Locs-pocs
2009. április 13. írta: Kínai Kálmán és Trágár Tóni

Locs-pocs

 Hideg vizes vödrökkel kergetni a csajokat, és közben gyors ütemben lerészegedni bizony jó mulatság. Annyira jó, hogy nemcsak a Régi Magyarok éreztek rá az ízére, hanem egészen távoli népek is. És közülük olyanok is akadnak, amelyeknél a népies vizespóló-konteszt még nem puhult odáig, hogy csupán Marika mama kötelező lekölnizését - és komplett élettörténetének évi egyszeri figyelmes végighallgatását - vagy a PS2 beszerzésére félretett összeg picit kínos, de gyors gyarapítását jelentse.

 Ott vannak például a thaiok,akiknél április 13-án kezdődik a háromnapos Songkran ünnep, vagyis a hagyományos Újév. Az ünnep fénypontja - miután megmosták a Buddha-szobrokat és végighallgatták a kegyes prédikációkat, s a szerzeteseket is ellátták némi kajával - az össznépi locsolkodás. Na, ez nem úgy néz ki, mint nálunk, ott nem tűnnek fel az utcán zöld vagy lila zakót viselő bajszos urak és kisebbségi fiatalemberek, s a csajok sem otthon várják kiöltözve és feszengve a hódolókat. Hanem mindenki kimegy az utcára nagy vödrökkel, lavórokkal, vájdlingokkal meg vízipisztolyokkal, és pofán önti, akit csak ér. Ez nem számít sértésnek, hiszen minél több vizet locsolnak valakire ilyenkor, annál nagyobb szerencséje lesz. Az igazán menők dzsipekkel meg teherautókkal járják az utcákat, s a platóról fröcskölik a járókelőket; a csajok meg megmutathatják, hogy mi lapul az ingecske alatt, így ők is örülnek. (Nem kell aggódnunk, a thaiok ünnepét az éppen most zajló zavargások sem fogják elrontani.)

 Az ünnep egyébként buddhista megtisztulási szertartásokból, illetve buddhizmus előtti népszokásokból ered. A Kínában élő thaiok (daiok) például azt mesélik, hogy volt egyszer egy szörnyeteg, amely rendszeresen cseszegette őket, ráadásul évente egyszer elrabolt tőlük egy fiatal lányt, hogy a feleségévé tegye. Amikor a hetedik luvnyát is elvitte, az elhatározta, hogy véget vett ennek a rossz szokásnak, leitatta a szörnyet, s kiszedte belőle, hogy mi a gyenge pontja. Persze a haja volt az. Úgyhogy a hetedik menyecske összebeszélt a másik hattal, a szörny álmában levágták a haját, a nyakára tekerték egész addig, amíg le nem esett a feje. Ekkor azonban a fej tüzet kezdett árasztani, amelyet sehogy sem tudtak eloltani. Végül az egyik csaj felvette a fejet a földről, s a tűz elaludt. Ha viszont letette, megint tüzelni kezdett. Így aztán a hét nő elhatározta, hogy rotációs alapon mindegyikük egy évig fogja tartani a fejet, így az nem okozhat kárt. Amikor pedig újévkor véget ért a turnus, a daiok tetőtől talpig megmosdatták a fejet addig tartó lányt, mert bizony a fej büdös, mocskos, véres és undorító volt. Ebből alakult ki aztán a vízfröcskölő ünnep.

 Persze ez csak mese, a lényeg nyilván mindig is a csajozás meg az ivás volt. A dolog manapság annyira kezd eldurvulni, hogy a kormány korlátozni igyekszik a fröcskölést, mert az ünnep idején évente több százan meghalnak ittas vezetés okozta balesetben, és a féktelen locsolás is sok sérülést okoz. De persze egy népszokást nehéz felszámolni, nálunk sem sikerült senkinek megszüntetni az adócsalást, így valószínűleg a thaiok is fröcskölnek majd, amíg világ a világ.

 Mi meg bazmeg mehetünk megint Marika mamához.

***

***

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr141061694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

osborne 2009.04.13. 13:06:14

Bangkokban azért tényleg másféle locsolkodás megy:

www.daylife.com/photo/0dypcXd0BGd2M?q=thailand

a Marika mama valahogy mégis barátibbnak tűnik ma ;]

negeev 2009.04.13. 13:43:44

Örömteli, hogy máshol is vannak akik tudják, hogy kell kezdeni a tavszt. A téle időszakban, úgyis mindenki el van takarva, aztán egy kis locsolással, máris minden jól láthatóvá válik. (Mondjuk, thaiföldön nincs kifejezetten hideg tél. :D )

malacz rezignált · https://www.facebook.com/pages/Malacz69-vil%C3%A1ga/173965402643571 2009.04.13. 17:16:20

Ekkora holtszezon van!:o) Mindenki locsol, senki sem locsog:-)
Én már túl vagyok rajta. Pontosan egy kezemen fér el a locsoltak száma... mondjuk nem vittel túlzásba

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.04.13. 20:32:53

öntsünk tiszta tüzes vizet a pohárba...
:)))

luucy 2009.04.13. 21:15:05

Szerintem is a sima vizes locsolást kellene erőltetni. A szokás maradjon meg a hagyományok miatt, de a büdös pacsulikat el lehetne hagyni. Akkor már inkább egy pohár víz. Az nem büdös, meg is szárad, plusz az mégis csak közelebb van a hagyományokhoz, mókásabb is, és a nagy melegben még jól is esik.
Elugrottunk Hollókőre (itt launk nem messze). Irtózatos tömeg volt. Szegény kis faluba alig lehetett beférni :) Én élveztem, főleg a néptáncot. A Nógrád Táncegyüttes nagyon jó volt, és örömmel tapasztalom, hogy az évek halattával mennyire elkezdtem értékelni az ilyen dolgokat, amik valóban jók :-)))
Imádom ezt a megyét, imádom a tájat, a hagyományokat, a gasztronómiát. Pár éve még elsiklottam volna ezek felett, de 20 éves fejjel eljutottam oda,hogy tudom ezek értékek. A palóckultúra és hagyomány értékei, amelyek egyedülállóak... :-)))
Nógrád Megye,én így szeretlek :)
imádnivaló falvak, csodás táj. Nógrád a varázslatos világ :-)))))))))))))))))))

Kopiás Attila Steve 2009.04.14. 00:12:22

Hát, őszintén szólva szerintem a városi fiatalok körében erőteljesen kiveszőben van a húsvéti locsolkodás intézménye. Konkrétan ugyanis a lányok szerint elég szar program, hogy válogatás nélkül rossz ismerősök és ismeretlenek jelennek meg, borzasztó szagú löttyel leöntenek, ezért cserébe pénzt, kaját, piát és csokit kell adni, valamint végighallgatni indokolatlan baromságaikat, mosolyogva. Én emberbaráti szempontból már rég felhagytam ezzel a szokással, de gyakorlatilag az összes lányismerősöm is inkább a "hová meneküljünk húsvétkor, hogy ne találjanak meg a locsolók?" nevű játékot űzi. Ráadásul tartalom és értelem sincs így az ünnepben, merthogy ugye a nyulas-tojásos tavaszi termékenységünnep tartalmat nem szoktuk emlegetni, Jézusnak meg vajmi kevés értelmezhető köze van a kölni-sonka-süti vonalhoz. Aki még élvezi körülöttem az ünnepet, az vagy vallási vonalon keres programot (valahol lakhelyétől távol), vagy a család szívesen látott részével együtt szervez valami közös programot - szintén nem otthon.
A tippem, hogy a húsvéti locsolkodás pár évtizeden belül átcsúszik abba a kategóriába, amire azt szoktuk mondani, hogy "vidéken még van ahol él annak a hagyománya, hogy"...

devuscka 2009.04.14. 08:19:33


" Mi meg bazmeg mehetünk megint Marika mamához."

Ejnye, nincsen szép lány a körzetetekben, csak 'marinka' néni? Én tudok/láttam egy párat- tele van a város szép lányokkal :) de legalább 'mentek'! ez böcsülendő! :)

@KA_Steve:
Szerintem sokan szeretik a locsolkodást , csak nem merik bevallani. Nekem a tapasztalatom épp ellenkező: főleg a városban tűnik úgy, mintha újból kezdenék a fiatalok. (lányomhoz is jöttek ;))
kár feladni - meg kellene újra próbálni, szerintem meg lesz az eredménye. ;)

Azt a rossz szokást kell levetni, hogy pénzt adunk a locsolásért, és akkor elmaradnak az 'kéretlen' locsolók. (leginkább e miatt 'menekülnek' az emberek. A vendéglátás ma sok pénzbe kerül)

-saját kézzel festett tojást adni, készülni rá.. jó hangulata van.
:)

robin masters · http://robinmasters.blog.hu 2009.04.14. 10:19:53

ugye, hogy llétezik az ujgur-magyar vérvonal!

hazaffy · http://mondjonle.blog.hu 2009.04.15. 23:09:55

És mi vajon ez a fehér mászmósz? Az arcukon némelyik képen?

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2009.04.16. 11:06:01

@hazaffy: Krétapor. Eredetileg buddhista szerzetesek írtak krétaporral az emberekre áldást hozó imákat, mantrákat, ráolvasásokat stb., aztán ebből alakult ki a szokás, hogy ilyenkor mindenki mindenkit összeporoz. (Az egyik videón egyébként látszik, hogy kréta híján van, ahol babahintőport használnak)

@ndtomas 2010.04.17. 10:39:38

Egy bibliai szótár szerint a húsvét (angolul Easter) „eredetileg a germán fény- és tavaszistennő tiszteletére tartott tavaszi ünnep volt, akinek angolszász neve Eastre” vagy Eostre (The Westminster Dictionary of the Bible). „ A legenda szerint Eostre volt az, aki megnyitotta Valhalla kapuit, hogy fogadja Baldrt, akit Fehér Istennek neveztek a tisztasága miatt, valamint Napistennek, mert az ő homloka fényt adott az emberiségnek” — adja meg a feleletet a The American Book of Days című könyv.

Legkorábbi eredete Babilonba nyúlik. The Two Babylons című könyvében Alexander Hislop ezt írja: „Mit jelent maga a húsvét [angolul: Easter] kifejezés? Nem keresztény név. Az első pillanatban felismerhető káldeai eredete. Az Easter nem egyéb, mint Astarta, vagyis a menny királynőjének, Beltisnek az egyik címe, akinek a neve . . . nem más, mint Istár, ahogy azt Layard az asszír emlékműveken megtalálta . . . Ez az Easter [húsvét] története. Ma az ünneppel kapcsolatos népszerű szokások teljesen igazolják a babiloni eredetére vonatkozó történelmi bizonyítékokat.”

A tavaszt Föníciában is a nemiség imádóinak szentelték. Termékenység-istennőjüknek, Asztartének vagy Istárnak (a görög világban Aphroditének) saját szimbóluma volt a tojás és a vadnyúl. Kielégíthetetlenül szomjazott a vérre és az erkölcstelen nemi életre. Szobrai különböző módokon festették le őt, mint például durván eltúlzott nemi szervekkel vagy egy tojással a kezében és egy nyúllal az oldalán. Kultuszának részét alkotta a megszentelt prostitúció.
Kánaánban a nemiség istennőjét Baál feleségének nevezték. Ezt az istennőt azáltal tisztelték, hogy részeges szexorgiákat tartottak, és az imádók azt hitték, hogy nemi közösülésük segít előidézni Baál és felesége teljes felébredését és nászát. A Recent Discoveries in Bible Lands című könyv szerint „egyetlen más országban sem találtak ilyen, viszonylag magas számban a termékenység meztelen istennőjének néha különösen szeméremsértő szobraira”. Emlékszobrai alatt Karthágóban csillogóan festett urnákat fedeztek fel, amelyek kisgyermekek elszenesedett csontjait tartalmazták. Szüleik — rendszerint rangos és felsőbb osztályból való emberek — keresték az istenek áldását a vagyonukra és hatalmukra. Az urnák közül néhány esetben úgy találták, hogy több különböző korú gyermek maradványait tartalmazta, talán ugyanabból a családból.

„Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket” (Fertőpart.hu). Csakhogy ez valójában legenda, mert a Biblia nem írja ezt az eseményt, sem a víz megújító erejének hitét nem támogatja. Eredetileg nem is a vízzel kereszteléssel, hanem az ősi termékenységkultusszal áll kapcsolatban, ami a természeti népeknél a legkorábbi időktől megtalálható. Ez a nemi aktus beteljesülésének stilizált formája, ami olyan mágikus szertartássá vált, amelynek célja a termékenység elősegítése, a nemzőképesség növelése és megőrzése a bőséges gyermekáldás elérése érdekében. Thaiföldön ezért az illúzió fokozására fehér púdert kevernek a locsolóvízbe.
süti beállítások módosítása