Hajlamosak vagyunk igen nagyon lelkesedni, hogy a rendszerváltozást követő balliberális politika infrastruktúrája a szemünk előtt omlik össze. Recseg-ropog az egész, alacsonyan hullanak a szekrényből a csontvázak, pártja sincs már a haladás erőinek, a kapusok kiállnak a kapuból, Kanada felé kivonulnak országunkból az Oroszok, de nem adják könnyen magukat és elkeseredett utóvédharcba kezdenek. Ennek részeként újabb sáncot emeltek.
Haza és Haladás névvel alapítványt hoz létre Bajnai Gordon távozó miniszterelnök. A közpolitikai alapítvány elsődleges célja és feladata a Bajnai-kormány örökségének gondozása és szükséges védelme. A Haza és Haladás Alapítvány kurátorai a Bajnai-kormány két kabinetfőnöke, Hegedüs Dóra, Szigetvári Viktor, illetve a kormányiroda vezetője, Tordai Csaba lesznek. Az alapítvány indulásához szükséges költségeket – mintegy kétmillió forintot – a távozó miniszterelnök saját forrásból fedezi.
Eszem-hímvesszőm megáll, hogy a valaha élt legnagyobb filozófust, Ford Fairlane-t parafrazáljam. Az idézet egyébként az utolsó és dögunalmas Bajnai-interjú végéről van. Az hogy egy politikai erő vagy politikus alapítványt hoz létre, rendben van, bevett dolog, használja is minden párt jóra is meg rosszra is. Na de Bajnai nempolitikus. Ő mondta, kért egy forintot, aztán közölte, hogy egy év múlva veszi a kalapot, kabátot, kapuskesztyűt és visszamegy a versenyszférába autófényezőnek.
Az pedig, hogy egy egy évet futott kormányának volna védelemre és gondozásra érdemes öröksége, az külön vicces. Persze az alapítvány nyilván melót fog adni egy csomó arrogáns liberálisnak, akik elmondják majd, hogy ez a betonszürke, ideológiamentes kormányzás mennyire szükséges volt. Ez a társaság lesz Bajnai Galamus-csoportja, ha úgy tetszik. És szerintük nyilván ez a legnagyobb érdeme a szakértelem hálóőrének, és hogy megvédte az országot az államcsődtől.
Valóban, az utolsó kitételt kár is tagadni. Csak hozzátesszük, hogy ha tényleg beütött volna a krach, akkor abban Bajnainak is lett volna szerepe, mint Gyurcsány miniszterének. Az előzmények, a kezelés módja és a politikai következmények nyilván hidegen hagyják majd az Őrzőket, pedig utóbbi annyira fontos, hogy mi kifejezetten azt köszönjünk meg Bajnainak. Mert azzal, hogy tulajdonképpen magához láncolva kicsinálta az MSZP-t, bebizonyította, hogy az egész baloldali világmagyarázatnak nevezett valami, ami meghonosodott itt az elmúlt húsz évben, az úgy baromság, ahogy van.
A mélyrepülést a párt kezdte azzal, hogy elhitette magával: tulajdonképpen tök mindegy, kit ültetnek a miniszterelnöki székbe, mert a számok úgyis kényszerpályára állítják az illetőt. Ezért voltak képesek olyan szakértői kormányfőt kinevezni, aki arról híresült el, hogy balul sikerült libás üzletét ezzel zárta le: nem értettünk hozzá. Aztán már együtt adtak egy hatalmasat a világmagyarázat pofájára azzal, hogy kisebbségi kormányban estek neki a válság kezelésének, és az sem segített, hogy mindezek után elcsodálkoztak azon, hogy nem szereti az országot a Szent Piac és hogy csuklóztatja az IMF.
Mindegy, mi alámerültünk és kibekkeltük, ráadásul Bajnai ezzel elkezdte, vagy ha úgy vesszük befejezte a rendszerváltást is: tevékenységének köszönhetően már csak 59 szocialista ül a Házban. Ezt az eredményt valóban védeni és őrizni kell, úgyhogy ezennel meg is alapítanánk erre a célra a Kapusok a Progresszív és Technokrata Libatömésért Alapítványt (Kaprotelia). Persze a maszoposok számával az Alapítvány úgy van, mint hálóőrök a bekapott góllal, vagy közgazdászok az államháztartási hiánnyal: minél kevesebb, annál jobb.
Illusztrációink a Kaprotelia kuratóriumának tagjait ábrázolják.
