Ijesztgessünk szocialistákat:

Búú!

Sőt, BÚÚÚÚ!

  Valljuk be, nincs nagy sportértéke 2010 nyarán az MSZP cseszegetésének: a választóktól kapott tavaszi két pofon óta szédelegve kóvályognak az egykori szekértábor-háborúk kiürült harcmezején. Csetlenek-botlanak az árokásásból itt maradt gödrök között. A nyári koraőszi szezonban azonban még mindig képesek feladogatni magas labdákat a témákra vadászó lövészeknek.

  Itt van egy, ni! Az MSZP szerint agyament a Jobbik ötlete, hogy a koronás címerrel egyesített zászló hivatalos állami jelkép legyen, és az 1920-1945 közötti állapotokhoz hasonlóan minden tanintézménybe függesszék ki a „Horthy-korszak nemzeti imáját, a Magyar Hiszekegyet”. A szocialisták a kormány elhatárolódást várják a kezdeményezéstől. Az MSZP a hétfőn közleményében ezt annak kapcsán közölte, hogy a jobbikos Pörzse Sándor bejelentette: pártja alkotmánymódosításban kezdeményezi a koronás címert is ábrázoló nemzeti zászló újbóli használatát.

  Kezdjük ott, hogy mindenki olyan mumust kap, akit megérdemel. A progresszív Magyarország egykoron szebb napokat megélt élcsapata jelenleg Pörzse Sándort tekinti szellemi ellenfelének. Várjuk az SZDSZ 537-ek aláírásgyűjtő akcióját is, mondjuk Zagyva Gyula Martens-rajongó és közjogi vizionárius ellen. A folyosón megbeszélhetik vele.

  A Jobbik fenti javaslatait értjük és megértjük: egy nemzeti radikális párt sem túl kemény, sem túl jelentéktelen szimbolikus kezdeményezései nyáridőben, hogy legyen miről beszélnie a kemény magnak a nemzeti kocsmákban a Kárpátiát zengő zenegép és a Magyarok Söre fölött. A Magyar Hiszekegy egy ízléstől függően szép/szépelgő, emelkedett/patetikus, pár soros vallomás. Költötte Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881-1923) költőnő, egy korabeli átmenet zavaros éveinek lezárása után, egy korabeli nemzeti együttműködés szimbólumaként. Köbö. Erről a javaslatról lehet értelmesen vitatkozni.

  Magyarország feltámadásában például mindenki hihetne még most is, világnézetre, pártállásra, vallásra, nemi orientációra és zenei ízlésre való tekintet nékül. Aki ebben sem hisz, azt a NENYire vonatkozó különleges ajánlat folytatólagos lekérésére ítéljük.

  A másik javaslat szoci kritikája annál viccesebb: nem is értjük, miért nevezik agyamentnek a címeres zászlót, hiszen a közleményben meg sem indokolják a dehonesztáló jelzőt. Van egy rossz hírünk Horváth Csaba pártjának: az égvilágon semmi baj nincs a címeres zászlóval, és erről még törvény is rendelkezett!

  A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az 1990. évi XL. törvény szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. Viszont: a magyar zászló állami és polgári használatát az 1995/LXXXIII törvény szabályozza. Ebben a 2005-ös változtatásig az állt: a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják.

  Érdekes módon azonban ez a Wikipedián még elérhető törvényszöveg már nem szerepel a törvény 2005 novemberi módosításában. Lehetséges, hogy Gyurcsány arany éveiben a balliberális kormány maga törölte a 15 évig semmi problémát nem okozó címeres lobogót, mint lehetséges szimbólumot? Ha igen, vajon miért?

  Ha Magyarország hivatalos zászlaját és hivatalos címerét összerakjuk, akkor abból - a viccbeli hűtőhöz és tankhoz hasonlóan - mindig valami zorbánfasizmus jön ki?

  A címeres zászló tehát hivatalosan hazánk nem hivatalos zászlaja volt pár évvel ezelőttig. Hogy ebből a zászlóváltozatból hivatalosan hivatalos lobogót faragjunk, arról folytathatnak szakmai vitákat történészek, heraldikusok és lobogószakértők, bár van egy halovány érzésünk, hogy nem éppen ez a mai Magyarország legégetőbb problémáinak egyike.

  Ahogy már az MSZP sorsa sem tartozik ezek közé. A mókás közleménybe a szocialisták még beleszúrták az elmúlt húsz év legmókásabb szavát is: az Elhatárolódást. Mármint, hogy a kormány határolódjon el a javaslattól.

  Lollerkopter, kedves MSZP. Tőletek határolódott el az ország, a választók 80 százaléka, és úgy tűnik, az új politikai játszótér egésze.