Egyik-másik bejegyzésben kezd elfajulni a vita a kommentelők között. A személyeskedést és offolást félretéve, beszéljük meg, mint Bolgár Gyuri, hogy mit takar a Kuruc.info-jelenség.

Először is leszögezem: a totális véleményszabadság pártján állok (e tekintetben nem vagyok konzervatív). Virágozzék minden virág, mindenki mondhassa el a magáét, ahogy és ahol akarja. Például a Kossuth téren. A nagy többség majd dönt, hogy egyetért-e az elhangzott véleménnyel vagy sem. Én azt mondom: legyen Kuruc.info. Nem értek egyet vele, de elhatárolódni sem fogok tőle. Mindenki a saját véleményéért felel.

A semmiből előteremve, mint a kurucok a vadonból, megjelent ez a honlap a magyar cyberglóbuszban. Először senki nem tudott róla, aztán néha odatévedve megmosolyogtuk a "kokárdáért ütött a zsidó" stílusú híreket és tudósításokat. Egyszer csak a mainstream média küzdőterén találta magát a portál, egyre többen hivatkoztak rá, mint az éledező, szervezkedő szélsőségesek szócsövére.

Szócső, az biztos. És szelep. Amin át le lehet ereszteni hazánk zsidózó kisebbségének a fáradtgőzét. Hazugság azt állítani, hogy ezek a vélemények korábban nem léteztek a magyar közbeszédben, legalábbis annak egy részében. A népi-urbánus, zsidó-nem zsidó ellentét évszázados konfliktusát a kádárizmus mocsara sem tudta megszüntetni. Az ellentáborokban pedig létrejön a szélsőséges kemény mag, akiknek az élete a zsidókérdés körül forog. Akik gondolkodásában Izrael és a zsidóság jelenti az alfát és az omegát. Egyik oldalon a cionisták, másik oldalon a zsidógyűlölők állnak ebben a csoportban.

Nos, nekik szól a Kuruc.info.

Gumicsont az antiszemitáknak és az antiszemitázóknak. Jó szórakozást kívánok.

Ha hazamegyek, Faludyt fogok olvasni, és Ákost hallgatok majd közben.