Nem látjátok feleim, szümtükkel, hogy egy magányos Don Quijote folytatja itt szélmalomharcát a hálózat ellen? Mi tagadás, kezdem megkedvelni Gulyás Józsefet. Nem kell itt politikai vagy egyéb coming outra gondolni, SZDSZ-ügyben tartom az egy éve írtakat, de ez a Gulyás némi respectet érdemel. Vagy legalább vegyük észre őt. A liberális képviselő a politikai mamutok és kisrágcsálók élethalálharca közepette képes megakasztani a dolgok aprólékosan eltervezett menetét, ezért a józanabb politikusok végzete, vagyis a kizárás fenyegeti őt.
Ennek fényében érdemes utánajárni, ki is ez a Gulyás. Hősünk életrajza alapján nem más, mint a vidéki eszdéeszes utolsó élő mintapéldánya, a többieket már rég kitömték (egyeseket megfelelő mennyiségű lovettával), és leléptették a színről.
Tipikus pályaív rajzolódik ki a szemünk előtt. A '64-es születésű, vagyis pontosan a fideszes rendszerváltó nemzedékhez tartozó Gulyás katonatiszt apja és titkárnő anyja mellett, különböző vidéki kis- és nagyvárosokban nőtt fel, bátyja nyomdász lett. Érettségi után népművelő lett, majd általános iskolai történelemtanárként végzett a főiskolán, a rendszerváltás éveiben pedig politikaelméletet végzett az ELTÉ-n. Ennek ismeretében idáig halljuk az éjszakába nyúló vitákat a vidéki kollégiumok, könyvtárak hátsó szobáiban, a pogácsa és olcsó bor melletti népi-urbánus párbeszédeket és az ifjonti lelkesedést a liberalizmus magasröptű eszméi iránt. No lám, és nagyjából ez is történhetett.
Talán csak valami véletlen folytán nem került a Fideszbe: '86-tól, 22 éves korától a nyíregyházi ellenzéki egyletek aktív tagja, majd az SZDSZ egyik alapítója lett, 1990-től pedig négy év szünettel máig országgyűlési képviselő. Az eszdéeszes politikusság persze az ősbűn óta vörös posztó sokunk szemében, de - a mára politikusi töketlensége miatt végképp lejárt szavatosságú Fodor Gábor mellett - Gulyás József az egyetlen szadeszos, akinek neve hallatán nem drágaságos autópályák, rajtuk keresztül a tengerre szállított lovacskák és más úri huncutságok jutnak az eszünkbe. Szokatlan stílű honlapja és az ebből alkotott személyiségkép alapján még azt is el tudnánk képzelni, hogy valami vidéki könyvtár büféjében leüljünk vele beszélgetni Cseh Tamásról, a VHK-ról vagy éppen Hrabalról, ami mondjuk Kóka János esetében nehézkes feladatnak tűnik.
Gulyás azon lúzer liberálisok prominense lehet, akiket 2007 karácsonyán figyeltem meg a narancsos ojság karácsonyi rendezvényén. A számomra egzotikus kalandtúrának is beillő esemény publikumának jelentős része meg nem értett művészekből, általános iskolai magyartanárokból és futottak-még-szociológusokból állt. Magas volt az egy négyzetméterre jutó rendszerváltó pulóverek száma. Ahogy akkoriban írtam: olyan figurákat láttam, akik talán még a SZETA (Szegényeket Támogató Alap) aktivistáiként kerültek kapcsolatba az egész akkori hálózattal. Termopulóveres, kopott cipős, kopaszodó bácsik és kissé elhanyagolt nénik ropták a táncteremben, akik talán még hittek abban, hogy ők birtokolják az igazság kulcsát. De a pénzesládáét már lenyúlták mások, és ott hagyták játszótérnek a szolidáris, emberi jogi, antikommunista játszóteret a lúzereknek. Kinyúlt a múltjuk, mint egy ócska pulóver.
Ezeknek a figuráknak egy jelentős része '94 után lelépett a Fideszhez, a maradék pedig ma már lelkesen gyűjtheti a kopogtatócédulát a Lehet Más a Politikának. Gulyás talán néha hüledezve ébredhet fel, hogy ő még miért nincs az LMP-ben? Az SZDSZ-nek már lefőtt a kávé, Kókáék utolsó előtti és Fodorék utolsó kísérlete is megbukott. A megfanyarodott egykori népművelő a szolidáris, emberi jogi, antikommunista játszótér képviseletében, a bukás torkában, szokásos búsképűségével még egyszer felmutatta a középső ujját a szoci-szadi(-madöf) színjátszó társulatnak: nem szavazta meg Bajnai kormányát, majd tartózkodott a 29 éves, agrárszaki Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszteri (LOLROTFLMAO) meghallgatásakor.
Mindeközben a következő felszólalással élt az SZDSZ ot-ülésén: „Nyolc év balliberális kormányzás telik el úgy, hogy egyetlen jelentős szerkezeti átalakítást sem sikerült végigvinni, ami történelmi bűn. Ráadásul a folyamatos reformretorika és a mind szakmailag, mind kommunikációs szempontból rosszul előkészített átalakítások kudarcai tovább rontották a sikeres átalakítások véghezvitelének esélyeit. A következő egy évben valószínűleg megint reformként próbálnak majd eladni egyszerű restrikciós, egyensúlyjavító lépéseket” - mondta rezignáltan Gulyás.
A jövőre (idén?) bekövetkező bukás után, amikor a választási központból hazatérve meghallgatja a honlapján is megszólaló Sting-dalt, a Fragile-t, legalább ennyivel könnyíthet majd a lelkiismeretén.
