Radikalizálódik a bihari RMDSZ. Igaz, hogy a fiatalabbját Nyakó tanította kampányolni, az idősebbje meg Aczél Endrével ünnepli a Himnusz születésnapját, most kurzusváltás van, átvedlenek nemzetivé, lassan ugyanazt csinálják, mint az általuk szélsőségesnek becézett Erdélyi Magyar Ifjak (EMI).
Az erdon.ro oldaláról átvett képen Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere és Szabó Ödön, a Bihar-megyei RMDSZ ügyvezető elnöke látható keddi sajtótájékoztatójukon, amint kétnyelvű utcanévtáblát mutatnak fel.
A Romániában hatályban lévő törvény szerint amennyiben egy adott településen valamely kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a helyi közigazgatási hatóságoknak többek között biztosítaniuk kell a helységek és a fennhatóságuk alatt levő közintézmények nevének, valamint a közérdekű hirdetéseknek az illető kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén való feliratozását, illetve kifüggesztését is (erre a közigazgatási törvényre hivatkozva szokás a közterek többnyelvűsítése mellett érvelni). Nagyváradon a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 28 százaléknyian maradtunk (száz évvel ezelőtt a lakosság 91,3 százaléka volt magyar nemzetiségű).
A nagyváradi önkormányzat 2006-ban fogadta el azt a határozatot, amelynek értelmében a közterek megnevezése – utca, tér stb.– magyarul is szerepelt... volna (értsd: nem az utca nevét fordították volna magyarra, tehát nem „Városháza utca”-ként, hanem „Strada Primăriei utca” formában tolták volna arcunkba a multikultit, nyelvi jogok, még mit nem).
De ezt a határozatot sem léptették érvénybe, hiába gyűjtött össze az EMI nagyváradi szervezete többezer aláírást a magyar utcanevek érdekében. 2008 elején ismeretlen tettesek felfestették a belváros házfalaira a magyar utcaneveket, az önkormányzat máskor nemigen tapasztalható igyekezettel rögvest eltüntette ezeket (a graffitik ellenben maradtak, pedig tehetségtelen sihederek nyomják a festékszórót). Az EMI-sek legutóbb egy kötetet is kiadtak Várad lelke – nagyváradi magyar utcanevek címmel, amely a város utcáinak régi magyar elnevezését tartalmazza.
Kedden Biró Rozália indokolt: „Tekintettel azon szomorú állapotra, hogy egyelőre nem tudunk változtatni azon, hogy kisebbségben vagyunk a váradi Helyi Tanácsban, nincs meg a fele plusz egy szavazatunk, és csak az RMDSZ-
Nos, ezt a nyomort fejelte meg a két politikus „méreteikben a törvényes szabványoknak megfelelő, az urbanisztikai szabályokba nem ütköző táblákkal, melyek két nyelven tartalmazzák a jelenlegi elnevezéseket, vagyis fel van tüntetve rajtuk a mostani utca, tér, sugárút, park stb. román megnevezésének magyar fordítása is".
A bihari RMDSZ-es bölények az ötletet az EMI-sektől lopták, akik 2007-ben még néhány pofot is kaptak a táblafelszerelés miatt az illetékes hatóság városképvédő alkalmazottaitól. Csakhát az EMI egy fiatalokból álló civil szervezet, náluk ez talán a civil bátorság jele, posztunk hősei ellenben az érdekvédelmi szervezet színeiben megválasztott önkormányzati tisztségviselők (Ödön megyei tanácsos).
És akkor jöjjön a poén, hóttkomolyan közölték a sajtóval: A kisebb, négyszög alakú táblák 10,11 lejbe (8,5 lej+ áfa), a téglalap alakúak, sarokházak esetén használatosak 27 lejbe (22,64 lej + áfa) kerülnek. A táblákat meg lehet rendelni az RMDSZ-nél, magáncég készíti, áfás számlát ad a pógárnak róla, itten minden törvény bé van tartval.
Saját értelmezésükben (betűhív idézet): „Végső soron semmi mást sem teszünk, csak egy terhet veszünk le az önkormányzat válláról, vagyis azt a határozatot, amit 2006-
A nagyváradiak saját konyhapénzéből.
A magyarok érdekeit védeni hivatott szervezet két bihari elöljárójának elmondása szerint az RMDSZ-esek időtálló, jogilag védhető megoldásra törekedtek, ezért döntöttek egyelőre amellett, hogy a régebbi magyar utcaelnevezések ne szerepeljenek a táblákon.
Váradon ma 754 utcanévből tucatnál is kevesebb köthető a magyarsághoz.
