Heligoland - szól a lemez címe, és máris el lehet gondolkodni azon, hogy a rejtőzködő életmódot folytató brit zenekar miért ezt a címet adta ötödik albumának. Heligoland nem más, mint Helgoland, az Északi-tengerben magányosan álló, Németországhoz tartozó szirtfok angol elnevezése. Ha szimbolizálni akarunk - és ez amúgy a Massive Attackre is jellemző - akkor viszont nem kell sokáig töprengenünk a jelentésen: kiváló ez a cím a zenekar ötödik lemezéhez, amelyen tovább folytatja útját a legbelsőbb magány megfejtése felé.

  Másfél éve írtam a Massive Attackről utoljára, és a mostani, véget nem érő télutóhoz talán jobban is passzolnak azok a sorok: Esős éjszaka egy névtelen nyugat-európai nagyvárosban. Az útszéli tócsákban csak neonreklámok és ipari kamerák tükröződnek, vezetékeik házak között, falak mögött szaladnak ismeretlen adatbázisokba. Optikai kábelek, szuperbiztos szerverek őrzik biztonságunkat, biztosítják őrzésünket. A kihalt utcákra csak az ablakokból kiszűrődő, villódzó kék fény visz némi életet. Plakát-magányban ázó éjjelek. Három alak tűnik fel: egy vézna angol, egy hórihorgas raszta és egy öreg feka sietnek szaporán a tócsák között. Úticéljuk egy felirat nélküli ajtó egy beszögellésben. Odabent samplerekkel, szintetizátorokkal, lemezjátszókkal és keverőpultokkal telezsúfolt szoba várja őket. Egy pillanat múlva rácsatlakoznak a hálózatra, hogy hangüzeneteket küldjenek a jövőnek vagy a múltnak1984, egy olyan kornak, 2amelyben008 19szabad89 gondolkozni42, amelyben az emberek nem 195egyformák6 2010 üdvözlet2027duplagondol korából 2101 101 01 10001 110010 0011

Splitting The Atom

  A kódfejtés a Heligolanden is tovább folyik, de most már az apró részleteken szöszölnek: a soulos, hiphopos, légies Blue Lines (1991), a triphop-alapmű Protection (1994), a masszív, rockos Mezzanine (1998) és a kifinomult, elektrós 100th Window (2003) után az új lemez teljesen lecsupaszított eszköztárból építkezik. A legtöbb hosszú pályát bejáró zenekarral ellentétben, a mainstream felé nyitás helyett a Bristolból érkező Massive Attack a nehezebb utat választotta: a könnyen befogadható hangtájképek világából jutott el két évtized alatt saját nehezen járható ösvényéig, egyfajta minimalista triphopig, sőt, néhol a kísérleti elektronikáig.

Pray For Rain

  Szemben az anno világsikereket elérő Protection-nel vagy az Unfinished Sympathy-vel, a Heligolanden nem hallani slágergyanús számokat, bármit is jelentsen a sláger szó a klasszikus zeneipar halála után. A Heligoland több helyen még a közepesen vájt fülű zenehallgatókat is próbára teszi. A Massive Attack legtöbb jellegzetessége, a tompa, lassú dobütemekre vagy jól átszűrt zajokra dünnyögő férfiak és nők, a zenekarvezető Robert Del Naja nehezen megfejthető szövegelése, a jó öreg Horace Andy reggae-énekes kántálása mind megvannak a Heligolanden is, de talán minden eddiginél visszafogottab, lelassultabb, introvertáltabb az összkép.

Atlas Air

  Ezen még az egykori Blur-vezér Damon Albarn, a triphop-díva Martina Topley-Bird és a Massive Attack testvérzenekara, a Portishead gitárosának szereplése sem változtat - mondhatni, természetesen - hiszen mindannyian a Massive Attackhez illő színeket hoztak az együttműködésbe.

  A Heligoland tökéletes aláfestő zene egy magunkra zárt februári hétvégéhez az agyunkban vagy Helgoland szigetén, amíg várjuk a tavaszt.

Splitting The Atom

The baby was born
Nettles and Ferns
The evening it chokes
The candle it burns
This disguise covers
Bitter lies
Repeating the joke
The meaning it dies
Pass me a coat

I'm not afraid to leave
I'm letting you know
I know what you need
I'll turn you around
This beautiful town
And then you'll believe it
when your eyes then deceive you
Its easy, dont let it go
Don't lose it

Its getting colder outside
Your rented space
They shadow box and they
Paper chase
It never stops
And we'll never learn
No hope without dope
The jobless return
The bankers have bailed
The mighty retreat
The pleasure it fails
At the end of the week
You take it or leave
Or what you receive
To what you receive
Is eternited leave

Its easy, dont let it go
Don't lose it

Incandescent light at doors
In adolescent menopause
In little clicks you got the music stops
The needle sticks and the penny drops
The summer's gone before you know
The muffled drums of relentless flow
You're looking at stars that give you vertigo
The sun's still burning and dust will blow
Honey scars I'll keep you near
Our blood is gold nothing to fear
We killed the time and I love you dear
A kiss of wine we'll disappear
The last of the last particles
Divisible invisible
The last of the last particles
Divisible invisible