avagy balzsam a hazug ballib kultúrfölény marta sebekre…
Mutasd a könyved a hónod alatt, és megmondom, kire szavazol. Vagy netán nem olvasol ki egyetlen könyvet, egy év alatt sem? Akkor a felnőtt lakosság 60%-ához (!) tartozol. És ha férfi vagy közülük, jó eséllyel mszp-s is. (Most szólok, az alábbiak keservesek lesznek ’odaátra’…) Ez az arány a hatvanas években még „csak” 40% volt. Két emberöltő alatt a felnőtt lakosság újabb ötöde tette le végleg a könyvet.
„Csak az ember olvas” /Márai/, de ebbe most ne is menjünk bele, még arisztokratizmussal vádolnának – s nem is tagadnám, sikeresen álcázva ezzel enyhe sznobériámat. De vissza a beszédes számokhoz!)
Nagy Attila (1942) olvasásszociológus régóta foglalkozik a ki, mit és mennyit olvas kis hazánkban kérdéskörével – és az 1400 (18-39 éves) személy megkérdezésével készült 2005 őszi kutatás eredményeit szakaszosan publikálja (Tárki-OSZK). Ezúttal (Valóság, 2007/11.) az olvasás és a vallásos ill. politikai értékrend kapcsolatát elemezte. De beszéljenek a számok:
Kezdjük (egy nem túl erős) fájdalomcsillapítóval a balos szavazók számára: ők, ha pici arányban is, de többséget alkotnak a 19. századi realista világirodalom ’falásában’ (Balzac, Dickens stb. – az írók példaként sorolásában a szerzőt követem – Sz.fül)
Az értékes (azaz nem lektűr) 20. századi, ill. kortárs szépirodalom (Ady, Bulgakov, Bodor Á. stb.) olvasótábora már erősebben megoszlik a pártpreferenciák tükrében: a fideszesek 3-6-szor többen olvasnak ilyet (össz. 8,9%), mint a szocik (2,5%). Hoppá Esterházy, hoppá Nádas, hoppá Spiró! Tudtátok-e, főleg kik olvasnak titeket?! Netán „jobbról” többször olvasnák újra Temesi Ferencet, csak hogy kijöjjön a statisztikai átlag…?! :-)
(És itt személyes megjegyzést tesz a blogger: bátyja kedvenc könyve - jobberként - Konrád György Cinkosa – s hogy e regény valóban a legjobbak közül való, arra maga Sz.fül is leteszi a nagyesküt…
(És azért ez a fura 3-6-szoros szórás, mert a szerző a nemeket mindig külön vizsgálja – de erre még visszatérünk.)
II.
Kutatónk az olvasottság mérése mellett a vallásos elkötelezettséget is összeveti a pártszimpátiával. Itt három fő csoportot különböztettek meg a kérdőíven: 1. nem vallásosak, 2. a maga módján, az egyházaktól függetlenül vallásosak, 3. szorosabban követik egyházuk rítusait stb. (’egyházias’).
Aki nem ellenségesen tekint az egyházi iskolákra, annak nem lesz meglepetés az eredmény: a klasszikusok vonzása 3-szor erősebb, a lektűré pedig harmadával gyengébb az 'egyháziasak' körében, mint a nem vallásosak közt. De hasonló, igényesebb attitűd mutatkozik a két csoport közt a szakkönyvek és az áltudományos művek kultiválásában is.
III.
Összefoglalva, a két nagy párt szavazótábora közt éles különbség van 3 fontos területen: az áltudományos művek elutasításában, a modern szépirodalom illetve a tudományos művek kedvelésében – mindannyiszor a jobbosok javára. Amit viszont nem indokolhat az iskolázottság-beli szintkülönbség: ugyanis csak a max. 8 általánossal rendelkezők közt van hátrányban (6%-kal) a szoci tábor, az ennél iskolázottabb (éretségizett, diplomázott stb.) csoportok kb. azonos arányban szerepelnek a 2 nagy párt hívei közt. A fent vázolt markáns különbség így más okokkal magyarázhatók (vallásos elkötelezettség, nemi szerepek, stb.)
Azt pedig nem tudom, mennyire másítja meg a felmérést, de a szerző is kötelességének érzete közölni az ugyanekkor (2005 ősze) mért párszimpátia-adatokat: ekkoriban a Fidesz vezetett (29%) a szocialistákkal szemben (24%). Ja, és a kis pártok szimpatizánsait szándékosan nem mérték: kis százalékaikkal csak áttekinthetetlenné tették volna a felmérést.
