Nemrég egy hosszú bejegyzésben foglalkoztunk a mostanában újraaktivált Gyurcsány Ferenc legutóbbi kínai útjával. Ebben megállapítottuk:

  1. Gyurcsány Ferenc a számos díszvendég egyikeként részt vett a Shenzhen városában megrendezett China Hi-Tech Fair (CHTF) című kiállításon.

  2. Ugyanitt a Demos Alapítvány színeiben megjelent Dessewffy Tibor, Gyurcsány tanácsadója is. Dessewffy azt hazudta a vendéglátóinak (legalábbis a sajtótudósításokból ez derül ki), hogy a Demos állami alapítvány, ő maga tehát hivatalos személy. A Demos egyébként hosszú idő óta foglalkozik Kínával és azon belül Shenzhennel, Dessewffy - Szajp Szabolcs nevű alkalmazottjával közösen - könyvet is írt az európaiak kínai üzleti lehetőségeiről.

  3. Gyurcsány BudaShen néven magáncéget alapított egy Dessewffy-közeli emberrel (Sülyi Áronnal) az Altus kínai irányú terjeszkedésének levezénylésére. Feltételezhető, hogy shenzheni megjelenését Gyurcsány saját üzleti érdekeinek előmozdítására is kihasználta, noha erről nyilvánosan nem számolt be.

  4. Shenzhenben az említett Dessewffy-közeli ember (Szajp Szabolcs) készítette elő a magyar megjelenést a CHTF-en, az Innomind Consulting színeiben, mely cég az ITDH nevű tisztán állami ügynökség partnere a shenzheni jelenlétben, vagyis a vonatkozó költségeket nyilván a magyar állam állja. A Gyurcsány-Dessewffy-féle magáncég kínai kapcsolatrendszerét tehát (legalább részben) a magyar állam finanszírozza.

  Na de bontogassuk csak tovább az igazság szálait!

  Mindenek előtt meg kell jegyeznünk, hogy a kínaiakkal való üzletelésben a legfontosabb a személyes kapcsolat (guanxi); ez persze mindenhol így van, de a kapcsolati hálók szerepe sehol nem olyan fontos a világon, mint Kínában. Ezért egy kapcsolatnak pénzben is kifejezhető értéke van; nyugati cégek dollármilliókat fektetnek be a kínai guanxi-építésbe, aminek komoly szakirodalma is van.

  Nemrég az ablakunkon a szél befújt egy linket, amely a Miniszterelnöki Hivatal honlapjának "Közérdekű adatok" rovatára mutat. Egy itt szereplő táblázatban eldugva azt találjuk, hogy a Puskás Tivadar Közalapítvány a MEH-től 204.100.000 (kettőszáznégymillió-egyszázezer) forintot kapott "E-biztonság, China Fair Budapesti rendezvény megtartásának támogatása" címen. A két tétel között kapcsolat nemigen van: az "e-biztonság" valószínűleg a CERT-Hungary Központ valamely projektjét jelölheti, míg a China Fair nem utalhat másra, mint a CHTF-re. Azt, hogy a kétszáz milkából mennyi jutott erre, mennyi arra, nem tudtuk kideríteni, az adatokat nem hozták nyilvánosságra. Mindenesetre az megállapítható, hogy a MEH X összeget adott a szintén állami Puskás Tivadar Közalapítványnak (PTA) egy CHTF-hez kapcsolódó budapesti rendezvény megszervezésére, s X nagyobb, mint 0, kisebb, mint 204 millió. X összeg nagyságrendjének meghatározásához közelebb vihet minket egy közbeszerzési hirdetmény, amely szerint a PTA nettó 26 millió forintot ajánl fel egy, a CHTF-hez kapcsolódó shenzheni - a budapestinél jóval kisebb - üzletembertalálkozó megszervezéséért (vagyis itt nem ugyanarról a rendezvényről van szó).

  A Puskás Közalapítvány valami közpénzt vicces célokra elköltő izé, a tevékenységébe ne menjünk bele. Maradjunk annyiban, hogy honlapja szerint a felügyeleti szerve a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Államtitkársága; ilyen, ha jól látjuk, nem létezik, van viszont "Infokommunikációért és E-Közigazgatásért Felelős Szakállamtitkárság", amelynek vezetője a honlap szerint maga a zsurki vodkagyáros, Baja Ferenc. A PTA kuratóriumában 11 nagy nevű tudós ül, közöttük olyan jól csengő nevek is találhatók, mint Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora, volt ÁPV-elnök, a tandíjügy felkent apostola, gyurcsányista felsőoktatási mozgalmár. Persze ez nem föltétlenül releváns, nem tudjuk, hogy a PTA-ban kik az igazán erős emberek.

  A PTA konkrét műkődése, költései, hogy úgy mondjuk, homályban maradnak a nagyközönség előtt. Bájos módon a szervezet honlapján a "Közérdekű adatok" menüre kattintva megjelenik az alábbi szöveg: "A Puskás Tivadar Közalapítvány fontosnak tartja a nyilvánosság pontos és hiteles tájékoztatását, ezért teszi közzé alább közérdekű adatait. A Közalapítvány céljai között szerepel, hogy biztosítsa a közvélemény számára a pontos és hatékony informálódás lehetőségét elektronikus úton is" - ugyanakkor a szervezetrendszer leírása és néhány törvényszöveg mellett egyetlen egy adat sem található itt a milliárdokból gazdálkodó közalapítvány pénzügyeiről, szerződéseiről, megrendeléseiről vagy akármilyen konkrétumról.

  Ott tartottunk tehát, hogy a titkos gazdálkodású PTA kapott X forintot felügyelő szervétől, a MEH-től egy budapesti rendezvény megszervezésére. Csakhogy Mészáros Tamásék nyilván nem állnak le szendvicseket rendelni, úgyhogy az esemény megszervezését kiadták külsős vállalkozónak: méghozzá a fentebb már említett InnoMindnak, amelynek, mint említettük, Dessewffy Tibor embere a shenzheni képviselője.

  A szóban forgó egynapos rendezvényre („China Hi-Tech Fair Budapest 2009 / Kínai-magyar high-tech együttműködési konferencia 2009”) 2009. május 19-én került sor a Marriott Hotelben. Az ITDH honlapján szereplő beharangozó szerint "A magyar partnerek tájékoztatását és meghívását a Puskás Tivadar Közalapítvány, annak megbízottja, az Innomind Kft., valamint az ITD Hungary Zrt. közösen végzi", s a konferenciára egy InnoMindos e-mail címen vagy telefonon lehetett jelentkezni. A rendezvény saját honlapja szerint a konferencia házigazdája a CHTF Szervezőbizottságának Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal és a Puskás Tivadar Közalapítvány volt, a rendezvényszervező pedig a InnoMind. A szakmai támogatók között feltűnik a magyar állami ITDH és a Demos Alapítvány is.

  Az X forint tehát a MEH-től a PTA-n keresztül egy magáncéghez, az InnoMind Consultinghoz jutott el, az eredmény egy egynapos - szemtanúk szerint mérsékelt érdeklődés mellett zajlott (képek itt) - konferencia és üzletember-találkozó volt, ahol a programot állófogadás színesítette. Mint a múltkori posztunkban jeleztük, az InnoMindhoz az ITDH-tól is jutnak adóforintok (hiszen az cég az ITDH partnere a shenzheni jelenlét szervezésében), ennek összegét azonban nem ismerjük.

  Nézzük tehát, mi tudható az InnoMindról, amely a MEH/PTA-tól és az ITDH-tól is kap állami pénzt.

  Az InnoMind Kft.-t az e-cegjegyzek szerint 2008 júniusában jegyezték be 3 millió forint törzstőkével. Tulajdonosa pedig nem más, mint az EASTWING INVESTMENT Company Limited, amely HongKong Wanchai kerületében van bejegyezve. Hongkong afféle kelet-ázsiai adóparadicsom, vagyis itt egy klasszik offshore céggel van dolgunk. A hongkongi cégnyilvántartás szerint 2008 januárjában jegyezték be, a további részletekért viszont 29 hongkongi dollárt kellett volna fizetnünk, ezért a nyomozás ezen részét meghagyjuk a Bódisnak.

  Az InnoMind képviselője Takács Zsolt ügyvezető, aki korábban a Hisense nevű kínai óriásvállalat szombathelyi tévégyárának igazgatója volt (a Hisense-gyár egyike volt a kevés ténylegesen megvalósult magyarországi kínai nagyberuházásnak, munkahelyeket teremtett, meg növelte a GDP-t, viszont a világválság kitörése után 18 másodperccel a kínai tulajdonosok úgy döntöttek, hogy bezárják). Takács tehát régi és alapvetően sikeres motoros a kínai vonalon, de a Gyurcsány-féle társasággal is régóta jóban van: már 2005-ben (akkor a Flextronics programmenedzsereként) együtt utazott Gyurcsány Ferenccel és Kóka Jánossal Kínába, s a zuhanyhíradó szerint a mostani shenzheni útra is Gyurcsánnyal tartott.

  Na most, az egésznek van egy olyan olvasata, hogy az ITDH, a MEH, a PTA és a kormány olyan jól végzi a dolgát Kínában, hogy a kínaiak nem győznek tőkét befektetni Magyarországon és megrendelésekkel elárasztani a magyar cégeket, így Gyurcsány Ferenc kénytelen ezen igények kielégítésére magáncégével is beszállni a bizniszbe.

  De van egy másik olvasat is. Eszerint Gyurcsány barátja és tanácsadója, Dessewffy Tibor a - közpénzekkel alaposan kitömött - Demos Alapítványon keresztül már jó előre felméri a kínai üzleti lehetőségeket, és elkezd kapcsolatokat kiépíteni. Aztán a kapcsolatépítést további közpénzekkel - az ITDH-n és a MEH-en keresztül - megtámogatják, méghozzá egy offshore cég közbeiktatásával, amelyben shenzheni képviselőként Dessewffy embere is benne van. Aztán amikor eljön az ideje, Gyurcsány - Dessewffy emberével - magáncéget alapít, hogy így arassa le annak a kapcsolatrendszernek a termését, amelyet az ő miniszterelnöksége alatt közpénzen alakítottak ki. Vagyis a kínai kapcsolatteremtésbe fektetett közpénzek sok-sok áttétellel Gyurcsány magánzsebébe vándorolnak. Ez némileg bonyolultabb módja a közpénz magánvagyonná konvertálásának, mint hazalopni az irodából a monitort vagy ár alatt ingatlant privatizálni, de a lényeg ugyanaz.

  Ha valakinek fenntartásai vannak a leírtakkal szemben, csukja be a szemét, és meditáljon az alábbi szavakon: Dessewffy Tibor. Néhány tíz- vagy százmillió forintnyi közpénz. Offshore cég. Gyurcsány Ferenc.

  Ha így sem érez kellemetlen bizsergést a gyomrában, akkor még mi sem tudunk segíteni.

(A nyitókép Indonéziában készült, ahol egy jól értesültnek tűnő blogger szerint a Dobrev-Apró-Gyurcsány érdekkörnek szintén jelentős érdekeltségei vannak.)