Az ukrán-magyar határvidékkel folytatjuk a Trianon évfordulójára emlékező sorozatunkat a Google Earth és a Panoramio segítségével (a kommentekben várjuk olvasóink ajánlatait a környék további látnivalóira).
A régió különlegessége abban rejlik, hogy ez a határ kötötte össze Magyarországot és az egykor létező „lehető legjobb világot” 1945 után. De a két világháború között magyar-csehszlovák határ szakasz volt. Rendhagyó határsávhoz, rendhagyó történet dukál. Ezért első helyszínünket nem is Magyarország határán találjuk. Nagyszelmenc (Veľké Slemence) és Kisszelmenc (Малі Селменці) majd ezerfős közösségét kettéválasztotta a csehszlovák-szovjet határ 1945-től. 2005-ben gyalogos határátkelőhely létesült itt. A határ két oldalán felállított félbevágott székelykapu emlékművön a közösség anyanyelvén áll, magyarul a felirat:
"Egy Szelmencből lett a kettő, egyesítse a Teremtő
Áldjon Isten békességgel, tartson egybe reménységgel
Mi reményünk megmarad, összeforr mi szétszakadt
Két Szelmencnek kapuszárnya, falvainkat egybezárja"
Ilyen lett a schengeni határ. A édes-bús történetet árnyalja, hogy Ukrajna felől vízumköteles az átlépés. A határtól észak-keletre Ungvár (Ужгород) fekszik.
Számomra ez a szobrok városa. Petőfi szobrát nemrég festékkel öntötték le. (Hogy tudnám feledni ilyenkor a köztéri vandalizmus punkhimnuszát: az Anyátok! számát Kossuth Lajosról?!). A várudvaron pedig egy turul-különlegesség fészkel. A szobor a tiszaújlaki (Вилок) (ide még visszatérünk) Rákóczi-emlékművet díszitette 1945-ig. Onnan űzte ide a történelem vihara. Hamár Ungvár, akkor emlékezzünk meg Vedres Márkról. Itt született a Rodin-tanítvány magyar szobrász. (Személyes érintettség okán: Egyik Kossuth-díja családi örökség.)
A határ Záhonytól a sárga Tisza vonalát követi. Itt találtam a Panoramion a legmagasabb számértékű magyar km-jelzést. (Ha valaki tud nagyobbat, várjuk a képet!).
Csap(Чоп) a nyomtávbiznisz fellegvára. A vasúti nyomtáv Magyarországon a szabvány szerint 1450 mm (+- 15 mm), a szovjet utódállamokban 1520 mm.
Ez a nyomtáv-csere központ a határ ukrajnai oldalán. A magyar oldalon a zsurki templomtorony mutatja az irányt.
A Tiszahát a legszebb arcát nyújtja, ahogy délnek fordul a folyó és a határ, hogy kisvártatva ideiglenesen elváljanak egymástól. Mi maradunk a folyóval és megcsodáljuk a Magyarországon ritka pontonhídat Tiszamogyorós és Lónya között. A térségben találjuk Magyarország legszebb kompjait is. Kompország kötelez!
Árvíz és jég esetén a pontonhíd nem üzemel. Ha erre járunk érdemes betérni egy-két csodálatos beregi templomba. A térség bővelkedik református, római katolikus, görögkatolikus és ortodox templomokban is, legyünk a határ bármelyik oldalán.
Fentebb a barabási református templom belseje és a vámosatyai templom látható, a környékre jellemző fa harangtoronnyal.
(fotó:szerző)
A történelemkedvelő, bakancsos természetjáróknak ajánlom a csak nevében ijesztő Büdy-vár romjait Vámosatyától alig egy óra járóföldre, a határban. A várrom a bockereki erdő szélén fekszik.
A természetvédelmi terület a keresztes vipera élőhelye (fotó:Wikipédia). A szépséges rónaságon járva nem felekedkezhetünk el arról, hogy a víz az úr. Pontosabban az óriás kigyóként tekergő, kanyargó Tisza. Az ezredforduló környékén több nagy árvíz pusztított a térségben. 2001-ben a rekord vízállással tetőző árhullám a határ mindkét oldalán súlyos természeti katasztrófát okozott. A túloldalon Beregszász (Берегове), a legnagyobb magyar közösség és fontos intézmények:a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a magyar konzulátus. Beregszászról az országút egyenesen Munkácsra vezet. A város határában árválkodik az egykori katonai reptér. Újraindítása nemrég, a foci-EB kapcsán merült fel.
(fotó:Wikipédia)
Munkácsról beugrik Munkácsy Mihály, a városból elszármazott festő. Innen vezetett az útja a párizsi Salonig. Olaj és vászon iránti szenvedélyemet kiélve egyik kedvencemet, a Cigánytábor című művét citálom. A határ magyarországi oldalán Tarpa több okból is megkerülhetetlen. A kuruc Esze Tamás szülőfaluja. Az 1930-as években Tarpát és környékét Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselte az országgyűlésben. Az ő életútja mutatja: nincs elveszett politikus, ki ne lehetne hőssé. Sopronkőhidán, az ország egyik legnyugatibb pontján végezték ki 1944-ben, hogy fél évvel később Tarpán, az ország egyik legkeletibb pontján temessék el. (Sopronkőhidától Tarpáig vs. Battonyától Nemesmedvesig)
(fotó: Sárdi A. Zoltán)
Síremléke a tarpai temetőben van. (Másolata - vagy talán ez az?! - annak a Budapestről már eltávolított szobornak, amiről városszerte azt beszélték, hogy azért ülve, furcsa pózban ábrázolták Bajcsy-Zsilinszkyt, mert nem volt meg a megfelelő munkásmozgalmi múltja, amivel ki lehetett érdemelni az állóalakos köztéri szobrot.) A gasztroturisták biztos ismerik a tarpai szilvalekvárt és a szilvapálinkát. Esszenciaként adagoltam reggelente, amíg kitartott. A lekvárt, persze.
Szatmárcseke a következő állomás. Himnusz, a csónakos fejfák, Kölcsey sírja. Kell ennél több? Innen ismét a Tisza határ. Alig hagyjuk el a falut és „Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje”.
„Nyári napnak alkonyúlatanál” sok fürdőzővel látható a bukógát a Túr torkolatánál. A szemközti oldalon egy kis falu fekszik, Vári (Вари) Itt született a Monarchia 1872-es kalandos északi-sarki expediciójának orvosa, Kepes Gyula.
Ismét a másik oldalon járunk, Tiszacsécsén. Ez Móricz Zsigmond szülőháza. Tiszabecsnél hídon léphetjük át határt. Tiszaújlakon (Вилок) megnézhetjük az 1989-ben újjáépített Rákóczi-emlékművet (ez az amelyiknek az eredeti Turul-szobrát az ungvári várudvarra költöztették) és az eredeti emlékmű talapzatából készített szovjet katonai hősi emlékművet is.
Az ukrán oldalon (ha már Rákóczit és Esze Tamást emlegettük) ne hagyjuk ki Salánkon (Шаланки) a Mikes-kútat. A környékbeliek szerint a mocsaras vidéken Mikes Kelemen kalapját a vízbe merítve tiszta forrásra lelt, amivel II. Rákóczi Ferenc fejedelem a szomját olthatta. A helyiek emlékművel jelölték meg a helyet.
Fentről tovább pásztázva a tájat megállapíthatjuk: nem lehet véletlen, hogy ebbe az irányba esik a Vereckei-hágó, minden jó-rossznak alfája és omegája. Nemzetünk annyi nagyja született itt, ahol az Alföld és a Kárpátok összeér. Aztán még egy nagyságunk szűlőfalujába botlunk. Legalábbis valószínűleg Verbőcön (Вербовець) látta meg a napvilágot 1458 körül Werbőczy István a Tripartitum szerzője. Mondanom se kell mit jelent ez a hely és személy alkotmányozós időkben. Tiszabecs után ismét elválik a határ és a Tisza. A folyó Ukrajnában folyik tovább. A határt jelentő Batár-patak mentén csendes falvak fekszenek. Garbolc mellett a Túr folyónál fekszik az magyar-ukrán-román-hármashatár.
Ez az ország legkeletibb pontja. Lépjük át ezt a határt is, mert elvészni csak az vész el, amit nem ismerünk.
"A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek."
