„Egyrészt magánemberként, Nav­racsics Tiborhoz fűződő barátságom révén, másrészt püspökként, híveim képviseletében voltam jelen. Ezt talán sokan furcsállják, ám ha lenne másik olyan párt, amely az egyház által hirdetett értékek mellett áll ki, annak a megmozdulására is elmennék, azt is támogatni tudnám. Csakhogy nincs ilyen. Pedig például a valódi, baloldalinak nevezett értékek keresztény értékek is. Sajnálatos, de ma nincs az országban igazi liberális párt sem. Ha lenne, a szabadságot leginkább védő szervezet, a keresztény egyház amellett is kiállna. Magyarországon ma egyetlen olyan párt van, amely a keresztény egyház értékrendjét méltó módon, eredményesen és hitelesen képviseli. Ezért mentem el az említett rendezvényre” - indokolja meg a Magyar Hírlapban Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, hogy miért is szólalt fel a Fidesz-KDNP hódmezővásárhelyi kampánygyűlésén (az esetről a Népszabadság is beszámolt).

  Nyakó István rögtön előállt olyan marhaságokkal, hogy senki ne merje lelki zsarolásnak kitenni az Krisztushívők azon részét, akik a szocialistákkal szimpatizálnak, erre Semjén Zsolt és Kiss-Rigó is reagált. Nyakó megjegyzéséről csak annyit, hogy ezek szerint ő úgy látja, bármely klerikális megnyilatkozás lelkileg zsarolja azon híveket, akik azzal nem értenek egyet, legyen az frissen kihirdetett dogma vagy falusi prédikáció. És mi van azon szocialista pártdirektívával, amivel esetleg valamelyik szocialista párttag nem ért egyet? Ő is zsarolva van lelkileg? Na mindegy, tudjuk, hogy a Fidesz diktatórikus párt, mert ott kizárják az ellenvéleményt, bezzeg az MSZP-ben virágozhat minden virág, ezért cáfolják meg egymást és önmagukat a szocialista politikusok hetente. De ezt már megírtuk egyszer. Az MSZP-re szavazó hívek meg gondolkodjanak el, biztos jó-e egy olyan pártra adni a voksukat, ami nem hajlandó kifizetni a keresztény felekezeteknek járó oktatási pénzeket, és így diszkriminálja az oda járó gyerekeket.

  Az olyan idétlenségekkel, mint hogy ne politizáljon az egyház, ne foglalkozzunk, a politikamentes egyház abszurdum (Egyház, kampány, politika). Kiss-Rigó meg is mondta válaszul Nyakónak, hogy „bármely szervezetnek, így az egyháznak is joga van ahhoz, hogy kifejtse, melyik formáció vagy párt vall az övéhez hasonló értékeket”. Mondjuk szerintem - és ez szól Semjénnek is („egy ilyen egyházi személynek különben pontosan ugyanolyan joga van a politikai véleményét kifejezni, mint egy matematikatanárnak, egy péknek vagy egy villamosvezetőnek”) - az egyház nem állítható egy sorba egy villamosvezetővel, vagy bármely más szervezettel, az egyháznak igenis legyen kitüntetett és megkülönböztetett szerepe, de erről talán majd máskor.

  Szóval engem nem zavar a fideszes püspök, inkább az zavar, amit mondott. A balos értékekről meg a liberális pártról. Amúgy nem érdekes, hogy itthon a baloldal szerint nincs igazi jobboldal, a jobboldal szerint meg igazi baloldal? Heller szerint nincs konzervatív értelmiség, csak populista-nacionalista? A Magyar Nemzet szerint nincs szocialista, csak neoliberális projekt? Most mondanám, hogy akkor cseréljenek helyet a pártok, de a dolog nem ennyire egyszerű, a baloldal baloldal, a jobboldal pedig jobboldal, de hagyjuk szépen a magyar pártok koordinátarendszerét is valami politológiakurzusra (ajánlott gyorstalpaló tanfolyamok: Baloldali-e a Fidesz? Neoliberális-e Bajnai?). Szóval az alábbi bekezdések szólnak azoknak a jobboldaliaknak is, akik azt hangoztatják, hogy ma a Fidesz képviseli az igazi baloldali értékeket, és ennek még örülnek is.

  Szerencsére Kiss-Rigó megkímélt minket attól, hogy kiderítsük, milyen igazi baloldali és liberális értékekre gondolt, amikor Nyakónak viszontválaszolt az MTI-t használva postagalambnak: „Az igazi baloldali értékek, mint a szolidaritás, a szociális gondoskodás, a társadalmi igazságosság keresztény értékek is – jelentette ki a püspök –, hozzátéve, ahogy a liberális értékek, mint a szabadság, a tolerancia és az emberi méltóság is fontosak a keresztény egyháznak. ”

  No igen, nyilván nincs olyan épelméjű, aki ezeket ne tudná a saját értékeinek világnézetfüggetlenül, csakhogy: ezek nem csupán keresztény értékek is, hanem - legalábbis itt, a nyugati kultúrkörben - elsősorban keresztény értékek, amelyeket a szocik és liberálisok, kiragadva kontextusukból, abszolulizálták. Mert hát ugye, mást ért szabadságon, tolerancián és emberi méltóságon egy mai igazi liberális (egy óliberális még hagyján), mint egy keresztény, és ezt Kiss-Rigó László is tudja. Pár hottopic hívószó: abortusz, eutanázia, homoszexualitás, feminizmus, gender... A szabadságot leginkább védő szervezetek ma Magyarországon a keresztény egyházak. Mármint ha a keresztény értelemben vett szabadságra gondolunk, de milyen más szabadságra is gondolna egy püspök?

 Aztán: igazi baloldali értékek. A szolidaritás, szociális gondoskodás, társadalmi igazságozság olyasvalami, amin nehéz annyira mást érteni, mint a liberális értékek esetén. Azonban nem mindegy, hogy az ezeket képviselő párt milyen mértékben, milyen módon és milyen gondolkodási alapokkal szeretné előmozdítani ezen értékek ügyét. Mert a klasszikus, hogy ne mondjam, igazi szocialista marxoid alapokon valósítana meg, olyan hévvel, mintha egyszer el lehetne érni ezen értékek abszolút megvalósulását, és akkor itt a kánaán. Az állami osztogató-fosztogató életmódról nem is beszélve: mivel pedig ilyenkor az állam a saját pénzemből szolidarizál, ezért én már nem fogok. Így tesznek keresztbe az igazi balosok az igazi balos értékeknek.

  A püspöki logika alapján az igazi balos és igazi liberális értékeket képviselő igazi szoci és igazi libsi pártok csakis keresztény pártok lehetnének. Történetileg azonban az igazi libsi és igazi szoci pártok határozottan nem keresztények. (Ellenben a katolikus egyház szociális tanítását deklaráltan felkarolni és képviselni kívánó kereszténydemokrata pártok az általuk megvalósított jóléti állammal és a szociális piacgazdasággal úgy kihúzták a talajt a szocdemek lába alól, hogy azok azóta kénytelenek újradefiniálgatni magukat, hogy most akkor mi a francot is képviseljenek. Most azt hagyjuk, hogy a jóléti állam is mintha okozna akkora tunyaságot, hogy ezzel önnön alapját szünteti meg.)

  Ez az egész olyan, mint a humanizmus. Igazi humanizmus a keresztény humanizmus, szoktuk hallani, de akkor minek ez a szó egyáltalán? Ha az igazi baloldali és liberális értékek ugyanis keresztény értékek (amiket sokkal inkább képviselnek az általában jobboldalra sorolt pártok), akkor mondhatjuk, hogy tulajdonképpen egy keresztény, esetleg egy jobboldali és egy konzervatív számára autentikus, igazi baloldali és liberális értékek nem is léteznek. Ami ugyanis azokból jó, nálunk is megvan, ami meg nem jó, az nem érték. Persze - ne legyünk igazságtalanok - ez a logika ugyanígy működhetne balról is. Végső soron mégis együtt tudnak működni a hétköznapokban valamiféle közös értékek alapján és együtt tudnak élni különböző világnézetű emberek. Úgyhogy vessünk is véget a szómágiának.

  Jó lenne, ha a püspök úr nem zsonglőrködne a történelem által meghatározott és leterhelt fogalmakkal spekulatíve. A papválogatott fociakadémia-alapító kapusa ne üdvözöljön és ne akarjon támogatni semmiféle igazi liberális és igazi szocialista pártot, azok sose fogják a keresztény értékrendet képviselni, és kaptunk már belőlük eleget.

  Most pedig húzzunk vissza téli olimpiát nézni.