Kommentszűrés
’09 feb
15
10:31

Mumifikált szocializmus

Írta: Gasper

 A Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása  nemrégiben remek leletanyaggal lepte meg olvasóit. Olyan fotósorozatot mutatott be a lap, melyen egy 1988 óta lakatlan lipcsei lakás ottfelejtett berendezési tárgyait és az akkori hétköznapok fogyasztási cikkeit láthatjuk. A félreértések elkerülése végett, természetesen nem archív képekről van szó, valamint ezeken a fotókon még csak nem is egy készülő film díszleteit láthatjuk, hiszen a két évtizedes porréteg alatt a Honecker-éra alkonyának rögvalósága tárul elénk.

 A húsz éve kulcsrazárt lakásra egy lakótömb felújítása során talált rá egy német építész. A döbbenetes élmény – amint azt látni fogjuk – nem maradt el, hiszen rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a lakást annak idején egyik pillanatról a másikra hagyták el, 1988. augusztusában. A viszonylag pontos időpontról egyébként a konyha falán lógó kifakult falinaptár is tanúskodik.

 Rövid nyomozás után az is kiderült, hogy egy huszonéves férfi lakott itt akkoriban, aki egy bírósági idézés elől menekülve, egyik napról a másikra szívódott fel a hatóságok szeme elől. A férfiról egyébként azóta sem lehet tudni semmit, viszont utolsó napjai ebben a lakásban az érintetlen egyiptomi sírleleteket megszégyenítő precizitással exponálódtak.

 A németek egy szatirikusnak szánt filmmel egyszer már megkísértették a múltat. Ez volt a Good Bye Lenin. Ebben a filmben egy kómából ébredő nőt kell a fiának attól óvni, hogy a kómája alatt végbemenő kelet-német rendszerváltás tényétől nehogy infarktust kapjon. Azt találja ki a fiú, hogy a lakáshoz kötött anyja számára a múlt tárgyaiból újra felépíti az egykori NDK-t. Persze ennek a filmnek megvan az a szépséghibája, hogy némileg hamis nosztalgiát idéz az egyébként tökéletesen ocsmány félmúlt iránt.

 A hamis nosztalgia szándéka már egyáltalán nem mondható el egy 2006-ban forgatott német moziról, a Mások élete (Das Leben der Anderen) című filmről, mely végre valamiféle tisztázó szembenézés kívánt lenni ezzel a bizonyos félmúlttal szemben. Erről a filmről egyébként nemrég lehetett ajánlót olvasni itt a Reakción is.

 Tegyünk egy könnyed túrát az inkriminált lakásban. Megelőlegezném, hogy az alábbiakban valószínűleg nem lesz túl sok kedvünk a nosztalgiához.


 Már a belépés pillanatában is arcbavág bennünket az egykori NDK hamisítatlan légköre. Pedig ez még csak a kezdet, hiszen az ördög többnyire a részletekben rejlik, úgyhogy ugorjunk be rögtön a konyhába.

  A konnektorba még most is bedugott rezsón feltűnnek az egykori KGST- országokban oly elterjedt konyhai edények egy zománcozott virágmintás lábos, valamint egy jellegzetes endékás piros alumínium vízforraló képében. Annak a vízforralónak sehr praktisch tulajdonsága volt egyébként, hogy fütyörészett, amikor a vízhőmérséklet elérte a kellő hőfokot, vagy ha már a dilatáció folytán deformálódott a kiöntő csőr, akkor a gőz simán kilőtte a fütyülő dugót.

 A plafonon függő jellegzetes keletnémet dizájnlámpán túl érdemes egy pillantást vetni a barna virágmintás tapétára is. Ilyen hamisítatlanul nyomasztó barna tapétákat ezzel a virágmintával ugyanis csak és kizárólag az Odera mentén gyártottak annak idején. Persze az ablak elött lógó, nálunk jól ismert nejlonfüggöny is előhozza a régi emlékeket, de most már nézzük meg, hogy mit rejt annak a megsárgult kredencnek a félig nyitott fiókja.



  Az itt látható cekkerben két évtizeddel ezelőtt, frissiben a péktől hozott és itthagyott jellegzetes német bucikat láthatunk kőkeményre száradva. Nyugodt szívvel megállapíthatjuk, hogy ilyen közelinek szinte csak az itáliai Pompejiben érezhetjük a múltat. Azzal a különbséggel persze, hogy ebben az ittfelejtett cekkerben a néhány zsemle mellett jelen van az egykori szocializmus is.

 És ha már az élelmiszereknél tartunk, akkor vessünk egy szolid pillantást a konyhaasztalra is, ahol a hamisítatlan kupleráj bizony arra enged következtetni, hogy nagy valószínűséggel egy legénylakásban járunk.

 A horpadt és ételmaradékos aluminiumvájling tőszomszédságában szabályosan megelevenednek az egykori lakó utolsó itt töltött órái. Látunk itt félig kipréselt Elkadent fogkrémes tubust, üvegpohárban hagyott teafiltert, a teához cukrot, a sóhoz sótartót, egy borotválkozótükröt és minden egyéb finomságot, melyekből pár dolgot közelebbről is megnézhetünk.



 Rögtön a sótartó, a poros tükör és a gyufa társaságában látunk egy doboz Marella margarint, amely közkedvelt terméke volt az egykori NDK-nak. Külön érdemes szemrevételezni a barna-fehér virágmintás asztalterítőt is, mely nyilvánvalóan jól harmonizál a már korábban lecsekkolt tapétával.

 A szilárd táplálékok után vessünk pár pillantást a konyhában fellelhető italos ampullákra is. Kezdjük a sort két alkoholmentes ital üres üvegével.



 Az aranyszegélyű porcelán kávékitöltő szomszédságában jól megfér egymás mellett az NDK két emblematikusnak mondható üdítőitalának üres üvege is. E sorok Traubisodán szocializálódott írója nem éppen büszkén elmondhatja magáról, hogy kisfiúként annak idején megkóstolta az önálló dizájnnal palackozot Vita colát, melynek ízvilágában persze nem volt túl sok köszönet. Ebből kifolyólag a sörösüvegbe tárazott bulizós üdítőhöz, a Cola Hit-hez szüleim jóvoltából már nem is volt szerencsém.

 Most azonban evezzünk át egészen más, sokkal komolyabb vizekre, hiszen az alábbiakban magához a Blauer Würgerhez, azaz a Kék fojtogatóhoz lesz szerencsénk.



  A szász népnyelv által a szent keresztségben részesített Kék fojtogató pedig nem más, mint a Német Demokratikus Köztársaság egyik legaljasabb szeszipari terméke, a Kristall vodka. Az ital cimkéjét és az üveg formáját  elnézve, szerintem nem is érdemes komolyabb fejtegetésekbe bocsátkozni, hiszen a dizájn egyértelműen magáért beszél, valamint komoly asszociációkra enged következtetni a nevezett ital minőségét illetően. De mielött továbblépnénk, vessünk egy pillantást a háttérben megbúvó tapéta mintázatára is, valamint a nejlonfüggöny hangulatos szövésére. És itt nem állunk meg, hiszen a függönyön túl egy pillanatra rátekinthetünk egy egészen más világra.



  A poros ablakon kitekintve olyan érzéseink támadhatnak, mintha egy kriptából kémlelnénk ki egy olyan világra, ahová most már nagyon vágyakozunk, de ez a művelet most még nem lehetséges, hiszen egyelőre mindennél nagyobb a kíváncsiságunk.



  A konyhából kilépve, az előszobában találjuk ezt a kis kétszín-nyomásos csomagolást, melynek egykori tartalmával igen szépen ki lehetett bokszolni azokat a klasszikusan nyekergő sötétszínű keletnémet férfi félcipőket, melyekből időnként nálunk is volt készlet a cipőboltokban.

  A konyha és az előszoba után bizony a nappali is rejteget még néhány érdekes dolgot. Különös látványt nyújtanak dobozukban a portól opálosan tükröződő karácsonyfadíszek is, melyek eredeti rendeltetésükkel ellentétben jó két évtizede a barna padlószőnyegen hevernek. A sok irat között látunk egy piros takarékbetét könyvet is, amelyben állítólag húsz keletnémet márkát hagyott a tulajdonosa, ezen kívül ott látjuk még azt a névre szóló bírósági idézést is, ami miatt nagy valószínűséggel az itt lakó férfi egyik napról a másikra dobbantott.

 Jöjjön hát az utolsó kép, ami arra enged következtetni, hogy ez a lakás bizonyos liezonok emlékét is megőrizhette az utókor számára. Persze holmi kifürkészhetetlen nőügyek helyett jóval erősebb a fotó szimbolikus üzenete.



  A tükör mögé beszúrt, most is élénkvörös és igen ízléstelen művirág hátborzongatóan emlékeztet valamiféle folytonosságra. A lakásban ugyanis ez a művirág az egyetlen darab, ami a döglődő szocializmusból valamiféle túlélőként számunkra is üzen. Hiszen amíg saját félmúltunkkal szemben elmarad a tisztázó szembenézés, illetve amíg mindent a szeméttől folyamatosan púposodó szőnyeg alá söprünk, addig elképzelhetetlen sorsunk jobbra fordulása is.

A teljes fotósorozat forrása: www.faz.net

Címkék: németország szocializmus ndk

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr33935031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

smalladam 2009.02.15. 14:05:34

@Gasper: szerintem ez annyira nem tabu...csomó újságcikk jelent meg a filmes szakma körüli visszásságokról, de valahogy - nem tudom - nem éri el az ingerküszöböt.

ellenem pert is akartak indítani az egyik miatt.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.15. 14:15:01

@smalladam: igazából tabutéma alatt én inkább a magyar film művészeti kvalitásainak kérdését értem, amely minden ellenkező híresztelés ellenére fordított arányban fejlődik például a mai cseh, román, lengyel, stb filmművészettel. A magyar film is az önámító pannonpuma prodzsekt része, sajnos. A németek (oké, nagy ország) pedig valóban elképesztően jó, és jó értelemben véve korszerű filmeket készítenek.

Esetleg idelinkeled, vagy elküldöd a nevemre kattintva a cikked linkjét?

smalladam 2009.02.15. 14:44:11

@Gasper:

www.hirszerzo.hu/cikk.ujabb_szabo_istvan-ugy_-_a_miniszterelnok_atnyult_a_fejem_felett.28112.html

a szabó istván ügy

meg volt még a dvd-stúdió-filmalabor ügy, azt pl az indexnek letagadták csuklóból

a történelmi szembenézős filmek hiányáról írtam egyébként a Katyn c. film kapcsán.

www.hirszerzo.hu/cikk.tomegmeszarlas_premier_planban.63680.html

Ács Ferenc 2009.02.15. 14:45:15

Gasper: "nosztalgikus utalások" - talán azokra a kockákra gondolsz, amelyek például a rostocki úttörővezetői bohóckodást idézik meg? A nosztalgia sok elemből tevődik össze, nemcsak a jobban éltünk-szerű lózungokból, de ahogy korosodik az ember, úgy érti meg az előtte járók fiatalság-siratását, ami persze felmentést egyáltalán nem ad arra a velejéig hazug rendszerre, és azoknak sem, akik ma ezzel a romlott nosztalgia-áruval kereskednek a politikai piacon.

Tanú-ügyben is kötném az ebet a karóhoz. Szerintem benne van a legjobb öt magyar filmben, de Bacsó azóta sem bírt fogyasztható filmet készíteni. Nem értek egyet azzal, hogy a megtorlást és a temetetlen holtakat kéred számon a Tanún: az a film az ötvenes évekről szólt, akkor hihetetlen bátorsággal (a hatvanas évek nagyon nem a nyolcvanas évek!) még ültek '56-osok (pl. Wittner) - és '56 egészen a nyolcvanas évek elejéig teljesen tabu volt. Ennél többet egyszerűen nem lehetett megmutatni akkor egy filmben és pár hét pesti vetítés után még így is betiltották. A Tanú a magyar humor legjobb hagyományait folytatja, Karinthy és Örkény nyomdokain.

Ha már a múltról beszélünk, azért a Tanún kívül volt még pár kedvencem az előző rendszerben született filmek közül. Ezeket ajánlom azoknak, akiket érdekel a Kádár-kor:
Dögkeselyű (R. András Ferenc. Fsz: Cserhalmi)
Megáll az idő (R.: Gothár Péter, Őze Lajos forever!)
Eldorádó (R. Bereményi Géza. Fsz: Eperjes Károly.)

Őrnagy úr: a RAF-os terroristákról is láttam jó öt éve egy filmet (róluk most is készül egy, remélem nem mosdató célzattal) nem jut eszembe a címe, ott is nagyon profin nyúltak a témához.

Francois Pignon 2009.02.15. 14:54:46

@Ács Feri: A Dögkeselyű egy kitűnő társadalmi dráma, talán eddig legjobb a 80-as évekről, de azért mégsem a tanácselnök meg az üzemi párttitkár benne a rosszfiú, hanem az polgári világ csökevényeként megmaradt, bűnözésre váltó budai öreglány, meg a simlis rózsadombi újgazdag. :/ (Ezzel együtt egyik kedvenc filmem.)

Ács Ferenc 2009.02.15. 14:59:19

@Francois Pignon: A főhős egy - munka közben - meglopott taxisofőr. "Kisember" - ahogy kádári nyelven mondják. Az igazáért küzd, egy erkölcsileg elrohadt társadalomban, ahol a főnöke le akarja beszélni az igazság kiderítéséről. A főnök a hatalom.

Francois Pignon 2009.02.15. 15:04:56

@Ács Feri: Oké, de mégsem egy rendszerkritika, ha az igazi rosszfiúkat rendszeridegenként ábrázolják. A hivatalos hatalom nem a főnök, hanem a rendőrség, ami a kezdeti közöny után mégis fellép az elhajlók ellen.
De mélyebb elemzésbe most nem mennék bele ;)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.15. 15:08:02

@smalladam: köszönöm, elolvasom.

@Ács Feri: a Bacsó a Tanúval nem volt hihetetlenül bátor, hanem csak jó eszköze volt annak a bizonyos rendszernek némi szelepelésre. Na ezek a mítoszok is abba a tabu dologba tartoznak, amiről fentebb beszéltem.
Engem inkább az érdekel, hogy amíg egy Huszárik, egy Latinovits, na meg egy Bódy Gábor szabályosan belepusztult abba a rendszerbe, addig Bacsó, Jancsó, Szabó, stb, stb gond nélkül készíthetik manapság a rosszabbnál rosszabb filmeket.
Mert azért ezek a rendezők ma már messze nem ott vannak, ahol mondjuk a lengyel Wajda a mai napig van.

Egyébként tudod melyik film volt bátor? Andrzej Wajda Hamu és gyémántja, 1958-ból! Na az tényleg bátor film volt.

A Megáll az idő említésével viszont maximálisan egyetértek. Ráadásul '81-ből az egy igen tiszta film. A Bereményi volt a forgatókönyvíró.

Ács Ferenc 2009.02.15. 15:11:46

@Francois Pignon: ez már értelmezés kérdése. Egy hazug és képmutató világot mutat be. És egy létező diktatúrában készült. De ne a mai fogalmainkat vetítsük vissza: én mindenesetre tökös, jó filmnek tartom. Amellett, hogy kiváló az akciófilm-műfajban is.

Francois Pignon 2009.02.15. 15:14:14

@Ács Feri: Én is jó filmnek tartom, mondtam, kedvenceim között van. Csak a rendszer lényegét érintetlenül hagyja, így rendszerkritikának nem nevezhető, legfeljebb társadalomkritikának, vagy szerintem egyszerűen társadalmi drámának (meg persze actionnek).

Ács Ferenc 2009.02.15. 15:16:48

@Gasper: Latinovits nyilván nem egy kategória velük, mindenki fölött áll, ez egyértelmű. Én sem kedvelem a Jancsó-Makk-Szabó triumvirátust, de az tény, hogy Szabónak nagy filmjei voltak. Még akkor is, ha utólag kiderült, hogy talán saját magát írta meg bennük. És az is oké, hogy Wajdával nem hasonlíthatóak össze, hol vannak tőle? A Tanúval kapcsolatban viszont nem értünk egyet, a szeleplevezető Hofi Géza volt, meg a Parabola a rendszer utolsó évtizedében.

Francois Pignon 2009.02.15. 15:27:56

Szerintem sem szeleplevezetés volt a Tanú, de jegyezzük meg, a Rákosi rendszert mutatta be diktatúraként. Sugallva azt, aminek kérdése ma is a Kádár-kor megítélésének alapköve, miszerint az már nem volt diktatúra.

Ács Ferenc 2009.02.15. 15:27:59

@Francois Pignon: "a rendszer lényegét érintetlenül hagyja" - szerinted lehetett a diktatúrában a rendszer lényegét megkérdőjelező filmet bemutatni? Nem, nem lehetett. Azért volt diktatúra. Szomorú, hogy amikor eljött a szabadság, akkor sem sikerült a nagy magyar tragédiákat (Trianon, Don-kanyar, Holokauszt, ötvenes évek, '56) egyenként bemutató, nagyszabású, őszinte filmeket készíteni. A Szabadság, Szerelem például jó, de inkább csak ismeretterjesztésre, játékfilmes stílusban.

Francois Pignon 2009.02.15. 15:29:12

@Ács Feri: Nem lehet igazán, persze, de azóta kellett volna...

nemkellnemzetivagta 2009.02.15. 15:29:29

és 90 óta? a nagy büdös néma csend. amúgy bunkó vagyok, de könyvben van ilyen? mármint a rendszerváltást feldolgozó mű?

Ács Ferenc 2009.02.15. 15:31:51

@Francois Pignon: igen, pontosabb megfogalmazás, hogy a Tanú a Rákosi-rendszert mutatta be és nem úgy általában az ötvenes éveket (ezt magam is javítani akartam már, köszönöm.) A Kádár-rendszer önmagát pedig (proletár)diktatúrának tartotta, de kétségkívül hangsúlyozta mindig, hogy "középen áll" és a Nagy Sakkmester mindig figyel jobbra és balra is, ahogy a kacsintgatós kabarétréfákban erre folyton emlékeztették az embereket.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.15. 15:40:36

Szerintem Fábrysanyi elalél, ha meglátja.

Nekem meg eszembe jutottak a szőke copfos, napsütéstől vörös és felhólyagzott orrú, fehérhúsú és puhacombú NDK csajok sortban és csatos szandálban. Nélkülük sem igazán lehet megérteni az ehemalige DDR világát. És legfőképp: aki a csatos szandált nem ismeri, semmit nem tud az NDK-ról.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.02.15. 15:43:23

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a "Marella" designja mennyire "nyugati". Az NDK-s színes-képes magazinok is nemritkán ilyen nyugati kinézetűek voltak, nem egyszer nyugatibbak a nyugatiaknál (a Fotografie-re gondolok). Éles ellentétben a bútorokkal és a betétkönyvvel, ugye. (A konyhaszekrények itt viszont legkésőbb 70-es évekbeliek).

Más: a Tanút talán szánhatták szelepnek azok, akik engedélyezték a gyártását, de hamar rájöttek, hogy az ilyen szelepelés önlábonlövés, így be is tiltották. A Tanú nem történelmi film, ezért lehet gyávának, kompromisszumosnak, meg szerintem egyszerűen mesének - azaz időtállónak, öröknek is tartani. Nem véletlenül tiltották be _annak ellenére_, hogy tételesen egyetlen 1969-ben érvényes tabut sem sértett meg.

Francois Pignon 2009.02.15. 15:46:15

Az érdekes, hogy a Rákosi korszakról meg 56-ról már Kádárék alatt is készültek jó filmek. (Tanú, Te rongyos élet, Megáll az idő, Eldorádó) Eljött a rendszerváltás, és erre ezt folytatták csak (A szökés, Szabadság, szerelem). Ezért tényleg nem volt érdemes. A Kádár-korról a legjobb film még mindig a Redl ezredes (most, hogy már tudjuk, arról is szól).

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.02.15. 15:47:19

@Ács Feri: A Kádár-rendszer egyik fő legitimációs mítosza a Rákosi-rendszerhez képesti különbsége volt. Tehát egy anti-Rákosi film lehetett volna Kádárék kurzusfilmje is. A Tanú viszont túl jól sikerült ehhez.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.02.15. 15:48:05

A tanú szerintem is tipikus "szeleplevezető" kategória.
Érdemes utólag megnézni. Iszonyú lassú, erőltetett,
hamis, szinte humortalan, én fél óráig bírtam tavaly.

"azokat a klasszikusan nyekergő sötétszínű keletnémet férfi félcipőket, melyekből időnként nálunk is volt készlet a cipőboltokban."

Gyakorló cipőfetisisztaként hozzá kell tennem, egy olyan minőségű cipő ára ma egy teljes minmálbérnek felel meg . )

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.15. 15:54:47

@gloire: vagy kettőnek, de az NDK-s cipők nem attól nyikorogtak, mint a kézzel varrottak...

Ács Ferenc 2009.02.15. 16:01:03

@dzsucseharcos: "Tehát egy anti-Rákosi film lehetett volna Kádárék kurzusfilmje is."

A személyes motivációk megvoltak ehhez Kádár és Aczél részéről, de ennyi lett belőle. A személyi kultuszon valóban lehetett gúnyolódni. Itt egy film az utolsóelőtti pártállami évből, elég szörnyű egyébként, de emlékeim szerint alig burkolt Ceausescu-paródia:
www.filmkatalogus.hu/Titania-Titania-avagy-a-dublorok-ejszakaja--f17711

Francois Pignon 2009.02.15. 16:04:33

@Ács Feri: Hú, ez nagyon gyenge. Mondjuk nem tűnne ki ma a többi közül, ez is hozná a szokott 300 nézőt.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.15. 16:05:23

@Ács Feri: A Titánia, Titánia az akkori közhangulatban teljesen nyilvánvaló Ceausescu-paródia volt, és fájdalmasan, tűrhetetlenül, vállalhatatlanul, gyalázatosan rossz film.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.15. 16:08:29

olyan minőséget még az egykori, legendás exquisit-ladenekben sem lehetett venni. ezekben a boltokban lehetett nyugati eredetű, vagy minőségű holmikat venni, ndk-s keresethez viszonyítva elképesztő árakon. így aztán, ezekben, leginkább a bp.- taxistársadalom szerezte be az éves cipőkészletét, lökdösve a kelet-berlin színházi és film életének kiválóságait, akik szintén ott vásároltak. valószínű, hogy még ndk-s korában, nina hágen is be-be ugrott a toronnyal szemközti boltba, mielőtt fellépett a friedrichstadtpalastban. ott vették fel a meccsek szüneteiben leadott kiváló műsort melynek a címe zenés ajándékkosár az ndk-ból volt.

nemkellnemzetivagta 2009.02.15. 16:09:11

annyit hozzátennék a filmesek védelmében, hogy a kádár rendszer természetéből fakadóan sokkal finomabb eszközök kellenek az ábrázoláshoz. úgy értem nem voltak annyira látványos elemei az elnyomásnak mint akár az ndk-ban, vagy romániában. nekem pl. a kisvalentínó adta vissza leginkább a kádár-éra fojtó levegőjét.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.02.15. 16:11:20

@Grift: azok mitől nyikorogtak?

A legszebb az egészben, hogy '90 óta nemhogy az ötvenes
éveket, vagy kádárizmust ténylegesen bemutató filmek nem
készültek, de inkább tettenérhető a nosztalgikus, relativizáló, mindent szépíteni akaró törekvés, pl.: Tímár Péter,
Koltay Róbert, stb. filmjei.

Ráadásul olyan nagy divat lett a retró, hogy az felülírja a józan értékitéletett sokaknál, teljesen odavannak a kor hangulatát idéző (sőt eredeti) műanyag, vagy bakelit szaroktól, meg a bambitól . )

Francois Pignon 2009.02.15. 16:12:18

@nemkellnemzetivagta: Elég baj, ha a magyar filmes társadalomból senki nem képes finom eszközökkel dolgozni. Ez ne legyen már mentség.

@Elpet: Rosszabb a Megint tanú-nál is, és azt hiszem ezzel mindent elmondtunk ;)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.15. 16:13:04

@gloire:

:))))) azt csak erich honecker tudná megmondani....

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.02.15. 16:17:33

@Grift: Viszont az elit tényleg elit része azért átmehetett vásárolni Nyugat-Berlinbe is. A legenda szerint Karl-Eduard von Schni(tzler) feleségét egyszer a KaDeWeben érték harisnyalopáson.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.15. 16:20:00

@dzsucseharcos: persze, hogyne! többszörösen kipróbált, megbízható emberek voltak, mindig időre megírták a jelentéseiket is. :)

betyár (törölt) 2009.02.15. 16:21:16

Francois Pignon,

csaxólok, hogy a Megáll az idő az a korai Kádár-kor:))

nemkellnemzetivagta 2009.02.15. 16:21:51

@Francois Pignon: én is így gondoltam, francois: "mentség".

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.02.15. 16:23:09

És a hosszúhajú ndk-s "hippikre" emlékeztek. Elárasztották
Budapestet minden nyáron. A szandál addig volt rajtuk, amíg
be nem szerezték a legendás alföldi papucsot, hónuk alatt
a zsákmány, a jugó Led Zeppelin lemez, a farzsaebben
a nyeles műanyag egyen-fésű (mert jólfésültek voltak).

Francois Pignon 2009.02.15. 16:26:42

@betyár: Hát ez igaz. Bár a korai éveket el szokták felejteni Kádár életművéből.

@gloire: Hajjaj. De lehet még rosszabb is, ha a nosztalgiázósok mellé majd Koltay Gábor fog nagyszabású filmet készíteni a korról.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.15. 16:28:35

@gloire:

még hogy pestet! de mi volt prágában? oda ugyanis személyivel mehettek, nem kellett útlevél. időnként meg is jelent a rendőrség az u flekuban néhány autóval, oldalán VB felirat, és módszeresen véresre verték az egyen katonai zöld kabátokban vedelő ndk-s barmokat. kiürítették őket onnan, majd elvonultak. egyszer szemtanúja voltam a hlavni nadrazin ahogy a rendőrök a kutyákat rájuk engedve felverték az állomáson csövező összes endékást a drezdai vonatra...
hiába, azok a szép husaki évek... :)

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.02.15. 16:28:35

@gloire: Azok nagyon veszélyes antiszociális elemek voltak, akik a huliganizmus és a jampizmus uszályába kerültek. Ezért hazájukban erősen megfigyelés alatt tartották őket, bokrokból, álló autókból, preparált fatörzsekből:

www.youtube.com/watch?v=fm5Ll47bvRM

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.15. 16:36:10

@nemkellnemzetivagta: a Kis Valentino tényleg jó film volt. Nem is tartoztak az alkotók a fősodorba.

Egyébként szerintem Bereményi Géza képes lenne egy tisztázó filmet rendezni, csakhogy ő a félresikerült Hídember óta némileg kiközösítés terhe alatt van.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.15. 16:52:43

Nagyon fontos filmünk volt még Gothár Péter: Idő van (1985), Zala Márk főszereplésével.

www.youtube.com/watch?v=gZ-pN13movo&feature=PlayList&p=6D5CD3F21C52216F&playnext=1&index=27

www.youtube.com/watch?v=1QRvb6_N7E4

Nem nagyon szerették az ilyen filmeket hivatalosan. Nem mintha durva, direkt rendszerkritikát lehetett volna tettenérni bennük. Csak épp mindannyiunk közérzetéről szóltak, és ez bizony nem volt túlontúl hízelgő a rezsim számára.

nemkellnemzetivagta 2009.02.15. 16:57:30

@Gasper: nemcsak tisztázó nincs, de olyan film se nagyon ami arról szólna, ami most van. az elmúlt 20 évben is volt egypár sztori. mindegy ez már OFF. viszont az tényleg furcsa, ahogy az ndk seperc alatt eltűnt. huss. mintha soha nem is lett volna.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.15. 17:05:20

@nemkellnemzetivagta:

dehogy tűnt el ott van az most is. pontosan érzékelhetően. és a lelkekben is. nem csak a keleti sírja vissza a régi szép időket, a nyugati is a faszba kívánja a keletieket. egyébként sem örvendtek nagy népszerűségnek a poroszok /igen szászok is, tudom/ az össznémetségben, de a megmaradt komcsi mentalitásuk az bizony mindig frissen tartja a dühöt.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.15. 17:10:31

@nemkellnemzetivagta: hát igen, szinte nyomtalanul eltűnt az ndk. Köszönhetően annak, hogy a wessik nem alkudoztak semmiben sem a jövőt illetően.
A Gauck-intézet műkődése pedig oda vezetett, hogy szinte a-tól z-ig letisztázták a dolgokat a legszemélyesebb szférákig.
Nem úgy mint nálunk, ahol csak a szar szétkenése folyik a mai napig.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.15. 17:12:25

@Grift: na grift, jól rádkontráztam, noha a mentalitásuk az ossiknak valóban érdekes tud lenni.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.15. 17:14:37

gondoltam is rá, hogy jól felfrászollak! :)))))

az vitathatatlan, hogy legázolták a komcsikat, szolgálatokat. de az endékás lélek az bizony él. és miért? mert minden borzalom ellenére ezek az ökrök hittek a szocializmusukban.

Szathmáry · www.mandiner.blog.hu 2009.02.15. 17:18:27

Hú, engem is ki lehetne kergetni a világból a mai magyar filmes szakmát említve. Már másik poszt kapcsán is háborogtam amiatt, hogy évi közel 10 milliárdos állami támogatás mellett 0 értékelhető alkotást hoznak létre. A rendszerváltás óta nem ért el magyar film komolyabb sikert nemzetközi fesztiválon, sőt még a versenyprogramba sem sikerül beverekednie magát. (Cannes-ban 1988 óta két magyar nagyjátékfilm szerepelt a versenyben, Tarr Béla Londoni férfija, amely csúfosan megbukott és Mundruczó Deltája, amely nyert valami díjat, de messze nem lett belőle közönségfilm.)
A magyar filmes szakmával szerintem az a baj, hogy egyszerűen nincs mondanivalójuk. A fiataloknak (Pálfy, Török, Hajdú, Mundruczó) bár nagyon képzettek és valóban egy új generációt képviselnek, de ugyanúgy nincs mondanivalójuk. A nihilt pofozzák egyik meg másik oldalról.
Jellemző egyébként, hogy a mostani Berlini Filmszemlére sem sikerült egy magyar filmnek sem bekerülnie. Vagyis egynek mégis, de az nem anyaországi. Angol-román-erdélyi magyar kooprodukcióban, gyakorlatilag Tesco gazdaságos módon (20 millióból forgatott) Varga Katalin című film díjat is nyert.

Egyetértek azzal a véleménnyel is, hogy Szabó régebbi filmjei azért lehettek nagyon jók (Mephisto, Redl ezredes, Hanussen) mert saját lelki vívódását tette bele a filmbe.

betyár (törölt) 2009.02.15. 17:31:05

@Francois Pignon:

Csak azért említettem, mert ebben a filmben benne van a Kádár-kor egyik legvisszataszítóbb eleme: megköttetik a nagy kompromisszum, a rákosista diktátor igazgató hosszú hajat növeszt és elveszi a kommunista, a diktatúrával szembeszálló(ha-ha-ha) tanárnőt, a befolyásos értelmiségi férj együtt karácsonyozik az '56-os volt férjjel, stb. És ezután mindenki úszkál a langyos trutyiban. A film zárása tökéletes bemutatása a Kádár-kor szellemiségének: aki nincs ellenünk, az velünk van. Nem is értem, hogy ment keresztül a cenzúrán, Lendvai talán elaludt?

A Tanú, ha jót tudom, 10 évig volt dobozban. Még úgy is, hogy '56-ot még jelzésként sem említik a filmben, ami azért nem kis teljesítmény. De a végén annak is ott van a Kádár-kor bűze: együtt a villamoson.

CrL 2009.02.15. 17:34:19

@Szathmáry: mobilfilmekben jobbak vagyunk ami a díjakat illeti az biztos. és még állami támogatást sem kell hozzá

kultura.hu/main.php?folderID=1316&articleID=276827&ctag=articlelist&iid=1

www.mobifest.ca/

(én amúgy továbbra is Pálfy fan vagyok, bár ő sem tud igazán be vagy kitörni. sajna)

Téglagyári Megálló 2009.02.15. 20:10:08

@Elpet:

A klasszikus anekdota szerint a magyar fiatal kiszól a sátorból: fiúk, mit jelent az, hogy "noch einmal!"?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.16. 00:13:13

@Elpet:

"Nekem meg eszembe jutottak a szőke copfos, napsütéstől vörös és felhólyagzott orrú, fehérhúsú és puhacombú NDK csajok sortban és csatos szandálban."

Hú, bakker, szerintem ez gusztustalan! És tényleg:-D

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.16. 00:36:58

@Gasper:

Kicsot OFF, de nem is annyira:-)

Ha megengeded, kedves Gasper, vitába szállnék. A HÍDEMBER szerintem nagyon fontos film. Bereményi (szerintem) napjaink egyetlen valamire való teoretikus művésze. És nem csak teoretikus, hanem még b*szottul tehetséges is. (Ritka konstelláció:-D) A Hídemberrel (szerintem) lerakta a modern magyar történelmi film alapjait. Ha lenne egy kis esze a magyar filmszakmának és a magyar kultúrpolitikának (ami, ugye, tudjuk nincs) és (persze) nem volnának ellenérdekeltek, akkor már rég megcsináltatták volna vele a KÁDÁR-filmet.

Más: érdekes, hogy olyan (szerintem) nagyon fontos filmekre ma már senki sem emlékszik, mint Zolnaynak a FOTOGRÁFIÁja és a SÁMÁNja (mennyire másként láthatnák a mai történéseket, ha ismernék ezeket) vagy Sára NYOLCVAN HUSZÁRja vagy Fábry MAGYAROKja. Például.:-)

ü
bbjnick

Oblomov 2009.02.16. 03:18:11

A tanítványok c. Bereményi-film is fontos, ha nem a legfontosabb.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.16. 03:56:16

@Oblomov:

No, megemelném a kalapom, ha volna! Oblomov, neked (valószínűleg) igazad van! Abban a filmben ott az elmúlt száz év, (valószínűleg) hitelesen. Nem a rosszindulat, a kekeckedhetnék, hanem a jószándék modatja velem: ha pénzem, módom volna rá minden harmincöt év alatti magyar értelmiségit megajándékoznék egy Tanítványok-dvd-vel, hogy elmélkedhessen rajta. (Hallod, Ferenc, te akár meg is tehetnéd, (és) neked már úgyis mindegy!):-)

ü
bbjnick

rpont 2009.02.16. 05:19:21

Akit érdekel: a lakást egy Heiko Braun nevű fiatalember lakta, aki akkoriban 24 éves volt és azért vágták sittre, mert elújságolta egy kalauznak, hogy le akar lépni az NDK-ból. 1987-ben 1 évet kap ezért. Miközben börtönben ül, szülei berendezik a fent látható lakást, hogy legyen hol laknia. 1989 szeptemberében az NDK megfosztja állampolgárságától és egy napon belül el kell hagynia az országot. Hamburgban el tud helyezkedni asztalosként és miután leomlott a fal, visszatérhetett szüleihez látogatóba. 1990 szeptemberében 4 kollégájával együtt utazik egy kisbuszban, amely lesodródik az útról és becsapódik egy fába. Két nappal rá belehal fejsérüléseibe.
forrás: www.spiegel.de/panorama/0,1518,605716,00.html

cyan 2009.02.16. 08:52:30

www.faz.net/s/RubEC1ACFE1EE274C81BCD3621EF555C83C/Doc~E22FD94725C3448A182889BEE472F8E73~ATpl~Ecommon~SMed.html

Az a kihúzott fiók, amibe a kivágás van, nos oda egy lavór fér, mosdószekrény volt a neve. Nagynéni hagyatékában volt hasonló, komplett fürdőszoba, lehajtható tetővel, tetőbe beépítve a tükör. Most sajnálom, h terjedelme miatt szétszedtem. Legalább fotóztam volna előtte :(

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.16. 11:04:29

@rpont: kössz a kiegészítést! Külön posztot is megérne a történet.

@bbjnick: Bereményit én is nagyon jó rendezőnek tartom, ha nem a legjobbnak Bódy Gábor mellett ebből a generációból.
De! Személyes véleményem szerint Bereményinek sokkal jobban megy az a fajta dramaturgiai dolog, amikor a legszemélyesebb sorsokon keresztül mutatja be az elmúlt évtizedek Magyarországát (lásd: Tanítványok, Eldorádó, stb).

Ezzel szemben a Hídember valamiféle hibrid dolog lett, ahol a jellegzetesen "bereményis" dolgok mellett a történelmi film sajátos műfajának is igyekezett megfelelni, holott Bereményinek nem ez a műfaja. Sok nagyon jó jelenet van a Hídemberben, de jópár év után újranézve inkább porosnak éreztem már a filmet. Márpedig tudjuk, hogy a porosság az egyik legrosszabb dolog, ami egy filmet érhet az utóéletében. Mondjuk ebbe Fellini is belecsúszott az Édes élettel, szerintem, de ez már más tészta.

A 80 huszár viszont brutáljó film. És ami nagyon fontos, hogy a sebesülésektől az utolső kardbojtig mindent hitelesen csináltak meg benne. Talán ez volt az egyetlen olyan magyar film, ahol kivétel nélkül szakértők segítették a stáb munkáját. Ez is előfeltétele egy kosztümös filmnek, elkerülendő az operett jelleget. A Hídemberben például tragikusak a parókák és a szakállak. Sőt, röhejesek. Na de nem szőrözök már tovább :)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.02.16. 12:50:54

Hát ez beszarás, le kéne önteni petróleummal, mint a hurkát A tanúban :)

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.16. 14:59:15

Vita cola, kristal vodka, cola hit. Minden megvolt 86ban az építőtáborban! Frankó! :o))

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.16. 17:57:36

@CrL:

Haha.

"Aztán a nagy átalakítás végén lett a KISZ-ből, és vagyonából lett, ami lett. Csak a reformvágy állandó."

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.16. 17:59:52

@vero: "Vita cola, kristal vodka, cola hit. Minden megvolt 86ban az építőtáborban! Frankó! :o)) "

nosztalgiázunk?...nosztalgiázunk? :))))

CrL 2009.02.16. 18:00:31

@Elpet: ja. meg a zsákutca meg a zsákbanfutás ;[ ;]

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.17. 06:05:53

@Gasper:

A Nyolcvan huszárról amit írsz, az, bizony, igaz lehet. Nagyban emeli a film erejét a korhűsége; és talán még valami, ami (szerintem) igazán brutálissá teszi: tökéletes a ritmusa.

A Hídembert én "egyben látom" és nem érzem porosnak. Kicsit úgy vagyok vele, mint Kovács András Falakjával: mivel számos okból nem lehet realista, hát "kabukizik" egy kicsit a csapat (meglehet pontosan a rendező szándéka és utasításai szerint). Nem olyan ez a film, mint egy (talán szándékosan) elszínezett kőnyomatos vagy (méginkább) egy (korántsem ügyetlenségbőll) elfestett olajkép(?)

Teljesen más: Gasper, szégyellem magam, de én egyetlen valamirevaló NDK-filmet nem tudnék fölidézni magamban. Te tudsz ilyet?

ü
bbjnick

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.17. 08:37:44

@bbjnick:

nahát, szégyelljed magad! és a gojko mitices winetouk? :)))))

a hídemberről amit mondasz az érdekes, csak én nem érzem szándékoltan elrajzoltnak ezeket a kőnyomatoson megjelenő papírmasé figurákat amiket bereményi rossz színészvezetéssel mozgat a történelmi tablón. a film ott kezd működni, ahol elfogy a történelem és a pátosz, és marad a hős és az örjintézet.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.17. 08:38:35

@bbjnick: ndk filmeken én is elgondolkodtam, amikor itt filmes vonalon beindultak a kommentek, de a Kis Muk történetén kívül semmi az égvilágon nem ugrott be. Lehet hogy tudatlanságom az oka, de szerintem abban az országban nem készült filmművészetileg értékelhető alkotás. Vagy legalábbis az egészen biztos, hogy nincs abból a korból emblematikus filmrendezőjük. Mindez persze kizárólag annak az aljas diktatúrának az okán értelmezhető.
És gondolom Fassbinder, Herzog, Schlöndorf, vagy Wenders filmek tutkóra nem jutottak át a határzáron.

Érdekes módon a képzőművészetben ugyanez történt arrafelé, ellentétben a cseh, lengyel, román, magyar képzőművészeti élettel, melyek a tűrések/tiltások ellenére is nagyszerű alkotásokat produkáltak. Vagy lehet, hogy a kelet-német művészek orosz társaikhoz hasonlóan szó szerint underground helyeken dolgoztak ekkoriban? Ebben mondjuk biztos vagyok.

Visszatérve a filmre. Az viszont nagyon érdekes, hogy az egyesítés utáni német filmművészetben az ossik is nagyban odateszik magukat. Ennek köszönhetően az egyik legprosperálóbb és legigényesebb filmiparuk és filmművészetük bizony a németeknek van. Nyilván rengeteg alkotó energia szabadulhatott fel keleten, ami a minőségben totálisan tetten érhető. Irígykedem is rájuk rendesen :)

eN 2009.02.17. 09:23:46

@Ács Feri:
"Őrnagy úr: a RAF-os terroristákról is láttam jó öt éve egy filmet (róluk most is készül egy, remélem nem mosdató célzattal) nem jut eszembe a címe, ott is nagyon profin nyúltak a témához."

Ez nem a Die Stille nach dem Schuß?
port.hu/a_loves_utani_csend_die_stille_nach_dem_schu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=21481

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.17. 11:48:34

@Grift:

Ó, én balga! Hát hogyne! Emlékszem, mikor kiskölyökkoromban Nagy Medve varázsénekét imitálva indiánoztunk:-)

A Hídemberben én csak belelátok egyfajta konzekvens stilizáltságot, de hát ez az én bajom (s az meber, a saját bajával, ne terheljen senkit):-D

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.17. 11:50:54

Bocs, Gift, hogy összevissza gépelek:-)

Helyesen:

A Hídemberbe én csak belelátok egyfajta konzekvens stilizáltságot, de hát ez az én bajom (s az ember, a saját bajával, ne terheljen senkit):-)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.17. 12:01:43

@Gasper:

Pedig bizonyára kellett lennie az NDK-ban is filmnek, csak, persze, az a kérdés, hogy hol. Érdekes lenne utánajárni az undergroundjuknak, de ahhoz, nyilván, tudni kellene németül:-(

Irodalmuk az ziher, hogy volt. Így, nagyhirtelenjében, rögtön eszembe is jutott két név, akik szerintem piszok jó írók. Véletlenül akadtam rájuk, még a nyolcvanas évek közepe táján (t*k h*lye vagyok; ami nem tegnap délután óta történt velem, az nekem a nyolcvanas évek közepe táján volt:-D) Franz Fühmann és Christoph Hein. Fühmannról irodalmat is találtam még annak idején. Ő az NDK-ban nagykirály volt (költőként már az ötvenes években is:-D). Heinről semmit. Az interneten biztos sok minden van, de ahhoz, nyilván, tudni kellene németül:-(

Szóval, ahol ilyen szintű irodalom volt, ott fix, hogy képzőművészet, film és zene is kellett, hogy legyen. Lehet, hogy a "földalatt", de kellett (hogy legyen).

ü
bbjnick:-)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.02.17. 12:40:24

@bbjnick:
óh, potomság, nem terheltél! :)))

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.17. 16:59:55

@bbjnick: nyilván nagyon fasza művészet volt ott is, csak számunkra -és a németek számára- kevésbé volt ismert jónéhány szegmense.
Érdekes módon, például a lipcsei képzőművészeti főiskolán a világ legjobb grafika oktatása működött a mesterségbeli tudás tekintetében. Itt a hagyományos grafikai technikákat (rézkarc, rézmetszet, litográfia, stb, stb) a mai napig a legprofibban tanítják. És mint tudjuk, az archaikus dolgokba való "menekülés" is egyfajta lehetőséget jelentett az alkotói megnyilvánulás számára. Hiszen a hagyományos kifejezési formákból sem mindent értettek a kommancsok. Éppen ezért például a könyvillusztráció nagyon magas szinten volt arrafelé mindig is. Sőt, a tervezőgrafikában a bauhaus hagyománya is erősen továbbélt az endékás időkben.
És akkor a söreikről még nem is beszéltünk :)

Más. A Hídember kapcsán én teljesen elfogadom az érzéseidet, igazából csak annyit ismételnék meg, hogy számomra a jellegzetes "bereményis" jelenetek nem férnek bele a történelmi film kategóriájába, valamint Bereményinek nem áll jól, amikor a történelmi filmek dramaturgiájával kell(ene) operálni.

Különben tavalyelött Karácsonykor végignéztem a tévében a Szabó Magda féle Régimódi történet adaptációját, és az a sorozat nekem nagyon tetszett.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.17. 19:56:08

Na, felcsigáztatok ndk-s film és képzőművészet ügyileg. Többször jártam, de sosem jutott eszembe. (Mondjuk kristal vodka meg vita cola mellett, nem is csoda.)
Ha találkozom legközelebb az egyik ismerősömmel (Lipcséből koccolt nszk-ba) kikérdezem. Most úgy 70, úgyhogy tudni fogja. Ha van mit. :o))

Oblomov 2009.02.17. 21:17:23

@bbjnick: "Irodalmuk az ziher, hogy volt."

Volker Braunt pl. Márton Laci, Christa Wolfot Gergely Erzsébet fordította. Őket lehet ajánlani. Hermann Kantot nem ismerem, de őt meg Tandori (is) fordította, tehát nagyon kutyaütő nem lehet.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.18. 12:00:11

@Gasper:

No, tessék, hát mondom én, hogy lennie kellett:-)

És: a Régimódi történez szerintem is nagyon oda volt téve. Tetszett nekem is! Még anyósom is nézte, pedig ő minden kutysz*rt megnéz és mégis tetszett neki is; sőt, a Régimódi történetről kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy: ilyen jót nagyon régen nem látott:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.18. 12:02:27

@Oblomov:

Köszönöm az információkat, kedvet kaptam utánajárni az említett szerzőknek. Irány a nyugdíjasház könyvtára!:-)

ü
bbjnick

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.18. 12:26:54

Haha

Öregfiúk NDK rockzenekar vendégénekessel

Puhdys+Till Lindemann

Yeah...

www.youtube.com/watch?v=jySZIB9EspQ&feature=related

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.18. 13:26:08

@Elpet:

Hű, Elpet, ez rockban körülbelül az a kategória, mint nőben "a szőke copfos, napsütéstől vörös és felhólyagzott orrú, fehérhúsú és puhacombú NDK csajok sortban és csatos szandálban":-D

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.18. 14:13:36

@Elpet:
@bbjnick:

srácok, akkor jöjjön az én aranybányámból, a romlott, nyugati neue deutsche welle féle vonalból is egy szösszenet, alternatíva gyanánt:

www.youtube.com/watch?v=LpN5MgZHGIQ

Ez a zene maga az underground aranykora arrafelé. Nyílegyenes az evolúció a weimari köztársaság intellektuális kabaréinak világából :))))

ps. van ám még különb is a tarsolyban ;)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.18. 14:32:51

bocsánat, de nem bírtam megállni, így itt van egy másik nagy kedvenc, szintén egy igazi németajkú nyúvéves banda, a DÖF:

www.youtube.com/watch?v=ej-R1BVMNeA&feature=related

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.19. 04:06:52

@Gasper:

Hát, Gasper, ezt odatetted! :-D (...) :-D (...) :-D ...

Fred vom Juoitert nem ismertem:-D De mintha ismertem volna:-D Brutális:-D Egyébként is ez az én világom:-D, az ilyesmi nálam nagyon át tud jönni:-D

A DÖF viszont nekem is megvolt:-D A nyolcvanas évek közepe táján (ha jól emlékszem):-D (...) :-D (...) :-D ... Ha jól emlékszem, még nyomattam is a csapatnak (zenekaroztunk éppen akkkortájt (is)), hogy: no, fiúk, hallgassátok csak, ez a kemény, nem a ***!:-D De hát ki tud ilyen dekadens lenni???:-D (...) :-D (...) :-D ...

Kösz, Gasper, ez jólesett:-D

ü
bbjnick

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.19. 20:31:49

@Gasper:

Ez hatalmas volt, és nem ismertem. Hálám jeléül előkotortam emlékezetem stelázsijának leghátuljáról egy filmet, ami NDK, és ráadásul, méghozzá, efölöttmég sorozat is. Pontosabban eszembe jutott Fred vom Jupiter kapcsán. Hát kérem.

Orion űrhajó.

Megvan?

Fantasztikus korabeli elektronikus trükkökkel, és az űrhajót irányító dzsojsztikk az NDK hőfokszabályzós vasaló fogantyúja volt. Sajnos nem adják ki DVD-n.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.19. 22:14:46

@bbjnick:
@Elpet:

Na örülök srácok ha szereztem néhány felhőtlen percet! Igazából sejtettem hogy értékelni fogjátok a gesztusaimat, nálam revelációként hatottak -és hatnak ma is- a német újhullámos zenék :))))

Elpet!
Szerintem kevered az Oriont a Pirx kapitánnyal, ami persze nem gond, hiszen egyik széria sem volt a sci-fi műfaj nonpluszultrája, meg aztán könnyen összemosódnak (és megszépülnek) a régi emlékek :) De az Orion nszk-s sorozat volt, a kotyogó kávéfőzős Pirx pedig magyar. Persze a britek az Alfa holdbázissal szintén rendesen hozták a formát.

Na akkor kaptok tőlem mégegy -némileg populárisabb- gyöngyszemet a végére:

www.youtube.com/watch?v=9whehyybLqU

Csizmás K. Andor 2009.02.19. 23:25:44

Egy zeneértő rokonom szerint az NDK-ban bizonyos rendszerkritikai közegben nagy respektje volt a freejazz-nek, és tkp. a jazz műfaján belül igazán csak ennek.

Egy korabeli irodalmár és rendszerkritikus: Uwe Kolbe. Magyarra is fordították, 85-ben jelent meg egy kis kötet itthon, akkortájt ő otthon kvázi be volt tiltva.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.20. 07:39:38

@Gasper: A Pirx sorozatot ismerem. Szerintem NDK volt az Orion űrhajó, bár ezt az állításomat nem nagyon tudnám alátámasztani. De mindig így tudtam.

A műfajban megemlítendő még Rajnai András Televíziós mesék felnőtteknek sorozata a 70-es évek második feléből.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.20. 10:15:37

@Gasper:

A Nena!:-D99 Luftballons:-D Egyébként ez a dal sajátos kontextusba helyeződik, ha tudjuk, ki volt az egyik szerzője és producere: (ha értesüléseim nem tévesek) a gádzsót Mick Jaggernek hívták/hívják:-D

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.20. 10:20:53

@bbjnick: na ezt nem tudtam, pedig nagy Stones rajongó voltam azt a korszakukat tekintve, amíg Brian Jones bele nem fulladt a medencéjébe. Ilyen értelemben azért Jagger kitérőit is ismerem, de erről nem hallottam.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.20. 10:29:58

@Grift: Úgy tűnik, tényleg nyugatnémet. Hú. Tévedésben éltem sokáig, mondhatnám egész életemben, ezt fel kell dogozzam valahogy magamban.

De akkor még: Kraftwerk, hogy mást ne mondjak.

www.youtube.com/watch?v=847Y_hGzvIU

Ugyanez megvan Rammsteinben is. Más idők, más felfogás.

www.youtube.com/watch?v=r7C6W0M5ME0

A lényeg persze ugyanaz:

"Sie siht gut aus und Schönheit wird bezahlt"

Gift 2009.02.20. 10:36:54

@Elpet:

a kraftwerk megint idegen test, de mindegy is. a rammstein, viszont pontosan azt a műkemény operett rockot csinálja, amit ndk-s gyökerei diktálnak neki... :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.20. 10:43:02

@Csizmás K. Andor:

Kedves K. Andor!

Hát hogyne!:-) Amiga Jazz. A VEB DEUTSCHE SCHALLPLATTEN BERLIN DDR világraszóló lemezsorozata, tulajdonképpen önálló címkéje, labelje volt az AMIGA Jazz. (E lemezek között számos licensz is volt, nagyon nagy zenészek nagyon nagy lemezeinek NDK-s kiadásai.) Úgy cserélgettük egymás között ezeket a lemezeket, mint különlegességeket, zenei csemegéket. Aki ügyes volt, és volt ráérő ideje, 10-15 forintos áron tudott ilyeneket turkálni a használtlemez-boltokban. Nekem van egy kedvencem ebből a sorozatból, egy zenei ízlésemre alapvető hatást gyakoroló lemez:-D Leo Smith, Peter Kowald és Günter Sommer free jazz-t játszik rajta. rec. live 13. und 14. November 1979, "Flöz" Berlin (West), Eine Co-Produktion zwischen VEB DEUTSCHE SCHALLPLATTEN BERLIN / DDR und Free Music Production, Berlin (West). Fergeteges!!!

De NDK-s kiadású ETERNA lemezeken lehetett (ugyancsak fillérekért) komolyzenei csodákat is kapni (nekem még ETERNA-kiadású CD-m is van:-)) Herbert Tachezi Bach-ot játszik, Mozart Harnoncourt-ék historikus előadásában (TELDEC-felvételek NDK-s kiadásai):-)

No, szóval volt ilyen is:-)

Uwe Kolbe nevét pedig fölírom a noteszba; kerülnek itt elő a kommentekben sorra nevek, érdemes lenne ezeknek egy kicsit utánajárni!

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.20. 10:46:31

Akkor ha már ilyen jukebox hangulatban vagyunk, álljon itt egy nagy kedvencem, mégpedig a Laibachtól (igaz, ők mondjuk ex jugó szlovének):

www.youtube.com/watch?v=-zSRcFxZVAA&feature=PlayList&p=2BDB0D7C08EDF925&playnext=1&index=1

De ez bizony már az USA-ról is szól, meg a mi kis nyugati demokráciafelfogásunkról is.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.02.20. 10:48:22

@Gift:

A Kraftwerkről kivételesen tudtam, hogy nyugatnémet, nem kell azért engem se teljesen tudatlannak nézni. Inkább érdekességként hivatkoztam le a két videót, hogy ugyanazon téma megközelítése mennyivel lett durvább huszonnéhány év alatt. Persze OFF, de hát mit számít az.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.20. 10:53:32

@bbjnick: eterna, basszus, tényleg! nagyszüleimtől rengeteg eterna bakelitet örököltem. Bach, Beethoven, meg ilyenek. Az összes Brandenburgi verseny, és a Musikalisches Opfer (kedvencem!)

Különben Pesten a Rózsavölgyi zeneműboltban fillérekért lehet most mindenféle szovjet kiadású komolyzenei bakeliteket kapni, brutálisan jó zenekarok, karmesterek előadásában. Hihetetlen, de szó szerint fillérekért, bőven ötszáz inflációs forint alatt!

Gift 2009.02.20. 11:07:59

bizony, bizony. nagyszerű jazz lemezek voltak a deák téri ndk kultúrában. szinte csak ndk csinált ilyen utánnyomásokat a táborban. vagy méginkább válogatásokat a szerzők ilyen-olyan lemezeiről, jogdíj miatt egyszerűbb volt.
az eterna meg csinált a saját kitűnőin túl, licensz alapján pompás régi deutsche gramofon utánnyomásokat. a végén már DMM változatban is, ami a bakelit technológia csúcsa volt...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.20. 11:13:14

@Gasper:

Bizony, Gasper, (nincs a billentyűzetemen ciril betű:-)) Melógyija hipperrulez:-) Ők is nagyon sok licenszfelvételt adtak ki nagyon nagy zenészektől, no, nem mintha a szomszédba kellett volna menniük egy-egy jó muzsikusért:-)

Van néhány Melógyija lemez is, amibe nagyon "belehallgattam" magam, nagyon szeretem őket. Ezeket is még kölyökkoromban "turkáltam", és azóta sem hagytak cserben:-)

PL.: Igor Ojsztrah és Natalija Zercalova Mozart-szonátákat játszik; Nyesztyerenkó és Krajnev Muszorgszkij-dalokat ad elő; és van egy amin (számomra ismeretlen) szovjet zenészek XVI. századi olasz operákat adnak elő (ez egészen sokkolóan jó lemez); és persze még sok egyéb is, csak most éppen ezek jutottak nagyhirtelen eszembe:-)

No, mondom, volt ilyen is akkoriban:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.20. 11:22:35

@Gift:

Deutsche Gramofont és Teldec-et is utánnyomtak az NDK-sok, meg sok mást is. És a saját zenészeikre sem negyon kellett panaszkodniuk:-) Az én legkedvesebb János-passióm máig egy NDK-s előadású/kiadású lemez a Gewandhausorchester Leipzig és Arleen Auger, Heidi Reiß, Peter Schreier, Armin Ude, Theo Adam, Siegfried Lorenz és a többi előadásában:-)

ü
bbjnick

szpal 2009.02.23. 10:24:58

@Elpet: köszi, a gimis németkönyvünkben (ú.n. "Szanyi-könyv") hivatkoztak a Puddhy-s NDK-zenekarra, de eddig sosem jutottam még hozzá : )