Markoferko tumblr-blogjában találtam rá Vasváry-Tóth Tibor döbbenetes szótárára, amelyben fény derül elhazudott történelmünk és meghamisított nyelvünk valódi ősforrására! Vasváry-Tóth Tibor rockzenész, esztéta, lelkész, tudakozó-munkatárs és autodidakta nyelvtörténész szótárához képest Badiny-Jós Ferenc és Varga Csaba munkássága maga az unalmas mainstram. Főleg úgy, hogy minden második szószedetében a lófasznál vagy járulékos állatánál köt ki a lelkes nyelvzseni. Íme, egy kis ínycsiklandó válogatás, de a teljes őstudást az eredeti oldalon tessék megszerezni!
ámen, úgy legyen, (az ima végén mondott szó) hébernek tartják, de értelmét tisztázni kizárólag magyarul lehetett. Még az egyiptomi időkből származik: A Mén, Ámon, Egyiptom főistene, a görögöknél Zeusz és Apolló, a fő ló, a mén; azaz Ámen.
(árja), Úria, világrész, kultúrcentrum, minőségjelző, melyből több is van (több területhez is köthető), az úri faj mindenkori hazája, a magyarok népnevéből. Aria országa, ahol a világ Virágos Bölcsője állt. A Kárpát-medence, a Kárpát haza. A Paradicsomkert, azaz az Éden. Ennek az elszórt történelmi terület együttesnek az egyik neve Sumeria, a másik Baktria. Itt volt a bibliai Eviláth, vagyis az „E világ”. Mindez, a mai földrajzi ismereteknek megfelelően a Pamír hegység (melynek neve: a világ teteje) csúcsai és India között volt. A legfőbb a Kárpát-medence, ezt követi a Tárim-medence (más néven Turán), majd Baktria és Sumeria. — Mindez Aria Ariából jöttek az árják, akik a földön a kultúrát elterjesztették, és később Indiát is civilizáták. Egy északi lovas nép.
Balaton tó (mely elnevezés kapcsolódni látszik a Bál a tavon, bal a ta'on jelentéshez) Baál (bál) isten ősi kultuszának helye, mely az egykor még szigetként álló Tihanynál lehetett a tavon (a Tihany elnevezés egyébként a fővel és a naggyal lehetett összefüggésben).
fasz (a fesz, a feszül és feszes magyar szóból, de ezzel kapcsolatban meg kell említenünk a fa magyar szavunkat is – már bocsánat, de sok mindent bizonyítani lehet ezzel, és ha egyesek trágárnak tartják is ezt a szót, meg többet is, attól még foglalkozni kell vele); teljesen egyezik ezzel a szanszkrit fasz-asz (pasas) és a görög fesz-osz (peos), phallosz. Ezek ugyanazt jelentik, mint a magyar fasz szó (tudni való, hogy a szanszkritban és a görögben nincsen „f”). A fallosz eredetileg a magyar ló-fasz szóból alakulhatott át. (Phallus, phallos. Ló-s. Fasz-ló. Majd fa-lós és fallos és hasonló lehetett a szó útja.)
József<, régi magyar név, jelentése: jó szép. A magyar eredetű értelmet a név idegen változatai is őrzik: Joseph, Josep (jo-szep). Arra, hogy ez a név magyar, a bibliai József neve is ékes bizonyítékul szolgál. A Fáraó, kitüntetése jeléül, adományozott egy méltóságnevet. A Bibliában Józsefnek ez a neve egyiptomi nyelven is le van írva. Csakhogy ez a nyelv valójában nem más, mint a magyar: Czafenath-Phoenak (Gen 41,45), azaz Szép A Nagy Főnök.
mene mene tekel úparszin A szöveg eredeti értelme magyarul ez: „Ne menjetek el, hátra van még jó pár csíny!”. Avagy: Ne, még ne men-je-tek el! Mert még jő pár csíny. (Ne–ne menje–tek-el. Még–ne menje–tek-el. Jő–pár–csíny. A magyar nyelv olyan csodálatos, hogy minden megfejtésre van több verziója is!) Dániel és kánaánita (tehát félig-meddig magyar, és magyarul is tudó) zsidó társai a számukra, pontosabban az asszírok számára (akik ekkorra már perzsák néven futottak) ellenséges babiloni királyi udvarban beépültek a vezetésbe, és „perzsa” államcsíny keretében magukhoz ragadták a hatalmat. Ehhez a legmegfelelőbbnek magyar nyelvű titkosított formulák használatát tartották.
Quetzalcoatl avagy fonetikusan Kocelkoát, Kagcalkoatl, Kotcalkoat (tollaskígyó) a legjelentősebb dél-amerikai istennév. Ez a név láthatóan két tagból áll: Kuet + salkoat. Ha visszafelé olvassuk a betűket, úgy mint a rovásírásban, hátulról előre felé: Taoklacgak (Tollasgyík) vagy Taollas + geuk (Tollasgyík) kiGsalot(természetesen itt is be kell helyettesíteni a magyar rovásírás betűit).
Stonehenge, ősi magyar Kör-emlék, helyi régi nevén („angolul”!) Cromlech, Kromlek = Köremlék. Magyarul Napvárta, hatalmas ókori csillagvizsgáló. Melynek elsődleges célja az igen fontos nyári napforduló mérése volt (amit a precessziós ismeretekhez a korabeli magyarok a világon mindenfelé használtak; többek között e célból épültek a piramisok is). Az Óriás, vagyis a Napisten köre. Stonehengeben az Isten lakott, Isten Honja, IStoen Hegye (Henge), helye, esetleg hengere, köre.
Thot (Tot, Thoth vagy Toth), rendkívül ősi egyiptomi Isten. Ré legfőbb helyettese (Ra, az Úr, a fő istenség). Nevének eredeti alakja, értelme és jelentése: Tudó, azaz T-D, Tud, tut, tod, tot, vagyis Tót. Ezért ő a bölcsesség, a tudomány, a művészet, az írás és sok egyéb hasznos és szép dolog megteremtője és védelmezője. Feljegyezték róla, hogy egy botra írt, mint ahogy az ősmagyar rovásírással kapcsolatban is szokás volt. (...) Az sem képtelenség, hogy a Thot név a Bot-tal is összefügg. (Tot - Bot.)