Ma van például a költészet napja. Ennek apropóján legalább évente egyszer elő is kerül a „magas kultúra.” De a költészet nem csak Ady és Kosztolányi, verset írhat bárki.
Ír is. Versel a rendőr és a tűzoltó, versel mindenki. Gondolom, sokan megpróbálkoztak már az olvasók közül is. Aztán olyan lett, amilyen.
Mert a költészet nem egy kutyakiállítás. Ahogy minden díjnyertes ebre száz korcs jut, úgy minden remekmű mellé is akad száz suta amatőr vers. De ahogy egy hűséges és játékos utcai keverék is szeretnivaló, egy ügyetlen zsengének is megvan a maga szépsége.
Azt szeretném hát kérni a kedves olvasóktól, ha akad a kezük ügyébe valami régi versük, amin mára már csak mosolyognak, vagy találnak a neten lelkes amatőrök által publikált alkotásokat, amiket elég jónak, vagy éppen elég trének tartanak, másolják be a kommentekhez.
Kedvcsinálónak részlet egy aktuálpolitikai ihletésű alkotásból:
Népszavazás, békés megoldás, nem állatként hörögve
Fáj, hogy azt hiszik ez a jó megoldás
Lelkemet tépi bánat és csalódás.
Könyörgöm hát hozzátok Magyarország népe
Szóljatok a baj ellen, de törjetek békére.
