Mai szentenciánkban visszatérünk a Gréczy Zsolt által kijelölt ösvényre és a következőkben a nemzetgazdasági átlagkeresetek körül kalandozunk egy kicsit. Annál is inkább, mert Gréczy ezúttal is mellényúlt: egy esetben hamis adat idézésén kaptuk, és a számok áttanulmányozása után az is kiderült, hogy az Orbán-kormány mutatói e területen is jobbak, mint utódaié.

Állítás 4.

A bruttó átlagkereset 2001-ben 103 553 forint, 2009-ben 204 800 forint.

  Bizony ez az állítás is olyan, mint Gréczy összes eddig elemzett mondata: az egyik fele igaz, a másik azonban már nem. A bruttó átlagkereset 2001-ben valóban 103 553 Ft volt, azonban 2009-re sehogy sem jön ki a fenti 204 800. A KSH szerint 199 775, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint pedig 198 087 Ft volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete.

  És bár szakmailag sok értelmét nem látom a bruttó átlagkeresetek összehasonlításának (ez kb. olyan mint a 2001-es nominál nyugdíj összegét a 2009-eshez hasonlítani), még a lenti adatsorokból is az tűnik ki, hogy az Orbán-kormány 4 éve alatt jobban nőtt mind a bruttó, mind pedig a nettó nemzetgazdasági átlagkereset mint az azt követő 7(!) esztendőben összesen.

Bruttó és nettó nemzetgazdasági átlagkeresetek 1998-2002 között

Bruttó és nettó nemzetgazdasági átlagkeresetek 2002-2009 között

  De hangsúlyozzuk újra, hogy önmagukban sem a bruttó, sem pedig a nettó keresetek nem árulnak el sokat egy adott társadalom jóléti színvonaláról (és ha Gréczy közgazdász lenne, nem is idézgetné őket ilyen serényen). Teljes képet akkor kaphatunk, ha e számsorok mellé odatesszük az infláció éves adatait és kiszámoljuk, hogy a bérek reálértéke miképpen változott az elemzett időszakokban.

  Ez lesz következő részünk tartalma, amiből csak annyit szeretnék elárulni, hogy Gréczyt újabb két hamis adat citálásán kapjuk és az is kiderül, hogy reálbér emelés ügyében melyik kormányzati ciklusnak áll a zászló.

Forrás: KSH, Állami Foglalkoztatási Szolgálat