Véletlenül bukkantam rá erre a fiatalemberre. Több mint egy évvel ezelőtt a dugóban keresgéltem a rádió adások között, amikor egyszer csak felcsendült, pontosabban feldördült egy ordibáló, magyarázó ifjú hangja. Azóta már médiajelenség: Puzsér Róbertet hallottam.

Lelkes hallgatója lettem a Pont FM-en Robinak (a Szélsőközépnek), mert olyan jól esett a flegma, bájolgós vagy éppen teljesen primitív műsorok között egy ilyen hévvel magyarázó, aránylag értelmes, elragadó stílus. Sokszor nem értettem egyet vele. Túl zöld és anarchista volt számomra, ugyanakkor azt elismertem, hogy Puzsér egy igazságharcos és ez tetszett. Következetesen védte 2006 őszének áldozatait, következetesen utálta a politikusokat, a piacot és főleg a reklámokat.

Aztán berágtam. Az egyik műsorban a pápa került terítékre. Nem az volt a probléma, hogy vallásosként nem tűröm a kritikát, hanem az, hogy gyalázkodó, hazugságoktól hemzsegő volt az adás (pl. azt állították, hogy az egyházban dogmatikus kérdés, hogy Jézus pisilt-e).

Nem hallgattam többet őket. Aztán megszűnt a műsor is. Sajnáltam, mert összességében mégis ők képviseltek egy olyan független, új médiastílust, ami messze meghaladta az eddig ismert liberális mainstream képességeit. Na most újraindultak. A Rádió Cafe befogadta őket. Ennek örömére nézzetek meg egy kis Puzsér-reklámot (egyébként még számtalan nagyon vicces videót készített, a youtube-on mind fellelhetőek):


Nem tudom, hogy pontosan melyik kasztba tartozik Puzsér Róbert. Liberális-kritikus liberális. Talán. Többször készített interjút Tomcattel (amelyek nagyon korrektek voltak), de nem ment el a Bombagyár adásába. Egy ideig nagy barátságban voltak Piluval, aztán mostanában összevesztek, és csúnyán (bár saját köreikben megszokott módon) válaszoltak neki. Az is lehet, hogy ez a hajtépés valami gerillamarketing.

Tehát ők nem mi vagyunk. Más stílus, más értékrend, de eredeti és következetes.
Rajta Robi, mondd meg nekik!