Bakony az én Párizsom
2009. március 03. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Bakony az én Párizsom

Bakonykúti és határa, 2009. február

 „Az első telepesek a bronzkorban jelentek meg a környéken. Faluhelyük a forrás melletti dombokon volt.

 Az i.e. 1800-1300 között itt élt kis csoport temetője a mai falu felé eső dombon volt. A későbbi korokból az avarok (i.sz. 6-8. század) temetőjét ismerjük a forrás melletti dombon.

 A falu középkori elődjét 1424-ben említik először az írásos források (Kwthy). Ez után 1497-ben írnak róla újfent. Akkoriban egy része a Veszprém megyei Bátorkő várához tartozott, más része köznemesi birtok volt. 1541-ben a palotai (Várpalota) várhoz tartozott.

 A török kori feljegyzések szerint 1559-ben lakatlan puszta volt a végvárak vidékén. A török idők után 1696-tól a Zichy-család birtokaként szerepelt.A pusztát a földbirtokos használta birkalegeltetésre, nagyobb részét bérbe adta. Zichy János és István csak 1750-ben adott betelepedési engedélyt a Veszprém megyei Bánkról és Teszérről jött jobbágyoknak. Ez a terv meghiúsult, így 1758-ban Nyitra megyéből kívánták megvalósítani a falu újjáélesztést. Füstbe ment terv volt ez is.

 1759-ben német ajkú telepesekkel jött létre az új falu. 1762-ben 23 egész- és 7 féltelkes jobbágyot, valamint 12 zsellért írtak össze. A falu újkori története itt vette kezdetét. Az új telepesek a környékbeli, korábban betelepült sváb falvakból érkeztek. A falu újkori története itt vette kezdetét. Az új telepesek a környékbeli, korábban betelepült sváb falvakból, valamint Schrőd és Neuheysil helységekből érkeztek. Róluk írta Bél Mátyás Fejér megye leírásában, hogy a sváb és frank telepesek megtartották hazai szokásaikat, és asszonyaik szorgalmasabbak a mezei munkában, mint a magyarok.

 Tanítóról 1770-től tudunk. 1783-ban Strausz Mátyás 30 gyermeket német nyelven tanított. 1841-ben azonban már magyar-német nyelvű volt az oktatás. A római katolikus Nagyboldogasszony templom 1795-ben épült. Keresztelő medencéje és a fapadok a 19. század elején készültek. Harangjait 1885-ben Thuy F. és fia készítette. Az 1848-ban megalakult megyei forradalmi bizottmánynak a kúti bíró és a jegyző is tagja lett. 1850-ben az 554 lakosból magyarnak 53 fő vallotta magát. A népesség római katolikus volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, téglagyára volt a községnek. A község 337 lakosából 1945 tavaszán is 287 német nemzetiségűnek vallotta magát.

 A múlt században, a mindenkori gazdasági folyamatok tükörképeként változó mértékben, de folyamatosan csökkent a lakosság száma. Napjainkra már megfordult ez a folyamat és a népesség lassú növekedése figyelhető meg. Kezdetben csak a hétvégi házak szaporodtak, de ma már egyre többen választják állandó lakhelyül is ezt a csodálatos természeti környezetben fekvő települést. A falu jelenlegi lakosság száma 122 fő.”

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr48976306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2009.03.03. 18:15:59

Ergé,

Somló, Bakony - ezeken a helyeken érdemes élni. Kap egy piros pontot esmét.

tevevanegypupu 2009.03.03. 18:21:59

IBeke, harmonia, gyonyoru..

Bell & Sebastian 2009.03.03. 18:44:34

@ergé!

Maga tudja, hogy idegen helyen először a templomot és a temetőt kell megnézni? (tartják az öregek)

Meg azt, hogy a németeknél az oltárkép általában az "otthoni" mása, és mindig hoztak egy szobrot is magukkal?

Noé italáról nem is beszélve...

betyár (törölt) 2009.03.03. 18:50:01

@ergé,

örömmel látom, hogy egy rövid aktuálpolitikai kitérő után - ami látványos, de talmi sikereket hoz - újból fontos dolgokkal foglalkozik.
Gyönyörűek a képek.

betyár (törölt) 2009.03.03. 18:52:04

A 3., 4. kép akár jól megsült Rákóczi túrós teteje is lehetne. Mi az igazság?:))

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2009.03.03. 18:57:10

Betyár, ezek hóátfúvások, amiket a szél és a napsütés formált ilyenné, több méter magasak voltak. Eddig még nem láttam ilyet, meg kellett örökíteni őket :) Mára biztosan elolvadtak már.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.03.03. 19:14:15

Szépek a képeid @ergé. Városi ember nem láthat ilyet, mert nagy ijedtükben mindjárt eltakarítják.
Kerestem délelőtt képeket egy posthoz, s erre itt vannak.
Eötvös Károly könyvében találtam egy leírást jurátusok utazásáról, akik a pozsonyi országgyűlés szünetében nem tudván hazamenni, bejárják a dunántúl vidékét. Idebiggysztem az útvonalat. S a nemes tölgy pirosai mellé teszem a magamét.

"...- Az útirend s az utazás célja így lesz: Mosonmagyaróvár, Győr városa, Pannonhalmán látogatás a szerzetnél, onnan be a magas Bakonyba. Csesznek várát megmásszuk, a zirci apátot meglátogatjuk. Aztán Veszprémbe érünk, a vár és város sziklahasadékat megszemléljük. Onnan ki a Balatonra. Balatonfüredre. Akkor legelső s tökéletes magyar fürdőtelepe az országnak. Tihany a maga visszhangjával és csöndes szerzeteseivel. Azután Csobánc vára, de előbb útba ejtjük Nagyvázsonykőt, Kinizsi Pál híres várát. Badacsony hegye és Szigliget vára. Innen Keszthelyre, megnézni a Georgikont. Megmászni Rezi és Tátika magas kővárait. Kirándulni Kehidára, s tisztelegni Deák Ferencnél. Onnan Sümegre. Várát megtekinteni, s a nagy költővel kezet szorítani. Somlyó, Kemenesalja és Pápa. Innen egyenesen Cenkre, a legnagyobb magyarhoz. Kismarton, Sopron, Fraknó vára - vissza Pozsonyba. Éppen letelik akkorra az országgyűlési szünet ideje..."

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.03.03. 19:18:52

a 9. képen szereplő (fa?) szoborról lehetne egy kis infót kérni...?
amin egyedül van az alak, nem a bácsis-gyerekes...

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2009.03.03. 19:30:11

Inszeminátor: ez egy szép kis utazás lehetett akkoriban :) nyilván minden este beboroztak valami fogadóban :)

Ufó: Bakonykútiban több köztéri szobor, elsősorban faszobor van a térszerű főutcán. Sajnos infók nincsenek róluk, esetleg Bakonykúti honlapján találhatsz kontaktot, a helyiek talán meg tudják mondani :)

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.03.03. 20:01:21

@ergé: csak annyit tudtam meg a honlapról, hogy a szobor a Remete nevet viseli... :(
az érdekelt volna, hogy vajon egy kínai bölcset vagy valami ilyesmit ábrázol-e...? :)

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2009.03.03. 21:09:12

Már a post címéből tudtam,hogy csak Ergé követhette el :)

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.03.03. 21:39:13

@Bell & Sebastian: köszönöm...
ön lekaparta a hályogot az én elvakult szememrűl...
:))

segabor 2009.03.03. 23:00:48

Bakony vége, az én világom innen kezdődik. Vasi lévén a Kemeneshát, Kemenesalja a lelki szülőföldem (szüleim születtek errefele).

Anno sokat utaztam át a Bakonyon, varázslatos egy világ a dombjaival.

tevevanegypupu 2009.03.03. 23:30:43

Megszunt mar a vasut ami Gyorbol Almadi-Oreghegyig vitt. Indult vonat hajnalban is, 424-es gozmozdonnyal, fapados kocsikkal. Csodalatos utazas volt, nyari reggeleken at a Bakonyon lassan, szinte lepesben. A mozdonybol szalltak a szikrak, etkezokocsi nem volt, es amint indult a vonat mindenki elovette az elemozsiajat. Eves es utazas osszetartozott, elkepzelhetetlen volt szendvics, aprosutemeny, alma es tea nelkul elindulni.. A szerelveny sokszor megallt, ilyenkor voltak akik leszalltak es viragot szedtek. A kb. 80 kilomteres ut negy ora hosszat tartott es ismertunk minden bokrot, fat, tisztast, magaslest, kis bakterhazat, az elotte tisztelgo bakterokat is.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2009.03.04. 13:07:34

@tevevanegypupu:
NA de az ország a Haladást választotta. Az a kisvasút sem jár már.

szpal 2009.03.04. 13:21:02

@tevevanegypupu: még szép, hogy nem az én adóforintjaimból finanszírozzák ezt a fajta felesleges túlfogyasztást. A falvak amúgy is elhaló csökevények, pár év múlva egy sem lesz belőlük.

tevevanegypupu 2009.03.04. 14:46:13

@tölgy: @szpal:

Neha az az erzesem, hogy a rendszervaltas utan fejezzuk be azt amit Rakosi elkezdett, Kadar nem merte teljes egeszeben folytatni: megoljuk mindennek a lelket..

mildi 2009.03.04. 15:37:58

mégiscsak megérte így négy nap után újra bekapcsolni a gépet. köszi ergé :)

tiktik 2009.03.05. 14:53:05

Több felvétel is szenzációs, gratulálok!