„Nem látom a távlatos gondolkodást” - interjú Sólyom Lászlóval
2008. december 10. írta: Redakció

„Nem látom a távlatos gondolkodást” - interjú Sólyom Lászlóval

 Egykor közös hazánk egészét szereti Sólyom László, aki szlovák tárgyalópartnereinek kevesebb görcsösséget és egymás történelmének megismerését javasolja. Magyar államfő először nyilatkozott egy blognak, a köztársasági elnök a Reakciónak adott interjújában úgy vélekedett: egyre nehezebben elviselhető, hogy a magyar közélet a nemzeti-nemzetietlen és fasiszta-antifasiszta szembenállásról szól, a pártok a napi politikai csaták megnyerésének rendelik alá a nemzet hosszú távú érdekeit. Az elnök azt is elmondta, oda jutottunk, hogy határontúl a „szegény Magyarországért” imádkoznak.

 (Készítette: Ablonczy Bálint és Balogh Ákos Gergely)

-    Elnök úr, hogyan működik a magyar állam?
-    Mire gondolnak?

-    „Az állam nem így működik.” Ezzel indokolta, miért nem vesz részt a nemzeti csúcson. A napokban viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta ugyanezt, amikor ön bejelentette a korrupció és oktatás kérdéseivel foglalkozó bölcsek tanácsának felállítását.
-    Egy bonmot-t vissza lehet dobni, a tartalmát azonban nem. Az állam úgy működik, hogy vannak világos, tartós szabályok. Egy úgynevezett nemzeti kerekasztal, amelynek a célja, lehetősége, haszna kérdéses, ne számítson arra, hogy az elnök a jelenlétével szentesíti. Olyan meghívót kaptam a nemzeti csúcsra, amiben fel volt sorolva Magyarország minden problémája. Illúzió volt azt gondolni, hogy a jelenlévő hetven-nyolcvan ember ezeket fejenként ötperces felszólalásokban meg tudja tárgyalni, nemhogy megoldani. Az esemény bevallott célja az volt, hogy együtt üljön kormány, ellenzék és különféle érdekképviseletek. Ez egy olyan show, aminek az az üzenete, hogy mindannyian együtt vagyunk felelősek mindazért, ami történik az országban.

-    Nem így van?
-    Őszödre is a felelősség szétterítése volt a válasz: mindnyájan hazudunk. Magyarországon pontosan szabályozva van, mitől és hogyan felelős a „felelős ministerium”. A nagy összeborulás összezavarja a fejekben, hogy kinek mi a feladata, s főleg, hogy ki miért felel. Nem jutottunk volna idáig, ha ebbe az emberek korábban is belegondoltak volna.

-    A gazdasági válsággal kapcsolatos problémák kezelése mennyire igazolta vissza aggályait?
-    Miközben folyt a nemzeti csúcs, a kormány már tárgyalt a hitelfelvételről és természetesen kezelte a válságot, a nyilvánosság kizárásával.

-    A nyilvánosság előtt kellett volna lefolytatni ezeket a tárgyalásokat?
-    Nem, de akkor nem kell összehívni nagy tanácskozást azzal a felkiáltással, hogy együtt megoldjuk a válságot. Most várjuk a további lépéseket, de sajnos nem látom a stratégiát, csak a taktikát. Hiba azt gondolni, hogy ha éppen kint van a fejünk a vízből, akkor a helyzetet végletesen súlyossá tévő strukturális válság is megoldódott.

-     Az ön által kezdeményezett bölcsek tanácsa miért pont az oktatás és a korrupció területén ír stratégiát? Ezek a válság elleni küzdelem kulcsterületei?
-    Szeretném leszögezni, hogy a tanács független a válságtól, még április-májusban kezdtem el szervezni. Tapasztalom, hogy az elnöktől sokan, sok mindent várnak. És én lépek is, csak nem ott, ahol várják. Nem a napi politikai események ügyében szólalok meg, nem foglalok állást valamelyik oldal mellett, és nem ismételgetem amúgy is ismert véleményemet.
Viszont ezt a két kérdést fontosnak, és az elnöki szerephez illőnek gondoltam. A korrupció és az oktatás rossz állapota annyira gátolja az ország gazdasági fejlődését és olyan károkat okoz szellemi állapotának is, hogy alaposan kell foglalkoznunk vele. Ezért kértem fel szakértőket a két kérdéskör megvizsgálására. Tudom, hogy ez is elsősorban kormányzati feladat. Nemrégiben jelent meg például az oktatási Zöld könyv, minisztériumi-civil kooperációban, amelyben komoly szaktanulmányok vannak. Korábban is működött egy kormányzati korrupcióellenes bizottság, most újat terveznek, továbbá alapos tanulmányok jelentek meg. Én viszont új szemléletet szeretnék hozni: az értékközpontúságot és az összefüggések vizsgálatát. Például mi az iskola, és mi a család feladata ma a nevelésben? Mi a kapcsolat az oktatás színvonala és a korrupciós hajlandóság között? Hol van a szakképzés helye? Sikerült olyan szakembereket találni, akik rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, kapcsolati hálóval.

-    Mi lesz a bölcsek munkájának a kimenete? Él-e jogszabály-kezdeményezési jogkörével?
-    Nem, ez egy magánkezdeményezés, a finanszírozása sem állami. A négy bölcs – Csermely Péter orvosprofesszor, Fodor István villamosmérnök, Eva Joly francia-norvég jogász, Lámfalussy Sándor közgazdász – egy tanulmánykötetben foglalja össze, mire jutott. Rövid, közérthető ajánlásokat is megfogalmaznak a helyzet javítására. Ezt mindenkinek fölkínálom, mint egy lehetséges forgatókönyvet, ebből lehet meríteni pártoknak, civil szervezeteknek. Nyitottak vagyunk minden együttműködésre, a bölcsek tanácsát semmiképpen sem valamiféle ellentársaságként képzelem el. Időközben kiderült, hogy más közösségek is gondolkodnak ilyen tervekben, azaz nem csak minket foglalkoztat a hosszú távú stratégiák hiánya. Ez nekem régi témám: az első Gyurcsány-csomagot is azzal írtam alá, hogy szeretnénk látni, mi a hosszú távú pályája a reformoknak, mi az értelme az áldozatvállalásnak. Amikor egy évvel ezelőtt visszaküldtem az egészségügyi törvényt a parlamentnek, ugyanezt kifogásoltam: nem nevezhetők egészségügyi reformnak a pontszerű intézkedések, amelyek semmilyen koherens elképzelésnek nem részei. Ilyen elképzelésnek nyoma sem volt és nincs most sem.

-    Jelenleg a magyar politikáról nem nagyon jut eszünkbe olyasmi, mint a távlatosság. Van-e ebből a szempontból generációs törésvonal a Kádár-korszakban és a később felnőttek között?
-    Jó kérdés. A mostani politika elit sosem fogja tudni levetkőzni, hogy a Kádár-rendszerben szocializálódott. Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén azt mondta, hogy az ő korosztályának jövője is ama névtelen koporsóban fekszik. Akkor ezt nem hittem el. Nyitva állt előttük és előttünk a visszatérés Európába – de azután mégis mindenki a múlt Európáját találta otthonosabbnak. A jobboldal számára a kommunizmus előtti időszak nyelve, szimbolikája volt könnyebben elérhető, mint a kiesett negyven év nyugati fejlődésének gyors megtanulása. A másik oldalon nemkülönben: sőt az antifasiszta francia népfront újrajátszása döntötte el sorsukat. Úgy látom viszont, hogy az ennek következtében hosszan uralkodó, kétféle és ellenséges politikai beszédmód lassan kifullad, elkopik, az emberek megunták.

-    Azok is megunták volna, akik ugyanígy szocializálódtak?
-    A középkorúak és öregebbek nyilván fogékonyabbak erre a nyelvezetre, de bőven vannak a hű tanítványok, lásd a fiatal parlamenti képviselők és politikusok némelyikét. Szerencsére megjelentek más hangok is, a Reakciót is ide sorolom. Az ezredfordulóra felnőtt nemzedék már más lett. A legkülönfélébb szakterületeken látok törekvést az újabb, frissebb megközelítésekre. Egy fiatal jogászcsapat – miután kimutatta, hogy minden professzor gondolatvilágát a marxizmus befolyásolja –, figyelemreméltó alkotmánykommentárt készített. Nagy kérdés, hogy ki megy bele a régi utcákba, és képzeli, hogy ez vezet el karrierjéhez. Szerencsére mind többen vannak otthon a világban, teljes természetességgel mozognak külföldön. És közülük szerencsére sokakat nemcsak a pénzszerzés motivál, hanem észreveszik az újat. Én pedig, szurkolhatok nekik.

-    Bármilyen sokat is tanulhatnak a magyar fiatalok külföldön, mi haszna lesz ebből az országnak, ha nem jönnek haza? Ha itthon nem látnak reményt, érvényesülési lehetőséget?
-    Semmiképpen nem szeretnék itt hazafias nevelést tartani. Vezető orvos ismerőseink mesélik, hogy nem tartóztatják a fiatal kollégákat, mert nem tudnak nekik mit ajánlani, és azt is tudják, milyen hasznos néhány évet kint tölteni. Mégis bíznak benne, hogy a legjobbak hazajönnek. Megértem azt, aki visszatér. Én is így tettem.

-    Négy éve volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Ön gyakran keresi fel a határon túli magyar közösségeket, hogy látja, begyógyultak-e már valamelyest az akkori sebek?
-    Komolyan veszem, és viselem azt a felelősséget, amelyet az Alkotmány a határon kívül élő magyarok sorsáért a Magyar Köztársaságra testál. Minden igyekezetemmel próbálom enyhíteni azt a traumát, amelyet a népszavazás a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek okozott. Rendkívül mély sebeket ejtett, ezt idehaza ésszel és érzéssel fel sem érik. Szerintem nem kellett volna kiírni a népszavazást: ez az ötlet tipikus példája volt a végig nem gondolt érzelmi politizálásnak. De ha már egyszer egy referendum azt rendelte volna el, hogy a parlament hozzon törvényt, még mindig alkalmazkodni lehetett volna a rengeteg meggondolandó körülményhez. De az igazán tragikus az volt, hogy az itthoni pártok instrumentalizálták a témát, az egész a szokásos „ki kit győz le” versengéssé alakult.

-    Tanult-e a politikai elit a 2004. december 5-éből?
-    Két tanulság még mindig nem jött át. Az egyik az, hogy az akkori konfliktus még jobban beszorította a közbeszédet a nemzeti-nemzetietlen érvelésbe, és persze ellenpárjába, a fasiszta-antifasisztába. Az ország megosztottságát végletesen elmélyítette, és ezzel a történettel könnyen magyarázhatóvá tette. Ez a kár felmérhetetlen. A másik megrendítő tanulság az az érzéketlenség, ahogy emberek millióit, érzelmeiket, küzdelmes sorsukat politikai játék eszközének tekintették. A népszavazás hatása élénken él: öreg emberekkel találkoztam Erdélyben és a Felvidéken, akik elsírták magukat december ötödikét emlegetve. Ha lesz eredménye az elnökségemnek, talán az, hogy sok helyütt sikerült enyhíteni a traumát. Megértetni, hogy nem szakadtunk szét, hogy nem hagyta el őket az anyaország.

-    Tehát továbbra is létezik az egységes magyar nemzet?
-    Igen, de ma már különböző rész-társadalmakból áll. Tévedés azt hinni, hogy Budapest központtal irányítunk egy egységes nemzetet. A magyar nemzet ma több központú nemzet. Inkább annak lehet örülni, hogy az együttműködés feltételei javulnak: a Kárpát-medencei magyarság jelentős része uniós tagállamban él, előbb-utóbb a schengeni rendszeren is belül lesz. Ezzel például a kettős állampolgárság érzelmi üggyé válik, s semmiképpen nem ezen múlik a határon túli nemzetrészek megmaradása. Ezt szeretném megértetni: túlélésük azon múlik, hogy egyáltalán akarnak-e magyarok maradni. Közel áll hozzám Ernest Renan definíciója, amely szerint a nemzet emlékek gazdag örökségének közös birtokolása, de mindenekelőtt megegyezés, közös akarat a közös folytatásra. Ha tehát együtt akarjuk folytatni történelmünket, számot kell vetni a nyolcvan év alatt történt szétfejlődéssel. Ezek a magyar közösségek már mások, mint a monarchia idején. Persze korábban is különböztek, gondoljunk csak Erdély saját történelmére és nagy tájaink eltérő jellegére, ízére. Mások az élethelyzetek is: egy erdélyi magyarnak Bukarestben, az ottani politikai kultúrában kell politizálnia, amely gyökeresen különbözik mondjuk a ljubljanai közegtől. Ugyanakkor extra Hungariam meg kell tanulni a kettős kötődést, az izoláció, az elzárt falvak folklóralapú identitásőrzése már nem lehetséges. Ezért a legveszélyeztetettebb a szórványmagyarság, és a városokban, lakótelepen élők, akik nehezen találnak magyar közösségeket.

-    Elfogadtatható-e a kettős kötődés, anélkül, hogy az utódállamok valamiféle lopakodó revíziót látnának benne?
-    Egyfolytában, és hihetően oszlatni kell félelmeiket. Hiszen nehezen veszik tudomásul, hogy nem homogén nemzetállamok, hanem többnemzetiségűek lettek, éppen úgy, mint a Magyar Királyság volt, amelyből szabadulni akartak. Biztosítani kell őket, hogy alapszerződéseinkkel összhangban elismerjük a határokat, s nem kívánunk állampolgárság és terület által meghatározott egyetlen politikai nemzetté válni. Szorgalmazom a magyarok állampolgári lojalitását, a többségi államnyelv minél tökéletesebb ismeretét. Másfelől viszont kemény harcot kell vívni a kulturális nemzet fogalmának elismertetéséért, hiszen ez fejezi ki, hogy nyelvi és kulturális szempontból, valamint érzelmileg, nemzeti önmeghatározásunkat tekintve mégis egy nemzet kívánunk maradni az ő szemszögükből kisebbségi csoporttal. Ennek érdekében érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. Ilyen lehet persze az autonómia is, de fölösleges ott ezt a fogalmat használni, ahol felesleges ellenállást szül. Romániában például most fontos célkitűzés a decentralizáció. Ez lehetőség arra, hogy a történelmi Székelyföld külön európai fejlesztési régió legyen – ezt én is támogattam Csíkszeredában Basescu elnök jelenlétében. A kettős állampolgárságot sok szomszédunk nem tudta volna elfogadni. Ennek ma már csak a schengeni rendszeren várhatóan huzamosabb ideig kívül maradók, az ukrajnai és a szerbiai magyarok esetében van gyakorlati jelentősége. És nem is teljesen reménytelen elfogadtatni: tavaly ősszel Tadic szerb elnökkel együtt jelentettük be Szabadkán a média nyilvánossága előtt, hogy országa támogatja a magyarok kettős állampolgárságát. Itthoni támogatás persze a népszavazás-kori állásfoglalás miatt nem várható. Ukrajnában az alkotmány kizárja a kettős állampolgárságot, ott a kishatárforgalom szolgál a kapcsolatok tartására.

-    Gyakori útjai alapján hogy látja, milyen állapotban vannak a határon túli magyar közösségek?
-    Rengeteg életre szóló, vagyis az én életemet meghatározó benyomást szereztem, de általánosítani nem merek. Minden utazás és az arra való készülődés nagy tanulás. Októberi székelyföldi utam a romániai 56 jegyében állt. Nagy szívfájdalmam, hogy itthon kevesen tudnak arról, hogy ezerötszáz embert ítéltek 6-8 évi börtönre, húszat kivégeztek csak azért, mert kiálltak a magyar forradalom mellett. Évek óta harcolok azért, hogy a törvény előtt is rehabilitálják ezeket az embereket.  Ahhoz, hogy a jövőt megtervezhessük, de hogy a nemzetiségi kérdéshez egyáltalán hozzászóljunk, tudnunk kellene a történelmet nekünk is. Amikor Nagy-Magyaroszág matricát látok egy autón, kedvem lenne tulajdonosától megkérdezni, tudja-e, milyenek voltak az etnikai viszonyok 1918 előtt. Inkább a Teleki-féle nemzetiségi térképet tenné ki, vagy akármelyik bécsi vagy Prágában kiadott korabeli térképet! Akkor tudná, hogy például már 1848 előtt román többség volt Erdélyben. Hogy hol húzódott a szlovák-magyar nyelvhatár. Megszámolták-e a matricán, hogy nem 64 vármegye, hanem 63 volt és egy corpus separatum, Fiume városa? Amely közös, ne féljünk a szótól: multikulturális alkotása volt a monarchiának, olaszokkal, horvátokkal, magyarokkal, osztrákokkal. Azt szeretném ajánlani a szlovákoknak is, hogy közös történelmünkre, a közös kultúrára fektessük a hangsúlyt, ez oldhatja görcseiket. A „felszabadult kölcsönösséget” ajánlottam nekik.  A jelen helyzetről viszont a legtöbb ismeretet mégis a határon túli magyarság helyzetét vizsgáló konferenciasorozat hozta, amelyet két éve indítottunk a Sándor-palotában. Ezeken a konferenciákon megbízható és friss anyagot adtak elő komoly emberek, a demográfiai, gazdasági, oktatási helyzetről, a segélyezésről és területfejlesztésről, vagy a szórvány és tömbmagyarság más-más helyzetéről.

-    A szomszédos országok magyarlakta területein megvalósuló anyaországi befektetéseknek, a gazdasági kapcsolatoknak mekkora a szerepe a megmaradás, a jövő szempontjából?
-    Pozitívan befolyásolhatja a viszonyt, ha sok üzleti kapcsolat van két ország között. Hiába multinacionális cég a MOL, Erdélyben odamennek a magyarok tankolni, mert „mégiscsak a miénk”. Még fontosabb a kisvállalkozások jelenléte és a határ menti régiók természetes gazdasági összenövése. Erős gazdasági jelenlétünk növeli a magyarok tekintélyét a többségi állam és lakosai szemében. Persze most megéljük a fordítottját is, egyes szlovák vezetők lebecsülő retorikájáéban. Megint fordítva a korszakokon, emlékezhetünk a Kádár-korszak Magyarországának fogyasztói nacionalizmusára. S ismét a mostani helyzethez egy keserű adalék: Csíkszeredában egy székely férfiegylet rendszeresen imádkozik szegény Magyarországért – mármint értünk.

-    Ha már szóba hozta a szlovákokat: tavaly Besztercebányán mondta Ivan Gasparovic elnöknek, hogy „engedjék meg, hogy szeressem egykor közös országunk egészét”. Múlt hét szombaton Érsekújváron ismét találkozott vele, de mintha elbeszéltek volna egymás mellett. Ennek oka lehet az is, hogy sokak szerint a szlovákok nemzetépítési lázban égnek.
-    Szerintem ez lehetne a közeledés alapja: ahogy tőlem nem vesz el semmit, ha északi szomszédunknak Békés megye az ottani szlovákok miatt különösen kedves, én is elvárom, hogy a felvidéki magyarokkal való kapcsolattartást ne nevezzék irredentizmusnak. Mi értéknek tekintjük az itteni kis szlovák, kis román világokat, tekintsék ők is értéknek, és nem bontsák meg a székelyföldi vagy csallóközi kis magyar világokat.

-    Van-e fogadókészség erre a szemléletre?
-    Eredmény, hogy békességben tudtunk tárgyalni ilyen és hasonló kérdésekről is, hiszen azt feszegettem, hogyan fogjuk fel a nemzetiségek létét saját országunkban. Nem értem, miért várt a magyar sajtó konkrét megegyezést, hiszen ismerhette a helyzetet. Viszont a nemzetiségi feszültségtől mindig ideges és értetlen Európának megmutattuk, hogy Magyarország képes felkészülten, kompromisszumra készen tárgyalni, nem veszekedő balkáni ország vagyunk. Nem ütöttem le egyetlen magas labdát sem. Innen talán tovább jutunk; és mindenképpen több megértésre számíthatunk más országok részéről.

-    Sarkalatos része az elnökségének a zöld gondolat. Sokan szkepszissel fogadják, amikor a környezetvédelem fontosságáról beszél.
-    Egyfolytában mondom, hogy nem a kibocsátási határértékek és hasonlók az igazán fontosak, hanem a szemlélet. A növekedés és fogyasztás elsőbbsége juttatta ide a Földet, s ez tovább nem folytatható. Ezt nagyon nehéz elfogadtatni, a legtöbben mint valami nagyon távoli dologra gondolnak erre. Hasonló a helyzet, mint a gazdasági válsággal. Sokan úgy gondolják, ez a bankok ügye, és vidáman veszik fel továbbra is a hiteleket, ahelyett, hogy takarékoskodnának. A zöld elnökök hálózatát is azért találtam ki, hogy a szemléletváltásra felhívjuk a figyelmet. A rövidtávú gondolkodás borzasztó károkat okoz, muszáj beszélnem ennek egyik aktuális példájáról, Tokaj-Hegyaljáról.

-    Miért lát Tokaj-Hegyalján a Zengőhöz mérhető gondokat?
-    Világörökségről és Magyarország arculatának egyik legfontosabb részéről beszélünk. Elkezdődött a tokaji bor renoméjának újraépítése, lassan beindul az igényes turizmus, de mindezt szétverné az energialobbi kíméletlen nyomulása. A terület szélén, Szerencsen szalmatüzelésű erőművet kezdtek építeni. Már a mérete is képtelenség, hiszen a szalmaerőművek optimálisan feleekkorák, helyi igényeket elégítenek ki, helyi nyersanyaggal. Az erőmű látványa a védett tájat tenné tönkre, a tízpercenként érkező szalmaszállító kamionok elviselhetetlenné tennék a máris minden tűréshatáron felüli teherforgalmat.

-    A helyi politikusok mégis ragaszkodnak az erőműhöz, néhány település vezetője már azt is felvetette, hogy kilépnek a világörökségi védettség alól.
-    A másik oldalon áll a munkahelyteremtés, állítólag 300 állás jönne létre, amit nem tartok elképzelhetőnek. De az ipari érdekcsoportok nem csak itt tűntek fel, hanem a hegységben is. Erdőbényén andezitet bányásznának, az Aranyos-völgyben szivattyús erőművet építenének. Üveggyöngy a bennszülötteknek: munkahelyek ígéretével rávesznek néhány polgármestert, hogy inkább lépjenek ki a világörökségből, ha az akadályozza az iparfejlesztést.  Ez szerencsére nem lehetséges; a címet legfeljebb visszavonhatja az UNESCO. Ez a szemlélet ugyanaz, mint a gyarmatosítóként viselkedő beruházó cégé Verespatakon, vagy amilyen az ötvenes éveké volt. Bontsuk el a fél Badacsonyt, a dolgozó népnek bazaltra van szüksége!  Elképesztően rövidtávú gondolkodásra valló történetek! Az eredeti japán partnerek korrektül visszaléptek, amikor látták, micsoda környezeti rombolás készül. Remélem, a Magyar Villamos Műveket, mint állami vállalatot sem fogják belekényszeríteni az erőmű-építésbe.

-    Egy éve, az Indexnek adott interjúban azt mondta, már nem olvas blogokat az alacsony színvonal miatt, most mégis a Reakció blognak ad interjút.
-    A tavalyi interjúban rosszul használtam a blog szót: a fórumokra, illetve az internetes hozzászólásokra gondoltam. Az itt tipikus tájékozatlanság, a primitív indulatok, a névtelenség által elszabadított kontroll-nélküliség riasztó. A tájékozódásom ennek ellenére alapvetően – talán túlságosan is – internetalapú: tévét nem nézek, újságot keveset olvasok, a hírportálokat azonban naponta többször is átfutom, néha blogot is olvasok. Honnan tudtam volna a Reakcióról?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr1814378

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: alternatíva 2008.12.21. 19:50:35

Gazdasági ki mit (nem) tud - az Alternatíva pénzügyi válságról szóló utcai felméréseA gazdasági világválság ürügyén lapunk összeállított egy rövid kérdéssort, amely az átlagember alapvető gazdasági tájékozódottságát és tárgyi tudását hivatott felmérni. Ez…

Trackback: Reakció - polgári underground 2008.12.12. 10:31:55

Sólyom-interjú: visszhangok„Most itt a Sólyom-interjú kapcsán arra is felhívnám a kedves nézők figyelmét, hogy a Reakció még a Fidesztől is jobbra áll.” /Vicsek Ferenc az ATV Fórum című műsorában/  A köztársasági elnökkel készített, szer…

Trackback: Legal Eagles 2008.12.12. 08:50:15

Hogyan működik az állam? Az elnök és a pártok konfliktusának alkotmányjogi háttereÚjabb Sólyom-jelölt vérzett el: az Országgyűlés nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Jó ideje tart már a kötélhúzás az elnök és az Ország…

Trackback: Legal Eagles 2008.12.11. 07:00:02

Hogyan működik az állam? Az elnök és a pártok konfliktusának alkotmányjogi háttereÚjabb Sólyom-jelölt vérzett el: az Országgyűlés nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Jó ideje tart már a kötélhúzás az elnök és az Ország…

Trackback: alternatíva 2008.12.10. 19:12:24

Mi folyik itt (Gyöngyösön) Magyarországon? (Vida Máté cikke) Bevallom - a fent idézett úrhoz hasonlóan -, én sem értem, mi folyik ma Magyarországon. A tudatos népbutítás ért célba? Vagy ez a fránya válság hatna ilyen hamar? Vagy csak tetőzik a 18 éve tart…

Trackback: gergo.wamma.hu 2008.12.10. 12:57:59

Kemény dió Épp most olvasom a Reakció interjúját Sólyom László köztársasági elnökkel. Nagyon tanulságos, amikor az elnök úr arról beszél, hogy nem akar belemenni a szokásos pártoskodásba, hanem két problémát szeretne megoldani illetve megol...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vizipipa 2008.12.10. 23:43:22

Azért én megkérdeztem volna tőle, hogy mondjuk az 1941-es térképhez mit szólna a kocsikon? Persze tisztán etnikai alapon.
Íme egy etnikai térkép 1900-ból és ~2000-ből:
kepfeltoltes.hu/081210/etnikai_1900-2000_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Itt pedig a 41-es határok:
kepfeltoltes.hu/081210/Mo_1938-1941_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.10. 23:48:24

"...hogy egy könnyed cselgáncsmozdulattal felhasználnánk a román nacionalizmus energiáját..."
Cyprianus, lehet hogy gondolatolvasó vagy, de ez a laza
cselgáncsmozdulat maga az USH-s doktrína.
(United States of Hungary. )
Egyébként gratulálok az interjúhoz.

Francois Pignon 2008.12.10. 23:48:52

Nem is beszélt 1941-es térképről.
Na abból lett volna aztán botrány, hogy mekkora náci. ;)

Bereznay András (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net/ 2008.12.10. 23:54:06

Alfőmérnök 2008.12.10. 22:44:21 ,

Lehet, és örülnék (örülök), ha így van. Fölszínes benyomás volt csak, és futó gondolat.

Bereznay András (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net/ 2008.12.10. 23:59:23

ergé 2008.12.10. 22:40:47 ,

Jaj! De ha mondom, hogy ez most sok volna! Túl fáradt vagyok, jobb ha alszok. Holnapra nézve, talán. A kérésed jogos, de vannak fontosabb dolgai is az embernek. Ja, hogy akkor ne szólaltam volna meg? Szempont. Meglátom.

Alfőmérnök 2008.12.10. 23:59:26

F.P.
"nincs, ahogy más alkotmányokban sem"
Hát én nem bánnám, ha a mienkben benne lenne. Bár meg tudok bocsájtani az Alkotmányunkat megfogalmazó jogászoknak: nem láthatták előre, hogy ennyire alacsony szinten állhat egy ország politikai kultúrája, és hogy ennyire pofátlan emberek is politizálhatnak.
Teljesen reális az esélye, hogy a következő választásokon is ezek a gazemberek nyernek.
Hogy a ....-ba lehetne ezt megakadályozni, de tényleg?
Nem veletek van bajom, de ezen a kérdésen kívül én mindent túlbonyolításnak látok.

CrL 2008.12.11. 00:03:21

a nap végén: egy komment mint száz, jó lett az interjú, gratula érte.

tölgy, rendben de mit szólt volna egy Szilihez ha úgy alakul?

Waldi! 2008.12.11. 00:09:52

Multkor lattam egy fekete Nagymagyarorszag matricat feher rovasrirassal. Van valakinek valami otlete, hogy mifaszt jelkepez?

És megint (törölt) 2008.12.11. 00:15:07

Waldi! 2008.12.11. 00:09:52 ,

Legegyszerűbb elolvasni.

Waldi! 2008.12.11. 00:19:37

"Amúgy sokszoros hurrá a hétfői "Magyar Szocialista Munkáspárt" nyelvbotlásért!"

Nyelvbotlas hehe, kicsit kisszeru az elnok ur. Dehat ha egy solyom 20 cm magasan kivan szarnyalni.
168 oranak nem nyilatkozunk, mert olyan szelsoseges, mint a kurucinfo (es ezt most igy hogy gondolja?), de reakcionak igen?

Joe84 2008.12.11. 00:39:31

sólyom, te kötözni való bolond!
Fogalmad sincs se a történelemről, se az etnikai határokról, se az 1000 éves egységes történelmi Magyarország lényegéről!
Remélem hamarosan megtisztítjuk Magyarországot az ilyen sólyom, orbán, gyurcsány féle szar alakoktól!

KicsiSáti · http://kskozlony.blog.hu 2008.12.11. 00:48:16

Joe84
Remélem, hamarosan megtisztítjuk... És mit akarsz helyette, ember? Magadat? Thürmert? Vona Gábort?

majom.

Joe84 2008.12.11. 01:05:28

Magamat? Miért akarnám magamat, mondtam én ilyet? Fölösleges itt azon pattogni, hogy ki legyen helyette, ha már megtisztult a kép, akkor úgyis előtérbe fog kerülni a megfelelő ember, ez a legkisebb gond.
Egyébként ha már így felvetetted és tényleg csak a te felvetésed miatt... Vona Gábor még soha nem hazudott az emberek pofájába, gyurcsány, orbán, sólyom igen. Vona Gábor még sosem tett a magyar emberek ellen semmit, gyurcsány, orbán, sólyom igen. Vona Gábor mer beszélni a cigánybűnözésről, gyurcsány, orbán, sólyom nem.

Lehet fikázni Vonát, hogy ő "szélsőséges" meg nem polkorrekt, de számomra ő eddig azt bizonyította, hogy sok dologban képes lenne tenni a mi érdekünkben, nem pedig kifejezetten ellenünk, mint ahogy ezt az elöbbi három majom már megtette többször is.

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.12.11. 01:12:22

szusi úrnak üzenem, hogy a felelősség nemhogy nem egyenlő, de a nagy büdös lócitromot közös! Ha ugyanazon a buszon utazunk a zsebmetsző és én, felelős vagyok a lopásért, ha nem veszem észre? Nonszensz. Ha meg mégis észreveszem, mutogat rám, és közli, hogy a cinkosa vagyok? Ez totális hülyeség. (Ettől még nem leszek egyetlen pártnak sem szavazója, és továbbra is elefántokat rajzolok a szavazóhelyiségben, de rühellem már az állandó csúsztatást és mismásolást. Lassan tényleg elérik az MSZP agymosott szócsövei, hogy véletlenül toljak egy ikszet a Fideszre. Ne már!)

szörecsen/dagattpanda (törölt) 2008.12.11. 01:31:20

ijedt szemüveges opusszum
motyog a fotelében
és Az Elnöknek hívja önmagát

ami az országban fontos lenne
meg sem említi
a jogtiprást, a morál vérbefolytását
szinte szó nélkül nézi

ellenben a hibridautó és a szalmaerőmű
fontos, hosszútávú stratégia része

lélekben nem elnök ő
hanem szűklelkű jogi kisiparos

megyo 2008.12.11. 01:38:50

nem volt türelmem végig olvasni a kommenteket, de szerintem a nagy atlaghoz csatlakozom: tetszett a beszed.
olvastam ilyet orbantol is meg gyurcsanytol, demszkytol is, ilyet, ami ennyire oszinte, széleslátókörű. csak észre kell venni.

amit mondani akartam, a matricával kapcsolatban, szerintem nem helyes megerkezni egy felvideki emlekmhelyhez nagymagyarorszagos matricaval, mindenfele ruhakba beoltozve koszoruzgatni, majd hazajönni, es szlovak-zaszlot egetni, esetleg kinn szlovakiaban szlovak zaszlot egetni, tudvan az oriasi problemat a ket orszag kozott, majd egy ilyen 64/63 varmegyes keresztkerdesre azt valaszolni, jol van, nem mindenki ismeri a tortenelmet ilyen reszletesseggel, sot, inkabb csak ugy reszleteiben.

az ilyen emberek szerintem a magyar es szlovak tarsadalmon kivuliek, direkte kimennek direkt hergelni, majd hazakialtani segitsegert, es miutan nem kapjak meg, anyaznak mindket iranyba, meglasd, elmennek az emberijogok birosagara, es lemajomniggerezik a földgolyo leghatalmasabb birojat is.

az ilyennek kell az iskola, antikorrupt tabletta meg azoknak, akiknek azt a problemat kellett volna a 64/63-as csoport helyett "lekommunikalni".

es kedves tenyfeltaro ujsagirok, legyenek szivesek feljelenteni a mozgaskorlatozottkartya-kibocsato irodakat, es tenyfeltarni (amennyiben lehetseges tenyekrol beszelni, de legalabbis altalanosan elfogadottakrol) az 1918 elott nyelvi es nemzetisegi hatarokat. mert a 64/63as csoport tobb tagja is biztosan tudja, hogyan kell mozgaskorlatozott kartyat szerezni, de azt nem, hogy 64 nem egyenlő 63-mal.
egy eve erettsegiztem, de egy arva tortenelem konyv nincs a kornyezetemben (konkretan 0 perc raforditassal lettem 4 a töri erettsegin), tehat magam sem tudom mi volt 18 elott. az internet viszont egesz nap be van kapcsolva.


thx

szörecsen/dagattpanda (törölt) 2008.12.11. 01:42:03

ja, és lélektanilag tökéletesen diagnosztizálható a szereppel nem azonosulás, annak képtelensége

aki egyes szám harmadik személyben beszél önmaga feladatáról, skizofrén állapotot jelöl meg, a személy nem érzi magát jól a szerepkörben

is 2008.12.11. 01:49:00

Alá volt ez az interjú azért kérdezve. És Sólyom kétségkívül egy széles világlátású, alaposan átgondolt nézetekkel rendelkező, fogalmazni képes, gondolatokat átadni képes ember. Összesen csak két kérdésem van szinte mindig, amikor hallgatom őt:

- Mennyire gyakorlatias, amit tőle hallok, vagy mennyire a Delfin sorozat nagy hősökről szóló mondáit hallom vissza tőle, amit olvasni szép és jó, aztán utána a napi dolgokkal is foglalkozni kell. Le lehet-e gyakorlatba fordítani azokat az elveket, amiket oly kristálytisztán, és erkölcsi magasságokban járva megfogalmaz? Már persze csak azért érdekes ez, mert a politika többi résztvevőjét egészen konkrétan fikázza, mert náluk nem a szándékot nézi, amit a saját tevékenységével kapcsoaltban olya lelkesen, és hosszan magyaráz, hanem az eredményt, ami jóval kevesebb. De akkor ugyanezt a mércét hozzá is oda kellene illeszteni. Szépek az elvek, a szándékok, mit sikerült velük elérni?

- Mennyire a 21. századot képviseli az a nézetrendszer, ami neki van? Hol viselkedik úgy a társadalom, ahogyan ő a képzeletbeli sakktábláján kirakja, hogy akkor ez itt ilyen jogokkal eddig, az meg olyan kötelességekel addig? Volt-e egyáltalán az a társadalom, aminek az alapszabályait próbálja ma, 2008-ban ide bevezetni? A személyi szám, a véleménynyilvánítás csak két olyan téma, ami teljesen érthetetlen számomra, hogy egyáltalán hogyan lehet 2008-ban valakinek a fejében az ezekről a kérdésekről, ami neki van?

Ez a két kérdés nyomul itt a fejemben ennek az interjúnak az elolvasása után is. Ezekből nem sok tisztázódott.

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.12.11. 01:54:24

dzsin - Bárkibe bele lehet magyarázni a mumust. Elfelejtetted említeni, hogy a ráncai rossz szögben húzódnak az arcán, piros alapon narancssárga pettyes a nyakkendője, és - talán ez a leginkább árulkodó - ha inni akar, akkor előre kell dőlnie, mert kartávolságon kívül esik a víz, ez pedig - ugye - huszas IQ-ra, mondhatni teljes agyi leépülésre utal, hiszen ha valaki sokat beszél, biztos kiszárad a szája, és akkor kortyolnia kell. Nem?

Beléd vajon mit lehetne magyarázni, dzsin, úgy röpke félórányi analízis után? :broáf: Ha ironizáltál, akkor bocs, akkor kevés voltam, hogy észrevegyem.

Ja, és olvasd el, kérlek, az előző hozzászólásom zárójeles részét!

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.12.11. 02:00:26

Ja, Öszöd. Minden nap várom, hogy lemondjon, de tartja a Patex a székben.

Jenecsek Miklós 2008.12.11. 04:40:40

Elolvastam majdnem mindent.

Miért nem azt kérdeztétek meg, ha olyan nagyon zöld elnök, miért nem követeli a Duna vize felének visszaterelését? Mi az, hogy nem is tárgyal róla?

,,Szorgalmazom a magyarok állampolgári lojalitását, a többségi államnyelv minél tökéletesebb ismeretét."

Úgy beszél, mintha nem lennének lojálisok. Tán robbantgatnak? Ezt Kóhnka János se mondhatta volna szebben.

,,Ilyen lehet persze az autonómia is, de fölösleges ott ezt a fogalmat használni, ahol felesleges ellenállást szül."

Hát persze, nehogy sértsük az érzékenységüket. Újabb SZDSZ-es szöveg. (Nem véletlen, hogy a Szadesz is megszavazta az elnökségét...)

,,újságot keveset olvasok" Szánalmas.

Az meg egyenesen felháborító, hogy be mer szólni a Nagy-Magyarország matricásoknak. Biztos, hogy tudja, mi az, hogy szabadságjogok?

Azt sunyi módon hangsúlyozza, hogy Erdély román többségű volt. Igen. De Észak-Erdély meg nem. És az 1930-as hivatalos román statisztika szerint sem volt még román többségű erdélyi város.

Amúgy meg úgy tesz, mintha aki Nagy-Magyarország matricát hord a kocsiján, lenne a kőbunkó, pedig ez biztos nincs így.

Szégyelld magad László. És tárgyalj a Dunáról is, ne csak a nagy semmiről. Azért is szégyelld magad, hogy a dunaszerdahelyi magyarverést se hoztad szóba. Nyuszi.

kisemberisember 2008.12.11. 07:37:42

Ezen komenteket olvasva azt tudom csak kerdezni; ilyen kulturatlan
emberek is nonek fel magyar foldon?
A koztarsasagi elnoktol azt kerdeznem,hogy mire alapozza at a velemeyet,hogy "nemzetisegi feszultsegtol mindig ideges es ertetlen Europa"...?
Ez az Europa megoldotta a detiroliak problemait (mar reg ota autonomia van ott,pedig az olaszok vannak ott is tobbsegben.
Egy 200 ezres nemet ajku nep autonomiat tudott kiharcolni az 55 milio lakosu Olaszorszagban).Spamyolorszagban van Katalanianak es Baszkfoldnek autonomiaja.Es a romanoknak van egy masodik allamuk;Moldava...Ahogy a spanyolok letrahozhattak 20 spanyolnyelvu allamot( a Fulopszigeteken ez nem sikrult nekik,de annyit elertek,hogy mindeniknek spanyol neve van es majdnem mindenki katolikus(ez persze lenyegtelen).
Az angoloknak is sikerult tobb angol nyelvu allamot letrehozni;Ausztralia,Kanada,Uj Zeland,stb.Ahol a mai napig az angol kiralyno az allamfo.Az USA is angol nyelvu allam,de ott nem az angol kiralyno az allamfo...Meg a franciaknak is sikerult nehany francia nyelvu allamot letrehozni...)
A magyaroknak pedig meg beszelni is csak ovatosan szabad az autonomiarol...
Milyen jogallamok tehat ezek :Romania,Szlovakia,Szerbia???
Meg Oroszorszagban is vannak autonom teruletek,sot koztarsaagok is...
A magyarnak miert ne lehetne ilyen joga?

kisemberisember 2008.12.11. 07:52:15

En azt ajanlanam,hogy ugy legyenek a levelirasi lehetogek,mint peldaul a Frankfurter Allgemeine Zeitung-nal; a felhasznaloi ne mellet megjelenik a hozzaszolo valodi teljes nve is.
Igy aztan a faz.net-ben nincsenek urlekkel teli levelek,mint itt ..Es a New York Times-ban sem...
Hasonloan van ez mas nyugati lapokban is...
De sajnos Magyororszag messze van nyugattol.
Pedig egyszer -valamikor regen-volt Budapesten egy Nyugat nevu lap is...

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 08:02:23

""Én is megdöbbenek, hogy milyen sokan büszkén viselik ezt autójukon. Rajta pl. a mai Horvátország kb. 60%-ával. (??) "
És Szlovákia 100%-ával."

+ Meg Lengyelországból is egy kevéske.

Nem is értem miért nem adják "vissza" ezeket a területeket a lengyel barátaink a lengyel-magyar barátság jegyében! :-)

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 08:15:18

Vincenzo90
"Amúgy meg a tótok hazamennek Csehországba"

Hát igen így járunk ha a hun-avar-magyar elméletből indulunk ki, meg abból, hogy a szlovákok a XV. sz-ban alakultak ki a csehek-lengyelek-ruszinok magyarországi keveredéséből.

De ez egy baromság.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 08:26:06

vizipipa

A magyar állameszme, a magyar hivatás gondolat nem az etnikai határokról szól!
Az értelme kb. ez:
Isten valódi kiválasztott népe a magyarok (előző neveik: pátrusok, hunok, avarok) Istentől (Tőle, így vitának helye nincs!) Megkapták a Kárpát-medencét, hogy uralják. A magyar nyelv ősnyelv, ezért "minden poligott státusz politikai otrombaság"-nak számít.

Ez egy valláspótlék. Vannak dogmáik és a hívek megingathatatlanul hisznek benne. A Szent Koronát is belekeverik.

Amúgy a Szent Koronát meg kellene menteni tőlük, mert van annak egy válalhatóbb értelmezése is.

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.11. 09:08:49

Askeladden 2008.12.11. 08:26:06
A dologban az a disznóság, hogy mivel hangos emberekről, szubkultúrális csoportokról van szó, a nemezetet megtagadó ballibeknek elég csak rájuk mutogatni, hogy lám, milyen hülyék a nemzetben gondolkodók. Utána meg normális embernek mosakodásal kell kezdeni, hogy én nem a hülyék közé tartozom. Egyre inkább úgy látom, hogy nagyon is manipulált az egész irracionális szubkultúra. A normálisakat meg igyekszik a média elhallgatni.
Ezért is nagyon fontos Sólyom fenti megszólalása. Őt ugyanis nehezebb elhallgatni, plusz politikai súlya van a szavainak, de nem pártpolitikai.

El Polako 2008.12.11. 09:24:41

Fura dolgokat hord itt össze Sólyom Laci Nagy-Magyarországgal kapcsolatban.

Játssza itt a függetlent, hogy nem oldalt képvisel hanem embereket, de hát még is a jobb oldal választotta meg.Ehhez képest meg nem értem miért kellene a területi revíziót elfelejtenünk.

Persze igaza van, de kaphatjuk vissza egész Erdélyt, mert Koszovó effektus, ellepték a románok, és hát sajna úgy tűnik, hogy aki lakja azé...de hát könyörgöm, amíg lehet, addig próbáljuk az igazságosabb határokat felállítani!

Invictus 2008.12.11. 09:44:28

Sólyommal az a gond, mint Antallal volt anno, túl arisztokratikus, túl elemelkedett. Bár ez a köztársasági elnöki szerephez még mindig jobban illik.

Ja-Ja 2008.12.11. 09:50:13

Csi (2008.12.10. 17:32:19 ),
olvastál te már életedben Tamási Áront, Kós Károlyt, Kolozsvári Grandpierre Emilt? Hallottál már valaha arról az erdélyi szász faluról, ahol rezes hangszerkísérettel (=német!), bolgár dallamvilágban magyarul énekelnek? Őket hová sorolnád?

mialenyeg 2008.12.11. 09:59:03

Valaki magyarazza mar el nekem, mi ez a nagy ragaszkodas a Nagy Magyarorszaghoz? Miert pont 1000 evvel visszamenokig lenne valamilyen "origo" a tortenelem folyasaban? A magyarok elott is eltek itt emberek, ezzel az erovel oket illetne egy csomo terulet. Elottuk meg masok, oket is megilletne akkor.

mialenyeg 2008.12.11. 10:03:54

Vagy rogton a majmok ota ugyanaz az egy nep elt itt? :-)

szobatars 2008.12.11. 10:13:28


lengyelmagyar 2008.12.11. 09:24:41
"Játssza itt a függetlent, hogy nem oldalt képvisel hanem embereket, de hát még is a jobb oldal választotta meg."

" könyörgöm, amíg lehet, addig próbáljuk az igazságosabb határokat felállítani"!

Először: Nem szolgának választották és nem a jobboldal vezetésére, hanem az egész ország élére.

Másodszor: A határokat le kell rombolni és nem felállítani. Ha határokat akarsz, tüntess Schengen ellen is!

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 10:14:09

mialenyeg

Amikor a 19. sz-ban feltalálták a mai modern nacionalizmust és a nemzetállamot, akkor pont ez a ma "Nagy-Magyarország"-nak nevezett formáció volt a Magyar Állam. Ez után nosztalgiáznak a matricások.
Pedig csak 1867 és 1918 (1920) között létezett, akkor is, mint az OMM társországa.

Előtte másmilyen állam volt a Magyar Királyság. pl az államnyelve is latin volt.
A piros-fehér-zöld lobogót is csak 1801-ben találta fel egy osztrák főherceg orosz felesége, amely az 1830-as években terjed el.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 10:27:19

mialenyeg

"A magyarok elott is eltek itt emberek,"

Mi az, hogy! Nagyon is. De jogfolytonos államot Szent István alapított. Hogy ez mennyire etnikai magyar állam, az már más kérdés. Tény, hogy ebben a Szent István-i államban a magyar etnikum volt a legnépesebb, ennek az államnak a magyar jellegét nem nagyon lehet megkérdőjelezni, de egy európai, keresztény állam is volt egyben. És akkoriban főleg ez számított.
Nemesei és jobbágyai között egyaránt megtalálhatóak voltam magyar etnikumú és más (német, szláv, stb.) elemek egyaránt.
Ez a jogfolytonosság alázatra kell, hogy tanítson bennünket, a nagyobb testvér türelmére. (Szerintem.)

Carnivora (törölt) 2008.12.11. 10:43:29

Sajnálom ezt az embert tiszta hülyét csinálnak belőle ... lásd. ez a legutóbbi parlamenti szavazósdi ... nemzetvezető-vesztő Gyurcsány elvtárs intéz itt mindent

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 11:36:34

"Ki kell mondatni Európával, hogy ami jár egy katalánnak Spanyolországban, az jár egy magyarnak is Szlovákiában - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Blikknek adott interjújában."

Ez egy kicsit konkrétabb! :-)

Persze Orbán mondta és a Blikknek.

medve2 2008.12.11. 11:59:51

Kedves Akeladen! Mondjuk Szent istván idején az etnikum valójában nem nagyon számított. Aztán Magyarország a XIX század végére, XX század elejére - amikor már számított - úgy tudott csak magyar többségű maradni, hogy a zsidók magyarnak vallották magukat. Ettől függetlenül ennek az egész historizálásnak semmi köze ahhoz, hogy Trianon akkor is igazságtalan volt, főleg azért, mert magyar többségű komplekt területeket csatoltak el, és aztán az egészből végkép nem lehet levezetni azt, hogy valóban miért nincs autonómiája a magyaroknak.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 12:00:26

Francois Pignon

"Nézegetve a visszhangokat, kezd körvonalazódni, hogy ennek az interjúnak mi lesz az üzenete a másodlagos közönség számára (persze, hogy nem a lényeg): "Sólyomnak nem tetszik a Nagy-Magyarország-matrica""

A zoom.hu-n pl az:

Sólyom szlovák nyelvleckét ajánl a felvidéki magyaroknak

www.zoom.hu/belfold/solyom-szlovak-nyelvlecket-ajanl-a-felvideki-magyaroknak-33930.html

medve2 2008.12.11. 12:01:36

Mialenyeg! Egyetértek veled, kiegészítve azzal, hogy az igazsághoz legközelebb a Bécsi Döntések utáni Magyarország állt a legközelebb, nagyjából.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 12:05:44

"a zsidók magyarnak vallották magukat."

Ami 1867 után a zsidók számára emacipáció volt, az a magyarországi szlovákok, szerbek és románok esetében magyarosítás. Persze ez így túl sommás, mert azért voltak cionista zsidók (kevesen) és természetesen magyarosodó szlovákok, szerbek, románok (tömegesen) is.

medve2 2008.12.11. 12:09:34

Sólyom Lászlóval itt sokaknak az a valós baja, mint a Reakcióval. Az elnök Jobbos, de azért tabukat döntöget jobboldalon. Amúgy ez interjú igazi üzenete: ésszel a határon túli magyar ügyekben. Én is, mint itt sokan, amikor már beindult, teljes mellbedobással kampányoltam a kettős állampolgárságért. A magyar demokrácia szégyenének tartom a szocik akkori retorikáját. Az eredményen ledöbbentem és én is tapasztaltam, mit okozott a határon túl. Ezek után azért mégis fel lehetet vetni: mi a faszt akart a Magyaropk Világszövetsége? Miért ment ebbe bele a Fidesz? És ki az a Patrubány? Kinek dolgozik?

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 12:11:21

medve2

Az a kárpát-medencei magyar élettér elmélet híveinek csak "Trianon light" és elfogathatatlan.
(annak az országnak kb. 80% volt magyar és maradtak magyarok a határain kivűl is. Tehát a helyzet olyasmi, mint ma, csak finomabb arányokkal. De ha párszázezer htm-et le lehet írni, akkor le lehet többet is?)

valasz a KE-nek 2008.12.11. 12:19:18

Az alábbi levelet küldtem a Köztársasági Elnöknek a keh.hu-n keresztül.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

A Reakció.hu-nak adott interjúja kapcsán fordulok Önhöz.

Nagy örömömre szolgál, hogy személyében olyan Köztársasági Elnöke van az országnak, aki komolyan veszi alkotmányos kötelezettségét a határon túli magyarság iránt. Külön hálás vagyok, hogy a 2004 december 5-ei népszavazás okozta sebek enyhítését szintén céljának tartja. Kifejezetten előremutató lépés volt a Határon túli magyarság a XXI. században konferenciasorozat megrendezése is.

Most mégis engedje meg, hogy kifejezzem mélységes felháborodásom és csalódottságom azon fennhéjázó és pökhendi stílus kapcsán, amivel az autójukat Nagy-Magyarország matricával díszítő polgártársainkat illette. Felháborodásom és csalódottságom nem személyes érintettségből fakad.

Fel vagyok háborodva, mert a történelmi ismereteket azokon kéri számon, akikben legalább megvan a nyitottság, érdeklődés annak megismerésére. Aki egy ilyen matricát kirak az autójára, az legalább megtette az első lépést afelé, hogy elgondolkodjon azon, hogy miért ilyen alakú az az ország? Most miért nem ilyen? Mi történt? Miért történt? Mik a tanulságok? Mit lehetne ma tenni?
Ellenben egy rossz szava nincs azokról, akik azt hiszik, hogy Szlovákia fővárosa mindig is Bratislava volt és nem értik, hogy lehet az, hogy Dunajska Stredában magyarul beszélnek a szlovákok. Pedig ez utóbbi réteg volt az, nem a Nagy-Magyarország matricások, aki az Ön szavait kölcsönvéve olyan mély sebeket ejtett a szomszédos országokban élő magyar közösségeken, amit ésszel és érzéssel fel sem mérnek.

Csalódott vagyok, mert nem értem, hogy kivel kívánja a határontúli magyarokkal kapcsolatos céljait megvalósítani. Ön mondta: „…nyelvi és kulturális szempontból, valamint érzelmileg, nemzeti önmeghatározásunkat tekintve mégis egy nemzet kívánunk maradni…”. Kivel képzeli el ezt az érzelmi, kulturális, nemzeti egységesülést megvalósítani? Azokkal, akiket nem is érdekelnek a határon túli magyarok?! Nem inkább azok lehetnének a támogatói ebben a kérdésben, akikben megvan az érdeklődés?
Tisztelettel kérem hagyjon fel az ilyen arisztokratikus, lenéző stílussal, mert nemcsak a Nagy-Magyarország matricás autósokat idegeníti el magától, hanem sokakat másokat is. És kérem fogalmazza meg, hogy valójában mi a baja a Nagy-Magyarországos matricával! Mert mit fog mondani az olyan autósnak, aki legalább annyira tisztában van az 1918 előtti nemzetiségi viszonyokkal, mint Ön?

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Végezetül hadd kérjek tájékoztatást a Határon túli magyarság a XXI. században konferenciasorozatról és annak eredményeiről.

1, Milyen nemzetstratégia bontakozott ki a konferencia nyomán? Mit tűzünk, tűzhetünk ki célul? A megmaradást, a fogyatkozás lassulását, vagy gyarapodást?
2, Milyen rövid-, közép- és hosszútávú lépések szükségesek a stratégia célok eléréséhez?
3, Ezek közül mit kell az anyaországnak, mit az egyes nemzetrészeknek megtenni?
4, Ezek közül melyek valósultak meg eddig?


Levelemet a Reakcio.hu-n az interjújához csatolt kommentárként nyilvánosságra hozom. Válaszát azonban kizárólag akkor, ha Ön erre engedélyt ad.

Cypriánus 2008.12.11. 12:39:40

Askaleddan!
sokmindenben igazad van, de szerintem túllősz acélon. tagadodod amagyar nemzeti mitológiát (jobbára joggal) de, nem veszed figyelembe:
1, jelenleg ez a legveszélytelenebb az egész térségben, míg a szlovák nacionalizmus nem egy kávéházi jelenség.
2. tényleg nem érthető a történelmünk és kultúránk a Kárpát-medence, mint egész nélkül. Szerintem Hazánknak az egész Kárpát-medencét kell tekinteni. Azon belül van egy kisebb rész, a magyarlakta területek (de az is a Keleti-Kárpátoktól Lendváig tart.)

praktikusan: a magyar mint hivatalos nyelv legyen jelen Szlovákia összes magyarlakta részén, de úgy, hogy teljesen csereszabatosan lehessen költözni. Ha Budapestről Komáromba, vagy akár a ma már szlovák többségűvé tett Rozsnyóra akarok költözni (jelenleg 35 % magyar ) akkor ne bombázzanak szlovák űrlapokkal ,meg kérdésekkel hogy ako ste právily skuskové obdobie :) ...szóval na Madarsku po Madarsky és Madarsko-n most az összes magyar lakta területet értem...
Erdély kicsit más tészta, de ott is ki kell harcolni, hogy mindent elintézhessek magyarul, ha egy büdös kukkot nem beszélek románul akkor is. Nyilván megtanulnék in limba romana , de a magyar nyelv legyen igenis hivatalos a vegyes és magyarlakta területeken.

medve2 2008.12.11. 12:41:22

Kedves Válasz a KE-nek!

Sólyom László stílusa sajátos, elismerem. Számomra másról szólt ez az interjú: a határon túli kérdés túl fontos ahhoz, hogy egy szélsőséges réteg szimbólikus terepe legyen. Ezért nyilatkozott a reakciónak is, értelmezésem szerint.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2008.12.11. 12:50:10

kuruc.info/r/26/31887/

kurucék nem cáfolnak rá magukra, és nem ovlasnak Heti VÁlaszt, ahol:

www.hetivalasz.hu/cikk/0812/solyom_gasparovic

"Aki kiteszi a Nagy-Magyarország matricát, nem ver meg senkit" - A címben szereplő mondatot Sólyom László mondta Érsekújváron az Ivan Gasparovic szlovák államfővel folytatott tárgyalásai után egy újságíró kérdésére, hogy nem tartja-e sértőnek a szlovákokkal szemben az autókon feltűnő Nagy-Magyarország matricákat. A magyar államfő válaszát azzal kezdte, hogy nem lehet mindenkitől elvárni, hogy igazságosnak tekintse a trianoni békét, mert nem volt az. Tudomásul vettük, és nem akarunk változtatni rajta.

Amúgymeg:
www.hetivalasz.hu/cikk/0812/a_koztarsasagi_elnok_lepaktalt_a_reakcioval

negoootiator 2008.12.11. 12:54:47

Kedves jbb!

Azt hiszem tájékozottságod nem teljeskörű, ez egy önálló és egyedülálló projekt.
Ajánlom figyelmedbe az oldalukon található Publikáció gyűjteményt:
www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=content&id=13

Ez elég info-t ad arról, hogy nem tartozik semmilyen politikai irányzathoz, médiához, egyébhez.
Világos célja van: a tájékoztatás

Győződj meg róla magad!
Üdvözöllek!

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 13:01:06

"(Rozsnyó jelenleg 35 % magyar ) akkor ne bombázzanak szlovák űrlapokkal ,meg kérdésekkel hogy ako ste právily skuskové obdobie :) ...szóval na Madarsku po Madarsky és Madarsko-n most az összes magyar lakta területet értem..."

Egy régebbi hsz-edre még nem reagáltam:

A Tátra a mienk is.

A Tátra a történelmi századokban jobbára lakatlan volt, de Bécs pl. sokkal nagyobb szerepet játszott a magyar történelemben, tehát Bécs kicsit a miénk is.

Maďarsko-n (magyarok által lakott területen) én 80%-nál nagyobb magyar többségű területet értenék csak. Az egy más minőség. Természetesen a kisebbségben élő magyaroknak is jár a szabad anyanyelv használat, de valószínűleg praktikus okokból nem ragaszkodnának mindenhol hozzá.
A "V Maďarsku po maďarsky" meg pontosan ugyanannyira otrombának hangzik, mint a "Na Slovensku po slovensky". szerintem.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 13:15:01

"hogy teljesen csereszabatosan lehessen költözni."

Ez szerintem a némettel, angollal, franciával, spanyollal, portugállal sincs így.
A ht magyar nyelv használat legyen az ott élő magyarok igényére szabva és ne a magyarországi magyarokéhoz. Tuti, hogy adódnak nyelvhasználati különbségek.
Persze a magyar nyelv szabályainak megállapításánál minden magyar anyanyelvű véleménye egyenlő.

vizipipa 2008.12.11. 13:23:04

Én nem írtam emilt Sólyomnak, de én is keményen hiányolok egy dolgot.
Ezt mondja az interjúban: ". A jelen helyzetről viszont a legtöbb ismeretet mégis a határon túli magyarság helyzetét vizsgáló konferenciasorozat hozta, amelyet két éve indítottunk a Sándor-palotában. Ezeken a konferenciákon megbízható és friss anyagot adtak elő komoly emberek, a demográfiai, gazdasági, oktatási helyzetről, a segélyezésről és területfejlesztésről, vagy a szórvány és tömbmagyarság más-más helyzetéről."
Hol vannak ezek az anyagok? A keh.hu-n nem találtam ilyesmit. Nem az lenne a kötelessége - és egyezne szándékaival - hogy közzétegye őket?
Sólyom úr! Nem gondolom, hogy a fél ország ezeket fogja olvasni, de azért van pár száz ember aki belenézne. Ez is épp egy nagyságrenddel (kb.) több lenne, mint ahányan most ismerik ezeket az anyagokat. Miért nem tolja az orruk elé? Miért nem használja ki az internet lehetőségeit?

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 13:23:23

"nem tartja-e sértőnek a szlovákokkal szemben az autókon feltűnő Nagy-Magyarország matricákat."

Gonosz fricska, mert történelmi tény: volt ilyen államalakulat, igaz a voltra nem adnak semmit a boltban, de mégis.
Kb. olyasmi, mint ha a szlovákok olyan "SK" ország jelzést raknának ki, hogy: "ahol már €-val fizetnek" vagy "ahol nem qrták el". Fricska.

Azon meg el lehet gondolkodni, hogy tényleg milyen volt az a korszak. Sajnos a legtöbben azt gondolják, hogy az tényleg a "magyar Mennyország" volt és gonosz, nemzetközi, magyarellenes összeesküvés rombolta le. Hát nem egy egyszerű történet az biztos, lehet róla gondolkodni!

Cypriánus 2008.12.11. 13:26:34

azt szeretném elérni, hogy a Felvidéki vékony sáv tényleg összeforjon a délre levő nagy tömbbel, és ne csak északról (azaz szlovák területről) hanem délről (MK) felől is lehessen migrálni.
a mondást csak ironikus eltorzításként írtam, természetesen nem kívánom sem a nemzetiségi nyelvek használatát , sem a szlovák Dél-Szlovákiai használatát felszámolni (legyünk őszinték, az is nyemzetiségi nyelv ott , ráadásul gyakran még csak nem is őshonosak az adott településeken)

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 13:34:30

"azt szeretném elérni, hogy a Felvidéki vékony sáv tényleg összeforjon a délre levő nagy tömbbel, és ne csak északról (azaz szlovák területről) hanem délről (MK) felől is lehessen migrálni."

Ha normálisan működő demokráciák lennének automatikusan így lenne, ezt vártuk Schengen-től, az Uniótól.
Normális, nem szalámizó közigazgatási rendszer kellene Szlovákiában. Az a vékony sáv "elveszne" Szlovákia számára, nem lenne, lehetne erőltetetten szlovák jellegű, bár 100%-osan magyar jellegű sem lenne. Az adott terület legnemesebb, kétnyelvű hagyományai élnének ott tovább. Az etnikai Szlovákia szlováksága nem szenvedne semmi kárt. Sőt, inkább nyerne egy korrekt partnert.

Cypriánus 2008.12.11. 13:39:42

azaz migrációs reconquistát szeretnék, hogy legalább az 1937-es etnikai határokat megközelítsük -elérni már lehetetlen, az erőszakos kitelepítések nyomát nem lehet eltüntetni.
hasonló lehetne a Partiumban is. ......Nagyvárad, Arad visszanyerné a vonzáskörzetét.persze a román többség megmaradna, de a kétnyelvűség maradna, illetve Aradnál újra kialakulna.
de a nemzetstratégiánknak arra kell irányulni, hogy magyar nyelvvel el lehessen boldogulni 7 erdélyi megyében, a felvidék hagyományosan magyar részein (sajnos mínusz Kassa) , plusz Vajdaság, Kárpátalja stb. ...
ennek üzletileg is lenne jelentősége, egy olyan nagy gazdasági térséget lehetne szervezni, egy magyar hálózatot, amely átfonja nem csak a Kárpát-medencét, de kihasználva a nyelvtudást, megkönnyíti a betörést a Kárpáton túli román, moldovai, illetve cseh, délszláv piacra.

medve2 2008.12.11. 13:57:36

Felhívnám figyelmeteket, hogy a KEH konferencisorozatának anyagai megjelentek a Pro Minoritate nevű periodikában.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 14:07:59

"azaz migrációs reconquistát szeretnék"

De lehet, hogy ez a hajó már elment! A migráció oda irányul, ahol jó életlehetőségek vannak, nem a történelmi "jó helyekre".
Amúgy a helyzet fordított: Mo-ról a kivándorlás nyugatra irányul + elszívás a határon kívüli területekről, ami itt (Mo-n), nekünk jó, vagy legalábbis van benne valami jó: mert bevándorlókra szorulunk és probléma mentesebb a htm-ek befogadása, mint másoké.
A gazdaságilag erős Magyarországon a gazdag emberek meg akár bevásárolhatnak (ingatlanból) őseik szűlőhelyein.

- duplagondol 2008.12.11. 14:17:59

Askeladden: nekem ezt az okfejtést (már, mint hogy a határon túliakkal jobban járunk, mint afrikai vagy ázsiai bevándorlókkal), személyesen Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke adta elő. Minekutána meglepődve visszakérdeztem, a válasz nagyjából az volt, hogy mindennek két oldala van.

- duplagondol 2008.12.11. 14:22:52

"Sajnos a legtöbben azt gondolják, hogy az tényleg a "magyar Mennyország" volt és gonosz, nemzetközi, magyarellenes összeesküvés rombolta le."

Érdekes fölemlíteni mondjuk a dualizmus kori Kossuth-kultuszt, ha éppen ezekről a matricákról esik szó. Akkor a történeti emlékezetet és a mindennapos pragmatizmust sikerült úgy elegyíteni, hogy voltaképp senki nem rikkantotta el magát: "Vesszen Ferenc József!". Ahogy tán' nem minden szélvédő mögött rejtőzködik ott az ordas fasizmus.

Cypriánus 2008.12.11. 14:24:18

Kedves Askaleddan!
hát, már vannak jelei hogy kacérkodnak a szlovákiába teplepüléssel ...erdélyiek közül pedig személyesen ismerek olyat, aki visszatelepült. Nem csak érzelmi okokból, hanem szó szerint azt mondta : arra megy az üzlet.
De több erdélyit is ismertem, aki végül fogta magát, és hazament.Figyelve a két ország gazdasági fejlődését, ezt nem tudom öngyilkos lépésnek minősíteni.
Mivel Arad már elkezdte szívni a békési munkaerőt-ha most válság is jön évekig-ez alighanem hosszabb távon is így lesz, ennek pedig előbb-utóbb migrációs vonzata szokik lenni, ugyi.Szóval nem olyan abszurd, hogy békési falvakból az ember szépen Aradra költözzön. Öszenő, ami összetartozik.

a szlovákokkal meg senki sem akar kitolni, én pl. személyesen boldog lennék ha Békéscsaba még Békésska Caba lenne. (Azért Benes abban is benne van, hogy már nem az.) De ne akarjanak fondorlattal/erőszakkal etnikai terjeszkedést a rovásunkra.
A jelentős részben a lakosságcsere-azaz Benes-miatt összeomlott magyarországi szlovákságért pedig nem kéne annyit rinyálniuk, egyrészt jórészt az ő saruk, másrészt Kassa elszlovákosítása igazán flastrom lehet -jelentős mértékben csak képzelt-sebeikre.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 14:26:34

"személyesen Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke adta elő."

Én fideszes politikustól olvastam. Amikor kormányon voltak.
Szerintem ezek könnyen belátható tények, nem vágyak és álmok kérdése. Most nagyon csúnya voltam? :-(

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 14:37:22

"hát, már vannak jelei hogy kacérkodnak a szlovákiába teplepüléssel"

Szlovénia nem merül fel célországként?
Jó a magyar-szlovén viszony, nincsenek problémák a szlovéniai magyar kisebbség körül (vagy nem hallani ilyesmit).
Gazdaságilag meg ők is jobban állnak.

Tényleg mit reagálnának Muraszombaton több tízezer magyar migránsra? Változnának az etnikai arányok, borulna a státus quo. De ez változik Belgiumban is, hiába próbálnak mindent patika mérlegen mérni a vallonok és a flamandok.

medve2 2008.12.11. 14:42:09

Askeladden! Ezt Matolcsy györgy mondta, akit után saját párttársai emlékeztettek arra, hogy ürítse ki a saját nénikéjét, de ne a határon túli magyar területeket.

Úlfhéðinn · http://tinyurl.com/do9ks 2008.12.11. 14:45:52

Ennyi kommentet nincs időm / kedvem végigfutni.
Atom meg radar vótmá?

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 14:46:06

Igen, a Heti Válaszban olvastam. Engem meggyőzőtt. Nem "kiürülni" kell, hanem gazdaságilag megerősődni. Aztán szépen hazamenni és megvenni mindent a környéken. A románok is ezért mennek Spanyolországba.

De én ilyen arisztokratikus jobb-közép vagyok. :-(

valasz a KE-nek 2008.12.11. 14:54:17

medve2

Egyetértek, a határontúliak ügye túl fontos. Éppen ezért nem a Nagy-Magyarország matricákban kéne meglátni a fő problémát, mert nem ez a gondunk. Sokkal nagyobb probléma, hogy a magyar társadalom fele teljes mértékben közönyös, jó, ha nem ellenséges a határontúli magyarokkal (számukra szlovákok, szerbek, románok, ukránok)szemben. Itt van a fő ismerethiány, nem a matricásoknál!

A konferenciasorozatról pedig nem az elhangzott felszólalásokra vagyok kíváncsi, az ha jól láttam fent van a KEH-en is, hanem arra, hogy ebből mi következett? Sokra azzal nem megyünk, ha csak volt egy fórum, ahol mindenki elmondhatta a véleményét.

valasz a KE-nek 2008.12.11. 14:58:08

Cypriánus
"azt szeretném elérni, hogy a Felvidéki vékony sáv tényleg összeforjon a délre levő nagy tömbbel, és ne csak északról (azaz szlovák területről) hanem délről (MK) felől is lehessen migrálni"

Pontosan így van! Ez már lehetne egy stratégiai cél. De vajon melyik politikusunk fogalmazta ezt már meg? Melyik dolgozott ki egy ehhez vezető cselekvéssorozatot?

valasz a KE-nek 2008.12.11. 15:02:14

Askeladden
"Ha normálisan működő demokráciák lennének automatikusan így lenne, ezt vártuk Schengen-től, az Uniótól."

Ugyan már! Ezt csak a legnaivabbak hitték, hogy az EU majd mindent megold. A nagy lótúrót! Nem is lehetett ilyet várni, se az EU, se Schengen nem erről szól. Inkább azt kéne észrevenni, hogy minden kisebbségi jog, minden autonómia az EU-n belül is küzdés, konfliktusok, isőnként véres konfliktusok után született meg. Nem szép szóra!

medve2 2008.12.11. 15:03:37

Kedves Vélasz KE-nek! Nem akarom vitatni, hogy a matricás példa lehet, hogy nem szerencsés. De a jelenség, amire utal, létező és foglalkozni kell vele, ebből a szempontból egyetértek Sólyommal. Azzal pedig óvatos lennék, hogy decenómber 5-éből ilyen egyértelműen levezethető-e a magyar társdalom viszonyulása a határon túli magyarokhoz. Hogy az akkori döntés mennyire irányult ellenük és mennyire volt kiállás bizonyos rétegekben Fletó mellett, aki akkor már jött fel, az még elemzés tárgya.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 15:03:52

"Itt van a fő ismerethiány, nem a matricásoknál!"

A matricások megtévesztik a "románozókat/szlovákozókat", a matrica azt sugalja, hogy azon a területen mindenki magyar, hiszen piros-fehér-zöld. Egyszerűbbek úgy is gondolják: Tudnak ezek magyarul, csak nem akarnak beszélni!" erre mondta Sólyom, hogy hol is húzódik a magyar-szlovák nyelvhatár?

Tehát itt keveredik a történelmi magyar állam, ahol tényleg távlati cál volt, hogy mindenki magyar legyen és a tényleges etnikai határ, amely nem esik egybe a Magyar Köztársaság határaival kérdése. És léteznek a szlovákia és erdélyi magyarokon szlovákiai szlovákok és erdélyi románok is.
Szóval ismeret hiányból jól állunk.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 15:05:53

És léteznek a szlovákia és erdélyi magyarokon kívűl szlovákiai szlovákok és erdélyi románok is.

Cypriánus 2008.12.11. 15:15:23

Askaleddan!
annak idején Zetek jól lehordott-sok esetben joggal-engem, hogy a XIX. századi magyar politikai vezetőréteg álmait és hivatalos-de általuk sem hitt- halandzsáit ne keverjem a korabeli valósággal.
az hohy mindenkiből magyart akartak volna csinálni a kiegyezés korában, szerintem egyzserűen nem igaz-1848-49 brutális erdélyi polgárháborúja után a románok asszimilációja még sci-finek is gyenge elképzelés lett volna.
A szlovákokkal ugyan tényleg bepróbálkoztak, de már Tisza István világosan látta, hogy ez orbitális hülyeség volt.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 15:19:07

"és ne csak északról (azaz szlovák területről) hanem délről (MK) felől is lehessen migrálni""

Az már más kérdéses, hogy egy ottani, kicsit kétnyelvű, távoli szlovák rokonsággal is rendelkező magyar, örülne egy ilyen matricás, magyar felsőbbrendűséget hirdető szomszédnak? Szerintem nem jobban, mint egy Slota rajongónak északról.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 15:27:13

Cypriánus

Hosszútávon, nem erőltetve, iskolán, érvényesülésen keresztül visszaszorult volna a szlovákság (egzotikus hegyi falvakba). Van ilyesmire példa bőségesen.
Tuti, hogy a cél ez volt, persze nem reklámozták. Ma is beszélnek a roma hagyományok őrzéséről, de világos, hogy mindenki a teljes asszimilációt szeretné. Max. egy-két hivatásos maradjon színesíteni a kultúrát, hogy nekünk ilyen is van.

De ez eléggé valószínűtlen forgató könyv. A korekt megoldás a korrekt határ = nyelvhatár lett volna. Az évről évre északabbra lett volna, mint most délre.

Cypriánus 2008.12.11. 15:27:49

tény, nehéz lett volna jól kijönni a helyzetből, még számomra elfogadható megoldás lett volna a felosztásra:

Magyarország: jórészt jelenlegi határok+északon az 1938-as szlovák-magyar határ+Burgenland(resetleg autonóm, német és horvát nyelvű) +Kárpátalja (autonóm Ruszinszkó)+Bácska és Észak-Bánát magyar lakta tömbje.

Erdély (Bánáttal, Partiummal, három hivatalos nyelvvel, az első a román)

Szlovákia-1938 -as határok között

Horvátország-értelemszerű.

Ebből sokat el is lehetet volna érni, ha Károlyiék nem akkora hülyék. A szlovák magyar határ az etnikain húzódna, Burgenlandot sem bukjuk ez tuti. (a csehek nem voltak túl erősek, konfliktusba kerültek a lengyelekkel, és a 3 millió szudétanémet is ott volt...)
Erdély is talán összejött voln
a kellő katonai ellenállással (ez nem biztos, de meg kellett volna próbálni). Vagy kettéosztás,(kb. 1940-es határ, + Arad+Torda) vagy-még jobb-független állam, esetleg Erdély fejedelmévé koronázva a román királyt, kormányzó Bethlen István (tudtommal az Entente-ben is élt egy ilyen terv egy ideig).

de a baloldali-tehát gyárilag hülye-Károlyi kormány erre a katonai ellenállásra tökéletesen képtelen volt.

Cypriánus 2008.12.11. 15:30:49

nem hinném hogy az összes magyarországi magyar ilyen lenne, arról nem is beszélve, hogy én spontán, élethelyzetből adódó migrációról beszélek, munkahely, házasság stb.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 15:31:51

"a csehek nem voltak túl erősek"

Mégis elérték a dunai határt! A szláv korridort épphogy nem.

Cypriánus 2008.12.11. 15:45:16

persze az Aurel Popovici féle nagy-Ausztria terve.
azért nem túl furcsa, hogy visszautasították.
a csehetk tényleg nem voltak olyan marha erősek-mi voltunk szétesettek. Még a bolsevista magyar hadsereg is átgázolt rajtuk Egertől a Tátráig. Egy olyan ország,frissen függetlenné vált amelyik saját lakosságának az egyharmadát is fegyverrel kénytelen őrizni- a szudétanémeteket-miközben sziléziáért összetűz újraszülető hatalmas szomszédjával, nem küzdött volna magyarlakta területekért az utolsó töltényig. Pontosabban az utsó katonáig, mert töltényben jól álltak.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 15:54:02

Mindegyik részvevő egy pusztító háború után volt, arányosan voltak gyengék. A magyarokban sem buzgott a harci kedv, meg volt esély egy igazságos rendezésre, szép szóból nem volt hiány, Wilson-i elvek stb. Ezért volt nagy sokk Trianon, mert ezt nem várták.
Amúgy, mintha két egészen más országot osztottak volna fel. meggyőződéssel másnak gondolták az etnikai arányokat a felek. A nagyhatalmak meg a majdani szövetségeseiket segítették, erősítették. Amúgy a tök igazságtalan és így rögtön revansért kiáltó rendezés nem volt senkinek sem a jól felfogott érdeke, de így sikerült, nem is maradt tartós. Ma szerintem mindenki másképp csinálná.

gideon 2008.12.11. 15:58:12

sajnálom,hogy az nelnök ÚR PONT A NAGYMAGYARORSZÁG
név iiltve ábrázolásán akad fenNt bezzeg mikor minket ARADON
anno a bodog csau- időben magyarul beszéltünk boldogult
nagyanyámmal lelöktek a sz talpuak az járdáról
ezért csokoltatom, bocs a tiszteletlenségért

betyár (törölt) 2008.12.11. 16:30:15

Askeladden 2008.12.11. 10:14:09
mialenyeg

Amikor a 19. sz-ban feltalálták a mai modern nacionalizmust és a nemzetállamot, akkor pont ez a ma "Nagy-Magyarország"-nak nevezett formáció volt a Magyar Állam. Ez után nosztalgiáznak a matricások.
Pedig csak 1867 és 1918 (1920) között létezett, akkor is, mint az OMM társországa.

Előtte másmilyen állam volt a Magyar Királyság. pl az államnyelve is latin volt.
A piros-fehér-zöld lobogót is csak 1801-ben találta fel egy osztrák főherceg orosz felesége, amely az 1830-as években terjed el.

A. nézd át egy kicsit a törikönyvedet, ezt ég azokban a Kádár-kori példányokban is megtalálod, amikből tanultál!

1711-től Erdélyt kiveszi a bécsi udvar a "magyar állam" fennhatósága alól és közvetlenül udvari irányítás alá kerül, az élén Bécs által kinevezett gubernátorral (hála Rákóczinak!), ezért van benne a 12 pontban az únió követelése.

A nacionalizmust/nemzetállamot pedig nem találták fel, az legfeljebb a puskaporral történt, viszont nem is a 19. század találmánya, hanem a francia forradalomé.

Nincs ezzel persze önmagában baj, de akkor talán nem kellene népnevelni, másokat okítani.

Askeladden (törölt) 2008.12.11. 16:42:31

"viszont nem is a 19. század találmánya, hanem a francia forradalomé."

ja, de amire hozzánk elért az már a 19. sz. Amúgy a "hosszú 19. sz"-ot 1789-től 1914-ig számolják, pont ilyenek miatt.

1867-ben meg egységes magyar nemzetállam volt az OMM magyar felén, Erdéllyel.
Miért értetlenkedsz? Szerinted nem jó a dátum? 1867-1918 (1920)

betyár (törölt) 2008.12.11. 16:50:55

"mikor a 19. sz-ban feltalálták a mai modern nacionalizmust és a nemzetállamot, akkor pont ez a ma "Nagy-Magyarország"-nak nevezett formáció volt a Magyar Állam. Ez után nosztalgiáznak a matricások."

Szó szerint ezt írtad, de 1848 ápr. 11-ig akkor nem a "Nagymagyarország" volt a magyar állam. Vagy a hosszú 19. század mellé feltaláltad a rövidet is? Egyébként az első alkalommal 19. századot írtál, mindenféle jelző nélkül.

Ja, és látom van egy megcsúszott 19. század is 1867-1918-ig:))

Cypriánus 2008.12.11. 17:13:49

bátorkodom megjegyezni VAN szabatos neve a történelmi országnak, főként a magyarországi szlovák tanszékek által használt MAGYARHON, amelyet az Uhorsko szinonímjaként használnak a premodern és így prenacionalista történelmi Magyarországra.
A semmitmondó "nagymagyarország" helyett javasolnám további használatát.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2008.12.11. 19:42:42

Tulajdonképpen nem értem ezt a Sólyom-mániát, leszámítva, hogy nem komcsi.
De nem is reakciós, hanem libsi.
Akkor miért is szeretjük?

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.11. 20:01:36

Emberek, 2008 és 2009 Magyarországán nem azt a kérdést kell megoldani, hogy mi lenne, ha lehetne határ revízió, vagy mi lett volna, ha nem jöttek volna Kun Béláék. Itt és most arról kell beszélni, hogy reálisan mit lehet tennünk, hogy a HTM közösségek és a pannon magyarok kapcsolata a 2004 december 5-i pofon után a magyar nemzet keretében maradjon fenn.
Szeretnék mindekit megnyugatatni: nem veszítettük el egymást. Az emberek közötti kapcsolat, civil szervezetek közötti kapcsolat működik, méghozzá jól működik.
Ha egy pannon magyar a gulyás féltés és a tudatlanság miatt nemmel szavazott 2004. december 5-én, iszonyú kárt csinált(tattak vele). Másfélmillió embernél több szavazott igennel. Eger várát kétezer ember védte. A nemmel szavazók azt hitték, hogy a FIDESZ ellen kell szavazniuk.
A politika még mindig adós a Magyar Köztársaság és a HTM-ok közötti közjogi szony tartalmi válaszával. Higgyük el, előbb-utóbb kénytelen választ adni, ezt a kérdést nem lehet megkerülni. Ez nem érzelmi kérdés, hanem igenis politikai cselekvést meghatározó társadalmi erő.
Nincs igaza Sólyom elnök úrnak, hogy a HT-ok állampolgársága nem számít.
Ez az egyetlen közjogi kapcsolat, amely bármely politikai kurzustól függetlenül fenntartható a Magyar Állam és a határon túli magyarok közötté
Ha mást nem lehet, hát gyerünk a HTM-ok magyar állampolgárságáért.

CrL 2008.12.11. 20:05:26

na, akkor a szocik hidegháborút indítanak Sólyom ellen:

"Ha nem is nyílt csatározás, de csendes háború várható mostantól a köztársasági elnökkel" - mondta az [origo]-nak az MSZP és Sólyom László között kialakult viszonyról Herbály Imre kedd délután a parlamentben. A ritkán szereplő képviselők közé tartozó agrárpolitikust saját bevallása szerint "nagyon szíven ütötte", amit a köztársasági elnök a szocialistákról mondott.

www.origo.hu/itthon/20081210-megsertodott-az-mszp-solyom-beszolasa-miatt-a-jelolt-fobiro-kapcsan.html

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.11. 20:21:07

CrL · progresszivek.blog.hu 2008.12.11. 20:05:26
Hogyne, mindent lehet kiforgatni.
bolgárgyörgy, többi kis megfizetett véleményformáló erkölcsi nulla máris nekiállt értelmezni a Sólyom által mondottakat. Persze, hogy aljas kis módon, ahogy az 20-60 éve megy. A Sólyom interjú nagyon kis réteg felé megy át eredeti állapotában.

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.11. 20:45:08

Jó volna, ha nem csak a pannon magyarokkal foglalkoznánk, hanem azokkal is, akikről szólt a népszavazás. Ugyhogy bocs, de újra ideteszem a korábban egyszer más leírtakat:
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2004. DECEMBER 5-E ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN

1. Kell-e a magyaroknak, hogy a határon túlra került magyar közösségek a jövőben fennmaradjanak? Szeretnék-e a határon túli magyarok, hogy közösségeik a jövőben is létezzenek? Érdeke a határon belül élő magyaroknak, és vajon szeretnék azt, hogy a határon túli magyar közösségek a jövőben is létezzenek? Tudnak-e ezért tenni?

2. A népszavazás előtt az MSZP éppen akkori vezető elitje, majd ehhez csatlakozva, az akkoriban megalakított kormány hangos és lehengerlő kampányt folytatott. Az általuk sikeresen megszólított választópolgárok közül sokan úgy látták, hogy a népszavazáson az alábbi két kérdésre kell választ adnia:

Akarja-e, hogy az ellenzéki párt, a FIDESZ, a határon túl élő magyarok szavazataival nyerje meg a 2006-os választásokat?

Akarja-e, hogy a határon túl élő szegény, ugyan magyar, de azért már másfajta emberek idejöjjenek, és elvegyék-e tőlünk azt, ami már nekünk megvan, a nyugdíjat, a kórházat, viszonylagos jólétet és biztonságot?

A kormány propagandáját elfogadó emberek válasza akár az elutasító szavazatukkal, akár a távolmaradásukkal egyértelmű volt: „nem akarjuk”. Vagy egyiket sem, vagy legalább is egyiket biztos nem. Olyan szavazó is bizonyára volt, akit csak a közöny, vagy a merő rosszindulat motivált.

Az elutasítás végül még érthető is lehetne, ha nem lett volna a két álkérdés vaskos hazugság. A két álkérdésre a választ – terjedelem hiányában – csak igen röviden rögzítsük. Az Alkotmány 70. § (1) alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Az Alkotmány rendelkezése miatt a határon túli magyarok részére az állampolgárság megadása nem jelenti azt, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazati jogot kapnak, mivel a szavazati jogosultság megszerzéséhez a választópolgárnak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel kell rendelkeznie. Amennyiben a hatályos törvény (1992. évi LXVI. törvény a polgárok lakcímének nyilvántartásáról) alapján valakihez bejelentkezne külföldön élő, magyar állampolgárságot szerzett személy, ezzel a „megszerzett” lakcímmel nem kapna a Magyar Köztársaság területén lakóhelyet, csak tartózkodási helyet. Az 1992. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl. A törvény szerint a lakóhely az a cím, ahol a polgár él. Amennyiben 3 hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodik a külföldön élő magyar állampolgár, ez a hely a törvény szerint az ő tartózkodási helye, de nem a lakóhelye. Ebből következik, hogy „bejelentkezéssel” sem válik a határon túli állampolgár választópolgárrá. A választójogi törvény is összhangban van a fenti rendelkezésekkel.

Az 1997. évi LXXX törvény és az 1997. évi LXXXI törvény a nyugdíj és a betegellátási jogosultságot biztosítási jogviszonyként kezeli, nem állampolgársági jogként.

A kormány azonban jól számított: a szavazópolgárok nem ismerik a meglehetős bonyolult jogi szabályozást, hanem elhiszik, amit hallanak. A kormány kötelessége lett volna a tájékoztatás, így hittek sokan abban, amit mondott.

3. A határon túli magyarok és a magyarországi „igen”-nel szavazók két dolog miatt irgalmatlan dühösek a kormány kampányára. Azért, amit mondtak, („szavazzatok nemmel”), és ahogy mondták („ezek felzabálnak itt mindent”). A propagandisták a mai napig érzelmi síkon igyekeznek a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, és sokszor a határon túli magyarokkal szembeni ellenszenvet fenntartani. Tevékenységüknek igen komoly hagyományai vannak Magyarországon. Még a 80-as években a pártállam „felfedezte” magának a határon túli magyarságot. A Ceasusescu-féle fasiszta diktatúrát nem tudták szó nélkül hagyni, részben Kádár-ellenes éle, részben a magyarországiak nagy tömegének valamilyen érintettsége (utazás, rokonok, ellenzéki mozgalmak) miatt. Az MSZMP máig ható tanulsággal próbálkozott a helyzet politikai kezelésével. Elsősorban propagandájában tudatosította a magyarországiak és a „románok” közötti „életszínvonal” különbséget. Ennek a politikának a megindítása a Népszabadság 1983. március 15-i, Ceausescu szatíráját közlő számához köthető. A politika igen sikeresnek bizonyult: az emberek kezdték megkülönböztetni magukat a többi szocialista tömbhöz tartozó nyomorulttól, ezzel legitimálva az MSZMP hatalmát. A 80-as évek Magyarországának lakossága sem volt gazdag, azonban politikailag sikeresnek tartotta az MSZMP, ha rá tud mutatni olyan emberekre, akik az itt élőknél nyomorultabbak. A románok mellett általában a lengyelek voltak ennek a propagandának eszközei.

Az MSZP népszavazási kampánya hasonló módon operált. A Tamás Gáspár Miklós által jól megérzett „jólétet” féltő „etnicizmusra” ható propaganda sikeressége a 80-as években felismert szégyenletes módszeren alapult. Csak most más célpont volt kéznél: a határon túli magyarok, mert Gyurcsány hatalomátvétele után rögtön következett a népszavazás.

Kádár János rendszere, a történelem szeszélye folytán, az 1956-os forradalom és szabadságharc letiprásával, a szovjet bevonuláshoz történő asszisztálással fogant. A hatalom megszerzésének ez volt az útja. Ettől kezdve nem is lehetett másképpen: Kádár rendszerének a „vallásává” az akkori hatalmi elit közös bűne lett, amelyet csak egyféleképpen szabadott emlegetni: 1956 ellenforradalom volt, a vérontással az országot védték meg. Ugyan az emberek sokasága tudta és mondta otthon, hogy ez hazugság, de a „vallást” bírálni tiltott volt. Legitimitását a kádár rendszer abban a pillanatban vesztette el, amikor azok az emberek, akikre a rendszer hivatkozott, már nyilvánosan ki merték mondani: 1956 a szabadság forradalma volt.

Gyurcsány Ferenc rendszere 2004-ben a szocialista párt hatalmának fenntartására, a 2006-os választások megnyerésére jött létre. Igazi történelmi véletlen, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságával kapcsolatos népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki, egy előre nem látható kormányváltás utánra. Gyurcsány hatalmának a megszilárdításához a határon túli magyarokkal való szolidaritás elleni fellépésen keresztül vezetett az út. Tanúi lehetünk, hogy a tettük mostanában merevedik dogmává. A hatalmat birtokló elit már nem tud kilépni abból, hogy közös bűnük, a határon túli magyarokkal való szolidaritás megtagadása hatalmuk egyik fontos összetartó erejévé vált.


A bűn dogmává lett, a dogmát pedig az emberek gondolataiban bent kell tartani. Az uszítás itt eszköz, a cél pedig a gondolkodás megszüntetése. A propagandisták érvrendszere sokszor túlmegy a demokratikus berendezkedés szabta határokon. Néha a legrosszabb magyarországi hagyományokat idézik, szélsőjobboldali retorikával.

Az MSZP politikusai a választási kampány során odáig mentek, hogy az embereket kétmillió cigány betelepedésével riogatták. Soha nem hallottam még, hogy az MSZP elhatárolta volna magát a politikus mondatától, és megkövette volna a magyarországi cigányságot azért, hogy politikai céljai érdekében a magyar lakósság cigányellenes érzelmeit próbálta felkorbácsolni. Az Info Rádióban Újhelyi István kérdezték arról, hogy miért nem követjük Románia példáját, amely ország nem csak a moldvai románoknak, hanem a mostani magyarországi magyaroknak is biztosítja törvényben a kettős állampolgárságot. A politikus válasza: „túl sokan vannak a határon túli magyarok”, míg a magyarországi románok nincsenek olyan sokan. „Ezek az eddigit felülmúló elárasztással fenyegetik Csonkamagyarország fővárosát és gazdagabb vidékeit, ha a törvényhozás ennek idejében gátat nem emel.” –olvashatunk hasonló gondolatokat az 1939. évi IV. törvénycikk 9. §-ához fűzött indokolásban, mindannyiunk szégyenére. Ha valaki nem tudná, ez a törvény Magyarország zsidó állampolgárairól szólt.

4. Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. A magyar kormány egy szót sem hajlandó ejteni arról, hogy Románia, Szerbia-Montenegro, Szlovákia biztosította az állampolgárságot azon nemzettársai számára, aki nem élnek az adott államban, és nem is kívánnak oda telepedni. A magyar kormány igyekszik feledtetni, hogy Basescu román államfő 2004 novemberében kiállt az erdélyi magyarok magyar állampolgársága mellett.

5. Értsük meg, kedves igennel szavazók, hogy „Trianon sebeit” nem tudjuk a határon túli magyaroknak adott magyar állampolgársággal begyógyítani! Az I. világháború után az utódállamok vittek mindent boldogan, területet, vasutat, gyárat, múzeumot, amin csak tulajdont lehetett szerezni. Volt azonban ami nem kellett nekik, és nem kell a mai napig sem, ez pedig az ott élő magyar népesség. Sőt egészen pontosan ennek a magyar népességnek az emléke sem kell nekik.

Vagy ők, vagy mi!- idézi Cseres Tibor Iuliu Maniu román részről a mai napig soha nem megtagadott, Erdélyt letipró programalkotó mondatát.

Erdély magyar lakossága ma nagyjából az összes erdélyi lakos 22 %. Ha valaki nem járt ott, vagy nincs máshonnan ismerete, könnyen azt hiheti, hogy területileg a román többség mindig és mindenhol többséget jelentett. Ez azonban nem így van. A román uralmat megelőzően létezett a Királyföldön a szászok közössége, Székelyföldön, Kalotaszegen Észak Erdély nagyvárosaiban a magyar közösségek, Fogarasföldön a román közösségek. Ezek a közösségek sokszor önálló közigazgatással (autonómia) bírtak. Az impériumváltás után először a határvidéket telepítették be román lakosokkal. A legnagyobb kárt a szocializmus égisze alatt okozták. Olyan magyar többségű városban, mint Kolozsvár, a magyar lakosság létszáma 80.000, harminc éve is nagyjából ennyi volt. Csak közben betelepítettek kb. 300.000 román lakost. Ha nálunk nem tudná valaki: a szocialista építkezések célja ott az volt, hogy a magyar közösségeket szórvánnyá változtassák. A romániai forradalom alatt kerültek elő azok a dokumentumok, amelyek Marosvásárhely „román várossá” változtatásának a tervét tartalmazták. A forradalom után a román lakosság a városban többségbe került.

A szászok, zsidók többsége eltűnt Erdélyből, egyszerűen eladták őket a német és az izraeli államnak. Nagyon sok magyart elűztek, vagy egyszerűen elmenekültek. A módszer mindig más: a történelmi felfordulások idején (az impériumváltás, vagy a II. világháború után) nagy tételben tudtak megszabadulni a magyaroktól. Ha a kitelepítés éppen nem időszerű a politikai helyzet miatt, akkor a betelepítés politikája folyik. Mostanság éppen az ortodox egyház erdélyi terjeszkedésével, jól láthatóan Marosvásárhely Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy célponttal. Vagyis a cél az utolsó nagy létszámú, egységes magyar közösség, a székelység egységének megbontása, és a Székelyföld román többségének kialakítása. Román politikus szájából még senki nem hallotta, hogy Erdély etnikai térképének megváltoztatására irányuló törekvéseiket feladnák a valódi együttélés érdekében. A nemzetiségi kérdést Erdélyben a nacionalisták akkor tekintik megoldottnak, ha az erdélyi temetőkben lekaparták az utolsó német és magyar nevet is a sírokról. Úgy tenni lehet, mintha mindez nem volna.

6. Az elvett tulajdont, területet, vasutat, gyárat, múzeumot visszaszerezni csak igen kis mértékben lehet. Az valóban nagyon jó, hogy egyházak kapnak vissza ingatlanokat, közbirtokosságok ingatlan vagyonokat, egyének elvett vagyont, mégha sokszor korlátozott mértékben is. Azonban a 2004. december 5-i népszavazás, és a következő népszavazás nem ezekről a „trianoni sebekről” szólt, hanem a jövőről: a határon túli magyar közösségek fennmaradásáról. Arról, amit az írás elején feltett négy kérdés hordoz. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak válaszolnia kell. A népszavazás eredménytelensége miatt a döntés jelenleg a politikusok kezébe került, egészen addig, amíg nem kezdeményez valaki egy új népszavazást.

El kell dönteni a magyarországi politikai elitnek, hogy milyen utat kíván követni. Ami a mostani kormánypolitikát illeti, az nem más, mint a szolidaritás megtagadása, asszisztálás a csendes fogyatkozáshoz. Közöny, amely csak annyira mozdul, amennyire fontos a hatalom fenntartása érdekében.

Sokan a szomszédos országi magyarok asszimilációtól történő megóvását Magyarországra betelepítésükkel kívánják megoldani. Ez tették a németek az erdélyi szászokkal, vagy Izrael a romániai zsidókkal. Többen érveltek a kampány során azzal, hogy a fogyatkozó magyarországi népesség utánpótlását a határon túli magyarok Magyarországi betelepedése oldja meg. Ezt ki lehet tűzni politikai célként, de szerintem tévút, legalább olyan bűn, mint hagyni elveszni a magyar közösségeket. Ebben a kérdésben a határon túli magyar közösségek tagjainak kell dönteni, nem más közösségnek. Az ottani többség pedig döntött: maradtak, immár 84 éve.

De a legnagyobb bűn annak a hazugságnak a kimondása volt, hogy a határon túli magyarokkal való szolidaritás vállalása csak a magyarországi magyarság kárára lehetséges. Haza vagy haladás. Haza és haladás.


7. A magyarországi és a többi magyar közösség közötti kapcsolatok hálója sokszínű. Ezt politikával befolyásolni nem lehet, nem is kell. Ami viszont politikai döntés kérdése, az a Magyar Állam és a határon túli közösségek és egyének közötti kapcsolat. A határon túli magyarok melletti elkötelezettség nem csak az érzelmek kategóriájába tartozik. Értelmi annyiban mindenképpen, hogy a Magyarországon lakók viszonya a határon túli magyarokhoz mindig is problémaként, közösségi vagy politikai, tehát valós társadalomszervező erőként jelenik meg a magyarországi társadalomban, és a határon túli magyaroknál is. A viszonyt jogi keretek között kell rendezni. Mind a határon túl, mind Magyarországon igen nagy társadalmi akarat van a rendezésre, a politikai rendezés azonban nem történt meg.

A tisztességes rendezés jelentős eszköze a Magyar Állam és a nem Magyarországon élő magyarok közötti viszony tekintetében a magyar állampolgárság megadása a nem itt élő magyaroknak. Állam és egyén között egyetlen szoros jogi kapcsolat létezik, az állampolgárság. Így valóban az embereket támogatjuk, nem egyik vagy másik határon túli csoportot, vagy pártot. A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja Magyarország kötelezettségét a külföldön lévő magyar állampolgárok védelmére. Az állampolgárság megadása politikai deklaráció minden irányba: a Magyar Állam az egyének közjogi kötelékével kötelezettséget vállal a határon túli magyarság közösségeinek fennmaradásáért – nem területi alapon.

8. A határon túli magyar közösségek létszám csökkenésének okai közül (asszimiláció, „természetes” fogyás, elvándorlás, vagy az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása a magyarok kárára) az elvándorlást hozták fel az állampolgárság megadása legnagyobb veszélyének – azok, akik a leginkább végül is kiálltak a határon túli magyarok állampolgársága mellett. Ez a természetes féltés-szorongás miatti habozás, nem egyértelmű kiállás a határon túli magyarok magyar állampolgársága mellett azonban hiba volt. A migráció ugyanis kőkemény piaci kérdés is, sőt elsősorban az. Nincs az a tiltás, amely megakadályozná a határon túli magyarokat, hogy eljöjjenek szülőföldjükről akár Magyarországra, akár máshová, ha el akarnak jönni. Ezzel szemben csak két, együttes dolog hat: a szülőföldhöz ragaszkodás és az, hogy a potenciális befogadó közeg (Magyarország munkaerőpiaca, szociális piaca, lakás piac) nem szív fel tömegeket.

A 90-es évek nagy elvándorlási hullámát nem akadályozta meg, hogy Magyarország adminisztratív módon akadályozza a mai napig a határon túli magyarok bevándorlását. Az adminisztratív korlátok politikájának nem az állampolgárság megadása az ellentéte, hanem az, ha Magyarország a német példát követve az erdélyi szászok vonatkozásában, vagy Izrael példáját követve a romániai zsidók vonatkozásában, anyagi és adminisztratív segítséget nyújtatna az áttelepüléshez.

9. Arra a feltett kérdésre, hogy a határon túli magyarok ragaszkodnak-e saját közösségük fennmaradásához, van egy nyilvánvaló válasz, amelyet az utódállamokban élő magyarok az ott maradásukkal megadtak. Minden embernek joga van saját kultúrájában élni, gyermekeit saját identitása szerint nevelni. A határon túli magyar emberek saját identitása azonban csak ott létezik, a határon túli közösségben. A magyarországi kulturális közeg kétségtelenül sokban azonos vagy hasonlít a határon túlihoz, de nem ugyanaz. A határon túl létező magyar közösségek kultúrája önálló és nem cserélhető be a magyarországi identitásra. Nem csak a magas kultúráról van szó, hanem az élet minden területére kiterjedő, közösségi azonosságtudatról.

10. A határon túli közösségek lehetőségeit a magyarországitól élesen megkülönbözteti az, hogy mögöttük nincs önálló államiság. Azt gondolom, hogy a magyar állam puszta létezése nélkül már eddig eltűntek volna határon túli közösségeink. Az ottaniak érdekérvényesítési lehetőségeiknek a többségi közösségekkel szemben, valamint időnként a magyarországi politikával szemben sokszor nyomorult eszköztára van. De az, hogy esetleg egy vezető határon túli magyar politikus nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy miért mentheti meg a magyar állampolgárság a közösségét az eltűnéstől, nem menti fel a Magyar Államot a támogatás kötelezettsége alól.

11. Akiknek rokonsága, baráti kapcsolatai van a határon túli magyar közösségek tagjaival, többségében szeretnék az ottani közösségek fennmaradását. Azonban a magyarországi érdek a határon túli magyarok közösségeinek fenntartásában ennél jóval bonyolultabb érdek.

Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.

2004. december 5-én az a ritka pillanat következett be, hogy nem a történelemnek, nem a politikusoknak, hanem Magyarország szavazópolgárainak kellett dönteni a közösség fennmaradásáról. A döntés rossz volt. Nem vitás a politikusok felelőssége, de nem lehet nem kimondani azt, hogy a magyar nép tartását csak az egész magyar közösséggel vállalt egyértelmű szolidaritás jelentheti.

Hogy is mondta a debreceni rabbi 2004. december 5-e előtt? „Az ember, aki nem engedi be a testvérét…”


Budapest, 2005. november 30.

Bereznay András (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net/ 2008.12.11. 22:31:52

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.11. 20:01:36

Tökéletesen egyetértek. Az utána következőddel is.

vizipipa 2008.12.12. 00:11:39

Askeladden
Amellett, hogy a jelenre kell a nagyobb hangsúlyt fektetni, ahogy homoródkarácsonyfalvi írja, azért a múltat jól kell ismerni.
- Amerikai válasz a Monarchia fegyverszünet kérésére 1918.okt. 8.
A vitás kérdésekben a saját nemzetiségekkel kell megegyezni. A szövetségesek a wilsoni 14 pont óta (ez csak autonómiát ígért a nemzetiségeknek) elismerték a csehszlovák nép jogát államiságára és a délszláv népekét az egyesülésre, az autonómia többé nem elegendő.
Ezt a választ a franciák (Pichon külügyminiszter) okt. 21-én sérelmezték, mert Wilson a szövetségesek megkérdezése nélkül foglalt állást.
- Kinek volt olyan etnikai térképe, hogy a 98%-ban magyar Csallóközt Csehszlovákiához kell csatolni? Senkinek! A határokat a szállítási útvonalak (vasút) szerint jelölték ki, ezért lett pl. kettévágva Sátoraljaújhely. A vita akörül folyt, hogy melyik vasútvonal. A csehek ugyanis Salgótarjánt és Miskolcot is szerették volna. Közönséges nagyhatalmi adok-kapok folyt, mint 38-ban Szlovákia körül. Elvek és erkölcs? Nevetnem kell. Az érdekek után, de nem helyett vagy mellett.
A britek "jobban tudták" hol az etnikai határ, de csak addig, míg a Közel-kelet felosztásában meg nem egyeztek a franciákkal.
Íme a brit javaslat:
kepfeltoltes.hu/080202/Brit_elk_pzel_sek_Magyarorsz_g__j_hat_rair_l_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

medve2 2008.12.12. 08:59:53

Trackback! Ez nem az elnökre vet rossz fényt. Sólyom stílusa sajátos, elismerem. De onnantól kezdve, hogy az öszödi beszéd, 2006 október 23-a és az ellenzék lemagyrgárdázása nagy részben neki köszönhetően nem lett kormánzati sikerpropaganda, számomra hiteles. Az országnak van köztársasági elnöke! És a mai politikai világban ez nem mellékes..

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.13. 20:02:12

2004. december 5-én meghalt a kedves. Örökre búcsúzunk. Soha nem felejtjük el.


1982 nyarán négy egyetemista Nagyváradra utazott. Életükben először Erdélybe. Ebben az időben járt egyetemre a mostani magyar miniszterelnök. Meg az előző elötti miniszterelnök is.


Ott csúnya diktatúra, a fasiszta nemzetállam őrületében, itt meg szép diktatúra, a jólétibb büszkeségben. De itt valami más is: egy kicsi szabadság. Amiből állítólag nem lehet kicsi, pedig dehogynem volt, csak nézte akkor össze az ember a kettőt.


Az egyetemisták nagyon sok almaszedésből maradt húskonzervet vittek – osztogatni, ahogy aztán az egy-két éven belül már szokássá is vált. De vittek valami mást is. Ez pedig kicsi szabadságuk elsuttogása volt. Meg az elesettek meghallgatása volt. Ahogy aztán már az is szokássá vált.


Sok tíz, százezer magyar állampolgár közös erkölcsi élménye lett ez. A kiállás. A szolidaritás. A hit. A remény.


Hogyne lett volna akkor is olyan, aki 25 lejért Kolozsvár főterén eladta a kocsijából kivett kis magyar zászlót a kinti magyar embernek. 100-ért csokit, 600-ért kávét, 1000-ért fogamzásgátlót.


De egy egész generáció jobbik- és basszák meg, azért is mondjuk ki bátran, hogy tényleg jobbik felének lett élménye az adás erkölcsisége, ahol igazán csak mi kaptunk. Évekig ebből éltünk. 2004. december 5-ig ebből éltünk.


Nagyon sok határon túli magyar erkölcsi élménye is lett ez. Hogy csak évek múlva merték elmondani: feljelentette őket a szomszéd, mert fogadtak minket. Hogy egy átvitt könyvet el lehetett a baráttal olvasásra cserélni, mert ő is kapott valakitől egyet. Hogy neki van egy magyarországi barátja. És neki is van egy magyarországi barátja.


Minden jó emberi kapcsolat alapja a közös titok. Annak a titka, hogy tudom, számíthatsz rám. Annak a tudása, hogy mit gondoltál akkor, amikor rossz volt, és amikor jó volt. A bizalom, hogy tudom, ki vagy.


De a legócskább film leghülyébb bandafőnöke is tudja, hogy a bandát csak a közös bűn, csak a közös vérontás tarthatja egyben. Ha valakinek a kezéhez nem tapad vér, az megbízhatatlan.

Ez pedig gyilkosság volt. Egyszerű kis rablógyilkosság. Piti kis történet. Minden ócska amerikai film lesújtó színvonalú, könnyet fakasztó, ócska, pitiáner története: 10 dollárért ölnek meg valakit. A kártyaadósság miatt, az örökség miatt. A hatalom miatt ölnek.


Azt ölték meg, ami 20-30 éve a legszebb volt. A bizalmat. A szolidaritást. A szeretetet. Az együvé tartozás érzését.


Ezután minden koccintásban, minden bemutatkozó kézfogásban, minden mosoly mögött ott lesz a kétkedés.


Budapest, 2004. december 10.

özvegylegény 2008.12.15. 00:07:10

RE: Francois Pignon 2008.12.10. 23:37:53
" nincs, ahogy más alkotmányokban sem. Bár a mi hagymázas alkotmányjogászoktól hemzsegő országunkban még ez is megtörténhet egyszer."

Francos, az alkotmányjog KURVÁRA SZARUL FIZET!!

Nincs itt, csak polgári-gazdasági-pénzügyi ügyvédsereg, AKIK TERMÉSZETES MÓDON VÁGJÁK AZ Alkotmányjogot - hisz abból az egyetemen kollokvium, szigorlat, államvizsga, majd gyakorlati szakvizsga van.

De aki JÓL TUDJA, az nem lehet "szocialista", nem ám......

Berzengő 2014.02.22. 16:30:58

@ "Amikor Nagy-Magyaroszág matricát látok egy autón, kedvem lenne tulajdonosától megkérdezni, tudja-e, milyenek voltak az etnikai viszonyok 1918 előtt. Inkább a Teleki-féle nemzetiségi térképet tenné ki, vagy akármelyik bécsi vagy Prágában kiadott korabeli térképet! Akkor tudná, hogy például már 1848 előtt román többség volt Erdélyben. "

Ugy latszik a Mandinernel se ismerik :-((

________________

cink.hu/miert-jo-hogy-nem-ujsagirok-vezetik-magyarorszagot-1525818316

A mandineres Skrabski Fruzsina az év kérdését tette fel az fb-n: a zűrzavart kihasználva miért nem vásároljuk meg Kárpátalját? Hihetetlen kérdés, döbbenetes válaszok, abszolúte esélyes a Hónap Threadje díjra is.

______________

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.22. 19:52:00

@rajcsányi.gellért (ergé): egy komcsi unoka? egy lusztrációmeszelő? ugyan, nagyon cikik ne legyünk már

Lakatos Pál: Az ellopott rendszerváltás c. könyvében Kőrösi Imrével beszélgetett. Íme egy részlet:

"L.P: -Megdöbbenve olvastam egyik könyvében az első alkotmánybírósági elnök családi hovatartozásáról. Sólyom Lászlóról beszélek, akiről azt hirdették Magyarországon, hogy a Rákosi-rendszerben megölt Sólyom altábornagy gyermeke. Ön pedig egészen mást írt. K.I: -Teljesen mást, mert nem az. Kun Béla családfájához tartozik. -Ez mit jelent? - Azt, hogy ő az unoka. -Sólyom László Kun Béla unokája? - Sajnos. Illetve nem sajnos, mert ha végigmegyünk a magyar politikai palettán, hogy ki kicsoda, óriási meglepetések érhetnek. Szamuely Tibortól Apró Antalig, Kövér Lajosig itt van az egész családfa.

tevevanegypupu 2014.02.23. 07:32:00

@Berzengő:

Tudja ha Magyarország mondja azt, hogy nem kell nekünk Erdély mert több ott a román és egye fene az ott élő magyarokat..de így?? Micsoda hülye, igazságtalan és gazember az, aki azt mondja, hogy egy hozzánk tartozó területet elvesznek? Manapság csatolják mondjuk Marseille-t vagy néhány francia nagyvárost Észak-Afrikához mert lassan több lesz az arab mint a francia? Vagy kapcsolódjon London Indiához mert annyi a hindu hogy Temzét lehet vele rekeszteni? Kissé túlzó gondolat tudom, földrajzilag nem olyan könnyű elrabolni mint ahogy Magyarország területéből elraboltak, de ha azt vesszük alapul, hogy milyen nemzetiségek vándorolnak ide-oda vagy telepítenek vagy telepítettek oda, akkor miért ne?

Berzengő 2014.02.24. 06:19:04

@tevevanegypupu: Tudod majd ha Franciorszag ELKEZD egy háborút, azt EL IS VESZÍTI, és az adott területen mar 150 ÉVE ELNYOMJA az ott élő nemzetiséget, akkor igen, akkor jogosan veszítik el Marseillt.

tevevanegypupu 2014.02.24. 07:13:50

@Berzengő:

Á..a tanácsköztársaság meg Sólyom László igazsága..és az ősi szlovák és dák birodalmaké..
süti beállítások módosítása