Pénteken az MSZP utódpárti arcéle durván átütött a gondosan felpakolt sminken. Egy kis időre lefagyott a Modern Szociáldemokrata Párt 1.0 szoftver virtuális környezete és elővillant az évtizedekkel korábban telepített oprendszer rideg valósága.
Bár már a 75. születésnap fetisizálása is nagy elődöket idéz, igazán azzal kezdődött az év legnagyobb politikai retró-partija, hogy a Hír TV és a Magyar Nemzet tudósítóját nem engedték be (valahol úgy olvastam, hogy a Magyar Hírlapét sem) az egyébként nagyon is sajtónyilvános rendezvényre. A MÚOSZ sajtószabadság iránt elkötelezett, a rendezvényre meghívott elnöke szerint neki semmi köze ehhez. Aztán Gorbacsov azt mondta, '56-ban szükség volt a szovjet bevonulásra és Kádár történelmi szerepét sem értékeljük kellőképpen - megtapsolták, senki sem küldte el a megfelelő helyre az SZKP utolsó főtitkárát (az SZDSZ-nél viszont, becsületükre legyen mondva, kiverte a biztosítékot a nagy baloldali múltidézés). Gyurcsány Ferenc sem úgy beszélt, mint aki továbbra is meg van győződve arról, hogy a magyar demokratikus baloldalnak választania kell Nagy Imre és Kádár János egymással szemben álló öröksége között: ehelyett azokat vettek célba, "akik ma hetykén ítélnek és akik történelem-órát tartanak nekünk". A progresszív baloldali abszurd happening méltó befejezése volt, hogy Horn beszólt Sólyomnak, majd nem bírták lekönyörögni a színpadról az öreg rókát. Gyurcsány zavarában hetvenésként ünnepelte elődjét:
