A hivatalából tavasszal távozó Járai Zsigmond, az év európai jegybankára könyvet írt „A pénz beszél” címmel. A könyvet olvasva bukkantam a következő gyöngyszemre (ha találok továbbiakat, azokat is megosztom):
„Egyik barátom a nyolcvanas évek végén fontos minisztériumi beosztásban dolgozott, amikor éppen lakásépítésbe kezdett. A tárca párttitkára néhány hónappal a rendszerváltás előtt jelentkezett nála. Suttogva mondta:
- Tudom, hogy építkezel, nincs szükséged vízvezeték- és fűtésszerelőre? Ez az eredeti szakmám, szívesen elvállalnám.
Barátom végül nem őt választotta. Legközelebb aztán 16 év múlva találkoztak, egy fontos kormányzati bizottság ülésén, melyre az illető, magas állami állásban lévén, sofőr vezette autóval érkezett.
- Hát te hogy kerülsz ide? – kérdezte a barátom.
- Tudod, újra szükség van a szakértelmemre és a tapasztalatomra, ezért visszahívtak – hangzott a válasz.”
(Járai Zsigmond: A pénz beszél, Heti Válasz Kiadó, 2007)
Tudja esetleg valaki, kicsoda az illető kisiparos?
