A márkák körülöttünk és bennünk élnek, a márka ereje értékmérő egység, ezt a könyvekből már okosan megtanultuk. Hogy épül fel a valóságban az Erdély márka, kinek és miről szól? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel Tusnádon Boda Szabolcsnak, az Élő Erdélyért Alapítvány elnökének az Erdély márkázással és a Transylvania Top10 projekttel kapcsolatban.

A Transylvania Top10 maga a branding, egy része annak, vagy minek szánjátok ezt a projektet?

Tulajdonképpen mindegyik, de elsődleges célunk most az információgyűjtés. Ezt a felületet kihasználva tervezzük meg a következő lépéseinket. Másrészt tematizáljuk az Erdély kérdést, hogy a közbeszéd része legyen. Azt akarjuk, hogy az emberek beszéljenek, írjanak róla, mondják el, mit éreznek Erdéllyel kapcsolatban. Ezzel tulajdonképpen egy félkész brandünk is van már. Mivel az erdélyi régió hivatalosan nem létezik, virtuálisan szeretnénk újjáteremteni. Tulajdonképpen egyfajta virtuáis autonómiára törekvés, amit elindítottunk a projektjeinkkel. Azt akarjuk elérni, hogy mentálisan és érzelmileg újra létezzen Erdély mint fogalom.

Nem kaptok ezzel torz képet? Mi van azokkal, akiknek nincs internet-hozzáférése, az ő véleményük hogy kerül bele a rendszerbe?

Ez valamilyen szinten részrehajlás, de mi egy fiatalosabb megközelítésre törekszünk, mert őket tekintjük célközönségünknek és véleményformálónak. A mi Erdély-képünk nem feltétlenül csak a hagyományokon alapul, inkább egy vidámabb, dinamikusabb elképzelésünk van róla. A hagyományok óhatatlanul Erdély nevébe ivódtak már, például a korondi kerámia vagy a legendák formájában. Nem akarunk elzárkózni tőlük természetesen, ahogy a fiatalok sem, de már nem teljesen reprezentatív ez a kép. Egy olyan relevánsabb kép kialakításán dolgozunk, amit fiatalok képviselnek. Fel akarjuk frissíteni az Erdélyről kialakult képet.

Mit jelent Erdély a fiatalok megfogalmazásában szerinted, miben innovatív a kép, amit velük és általuk szeretnétek kialakítani?

Mi nem egy konkrét dologra, adottságra szeretnénk építeni a brandet, hanem egy hangulatra vagyunk kíváncsiak. A logónk és a "Hagyd, hogy elvarázsoljon!" szlogen is ezt próbálja sugallni. Nem akartunk konkrétumokat megfogalmazni, inkább nyitva hagyjuk ezt a képet, hiszen sokan sokféle dolog miatt jönnek ide, és mi nem akarjuk a szájukba rágni, hogy miért jó Erdély. Fontos, hogy nem a tipikus magyar megközelítésből szemléljük az Erdély márkaépítést. Evidens, hogy magyarok vagyunk, és kisebbségben élünk ebben az országban, de egy román természetes módon nem fog tudni azonosulni ezzel a képpel, mert neki mást jelent Erdély. Mi az ő véleményére is kíváncsiak vagyunk, azt is szeretnénk becsatornázni az Erdély márkába.

Tulajdonképpen Románián belül definiáljátok újra Erdélyt a románok és saját magatok számára?

Jelen pillanatban igen. Eredetileg külföldi turistáknak szántuk, és Erdélynek a turizmus fejlesztésére gyakorolt hatását akartuk kidomborítani. Aztán munka közben rájöttünk, hogy sokkal fontosabb lenne, hogy először egy belső Erdély-képet alakítsunk ki. Azért nincs egységes kép kifelé, mert itt is mindenki másképp látja Erdélyt. Így átalakítottuk a koncepciónkat, a turisztikai megközelítést hátrasoroltuk, és előtérbe helyeztük az önismeretet és öndefiniálást, mert, ha nincs erdélyiség, akkor nincs Erdély sem.

Ahogy a Transylvania Top10 névben is megjelenik, ti magatok sem kezelitek Erdélyt egységként, hiszen egyrészt kiemeltek 10 várost a sokból, másrészt ezeket versenybe állítjátok egymással. Hogyan egyeztethető ez össze az egységre törekvő márkafilozófiátokkal?

Szakmai szinten ez nem branding, amit csinálunk. Inkább első lépésként értelmezendő ilyen megközelítésből a Transylvania Top10 oldal. Mi adunk 30 opciót, amiből a látogatók kitermelik saját maguknak a top10-et év végére. Ezáltal azt is mérjük, hogy mire büszkék az emberek, tehát kiderül számunkra, mi lehet az Erdély brand alapja. Egységes üzenetet ugyan nem tudunk megfogalmazni, de olyan alappilléreket kapunk, amikből el tudunk indulni.

Az önálló Erdély arculat kialakítását hogy fogadják a románok?

Semleges a visszhang román részről ezidáig. Köztük is vannak/voltak olyanok a történelem folyamán, akik erdélyinek vallották magukat. Az autonómia és az ezzel kapcsolatba hozható önálló arculat kérdése lehetne kritikus pont. De ma már mindenki számára világos, hogy teljesen esélytelen, hogy Erdély valaha is újra különálló egység legyen. A kisebb régiók önálló imidzsének kialakítása más román tájegységek esetében is elindult már, és azt érzékeljük, hogy lassan nyugodtan lehet beszélni róla, hogy erdélyiek vagyunk. Érzik a románok is azt a multikulturalitást másságot, ami megkülönbözteti a régiót Románia más részeitől.

Az online tér azért nem túl tág társadalmi közeg, ezen a platformon gondolkodtok kizárólag a jövőben is?

Jelenleg a legkönnyebb kommunikációs eszköznek találjuk interaktivitás szempontjából, de természetesen vannak lakossági kezdeményezéseink is, sőt, a jövőben a biciklitúrák mellett egyéb közösségépítő terveink is vannak még. Úgy érzem, ha rendszeresen foglalkozunk az Erdély-témával, ránk találnak előbb-utóbb mindazok, aiket érdekel ez a kérdés, és összefonódnak majd idővel.

Milyen forrásokból dolgoztok?

A civil szevezetek fő bevételi forrásai általában a pályázati alapok, de mi nem ebben gondolkodunk. Ennek szintén van egy közösségépítő funkciója is, hiszen akiknek fontos ez a téma, azok nagy része szívesen áldoz rá. A forrásaink 60-70%-a ennek megfelelően egyéni hozzájárulás. 

Hosszútávon mit szeretnétek elérni, mi a fő célotok?
 
Azt szeretnénk elérni, hogy Erdély élő, életképes régió legyen. Ha ilyen irányban halad az ország, hogy Erdélynek és a hagyományainak nincs jelentősége, akkor lassan földrajzilag és szellemiségében is el fog tűnni. A kulturális és mentális értékeinknek is védelemre, felújításra van szüksége, különben harminc év múlva nem beszélhetünk már Erdélyről, vagy nem ebben a megközelítésben, ahogy ma tesszük. Így elsődlegesen azt szeretnénk elérni most, hogy beszéljenek Erdélyről, lássák az emberek, mennyit ér, hosszútávon pedig konkrét regionális fejlesztéspolitika épüljön rá, hogy ezeket az értékeinket még nagyon sokáig megőrizhessük.

Írásunkat a Trasylvania Top10 projektről itt olvashatjátok.