Ha valaki egy ismeretlen, sötét szobában akarja megtalálni a kapcsolót, akkor könnyen lever egy-két könyvet keresés közben. Le fogunk verni néhány könyvet, de meg akarjuk találni a kapcsolót. Még akkor is, ha a villanyt felkapcsolva, maga Tóta W. Árpád ül a kanapén egy röhögő Gyurcsány maszkban, vagy Demeter Ervin borozgat Kövér Lászlóval.
Azért, mert jobb lesz így a lelkiismeretünknek, és tartozunk ennyivel az olvasóinknak. Szóval a makacs kétkedők és a kutakodó posztolók is segítik a munkánkat. És persze azok is, aki a levélben leírt forgatókönyv szerint cselekszenek. Az érveket pro és kontra gyűjtjük.
Először is egy felvetés civilkontroltól: „az ezzel kapcsolatos index fórum egyébként késő éjjel is 30 percen belül eltűnt nyomtalanul :o)”.
Az index fórumról ez a topik azért tűnhetett el, mert a múlt héten karbantartás volt. Tegnap nyílt egy fórum, és az a mai napig nem tűnt el. Szóval a technika ördöge a hunyó.
A leesett tányér
A levélben van egy fordulat, ami a tányérokkal való bűvészkedésre utal:
Miközben egyértelmű,hogy kicsúsztak a kezedből a dolgok, ott állsz mint valami cirkuszi mutatványos, aki csak pörgeti - pörgeti pálcájával a tányérokat, nyolcat, tizet ha kell de már a tizenkettediknél el kezdenek potyogni a tányérok. Mert nem megy, mert tilos és veszélyes az ilyen bűvész mutatvány. Pláne nem egy egész országgal, egy párttal - csak a kimerithetetlen egód önzése miatt Feri!
Megnéztük, hogy ez a hasonlat előfordult-e már korábban az MSZP-vel kapcsolatban és ha előfordult, akkor ki mondhatta. 2006.11.23-án a Hírszerzőn megjelent egy nagyon jó elemző írás az MSZP belső állapotáról, az őszödi beszéd és az önkormányzati vereség után. A cikk szerzője egy meg nem nevezett informátorra hivatkozva ezt írja Gyurcsányról:
Olyan, mint egy kínai cirkuszos, aki egyszerre pörget egy csomó tányért, s már csak abból áll a produkciója, hogy ide-oda ugrál, kicsit megrázogatja a pálcákat, nehogy valamelyik tányér leessen” – jellemezte a miniszterelnök helyzetét egy egyébként Gyurcsány-párti képviselő. Hozzátette: bár csodálatra méltó, hogy a rettenetes nyomás ellenére a kormányfő talpon maradt, hagyott leesni egy tányért, az MSZP-t.
Persze egyáltalán nem perdöntő, hogy ki mondta ezt a mondatot, hiszen ez a tányéros hasonlat 2006 őszén nagyon elterjedt volta szocik között és valakinek a fejébe nagyon beleégett. Ugyanezt a tányéros hasonlatot, hozza a Hetek és egy évvel később a Kisalföld is.
Mit nyilatkoztál, Feri?
Attól függetlenül, hogy ki írta ezt a levelet és benne lehetett-e Juhász keze, Gyurcsány keménykezűségét és a szocialisták belső anatómiáját jól mutatja Juhász 2007-es és 2008-as éve. A nyilvános médianyilatkozatokon túl van egy érdekes videó a neten, amit Krokodil osztott meg velünk. Ezen 2007 januárjában Zuschlag beszél az MSZP belső viszonyairól. 1:45-nél válik érdekessé.
De a feszültség a nyilvánosság előtt sem marad titokban. A Ki a fasz az a Juhász Ferenc kiszólás már a sajtó fülébe is eljut, és ő maga nyilatkozik erről az Indexnek. Ezt követően a politikus 2007 decemberében egy hosszú interjút adott a Népszavának, amely jól körvonalazza a párton belüli erőviszonyokat. Juhász belső riválisa Szekeres, míg Szili a szövetségese. Másfél év távlatából is érdemes elolvasni az interjút. Ezt maga Gyurcsány is megtette, legalábbis ha helytálló a ParlamentBLOG aznap este megjelent, Mit nyilatkoztál, Feri című bejegyzése.
Idézetek a 2007. december 10-i Népszavából:
A kormányzati politikában pedig vissza kell térni a kollektív döntéshozatalhoz, a tudatosabb döntés-előkészítéshez, bizonyos kontrollmechanizmusok működtetéséhez...
– Van jelentősége annak, hogy Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is a platform tagja lett?
– Kati most érezte úgy, eljött az ideje annak, hogy egy platformhoz csatlakozzon. Számára ez biztosan értékválasztás, de nem arról szól a történet, hogy most ebben a platformban az MSZP fősodrának ellenére fogalmazódna meg valamilyen politikai szándék...Hiller István pártelnökként azt mondta: támogass vagy hallgass. Bizonyos időszakokban, például egy választási felkészülés kapcsán, joggal elvárható ez a politikai magatartás. Amikor az MSZP a kormányzás révén olyan politikát valósít meg, amely nagyon sokszor járatlan útra visz bennünket, amikor sok kétség, kérdés vetődik föl, normális dolog az, ha valaki nem hallgat, hanem azt mondja: gyerekek, gondoljuk végig, lehet-e másképp? Nem a szolidaritás megsértése, ha megfogalmazódik a kétely. Nagyobb probléma, ha ezt az MSZP-n belül olyan mítosszal vesszük körbe, hogy valaki önálló alternatívaképzést akar megjeleníteni
– Vagyis Gyurcsánynak változnia kell, hiszen ő az MSZP arca.
– Nemcsak Gyurcsány Ferenc felelős ezért. Igaz, ő határozza meg a kormány és az MSZP politikájának karakterét, és habitusa nagyon erős hatással van a szocialista pártra, de a mi felelősségünk, hogy őt adott esetben orientáljuk vagy visszafogjuk, illetve bizonyos kérdésekben pedig újra és újra küzdelembe küldjük...
– Politológusok szerint a másik próbatétel, az uniós választás várható eredménye szorosan összefügg majd a Fidesz referendumának végkifejletével. Mekkora jelentőséget tulajdonít a 2009-es voksolásnak? Lehet-e határkő, ahol eldől, érdemes-e folytatni Gyurcsány Ferenccel?
– Teoretikus a kérdés. Nem akarom megkerülni, de valóban igaz az, hogy akkor kell átmenni ezen a hídon, amikor odaértünk. Nagyon fontos politikai hőmérőként fogom értékelni az európai parlamenti választásokat...– Ki irányítja majd a népszavazási kampányt?
– Az MSZP illetékes testületei. Hajlok arra, hogy akár egy külső, kampányhoz értő ember is segítsen nekünk, és lesz, aki a kampányt a belső politikai együttműködésben szervezi.
– Vagyis Szigetvári Viktor lesz a külső ember, aki korábban a párt kampányigazgatója volt. A belső ember pedig Szekeres Imre és/vagy Juhász Ferenc.
– És/vagy.
Honvédelmi miniszterek egymás között
2008-ban Juhászt egyre több támadás érte. A népszavás nagyinterjú és Juhász néhány sarkos kiszólása után, elkezdett rájárni a rúd. Korábbi miniszteri szekrényéből pedig hullani kezdtek a csontvázak. Így a tavasszal még harcos Juhász szép lassan háttérbe szorult és 2008 őszére a fokozódó válság ellenére is megengedőbb lett a hangneme.
Juhász ebben a ciklusban mindössze háromszor beszélt a parlamentben. Kétszer a költségvetés kapcsán 2007-ben és egyszer 2008-ban, amikor a népszavazás kezdeményezést vetette a Fidesz szemére. Viszont bevezetőjében kicsit áthallásosan fogalmazott, pláne, hogy Őszöd árnya ott táncolt a saját miniszterelnökén:
A politikában a fair play bizony ismeretlen fogalom, legalábbis a rendszerváltás óta eltelt időszakban egyre kevésbé alkalmazott és használt fogalom; nem egyszerűen csak fogalom, hanem eljárási mód. Úgy tűnik, hogy ma a politikában az számít sikerre, és az bizton számíthat sikerre, aki tudatosan, jól megfontoltan, előre eldöntött szándékkal hamis állításokat fogalmaz meg, mit ne mondjak, hazudik. Annak van igazából lehetősége a sikerre, aki mindezt szemérmetlenül képes végrehajtani.
2008 április 21-én, a koalíció felbomlása után az előrehozott választásokról meglepően őszintén fogalmazott a Napkeltében:
„Ha így sem megy, akkor nincs mese” - mondta az előrehozott választás lehetőségét firtató kérdésekre. Újságírói felvetésre megerősítette: ha őszig nem sikerül rendet tenni a párton és a kormányzóképességen belül, akkor nem zárja ki az előrehozott választások lehetőségét. Valamint kijelentette, „ősszel jön a csősz és kizavarhat az erdőből”.
Hirtelen aztán elkezdtek kiderülni Juhász viselt dolgai. Elsőként május 6-án a Juhásznak kölcsönt adó zavaros hátterű üzletember került be a hírekbe. Majd két nappal később jött az igazi pofon, amikor az elnökségi ülésen Gyurcsány előhúzta a nyuszikalapból Lamperth Mónikát és Juhászt leminősítve a stop.hu-nak nyilatkozva „élet-halál urának” nevezete az új kedvencet. Juhász erre felajánlotta lemondását, sőt talán le is mondott, de az est végére visszavonta azt. Sőt másnap a Népszabadságnak nyilatkozva továbbra is hűséget fogadott, de azért utolsó mondata meglehetősen epés.
- Akkor azt gondoltam, hogy a frakciót és a pártbázist is megroppanthatja, ha tizenöt százalék alá megyünk. A történelmi szituáció azonban megcáfolt, és úgy tűnik, nincsenek olyan lélektani pontok, amelyekhez kötni lehetne bármilyen változást.
Lehet, hogy nem kellett volna ilyen bátran fogalmazni, nem telt el egy hét, és a Miniszterelnöki Hivatal 2008. május 14-én váratlanul nyilvánosságra hozta a távozott miniszterek végkielégítését. A rangsort pont Juhász vezette, el is kezdett hát rajta csámcsogni a sajtó. Itt, meg itt, meg itt.
Juhász észre is vette magát, és május 26-án a stop.hu-nak adott újabb nyilatkozatában, kiállt Gyurcsány mellett, noha megjegyezte azt is.:
A Feri egy harcos típus. Ahogy egy munkatársa korábban Horn Gyulára mondta: a jóisten se tudja, mire mentünk volna nélküle, de a jóisten se tudja, mi lesz velünk - vele. Ez igaz Gyurcsányra is. Azzal együtt, hogy tudjuk, semmire nem mentünk volna nélküle, benne van az is, hogy vezetésével sokkal rosszabb eredményt érünk el, mint amiben reménykedünk. ... A mozgásteret illetően pedig a sorsunkat a harmadik negyedévtől remélhetőleg jelentősen javuló gazdasági eredmények határozzák majd meg.
Ekkor már jöttek a kokik szépen. Május 30-án „Fedett kőmüvesek Juhásznál” címmel leplezett le a Magyar Nemzet, akiknek a keze ügyébe egy 2003-as dokumentum került. Szekeres Imre nem is volt rest, másnap bejelentette, hogy a honvédelmi tárca vizsgálatot indít a Juhász-villa felújítása ügyében. Aztán június 9-én már az egész magyar média azon rugózott, hogy a Juhász-villát felújító társaság mekkora EU-s támogatást kapott. Magyar Nemzet, HVG, Origo és még sokan mások. A szellőztetés elvette Juhász kedvét a keménykedéstől és még a tavaly nyári debreceni MSZP-s kizárásokat sem kommentálta. De megint kapott egyet a fejére volt kollégájától. Szekeres a nyári szünetben nézegette a régi aktákat és lám, lám mit fújt be a szél az ablakon: Hát ezt.
Őszre Juhászt mintha kicserélték volna. Kezdett egyre jobban belesimulni a kormányzati kommunikációba. Bevonták az SZDSZ-szel tárgyaló delegációba, ahol Juhász és az SZDSZ-es Gulyás különböztek össze. Juhász néhány nappal ezután Szent-Iványi István nyilatkozatára reagálva (szeptember 26.) leszögezte, hogy nem akarnak fenyegetéssel SZDSZ-es szavazatokat szerezni. (?!) „Tartósan, fenyegetettséggel (...) nem lehet működtetni pártot és koalíciós együttműködést” És ekkor indult a nyilvánosság előtt az UD Zrt ügye is, aminek a kommunikációjába teljes mellszélességgel bekapcsolódott maga Juhász is és keményen támadta a Fideszt.
Közben az ügyek folytatódtak, a Benedek-ügybe keveredett bele főhősünk, egészen pontosan 2009. november 27-én. Aztán három nap múlva Szekeresnek kellett magyarázkodni Juhász miatt. Majd december 9-én jött Brumi, aki Juhász választási körzetében csinált gyanús dolgokat. De még karácsony előtt jött az újabb vádpont Juhász ellen a pákozdi földeladásokkal kapcsolatban.
2009 történései a korábbi posztból már ismertek. Még érdekességként annyi, hogy Juhász januárban már sokkal konstruktívabb hangon nyilatkozik a kormányról a Figyelőnek.
„Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese a beszéd tartalmáról szólva lapunknak elmondta: nem lesz szükség pótköltségvetésre, és a frakció egyértelműen támogatja a miniszterelnököt. ... Az előrehozott választásokkal, illetve annak napirendre (nem) vételével kapcsolatban megoszlott a FigyelőNet által megkérdezett képviselők véleménye. Juhász Ferenc szerint ez egy egyszerű PR-fogás volt a Fidesz részéről.”
Természetesen az itt leírtak nem bizonyítanak semmit. Esetleg azt, hogy Juhász Ferenc, aki még 2007-ben keményen beszólt Gyurcsánynak, egy évvel később, dacára a párt látványos népszerűségvesztésének és a gazdaság katasztrófális helyezetének, láthatóan megfordult és a médiában minden különvélemény nélkül támogatta miniszterelnökét.
Kiváncsaik lettünk volna Juhász Ferenc kapcsolat.hu-s életére, bejegyzéseire is. Egyik kollégánk 2009. május 6-án szerdán még online látta a szoci iwiw-en Juhászt. Sajnos néhány óra múlva teljesen eltűnt a profilja. Ha valakinek van róla valamilyen tárgyi emléke a kapcsolat.hu-ról, azt szívesen fogadjuk.
A következő részben egy másik potenciális hoaxírót vizsgálunk meg.
Folytatjuk.
