Lemondott Laborc Sándor, az NBH főigazgatója, de ne örüljün senki: ahogy kinevezése, úgy a távozása sem fog bekerülni a magyar demokrácia legfényesebb pillanatai közé. Ellenkezőleg: a Gyurcsány-kormány hosszú árnyéka nyújtózik fölöttünk, és Labor lelépése sem fogja eloszlatni a sötétséget.

 Laborc másfél éves NBH-főigazgatói pályafutása egyszerre példája a kormányzati gátlástalanságnak és alkalmatlanságnak. Szilvásyék mindenen áterőszakolva, az ellenzéki tiltakozás és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elutasítása ellenére ragaszkodtak a moszkvai KGB-egyetemen végzett Laborc kinevezéséhez.

 Szerencsésebb helyzetű országokban az emberek nem hallanak a titkosszolgálatokról: diszkréten, a nyilvánosság kizárásával (de demokratikus kontroll alatt) végzik tevékenységüket. Laborc rövid NBH-vezéripályafutását azonban egy általa tett feljelentés és az azt követő, homályos és burjánzó megfigyelési ügy fémjelezte.

 A most lemondott főigazgató UD Zrt. ügyben tett feljelentésének négy pontja (a lőfegyverrel visszaélés, az Origo levelezőlistájának, a kormányzati informatikai rendszernek és az NBH egyik szerverének megtámadása) közül egyikre sem találtak bizonyítékot a nyomozás során. A kormányzati alkalmatlanság biztos jele, hogy az egész ügyet a nyilvánosság előtt tartó és mozgató Szilvásy György végül maga került a gyanúsítottak közé. Herényi Károly és Dávid Ibolya sem aludhatnak nyugodtan őszig, amikor mentelmi joguk felfüggesztéséről fog dönteni az Országgyűlés.

 Laborc központi figura volt a történetben, kész csoda, hogy eddig kapaszkodni tudott a székébe. Amilyen nevetséges, annyira ijesztő is lemondásának indoklása: "olyan anomáliákat érzékelt az UD Zrt. ügyében folyó vizsgálat kezelésében a nyomozóhatóság, illetve az ügyészi szervek részéről, amelyek a feljelentés pontjainak nagyobbik részében a nyomozás megszüntetéséhez vezettek, és ez nem teszi számára lehetővé, hogy a jövőben teljes értékű munkát folytasson".

 A nyilvánvaló hadova mellett tehát a titkosszolgálat feje a nyomozó hatóságokat és az ügyészséget vádolja anomáliákkal. Furcsa, hogy Bajnai Gordon a lemondást tudomásul vevő válaszában nem foglalkozik a laborci vádakkal: "köszönettel nyugtázza" és megdicséri a főigazgató teljesítményét, még a Magyarok Nyilai ügyében végzett munkájára is elismeréssel csettint. Bár nem vagyok járatos a titkosszolgálatok szóhasználatában, de a "baráti országok" kitétel is erősen elmúlt időket idéz meg bennem, de ez legalább ismerős hangnem lehet a moszkvai végzettnek.

 Laborc Sándor lemondásával az ügy messze nem ért véget: nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezzel a lépésével csak megelőzött egy eseményt. Tegye fel a kezét, aki meglepődik majd, ha a következő napokban esetleg Laborc meggyanúsítását hallja majd a hírekben. De addig őt is megilleti az ártatlanság "védelme", copyright Budai Bernadett.