A Budapest Analyses egy korábbi elemzéséhez kapcsolódó Heti Monitorban idézi az ukrajnai Pravdát, ami az esetleges előrehozott választások pártkampány-büdzséit próbálja felbecsülni:

 Ahhoz, hogy egy politikai erő a parlamentbe jutás reményében induljon az újabb választásokon, átlagosan legalább 50-60 millió dollárt kell költenie a kampányra. A "nehézsúlyú" politikai erők azonban - amilyen a BJUT, a PR és a Juscsenkót támogató választási tömörülés – akár 100-100 milliót is beleölhetnek a választásokba.

 A pártkasszák feltöltésének fontos forrása a kampány előtt a választási listák parlamentbe jutást jelentő helyeinek eladása. Természetesen nem minden parlamenti hely eladó, vannak olyan kipróbált pártkatonák, akik pénzadomány nélkül is bekerülhetnek a törvényhozásba. A szakértők ugyanakkor máris megállapították azt az összeget, amelyért egy jelentkező megvásárolhatja a maga parlamenti mandátumát valamelyik pártban, függetlenül attól, milyen volt a viszonya korábban az adott politikai erővel. Ez az összeg átlagosan 5 és 7 millió dollár között mozog majd. A felső határ ugyanakkor akár 10 millió dollár is lehet, az alsó pedig legalább 1,5-2 millió USD. Ezen belül kevesebbet fizethetnek a párt "veterán" politikusai, s többet az újoncok. Kedvezményekre számíthatnak azok is, akik egy adott körzetben jó eredményt tudnak szállítani a pártnak.

 Láthatóan nem kis pénzekről van szó a szomszédban, forintban számolva százmilliókat és milliárdokat érhet egy-egy mandátum a Verhovna Radában. De mi a helyzet itthon? Bevásárolhatja-e magát a tehetős polgár az Országgyűlésbe? Mennyit ér egy képviselői hely, vagy egy alkalmi szavazat?

 Természetesen nincs erre kész válasz, csak néhány információmorzsából dolgozhatunk, ha megpróbáljuk beárazni a képviselőket a politikai piacon.

 A Zuschlag-ügy bírósági tárgyalása során Lados István vallomása szerint Zuschlag János több tízmillió forintos kártérítést kapott az MSZP-től, amiért 2004-ben lemondott képviselői mandátumáról. Eszerint tehát egy képviselői hely legalább 20-30 millió forintot ér (kevesebb mint a ciklus felére).

 Szintén a közelmúltban történt Lengyel Zoltán átigazolása az európai értelemben vett, modern konzervatívokhoz, amivel megmentette az MDF frakcióját. Az Index által hivatkozott, a főszereplő által határozottan cáfolt pletykák szerint Dávid Ibolyáék jelenlegi jövedelmének dupláját ajánlották Lengyelnek. A képviselő tavaszi bruttó 800 ezer Ft körüli jövedelmét alapul véve ez havi 800 ezer (ha a kétszeresbe beleértjük a már meglévő juttatásait is) vagy 1 millió 600 ezer (ha azon felül értjük a kétszerest) Ft-ot jelent. A ciklusból hátralévő 18 hónappal számolva ez a mandátum 14,4 vagy 28,8 millió forintot érhet nem egészen fél ciklusra. Ehhez járul még, hogy Lengyel felmentést kapott a frakciófegyelem alól, tehát minden egyes szavazatáért megversenyeztetheti a piacot.

 Szintén csak kósza híresztelések szólnak arról, hogy Gyurcsány Ferenc 25-30 milliós ígéretcsomagokkal győzködte volna a szocialisták megyei erős embereit, hogy az ő miniszterelnöki ambícióit támogassák a 2004-es szocialista kongresszuson, illetve hogy a Fideszben is akadnak olyanok, akik fundraiser potenciáljuknak köszönhetik választókerületi elnöki megbizatásukat.

 Az országgyűlési választási kampány során egy egyéni képviselőjelölt a törvény szerint legfeljebb egymillió forintot költhet. A gyakorlatban azonban az esélyes jelöltek öt-tízmillió forintot, vagy akár ennél is többet költenek: ez is azt erősíti, hogy egy-egy képviselői hely értéke tízmilliókban mérhető.

 Szerintetek milyen árfolyama lehet egy-egy mandátumnak? Vagy tudtok esetleg konkrét példákat, hogy ki mennyit áldozott a Parlamentbe kerülésre?