Csütörtökön még úgy tűnt, Kósa Lajos kijelentése valamiféle megtervezett koncepcióba illeszkedik: „Szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük.” Görögország emlegetésével persze érdemes óvatosan bánni egy kormánypárt meghatározó politikusának, mert ezekben az ideges időkben könnyen megremeg a kereskedők keze a sell gombon, amint azt a tőzsdei és devizapiaci reakciók nagyon jól mutatták is még aznap.

  Aztán jött a péntek, amikor egy másik fideszes politikus, a miniszterelnöki szóvivővé frissen kinevezett Szijjártó Péter tett kísérletet Kósa előző napi kijelentésének megmagyarázására: „Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt az, aki csődről beszélt. Sőt, ő büszkén mondta, hogy Magyarország a csőd szélén volt másfél évvel ezelőtt...és büszke volt rá, hogy csak az IMF segítségével tudta megmenteni Magyarországot a csődtől. Ebből a szempontból egyáltalán nem gondolom, hogy túlzás lenne erről beszélni.” Az MSZP-kormányok felelősségét hangsúlyozó retorika semmiben sem különbözött az elmúlt évek Szijjártó-sajtótájékoztatóinak üzenetétől, a hatása azonban egészen brutálisan eltérő volt, mint azt az ellenzéki idők során megszokhattuk.

  Ebben a legnagyobb szerepe talán a Bloomberg hírügynökségnek volt, akik így foglalták össze Szijjártó fenti megnyilatkozását: „It’s no exaggeration to talk about a default.” Ezt az értelmezést vette át nagyon gyorsan a nemzetközi gazdasági sajtó, és találta magát Szijjártó pillanatok alatt a CNN, az CNBC és mindenféle globalokomprádor gazdasági híroldalak vezető hírei között. A piaci reakciók is ennek megfelelőek voltak, a forint és a BUX zuhanni kezdett, de még ennél komolyabb piacokon is nyomot hagyott a Szijjártó-effektus.

  Az eredeti megnyilvánulás sem volt éppen szerencsés (lásd globális idegesség), de ami igazán nehezen érthető, az az, hogy a Bloomberg nem sokkal dél után megjelent hírét követően a kormányzat részéről senki sem vette a fáradságot, hogy pontosítsa Szijjártó szavait, így aztán a pánik kisebb-nagyobb intenzitással egészen piaczárásig tartott. Még a Concorde elemzői próbálkoztak a félreértés tisztázásával, de ez nyilván jóval kevesebbet ért, mint egy kormányzati nyilatkozat:

  A Kósa- és Szijjártó-nyilatkozatok esetleges tudatosságát, tervszerűségét (hogy ne mondjuk: magasabb értelmét) aztán szombaton maga Varga Mihály cáfolta: „Nem voltak szerencsések a kijelentések az államcsőddel kapcsolatban; a helyzet konszolidált, a hiánycél tartható, de ehhez intézkedések kellenek.” 

  Hogy okozott-e anyagi kárt a két rosszul sikerült nyilatkozat, s ha igen, mekkorát, az néhány nap múlva kiderül. Ha korrigál az árfolyam, s nagyjából a nyilatkozatok előtti szintre áll vissza, akkor igazán csak azok jártak rosszul az 5-6 százalékkal magasabb költségeik miatt, akiknek pont ezekben a napokban kellett külföldi valutát venniük vagy éppen törleszteniük devizahitelüket. Viszont a kormány hitelessége így is, úgy is csorbát szenvedett - kemény lecke volt az ellenzéki retorika végéről.