Dávid Ibolya drámai hangú közleményében azt állítja, hogy az MDF-frakció valószínűsíthető megszűnésének oka a pénzügyi oligarchák támadása. A magyar politikába lépten-nyomon beavatkozó, azt befolyásolni, irányítani kívánó pénzügyi oligarchákkal szemben folytatott küzdelem nem csak a demokrata fórumosok, hanem az egész politika függetlenségi harca a pártelnök szerint.
Nagyon úgy tűnik, amikor a kétes eredetű lehallgatott telefonbeszélgetéssel kivégezte Almássy Kornélt, Dávid fejében meg sem fordult, hogy elnöki posztjának megőrzésére rámehet a párt országgyűlési frakciója. Hogy a párt (vagy a stratégiai szövetséges Tisztelet Társasága) egyik alkalmi finanszírozójaként emlegetett elnök úr nem fog felhőtlenül örülni a kéretlen médiafigyelemnek.
A befolyásos üzletemberekkel szembeni kiállás inkább álszent, mint hősies attól a párttól, ami korábban a száz fiatal üzletember (muhahaha) által alapított Tisztelet Társaságával kötötte össze életét, még a párt elnökségi tagjai számára sem transzparens feltételek mellet. Ugyanez a párt a szponzorai között emlegetett Leisztinger Tamás jóindulatát Budapest XI. kerületében fontos, milliárdokat érő szavazatokkal hálálta meg (Kopaszi-gát és vidéke). Mindezek fényében némi csodálkozással, esetleg kárörömmel ízlelgethetjük az elnök asszony szavait:
Nem vagyunk hajlandóak feladni konzervatív politikánkat, elveinket, nem vagyunk hajlandóak feladni a korrupció elleni küzdelmet. Ebben a küzdelemben szövetségeseink a választók, ellenfeleink pedig azok a milliárdos "üzletemberek", akik azt gondolják, hogy Magyarország, a magyar demokrácia pusztán a saját "üzletük". Márpedig ezen az "üzleten" veszíteni fognak.
