Hol vannak azok a régi kommunisták? Hol vannak azok az örökké izzadó munkásarcok, azok a tűzben égő tekintetek, amit már annnyian akartak kőbe gyúrni, de sohasem sikerülhetett! Hol vannak azok a döbörgő dalok, azok a visszhangos szavak, amelyre összerándult a burzsoá gyomor? Hol vannak azok a nagy mellű, vidám asszonyok, akik Sztálinról daloltak akkor is, amikor ordított a csendőr, amikor vonult a náci csőcselék? Hol van Csepel népe, hol vannak a váci úti prolik? Mi lett velük? Ki felel majd, ha visszajön Lenin?
Itt vannak hát. És ez lett belőlük. Por és smafu.