most már a pincérnek Uljanov. Uljanov nagy meggyőző erővel rendelkezett. Szónokolni kevéssé szeretett, éppen az említett raccsolás miatt. Bár nem is volt – egyelőre – hol. Gyakorolta azt, otthon, a szónoklást, föl-alá járkálva, hogy, ha már muszáj, legalább franciásan raccsoljon. Mire megtanulta valamennyire, addigra Nagyezsda Krupszkaja alighanem megőrült. Viszont Mach átmenetileg mentve volt. Uljanov ezalatt a nemrég kivégzett, nála sokkal tehetségesebb bátyjára gondolt ezekkel a meg se fogalmazott szavakkal: jól van ez így. Közben Günther kihozta a vizet és húzott egy strigulát. Langyos volt, pisiszagú, mármint a víz. Uljanov érzékeny volt a kellemetlen illatokra. Körvonalazódni kezdett hirtelen benne egy megírandó pampflet, Mi a franc az az empiriokriticizmus? ideiglenes címmel. A pincér másfelől Machnak is gyanús volt. De nem mert szólni. Határozott terv fogalmazódott meg benne: ha beleejtené a szivart a pohárba, talán, sőt biztosan, nem kellene meginnia ezt a vizet. Csak a véletlen látszatának koreográfiájára kell ügyelnie, gondosan, tudta ezt. Ő se volt hülye gyerek. Ügyelt. Mégis lefröcskölte Uljanovot, akinek azonban ez már sok volt. Pisiszagú lettem, ordította. Hirtelen haragú volt. Kivégeztetem, ordította még. Nana, Vlagyimír Iljics, galambocskám, ott még nem tartunk.

Avenarius az utcán állt, orrát laposra nyomta a kávéház ablaküvegén. Vagy az üveg az orrt. De nem hallott semmit az esőveréstől, na és az utcazajtól. Összefogok ezzel a Mach-hal ezellen az Uljanov ellen, döntötte ebben a percben el. Ahhoz azonban meg kell előbb ismerkedni vele. (Mach-hal?, Uljanovval?, egyremegy). Most figyeljen-e tovább az ember, vagy határozottan bemegy? Ez járt a fejében épp, amikor a lágy zürich-i eső már nem is volt lágy annyira. Erősen esett, Avenarius erősen vizes volt már. Tehát bement. Günther úgy nézett rá, hogy már hozta is a pisiszagú vizet. Ez a pali fog engem híressé tenni, nem a Günther, hanem az orosz, gondolta Avenarius Richard, bölcsész, született Párizsban 1843., meghalt 1896. Züricben, ahol az induktiv filozófia tanára volt. Filozófiája az empiriokriticizmus nevet viseli.

Hazamegyek, döntötte el Uljanov, de nem ment, mert előző nap adta a zálogházba az ernyőjét (minthogy Koba a pénzzel – mint tudjuk – késett).

Aztán meg ezt gondolta: az empiriokriticizmus ismeretelméleti skolasztikája mögött meg kell látni a filozófiában küzdő pártok harcát, mely végeredményben a mai társadalom ellenséges osztályainak tendenciáját és ideológiáját fejezi ki. A legújabb filozófia éppoly pártos, mint a kétezer évvel ezelőtti. A két harcoló párt a dolog lényegét tekintve, melyet tudálékos, szemfényvesztő új elnevezésekkel vagy hígvelejű pártonkívüliséggel lepleznek - a materializmus és az idealizmus. Az utóbbi csak kifinomult, fortélyosabb formája a fideizmusnak, mely állig fel van fegyverezve, hatalmas szervezetekkel rendelkezik, és ma is szívós kitartással hat a tömegekre, a filozófiai gondolat legcsekélyebb ingadozását is kiaknázva. Az empiriokriticizmus objektív osztályszerepe kizárólag abban áll, hogy kiszolgálja a fideistákat a materializmus ellen, s különösen a történelmi materializmus ellen folytatott harcukban. Ebből én sohasem fogok érteni egy szót se, tehát el sem olvasom, gondolta Mach és gondolta Avenarius is. Éhes vagyok, gondolta ugyancsak mind a kettő. Gondolhatták volna azt is, hogy éhesek vagyunk, ha már ilyen jól összejöttek Uljanov asztalánál. Nem kérhetnénk kölcsön ettől a palitól mégiscsak? Valami kollektivizmust hírdet nemdebár, raccsolva, alapvetően. Abba egy ebéd erejéig csak beleférünk.

Elállt az eső odakünn. Nagyezsda Krupszkaja jutott Uljanov eszébe erről, illetve a szatyor a zsebében, végülis zöldségért volt küldve le két és félórával ezelőtt, a piacra. Hirtelen, hebehurgyán döntött, rossz szokása szerint. Fizikus, és/vagy filozófus urak! Na jó! Maguk holnapra összehordanak két ívnyi hetet-havat, én meg majd megcáfolom következő, pirosfedeles brosurámban, rendben? És akkor adok valami pénzt. Nem lehetne most? Vagy legalább előleget. Húsz százalék, mondta Uljanov nagylelkűen és hirtelen. Ilyen ember volt.

Csak később kopaszodott meg, de teljesen.

Tehetetlen Dodó 2010.09.14. 11:09:18

@Bell & Sebastian: Ez jó. Ki követte el?