Mihez kezdjünk az elavult ismeretekkel? − válasz Szilvay Gergelynek
2016. június 07. írta: Viola Beáta

Mihez kezdjünk az elavult ismeretekkel? − válasz Szilvay Gergelynek

tudas.jpg

Elöljáróban leszögezném Szilvay Gergely kollégának a tárgyi tudás védelmében írt posztjához, hogy a közös minimum: valóban szükség van tárgyi tudásra is, és napjaink kreativitás- és kompetenciafejlesztés-lázában nem lenne jó kiönteni a gyereket is a fürdővízzel. Azonban nagyon sok múlik az arányokon, és ezért ijesztő, hogy az oktatási rendszer kezd visszacsúszni a rendszerváltás előtti központosított állapotba.

A csillagképeket alkotó csillagoknak valójában semmi közük egymáshoz, fényévekre vannak egymástól és különböző távolságra a Földtől. Az emberi képzelet szervezte őket például Kis-és Nagygöncöllé és tette őket a tájékozódás sarokpontjává. De amíg mi, magyarok szekeret látunk a hét csillagban, a világ nagyobb része medvét.

A történelmi évszámok vagy épp az irodalmi művek is különböző konstellációk szerint rendezhetők és értelmezhetők. Más „csillagképeket” alkotott a rendelkezésre álló irodalmi művekből a szerző és keletkezéstörténet felől közelítő pozitivizmus, mint a kizárólag a műre fókuszáló formalizmus és strukturalizmus, vagy a befogadóközpontú irodalomértelmezés. De amíg van értelme tudni a Nagymedvét alkotó egyes csillagok anyagát, Földtől való távolságát, korát, stb., addig összefüggések nélküli adathalmazként ismerni az évszámokat vagy verscímeket és toposzokat felesleges tudás.

*

Igen, volt korszak, amikor a gimnáziumokban ógörögöt és latint is tanultak, mert a műveltség része volt, és a gimnáziumi tudás volt a belépő egy társadalmi rétegbe való bejutáshoz − attól függetlenül, hogy hasznos volt-e ez a tudás vagy sem. De most nem ezt a korszakot éljük. 

Pusztán egy adathalmaz ismerete nem jelent tájékozottságot. Az információ hatalom – de csak akkor, ha tudjuk, hogyan sorolhatjuk be és hogyan használhatjuk fel a birtokunkba került információkat. Arról nem is beszélve, hogy a kutatások szerint az a tudás marad meg hosszú távon, amit valamihez kapcsolni tudunk, amit rendszerbe ágyazva raktározunk el.

Miért tanuljuk az évszámokat, ha érettségi után sok-sok évvel sem tudjuk megkülönböztetni a diktatúrát a demokráciától? Mi értelme tudni, hogy x. y. költő hol végezte a tanulmányait, ha később egy kalap alá vesszük Oravecz Nórát Oravecz Imrével? És érdemes lenne-e tudni az összes rendhagyó igét, ha az ötös érettségi ellenére nem tudnánk egy külföldit útbaigazítani Budapesten?

Ha a tárgyi tudás feldolgozása, megértése, tudásrendszerbe szervezése elmarad, akkor az eredmény nem tudás, hanem csupán csak pár ötös dolgozat és ötös érettségi. És erre kellene az idő − kevesebb tananyag több órára leosztva és a tanterv rugalmassága, hogy a belsővé tétel és rendszerbe szervezés megtörténhessen az osztályra szabva. Legyen idő kérdéseket feltenni, esetleg megkérdőjelezni a mainstream értelmezést, megtalálni, hogy mi köze az adott műnek az életünkhöz, véleményt alkotni, vitázni, akár át- és továbbírni az adott művet.

És igen, ezen múlik, hogy valaki csak fogyasztani fogja-e mások gondolatait feldolgozatlanul, vagy mögé néz és rákérdez, esetleg kritizál. Itt dől el, hogy bólogatójánosokat nevelünk, akik magolnak és visszaböfögnek a dolgozatnál, vagy a tárgyi tudás mellett az összefüggéseket is átlátják. Persze a saját gondolatok nem fognak rögtön záporozni a diákoktól, hiszen általános iskolától fogva úgy lettek szoktatva, hogy a tanár elmondja, ők pedig megtanulják. Az átállás időbe telik, de érdemes bíbelődni az elején a hosszú csöndekkel, bugyutácska válaszokkal, mert a kamaszoknak nem egy hetük, hanem négy évük van a fejlődésre, méghozzá mentális teljesítőképességük csúcsán. 

Ráadásul az irodalom és a történelem is konstrukció, tehát pusztán a tárgyi tudás e téren nem sokat ér. Hiába próbálunk úgy tenni, mintha kőbevésett dolgokat tanítanánk verselemzés örve alatt, vagy hogy le lehet adni a második világháborút egy osztálynak világnézetileg teljesen semlegesen.

*

Mindezek ellenére vagyis mellett − a memória fejlesztése valóban elengedhetetlen, ahogy az is, hogy valamennyi alap tárgyi tudással rendelkezzünk. Enélkül kiszolgáltatottakká válnánk. S a nyelvtanulás sem megy drillezés nélkül, muszáj gyakorolni a nyelvtani formákat, muszáj bemagolni a rendhagyó igéket, stb. Viszont óvatosan bánnék az olyan meglátásokkal, amely szerint a redundáns infókat a fejünkön kívül is felesleges tárolni. Ami ma felesleges, arra holnap talán szükségünk lehet. S hogy miért tanítsuk olyan technikai rendszerek kezelését a gyerekeknek, amik holnapra már elavulnak? Azért, mert aki egy technikai rendszert (pl. Word) már megtanult kezelni, annak könnyebb a következőre átállni, mint egy teljesen újat megtanulni annak, aki azelőtt semelyiket sem ismerte (idegen nyelveknél ugyanez a helyzet).

A művészeti képzésekre jelentkezők és egyéb „főállású kreatívak” „túltengése” egy dolog – habár az is megér egy vitát, hogy mekkora művészmennyiség „normális”, „jó” egy országban, és mit mutat a túljelentkezés valamiből. Azonban csak a töredékből lesz hivatásos művész. A középiskolába járók jelentős hányadának a gimnázium az utolsó lehetőség, hogy kapcsolatot alakítsanak ki a művészetekkel.

Az irodalomnál maradva: ha az irodalom nem közügy, nem rólunk szól, nem az életünket segít jobban megérteni, hanem csak egy adathalmaz, amit mindenkinek a torkán le kell nyomni, mert ez a szokás, az apám torkán is ezt nyomták le, meg a dédapámén is, akkor nincs értelme tanítani. Akkor felesleges időkidobás, inkább tanítsuk meg helyette az adózási rendszert meg a KRESZ-t, mert azok sokkal hasznosabbak. Ha viszont mindenkinek köze van hozzá, akkor miért azt tanítjuk, ami a szakértők szerint, a szakértőknek fontos, akik egész életükben ezzel foglalkoznak. Ha idegen országba utazunk, akkor is a legérdekesebb és általunk érthető dolgokat mutatják meg, nem az ország szakpolitikájával traktálnak rögtön.

Nem a csillagainkban a hiba, de az arányok finomhangolása nagyon ráférne a jelenlegi oktatási rendszerre.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr128784002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Veder1 2016.06.07. 07:27:08

nagyjabol ez a jozan esz hangja, es pont erre nincs szukseguk a barikadon alloknak.

Veder1 2016.06.07. 07:46:18

Mekkora az esely hogy ma reggel a hirtvn pont a bolcsessegfog eltavolitasanak veszelyeirol volt szo?!

Szindbad 2016.06.07. 08:28:03

Nem mindegy? Az van, amit adnak, és megeszed.

Pelso.. 2016.06.07. 08:43:36

@Szindbad: Hogy azt higgyék, mindenkivel bármit meg lehet etetni? De nem ám.

Bell & Sebastian 2016.06.07. 08:51:09

Nyöhehe. Ettől aztán megint sokat okosodtunk. Az itt miért nem jön elő, hogy az európaiértelembevett & fejlettnyugati oktatás kalligrafikus kézírással kezd redisz- és töltőtollal, nem pedig böködős monitorral. Nincs is annyi köcsög (Amerika ezúttal is kivétel), aki marokra fogja a golyóstollat, vagy bicskával esik Andy Warhol Campbell konzervjének, mint egy hajrámagyar.

A puklista tüntitanarak lényegében azt mondják, hogy: SOK. A gyereknek, de főleg nekik.

Én meg azt, hogy: KEVÉS. Főleg az eszük a feladathoz. Egy hülye (van itt vagy 800.000 funkcionális analfabéta cigó, Balog kollektív önkritikája szerint) attól hülye, hogy nem okos.

Ne állítsunk fel túlzott követelményeket, legyünk realisták. Vagy legalább funkcionális analfabéták, az is valami.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2016.06.07. 09:00:41

"muszáj bemagolni a rendhagyó igéket, stb."

én inkább gyakorolnám a _használatukat_, de sebaj.

főpilóta 2016.06.07. 09:19:16

Két reagálás:

1.
"Legyen idő kérdéseket feltenni, esetleg megkérdőjelezni a mainstream értelmezést..."

De nem az iskolában, még tudatlanul, vagy félkész tudással, mert akkor tényleg nem lesz semmire idő. Egyébként is mi értelme az iskolában megkérdőjelezni a "mainstream" értelmezést? Ott az l'art pour l'art dolog, semmi haszna. Majd a gyakorlati életben, egy adott tevékenység eredményesebb alkalmazása érdekében, a már megszerzett tudás birtokában érdemes új utakat keresni, kritizálni, átértelmezni dolgokat. De akkor sem kötelező! Csak ma ez a divat liberális körökben. Mindennek a megkérdőjelezése, kritizálása, újraértelmezése, ha hasznos, ha nem.

2.
"Igen, volt korszak, amikor a gimnáziumokban ógörögöt és latint is tanultak, mert a műveltség része volt, és a gimnáziumi tudás volt a belépő egy társadalmi rétegbe való bejutáshoz − attól függetlenül, hogy hasznos volt-e ez a tudás vagy sem. De most nem ezt a korszakot éljük."

Nem. Valóban nem. Ma a félművelt celebek, mindent tagadó, deviáns percemberkék korszakát éljük. Remélem, TÚLéljük!

Jean Sol Partre 2016.06.07. 09:22:19

@mavo: a rendhagyó igék pont attól rendhagyóak, hogy a használatuk nem követi a szabályokat, tehát egyenként be kell magolni őket.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2016.06.07. 09:27:05

@Jean Sol Partre:

lófaszt.

bár persze lehet, én vagyok a hülye, hogy nem magolás, hanem gyakorlás árán tanultam meg a legtöbb rendhagyó igét.

Jean Sol Partre 2016.06.07. 09:41:53

@mavo: "nem magolás, hanem gyakorlás árán tanultam meg "

mi a különbség? szerintem a gyakorlás az magolás.
a lényeg, hogy nem tudsz szabályszerűséget rájuk húzni, egyenként tudnod kell, melyik mi és hogyan.

Bell & Sebastian 2016.06.07. 09:44:20

@mavo: Én azt hazudnám a helyedben, hogy az anyatejjel szívtam magamba.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2016.06.07. 09:47:08

@Bell & Sebastian:

ha neked a hazugság a megszokás, akkor hazudj.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2016.06.07. 09:56:34

@Jean Sol Partre:

"mi a különbség? szerintem a gyakorlás az magolás."

magolás = elismételgetem a rendhagyó ige alakjait önmagukban.

ez biztosan ugyanaz, mint _gyakorolni_? tudod: teljes mondatok, kérdezz-felelek, etc.

Jean Sol Partre 2016.06.07. 10:10:37

@mavo: gyakorolni = elismételni sokszor. szerintem a "magolás" definíciójában nem szerepel az "önmagában", a lényeg az ismétlés. de ha jól látom, hülyeségen vitatkozunk.

pitcairn2 2016.06.07. 10:16:12

@Jean Sol Partre:

a drága szép anyanyelvedet se magolva tanultad...

és valljuk be:

az volt a legsikeresebb nyelvtanulási projekted...

pitcairn2 2016.06.07. 10:19:24

@főpilóta:

kritikai gondolkodásra nevelés meg hasonlók, de ez már egyénre szabott, egyedi igényeket követő program lenne szóval ki van ez csukva kérem szépen:)

PS.: különben az mindig sokkal érdekesebb, hogy egy adott álláspontot milyen érvekkel szednek szét mint a kinyilatkoztatás

Jean Sol Partre 2016.06.07. 10:37:17

@pitcairn2: teljesen másképp működik a babák agya, semmit nem tudsz úgy tanulni egy idő után, mint akkor, sajnos.
Nyilván vannak most is jó módszerek, meg lehet nyelvterületen tanulni, de a lényeg nem ez volt, mavo a _használat_ szót írta, ami nekem valami szabályszerűséget jelentene, ebbe kötöttem bele, hülyeség az egész vita mert a lényegben egyetértünk.

2016.06.07. 10:41:33

@pitcairn2:

Iskolai idegennyelv-tanulásról van szó. Próbálj heti 3-4-5 órában, iskolában úgy idegen nyelvet tanulni, ahogy az anyanyelvedet tanultad, magolás nélkül! Túl messzire nem jutnál.

Bell & Sebastian 2016.06.07. 10:53:51

Mondjuk a magolás azt jelenti, hibátlanul elfűjni a citátumot az értelme ismerete nélkül. Az gyakorlás, ha ismétlem százszor, bevésésnek hívják. A nyelvtani hibák kijavítása teljesen hiábavaló, ha a doktorandusz nem ismeri se a szabályt, se a kivételeket. Vagyis, alapvetően meg kellene tanulni így is - úgy is.

A bevésési hibák, amit rossz beidegződésnek tekinthetünk, javítása a legnehezebb dió. Evolúciós hiba, ami vagy eltűnik, vagy szabály lesz belőle. Örülünk, Darwin?

Tata86 2016.06.07. 10:55:52

Az oktatásuügy is csak olyan mint a foci, régen nagyon f*szák voltunk benne, ma csak mindenki ért hozzá...

Egyetértek a szerzővel, bár nem ártana egy kis frissítés az aktuális helyzetről:
"És érdemes lenne-e tudni az összes rendhagyó igét, ha az ötös érettségi ellenére nem tudnánk egy külföldit útbaigazítani Budapesten?"
Ez már 10 éve sem volt így.... mondjuk 15 éve lehet, hogy igen.

" A középiskolába járók jelentős hányadának a gimnázium az utolsó lehetőség, hogy kapcsolatot alakítsanak ki a művészetekkel."

No ez a tragédia, és ez az, amin leginkább változtatni kéne. Jelenleg pánik módban próbálják az önmagában értékelhetetlen és élvezhetetlen infót belenyomni a gyerek fejébe művészetügyileg, mert utána úgysem fog foglalkozni vele.
De lehet hogy pont ezért nem fog?

Ha valamit át kéne adni az pont a tanulás szeretete, és az, hogy a gyerek tisztában legyen vele, az érettségi nem valaminek a vége, nem arról szól, hogy kijön a suliból és Linder Béla után szabadon kijelenti, hogy "Többé nem akarok könyvet látni!"

pitcairn2 2016.06.07. 11:03:54

@grundigg:

milliónyi egyedi út vezet a tudás felé... nincsenek kötelező sémák...

Tata86 2016.06.07. 11:04:32

@Jean Sol Partre: Pl olvasol, hallgatsz idegen nyelvű szöveget, néha lecsekkolod, hogy jól gondolod-e, hogy is lenne korrektül az adott szó, és előbb utóbb kialakul "érzésből".

Meg persze lehet azt is csinálni, hogy nézzük a szinkronos filmeket, a tanár meg íratja a szódolgozatokat, amik előtt aztán lehet fél napig böngészni a kivételeket a jó öreg három oszlopban. Persze két hét múlva a fele már nem lesz meg....

Jean Sol Partre 2016.06.07. 11:58:13

@Tata86: a művészetek szeretetét és megértését ráadásul nem (csak) az iskolában kellene tanítani. Sokkal nyitottabb múzeumi struktúra és más stratégia kellene hozzá. A művészeteket alapvetően megszerettetni kellene, megértetni, de legalább nem kiölni a gyerekekből, ami alapból bennük van.

Az adatok fontosak, de nem önmagukért valók, hanem azt szolgálják, hogy megértsük a műveket, hogy el tudjuk helyezni a tágabb környezetben. Oda vissza működik minden, a történelem, a tudományok, a társadalmi változások és a művészetek mind összefüggenek, hatnak egymásra, így kellene tanítani is őket.
Hiába tudom, ki volt a festő, mikor és hol élt, ha ezt nem tudom összekötni azzal, mi történt akkoriban abban az országban és mik motiválhatták őt a mű megfestésére.

Jean Sol Partre 2016.06.07. 11:59:59

@Tata86: ideális esetben így is lehet, meg anyanyelvi környezetben is lehet tanulni, de az iskolai környezet néha kényszerít a gyorsabb tempóra és kiköltözni se tud mindenki.

Tündér_Lala 2016.06.07. 12:09:38

Tisztelt cikkíró !
Vita tehát nincs. Szükséges ismeretanyagok tanítása és tanulása (természetesen). Legfeljebb annak mértéke és aránya kérdéses, ami viszont egyedi megítélés (alaptanterv) kérdése.

Ami viszont másik kérdés, hogy az ideális tanítás esetén bemutathatók lennének az egyes témnakörök kapcsán az általánosan (ma) elfogadott álláspont, az eltérő vélemények és elméletek,hipotézisek. Ez kétségtelenül érdekesebb és izgalmasabb lenne, viszont drasztikus időigény- és tananyag növelő hatása lenne.

Nos itt jutunk el az oktatás céljának kérdéséhez. A cél egyfajta általános műveltség megszerzése (amely azért lássuk be a latinos idők óta drasztikusan csökkent), vagyis hogy a témakörök többségében eljussanak a nebulók tanulmányaik végére legalább oda, hogy hallottak korokról és témakörökről. Ezt tövább szűkíteni lehetséges, de nem volna szerencsés (vaszítenének vele az új generációk).

A kívánatos optimum (az időkorlát mellett) megállapítása persze szubjektív (mindenkinek vannak ötletei, hogy mit kellene még belegyömöszölni a tantervbe és mit lehetne elhagyni). Ezt ma a különböző szakmák képviselőinek alkuja során kialakított alaptanterv tartalmazza. Ez az alku persze kritizálható, de attól még tövény marad (jó esetben).

Bell & Sebastian 2016.06.07. 13:05:23

@Tündér_Lala: Alakul ez, csak ehhez még nem vagyunk elég őszinték. A fűnyíró -elv diadalát fel kell, hogy váltsa a szegregálás, eltérő igényekre csak eltérő lehetőség a helyes válasz. Elitgimnáziumok mellé gyógypedagógia is dukál. Meg a kétely, hogy ennek a felgyorsult világnak (benne felgyorsult akcelerációval) megfelel-e a bevett, életkorszakok szerinti tagolás?

De mindenekelőtt a cél helyes megjelölése: széklábak faragása sokaknak, a reneszánsz ember keveseknek, gyapotszedőknek gyapotföldet? Vagy mi?

Mert most nagyon úgy néz ki, fölösleges emberekbe kár a malasztért. Azoknak úgy jó, ha buták, mint a főd. A többi csak mese, hab nélkül.

Bell & Sebastian 2016.06.07. 13:15:56

@Tata86: Tata, van magának gyereke? Nos, magam három fehéreget vagy kísérleti nyulat adtam a hazai oktatásnak, ahogyan telt-műlt az idő, úgy romlott a helyzet, hogy még most is folyik a kármentés.

Az oktatás sajnos része a társadalom egészének, egy beteg társadalom torz oktatása csak egyre siralmasabb eredményt produkál.

Ebből az következik, az alrendszert szerelni ha kell is, vagy sikerül megjavítani csoda történéséből kifolyólag, a felszállás ettől még nem lesz. Van itt más baj baj is, sok egyéb alrendszer is, ami legalább ennyire rossz.

Hogy csak egyetlen példát hozzak: ha a magyar evolúció csúcsa egy Mészáros-Vajna-Orbán triász, bele _kell_ szarni az egészbe, ami nem ugyanaz, mint a _lehet_.

Ezek sem tanultak rendesen, oszt mire vitték? Sokra, neem?

Jean Sol Partre 2016.06.07. 13:23:40

@Bell & Sebastian: "De mindenekelőtt a cél helyes megjelölése"

itt van a kutya elásva. Nem is csak hogy reneszánsz vagy lábfaragó, hanem hogy egyáltalán, miért taunljunk, miért fizesse az állam, ki mit vár az egésztől?
Mihamarabb hasznos munkás (lásd a mai magyar közoktatási reformot)? Minél flexibilisebb munkás? Boldog ember? Művelt társasági lény? Világpolgár? Alattvaló? Rabszolga, robot? Mi a cél, mire van szüksége az egyénnek, a társadalomnak, mely célokat ki fizessen és mikor milyen keretek között lehessen tanulni. Amíg ez nincs tisztázva, a módszerekről se érdemes beszélni.

Amiről itt most beszélgetünk az valószínű leginkább az egyéni elképzelésünk, szerintünk mi kellene ahhoz, hogy életképes, elviselhető és lehetőleg boldog utódaink legyenek. Az állam meg gondol valami teljesen másra és persze ő igazítja a rendszert.

Robinzon Kurzor 2016.06.07. 13:33:55

"Itt dől el, hogy bólogatójánosokat nevelünk, akik magolnak és visszaböfögnek a dolgozatnál, vagy a tárgyi tudás mellett az összefüggéseket is átlátják."

Tájékoztatnám a T. Szerzőt -- akit ezek szerint mostanában ébresztettek a hibernálásból --, hogy a NER-ben deklaráltan bólogatójánosokat nevelünk.
Az oktatási rendszer, benne ezzel az előírt tananyaggal és óraszámokkal, nem a véletlen műve, hanem világos oktatáspolitikai cél megvalósítása.

Robinzon Kurzor 2016.06.07. 13:34:40

A Mandiner szerkesztői meg, amikor egy ilyen posztot lehoznak, mire gondolnak?
Leginkább magukról mit gondolnak?
Ezt a posztot nem merte senki más (úgy értem: belsős) megírni?

gyalog.galopp 2016.06.07. 13:35:45

@Bell & Sebastian:

Ez van, ki ország, kis csúcsok, nagy ország , nagy csúcsok, lásd Angela Merkel, Martin Schulcz, Hollande, Berluskoni , vagy Sárközi, de az amcsi elnökjelölt paletta se jelent kulturális forradalmat.

Bell & Sebastian 2016.06.07. 13:37:38

@Jean Sol Partre: Vallásszintű etika, az kéne. Akkor kevesebb is elég lenne, mert így csak hazug..., vagyis törvénygyár zakatol. Ami kiköpi Mészárost, Andyt és összes, kétfarkú kutyát. Kutya világ.

pitcairn2 2016.06.07. 13:38:36

@Jean Sol Partre:

akkor is számtalan különböző út van

pl Lomb Kató a szótár- és a regényolvasásra esküdött, meg hasonlók...

Bell & Sebastian 2016.06.07. 13:40:36

@gyalog.galopp: Madagaszkár kiürül. elvitték az összes kaméleont, kicsit is, nagyot is. Megélhetési politikusbűnözők arcképcsarnoka, államférfi meg nyista.

De a TTIP legalább Obamaki seggében végzi, ahová való. Ez a jó hír.

Bell & Sebastian 2016.06.07. 13:44:46

@Jean Sol Partre: Ha egy nagy utazás (az élet, a vállfaárusok szerint), akkor legyen eleje és vége, ne robbantson Matuska minden viaduktnál és..., nagyjából ennyi.

Jean Sol Partre 2016.06.07. 13:45:53

@Bell & Sebastian: azt gondolom, az etika tipikusan nem az iskolában tanulandó, sokkal inkább mintakövetés, azaz a családban és a környezettől elsajátítható. Nyilván az iskolában sem szabad rombolni, lehet finomítani a dolgokon, de mint tantárgyat én tévedésnek tartom.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.06.07. 13:52:28

megpróbálok illő részletességgel reagálni erre a kitűnő írásra: hülye picsa

Bell & Sebastian 2016.06.07. 13:52:59

Tényleg, az még nem jutott az eszébe senkinek, hogy a megmanipulált árak (szubvenciók), amelyeknek közük nincs a valódi értékhez, ölnek, butítanak és nyomorba döntenek?

Ki evett japirgáló csirkét a múlt héten és miért nem, az tegye fel a kezét.

Buták vagyunk? Hogy a viharba ne! És ezt hol verik belénk? (Vagy ki.) Nem az iskolában, az hét... -rőf.

Ötödik hadoszlop, az megvan?

Bell & Sebastian 2016.06.07. 13:54:00

japán kapirgáló tyúkot, na

Bell & Sebastian 2016.06.07. 13:56:20

@Jean Sol Partre: Cigó etika és zsidó morál, ezek milyen zsinórmértékek? Kútmérgezés -kategória.

Robinzon Kurzor 2016.06.07. 13:56:35

@Jean Sol Partre:

Az sem teljesen hülyeség, csak nem így ("erkölcstan") és persze teljesen értelmetlen, ha a hét másik 167 órájában pont az ellenkező minták jönnek szembe mindenhonnan.

De az is jó megoldás lehetne, ha mindenféle humán tantárgyak keretében lenne szó ezekről a kérdésekről, akár a diákok saját életéből vett példákkal, analógiákkal.

gyalog.galopp 2016.06.07. 14:09:57

@Bell & Sebastian:

na, az eredeti jobb volt:) nyelvújítási szabadalom, japirga= japán kapirgáló tyúk

Bell & Sebastian 2016.06.07. 14:16:57

@Robinzon Kurzor: Amit aztán a gyakorlat nem igazol vissza. Ismét adtunk a kakának egy welness masszást.

@gyalog.galopp: a szaladár se rossz, ami a strucc volt, egykoron

Jean Sol Partre 2016.06.07. 14:42:49

@Bell & Sebastian: bármi is, az iskola keveset tud változtatni rajta, illetve amit igen, azt sem tantárgyi keretek közt, hanem a tanár és a többi diák mintájával.

Tündér_Lala 2016.06.07. 14:54:32

@Bell & Sebastian: Természetesen. Csakhát adott keretek között gondolkodunk.
A legjobb az egyénre szabott nevelés és oktatás. Tömegesen nem megoldható.
A fiúk és lányok fejlődésének életkori eltérései, amelyet figyelmen kívül hagyunk a koedukált oktatásban.
Az egyedek tehetségének különbözőségéből adódó eltérések. Közös rendszerbe kényszerítjük a gyerekeket, amely az egyéni képességek maximális kibontakoztatását ellehetetleníti, mindkét véglet esetében. (A libi találmány, hogy a leggyengébb képességűre szabjuk a rendszert, ami a jobb képességűeket hátráltatja.)
Végül pedig a hozott szociális eltérések (csálád) és a rendszerhez munkához való viszony. Ennek kezelését a pedagógus nyakába varrják, miközben eszközrendszere nem maradt rá.

Az ezekben való optimalizálás a lehetetlen feladat lehetséges megoldására tett kísérlet, amelynek eredménye természetesen csak kétséges lehet. Vagyis az adott keretek között kell optimalizálni.A végletek kezelése pedig így is, továbbra is megoldatlan marad. (A szuper tehetségből nem lesz zseni /nem látszik/, a szuper tehetségtelen vagy szocioidegen pedig lerántja a többit.

énisfélek 2016.06.07. 14:55:30

Ha a gyereket a ma szokásos haszontalan matematikai szeméthalom helyett megtanítanák pl a pénzügyi matematikára, akkor ki fogja aláírni a jövő svájcifrank-hiteleit?
Ha a gyereket a ma szokásos szellemi vegetálás helyett kritikus gondolkodásra nevelik, akkor ki fog a jövőben mindig a "megfelelő" pártra fog szavazni?
Ha a gyerekek évszámok gépies bemagolása helyett az események közötti összefüggéseket tanulnák, akkor észrevennék a régmúlt és a jelenkori események közötti hasonlóságokat, elkezdenek gondolkodni és kész a baj.
Szerintem tanuljanak minél több évszámot, soha-nem használt matematikát, magas szintű szerves kémiát és egzotikus ausztál növények felépítését maximális részletességgel. Ja, és legyen hetenként 30 óra sport és 20 nyelvtanóra is.
Az a lényeg, hogy amikor kilép a gyerek az iskolából, akkor minél kevesebb fogalma legyen az őt körülvevő világ működéséről, mert a birka csak addig teregethető könnyen, amíg hülye.

gyalog.galopp 2016.06.07. 14:57:17

@Bell & Sebastian:

Egy neves gasztro társaság értékelt néhány jófajta csirkét minőség szempontjából, a csirkék megpucolt , előhűtött, tehát nem fagyasztott állapotúak voltak.
A csúcs természetesen a bressei csirke volt, ami nem is meglepő, hiszen ezt amúgy is mindenki tudja, aki olvas gasztronómiai lapokat.

Ami meglepő volt, hogy a teszt úgy február, március környékén zajlott, de viszont a bressei csirke gyártástechnológiája előírja a tücskös, bogaras, csigás legelőn való legeltetést. A tesztelt csirke tehát a hó alól kapirgálhatta ki a tücsköt, bogarat és csigát.
Hiába no, ezeknek a francosoknak nemcsak a csirkéjük jobb, de még a tücskeik, csigáik is jobban bírják a telet.

Csak, hogy ne térjek el a tárgytól, ez a fenti poszt itten pont olyan, mint a bressei csirke március elején.

Jean Sol Partre 2016.06.07. 15:21:09

@Tündér_Lala: " hogy a leggyengébb képességűre szabjuk a rendszert, ami a jobb képességűeket hátráltatja"

ez sem ennyire egyszerű. az embernek nem csak a tárgyi ismeretekre van szüksége és nem csak tudásbéli intelligenciára, hanem érzelmi intelligenciára és szociális "ismeretekre" is. "Okosabb" és sikeresebb lesz az, aki jobban tud alkalmazkodni, aki több dologgal ismerkedett meg, aki megtanulta, hogy vegyes (mind szocio, mind képességek) közösségben milyen az élet. Szóval (sarkítva) az okos is profitál abból, ha butákkal együtt kell tanulnia, nem beszélve arról, mennyit profitálhat a buta. Jó pedagógiai módszerek kellenek hozzá, de működik, nem hülyül el az okos sem és nem is marad le igazán senkitől.

Jean Sol Partre 2016.06.07. 15:33:14

@Tündér_Lala: @Jean Sol Partre: persze nyilván vannak végletek, ahol mindez nem igaz, de a nagyobb részre igen, a kivételeket meg úgyis külön kell kezelni mindíg.

pitcairn2 2016.06.07. 16:28:12

@énisfélek:

speciel a 30 óra sport még nem is lenne olyan rossz ötlet:)

Tata86 2016.06.07. 16:58:52

@Jean Sol Partre: Persze, néha nem árt egy kis push... :)
Egyébként azért manapság az anyanyelvi környezetet tényleg az utolsó cigányputriba is oda lehet varázsolni, már nem a gazdagok kiváltsága.

@Bell & Sebastian: :) Adom!

body_andras 2016.06.07. 17:29:27

Teljesen érthető és elfogadható álláspontok, régóta kínzó probléma az elavult, hagyományokon alapuló tanterv, csak épp senki se lép ezügyben, legfeljebb visszafelé. Pánikra semmi ok, Philip könyvei az összes iskolai könyvtárban lesznek hamarosan, +1 IQ minden gyereknek.

I_Isti 2016.06.07. 17:42:35

Az úgynevezett "klasszikus" műveltség nagyjából abból állt mondjuk két és fél ezer éve Ajrópában, hogy a görög diákok bemagolták jól az Iliászt, meg az Odüsszeiát, meg más görög költők műveit.
Fejből.

A másik oldalon, meg nagyjából ugyanezt csinálták, csak nem Homérosz műveivel, hanem Mózes műveivel.

Ahhoz, hogy az emberek ne legyenek agymoshatók, sajna igenis jelentős tárgyi tudással kell rendelkezniük.

A probléma inkább az, hogy amit ma a magyar gyerekeknek tanítanak, az inkább hátráltatja őket az életben, mintsem segítené. Ócska, nehéz, érdektelen könyvekből tanulnak ráadásul néha komplett hülyeségeket.

gyalog.galopp 2016.06.07. 18:08:28

@Bell & Sebastian:

A fenébe elfelejtettem megkérdezni, a szaladár is az Ön nyelvújítása tetszik lenni? Mert az se rossz!

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.06.07. 18:27:04

@Viola Beáta:

Keziccsókolom! Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy, mégis, hogyan kellene/lehetne (kellene lehetni/lehetne kelleni:-)) fölismernie egy diáknak az égbolt csillagai, a történelmi évszámok vagy az irodalmi művek közötti összefüggés(rendszer)eket anélkül, hogy tárgyi tudással rendelkezne a csillagokról, az évszámokról vagy a művekről?

Bell & Sebastian 2016.06.07. 18:55:22

@gyalog.galopp: Nem az enyém, egy gyors utánnézés segíthetne (a könyvtárban, mert neten nincs), ott lesz az valahol, a jotunder eredeti jelentése mellett. :)

Bell & Sebastian 2016.06.07. 19:20:00

@Tündér_Lala: Nem tudom, mi a megoldás. De valaha volt pszichológiai felügyelete a nebulóknak (akinek az egyházi nem volt elég) és pályaválasztási tanácsadó az elveszetteknek, akik keresték önmagukat még nyolcadikban is.

Ha adottnak vesszük a fazekat, amiben fővünk, azt tanácsolnám, először ismerd meg önmagad, édes fiam, majd az ellenségeidet, utána jöhet a bármi más.

Úgy kellene megfelelni egy roncstársadalom deformált értékrendjének, hogy közben egy pillanatra se tévesszük szem elől az utat, igazat és saját életünket.

A hét főbűn, amik az érvényesülés zálogai manapság, köszönő viszonyban sincsenek a sarkalatos erényekkel, amelyek szám szerint: az okosság, igazságosság, álhatatosság és mértékletesség.

Erre mondják: elvált a szar a májától.

Még profánabbul, nem éri meg tanulni, mert nem az okos, igazságos, álhatatos és mértékletes boldogul, hanem a kevély, fösvény, buja, irigy torkos, mérges és lusta.

Ennek bizonyításához elég belekukkantani a parlamenti kérdések órájába, ahol papírról olvassák még a hazugságot is, amit a jogászok diktáltak le.

Nem is való illetéktelenek kezébe a hamisság, mert még rászoknak, oszt tömegessé válik. Bocsánat, ez már a múlt.

Tündér_Lala 2016.06.07. 19:52:27

@Jean Sol Partre: Kérdés, hogy mit nyerünk a vámon és mit veszítünk a réven.
Merthogy ne tévedjünk (járjunk a felhőkben) a hatás nam az idill lesz. Rossz esetben a jobb beképzelt lesz és fennhéjázó, leszokik a kemény melóról (hiszen félkézzel teljesíti a leszállított követelményeket) és ennek következtében nem bontakoztatja ki a valódi képességeit. Különös tekintettel, hogy rá nem irányul figyelem. Erre iram, hogy ez az elkallódás nem látszik.

Tündér_Lala 2016.06.07. 19:59:42

@Bell & Sebastian: Sajnos nem tudok varázsszert.
Miután az önkéntes jóra való törekvés eltűnt, és a jog soha nem fogja helyettesíteni a belső tartást, nem marad más hátra, mint azt újta a közmorál részévé tenni.
Ez azonban túlmutat a témakörön, bár az alapja minden társadalmi boldogulásnak (természetesen az oktatás nevelés alapja is).

2016.06.07. 21:48:31

@Herr Stacheldraht Leger:

a szabadság tér 8 már csak dolgozói és rendkívüli vendég bejárat. a 9 -ben van a nyilvános forgalom meg a postázó.

(a blikk meg a seggfej olvasói)

Herr Stacheldraht Leger 2016.06.07. 22:29:16

@kérem vigyázzanak, a rácsok záródnak!:

8888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888

prrruuutyy, langyika!!!

2016.06.08. 00:04:11

@Herr Stacheldraht Leger:

cimbikém egyre gyengébb vagy.

mi lenne hogyha a pletykalapok címsorai helyett valami értelmesebbet olvasnál?

www.imf.org/External/Pubs/FT/GFSR/2016/01/pdf/text_v2.pdf

xclusiv 2016.06.08. 00:13:41

Nos, Szilvay Gergely írásából szinte semmivel sem értek egyet. Ebben az írásban vannak jó gondolatok, viszont ezzel se mindenben értek egyet.

Amivel kb. mindenki egyetért az az, hogy sok a tananyag. Borzalmasan sok, amit nincs idő megtanulni és megtanítani, mert mindenki rohan. A középiskola az érettségire és a felsőoktatás _vélt_ elvárásaira akar felkészíteni, a felső tagozat a középiskolára, és az alsó is a felsőre. Szóval rohanni kell, minél több anyagot leadni, azaz amit lehet azt elmondani órán, a maradékot feladni otthoni tanulásra, aztán meg számonkérni...

Amiből persze semmi nem marad meg. Idézem: "Az ELTE fizika szakán felzárkóztató kurzusokat kellett indítani, mert a bejutottaknak közel fele nem felelt meg a követelményeknek, holott csaknem mindannyian érettségiztek fizikából, többségük jelesre."
Innen: hvg.hu/hetilap.velemenyek/200904_Iskola_a_tureshataron/nyomtatas

Szóval nem arról van szó, hogy X év után már halvány emlékek maradnak meg. Nem, itt már a felsőoktatásban "elvárt" módszer megy, vagyis bemagolom, levizsgázok, aztán iszok egyet és elfelejtem...
És ennek így nincs semmi értelme.

Szerintem első körben a legalább a felére kellene vágni az anyagot. De komolyan, mindenből és mindenhol.

Az alsó tagozatnak semmi másról nem kellene szólnia, mint hogy megtanítsa a gyereket írni, olvasni, számolni. De azt rendesen, alaposan. Ezen kívül vitatkozni, logikusan gondolkodni, felkelteni az érdeklődésüket. Átvezetni az óvodából az iskolába, a koruknak megfelelően, mert ma a 6 éves Lacikának augusztusban aludni kell ebéd után, szeptemberben pedig már sokszor 45 percet kellene egy széken végigülnie...

Aztán nem ártana "integrálni" a tárgyakat, hogy ne legyez az, hogy az irodalomórán a magyar 19. század a téma, míg történelemből pedig az ipari forradalom, vagy épp fordítva. Simán lehetne ezeket egyszerre tanítani, csak egyszer ez a tárgy lenne hangsúlyosabb, egyszer pedig az.

Szilágysomlyó 2016.06.08. 00:41:21

Viola csak azt szajkózza, amit a libkók és a KOCKÁSOK:
"az oktatási rendszer kezd visszacsúszni a rendszerváltás előtti központosított állapotba."
Szerinte az irodalom és a történelem csak KONSTRUKCIÓ, ami nem sokat ér.
Ez valóban igaz a balliberális történelemhamisításra és féloldalas szocreál irodalomra, amellyel a mai "értelmiség" rendelkezik.

Jól képet adtak a "KREATÍV liberális műveltségről" pár éve az egyetemistákkal készített tesztek!

www.keptelenseg.hu/keptelenseg/elte-vs-bme-a-nagy-egyetemista-teszt-31466

vimeo.com/11931684

Herr Stacheldraht Leger 2016.06.08. 06:20:43

@kérem vigyázzanak, a rácsok záródnak!:

ájemefriport nekem aztán 8.. 8... NYOLC.... NYÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓC... 8888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888888

Jean Sol Partre 2016.06.08. 10:08:30

@Tündér_Lala: az így működő iskolákban (mert vannak) nem az a szabály, hogy a gyengébbhez igazítják a követelményeket. Sokkal inkább személyre szabottak. Nyilván nem lehet visszafogni az okosabbakat. Viszont lehet olyan feldatokat adni, ahol a gyengébbek is megtalálják ami sikerélményt okoz nekik.
Tanárt próbáló feladat az biztos, de megoldható.

Conchobar 2016.06.08. 10:22:42

@énisfélek: "Ha a gyerekek évszámok gépies bemagolása helyett az események közötti összefüggéseket tanulnák, akkor észrevennék a régmúlt és a jelenkori események közötti hasonlóságokat, elkezdenek gondolkodni és kész a baj" - Az úgymond összefüggések semmit se érnek az időpontok, a (földrajzi) helyek és a szereplők (egyének és csoportok) lexikális ismerete nélkül. Ezek nélkül a történelem csak rizsa. Jobban mondva propaganda (merthogy minden épp aktuális társadalmi berendezkedés, rendszer képviselője a saját szája íze szerint emel ki részleteket, szempontokat az események és változások sorából és teremt köztük összefüggéseket)

Conchobar 2016.06.08. 10:26:15

@Conchobar: jav: Az úgymond összefüggések semmit se érnek az időpontok, az események, a (földrajzi) helyek és a szereplők (egyének és csoportok) lexikális ismerete nélkül.

gyalog.galopp 2016.06.08. 14:21:51

@xclusiv:

Ha te egyikükkel se értesz egyet, akkor valószínűleg a tanítással a tanárokkal van baj, mert ugye más nem marad.
Az én iskolámban még volt kémia szertár, az órákon kémia kísérletek, bemutatók, oktatófilmek, biológiából ugyanez , fizikából szintén.
A középiskolában szintén, így ment a műsor.

A gyerekem ugyanezekbe az iskolákba járt. Általánosban volt nekik frissen felújított kémia kabinet, a bemutató asztal fölé telepített füstérzékelővel. Soha semmilyen kísérletet nem végeztek, semmit nem mutattak be, csak a száraz tankönyvi szöveg, biológia szintén, fizika szintén.

Ugyanaz a középiskola ahová én is jártam, a kémia kabinet eltűnt, az elszívó szekrény egy kis teremben volt , benne egy kiszáradt cserepes muskátli. A fizika kabinetből csak a központi áramforrás maradt, rajta szintén kiszáradt virágokkal, de még a fizika tanár se tudta, mi a fene az a bazi nagy fémdoboz a mindenféle kapcsolókkal, meg a vekkeróra számlapjához hasonló izékkel.
Nem mellesleg a hatvanas években Öveges professzor TV műsora családi esemény volt. Most a száraz, érthetetlen tankönyvi szöveg.

xclusiv 2016.06.08. 22:27:57

@gyalog.galopp: az egyikkel szinte semmiben sem értek egyet, a másikkal részben egyetértek, de nem mindenben.

Ez nyilván nem bináris kérdés, vagyis hát trináris, vagyis hogy vagy Szilvay Gergely véleményével értesz egyet 100%-ban, vagy Viola Beáta véleményével, vagy mindenért a tanárok a hibásak.

Még ha a mai fideszes propaganda ez utóbbit is tolja, de a fideszre még visszatérek.

Szóval igen, a tanárok _is_ hibásak, nyilván. Erősen működik a kontraszelekció, sok esetben a tanárképzésbe az kerül be akit máshová nem vesznek fel, és az ott végzettek közül is sokszor csak az megy el tanárnak, aki máshová nem kell és nincs jobb ötlete. Tisztelet persze a kivételnek persze, aki szívét lelkét beleadja és a tanítás az élete, de nem hiszem hogy ők lennének többségben.

Mert a tanári pálya nem vonzó. Régen lehetett azt mondani, hogy ugyan a fizetés nem túl jó de legalább biztos állás, de ma már ez se igaz. A legújabb "életpályaprogram" ugyan valamit korrigál, de a kezdőknél ott is nevetségesek a fizetések. Lassan olyan már a tanári pálya is mint az orvosi vagy az ügyvédi, hogy ha a szüleid nem tudnak eltartani 30 éves korodig akkor felejtsd el...

És hogy nincsenek ma kísérletek az iskolában? Az nem elsősorban a tanár hibája. Ahhoz ugyanis két dolog kell: idő és pénz.

Kezdjük az előbbivel: borzalmasan nagy mennyiségű tananyagot kell leadniuk a tanároknak. És számonkérniük is persze. Amikor én jártam gimibe, pedig az se ma volt, akkor Édesanyám szörnyülködött azon, hogy olyasmiket tanultam amit ő főiskolán, azóta a helyzet csak még durvább lett gondolom.
És ez nem öncélú, az iskolarendszer a következő szintre próbál felkészíteni. Nálunk fősulin az első fizika gyakon a tanár elkezdte integrállal teleszórni a táblát, majd valaki megkérdezte hogy az ott mégis micsoda. Integrál, jött a válasz. Ment az értetlenkedés, mert a csoport kb. fele nem tanulta ezt középiskolában, majd a tanár ezt gyorsan lezárta ennyivel: "fogják fel egy alternatív szummának". És folytatta tovább, írta tele a táblát integrállal.

(Aztán ugye az elvárt tananyag nem csak adott tárgyon belül bővül, vannak olyan tárgyak is, amik régen nem voltak. Pl. informatika, ma alap elvárás az iskolától hogy ezt oktassa. Aztán a fideszes baromságok, etika meg hittan, mindennapos tesi... Ezek is amortizálják le a diákok agyát.
És ugye manapság olyan elvárások is vannak, hogy az iskola tanítson valamilyen közgázt, mondjuk legyenek tisztában a THM-el, árfolyamkockázattal. Aztán tanítson programozni, tanítsa meg a kresz-t, stb. Ezeket az igényeket az iskolarendszer ma leszarja, pedig lehet több hasznuk lenne mint a mai tananyag 90%-ának, már ha normálisan oktatnák.)

És ugye ott a pénz. A kísérletekhez kellenek kellékek, anyagok, fogyóeszközök és kopóeszközök. Az általad említett fizika "kabinetben" azt a tápot valszeg nem ártana párévente felülvizsgáltatni, tizen-huszonév alatt azért kiszáradnak az elkók, illetve az is lehet hogy a cucc elromlott pár évtizede, csak a javításra már akkor se volt pénz és mindenki elfelejtette az egészet. Vagy épp lecsapkodta a biztosítékot és ezért kikötötték...
Szóval kell erre pénz, az közbeszerzésben és/vagy állami keretekben a piaci ár 3-10x-esét jelenti, bár manapság már lehet hogy inkább 10-30 közötti a szorzó, amennyit a fidesz lop.
És ha krétára nincs pénz, papírra nincs pénz, a mai klik-es időkben sokszor már gázszámlára sincs pénz, akkor pont ezekre lenne? Ugyanmár.

Szóval én nem a tanárokat hibáztatom elsősorban, és persze nem csak a fideszt, de azért mégiscsak 6 éve ők vannak kormányon, és igazából csak rontaniuk sikerült a rendszeren....

gyalog.galopp 2016.06.09. 10:38:25

@xclusiv:

Hat év alatt egy oktatási rendszert nem lehet tönkretenni, ahhoz évtizedek kellenek.
Hat évvel ezelőtt a csőd szélén álló önkormányzatok iskoláiban ki akarták kapcsolni a közmű szolgáltatást, mert nem fizették.
Az említett tápegység egy BOMEKO típus, valószínűleg a mai napig működne, ha bekapcsolnák, de nem kapcsolják be már vagy 25 éve, csak azért nem dobták ki , mert közel egy mázsa. Már vagy 50 éve ott van ahová annak idején telepítették.

Jean Sol Partre 2016.06.09. 12:02:43

@gyalog.galopp: "Hat év alatt egy oktatási rendszert nem lehet tönkretenni"

De jelentősen lehet rontani rajta.

gyalog.galopp 2016.06.09. 12:25:30

@Jean Sol Partre:

keverjük az okot az okozattal. Azt a kibaszott tápegységet 25 éve nem kapcsolták be, mit lehet ezen még rontani.
Jelen pillanatban a szemétben való guberálás esete forog fenn.

Jean Sol Partre 2016.06.09. 13:09:19

@gyalog.galopp: " mit lehet ezen még rontani."

a tápegységen már nem sokat, de máshol még igen és keresik is lázasan.

2016.06.09. 15:13:05

Szerintem a tanárok a hibásak. Itt van példának okáért Farkas Flórián esete. Olyan nagyon szerették, hogy 20 éves koráig nem is engedték el a suliból. Sikeresen elvégezte az általános iskola 8 osztályát.

Ha tovább tanulhatott volna, mondjuk még vagy 15 évet, akkor lehetett volna miniszterelnök is. De igy csak miniszteri biztos lett. Pedig valamit nagyon tud.............

gyalog.galopp 2016.06.09. 15:59:52

@xclusiv:

A rendszerváltásig volt egy állami cég , amelyik taneszközöket készített, forgalmazott, most nem tudom mi van helyette, szerintem semmi. A taneszközöket a piacról kellene beszerezni, de nincs is piac, a szaktanár szaladgáljon az eszközei után?

A tankönyv ellátás piacosítása összességében elég gyenge eredményt hozott, rendszeresen nem találkozott az adott szaktanár igényeivel. Százféle igénynek nem lehet taneszközöket készíteni, beszerezni.
A százféle igény kerül a legtöbbe a végeredmény meg az, ami.
A mai helyzet 25 év kitartó rombolásának az eredménye. Kezdődött a humán tárgyak relativizálásával, ami gyakorlatilag pozíció és hatalmi harc, vagyis politika, a többi meg ment utána.

Robinzon Kurzor 2016.06.09. 18:38:47

@Szilágysomlyó: "Viola csak azt szajkózza, amit a libkók és a KOCKÁSOK:"

Amit Viola mond, abban a pedagógiai szakma teljes mértékben egyetért.
Nincs olyan szakmai fórum, ahol ezekben a kérdésekben érdemi nézetkülönbség lenne az egyébként liberális vagy konzervatív felfogást vallók között: teljes az egyetértés abban, hogy amit a kormány művel, az katasztrofális.

Kizárólag a Fidesz legfelsőbb vezetése (talán csak egyedül Orbán?) ragaszkodik ehhez a modellhez, aminek a súlyos romboló hatásai -- amelyeket egyébként előre megjósoltak -- már érezhetőek.

Robinzon Kurzor 2016.06.09. 18:42:23

@gyalog.galopp: "Hat év alatt egy oktatási rendszert nem lehet tönkretenni, ahhoz évtizedek kellenek."

De lehet.
2012 óta már folyamatosan romlanak a PISA-felmérések eredményei (alapkészségek), a 2015-ös még nincs meg, de előrejelzések már vannak és azok további romlást vetítenek elő.

Újjáépíteni, na ahhoz kellenek majd évtizedek.
És még az sem látszik, hogy mikor lehet egyáltalán elkezdeni.

Azok a jó tanárok, akiket elüldöztek az iskolákból (pl. nyugdíjba), nem fognak visszajönni.

xclusiv 2016.06.09. 18:50:27

@gyalog.galopp: "Hat év alatt egy oktatási rendszert nem lehet tönkretenni, ahhoz évtizedek kellenek."

Tönkretenni nem tudom hogy lehet-e, de sokat rontani lehet rajta. Sikerült.

"Hat évvel ezelőtt a csőd szélén álló önkormányzatok iskoláiban ki akarták kapcsolni a közmű szolgáltatást, mert nem fizették."

Most pedig a csodálatos állami klik alá tartozó intézményben ki is kapcsolták, mert nem fizették...

Egyébként ha az lett volna a cél, hogy a fenntartásra képtelen önkormányzatoktól vegyék át az iskolákat, akkor azt csinálták volna.
De nem ez történt, az volt a cél ugyanis, hogy a fidesz a saját ideológiáját nyomhassa mindenhol.

"Az említett tápegység egy BOMEKO típus, valószínűleg a mai napig működne, ha bekapcsolnák, de nem kapcsolják be már vagy 25 éve, csak azért nem dobták ki , mert közel egy mázsa. Már vagy 50 éve ott van ahová annak idején telepítették."

Szóval fogalmad sincs róla hogy működik-e, hogy egyáltalán megfelel-e a mai előírásoknak, de azért osztod az eszet...

xclusiv 2016.06.09. 19:01:44

@gyalog.galopp: "A rendszerváltásig volt egy állami cég , amelyik taneszközöket készített, forgalmazott, most nem tudom mi van helyette, szerintem semmi. A taneszközöket a piacról kellene beszerezni, de nincs is piac, a szaktanár szaladgáljon az eszközei után?"

Nyilván jó lenne, ha pl. a csodálatos klik (vagy a klik v2.0, ami az utóda lesz más néven) foglalkozna ilyesmivel. Vagy az magasságos minisztérium. mert piac az van, még ha itthon nincs is, nagyon sok dolgot be lehet szerezni külföldről. Illletve akár lehetne itthon is munkahelyet teremteni az ilyen elláttással, gyártással, stb.

"A tankönyv ellátás piacosítása összességében elég gyenge eredményt hozott, rendszeresen nem találkozott az adott szaktanár igényeivel. "

Na ez így konkrét hazugság. Nettó fideszes hazugság.

A szaktanárnak volt lehetősége többféle kiadvány közül választani, és ha nem volt megfelelő akár írhatott is, és ha az szakmailag megfelelt és piaci igény volt rá akkor azt kiadták és vették mások is.

Ehhez képest most jött a fidesz, gyorsan átnyomta a központosítást, államosítást, iratott a saját ízlésének megfelelően _szar_ könyveket, olyan hibákkal hogy a fél ország ezen röhögött.
És az adott szaktanár választhatott hogy ezt a szart rendeli meg vagy ezt a szart rendeli meg.

"Százféle igénynek nem lehet taneszközöket készíteni, beszerezni."

Ez hazugság, nettó ostobaság.

"A százféle igény kerül a legtöbbe a végeredmény meg az, ami."

Elméletileg igazad van, gyakorlatilag viszont a legtöbbe az kerül, amit a témagyar állam intéz, ugyanis ebből a piaci ár többszörösét is ellopják...

"A mai helyzet 25 év kitartó rombolásának az eredménye."

Ez igaz, de a fidesz se javított rajta, hanem rontott, nem is keveset.

"Kezdődött a humán tárgyak relativizálásával, ami gyakorlatilag pozíció és hatalmi harc, vagyis politika, a többi meg ment utána."

Igen, a magyar ún. jobboldal 90-94 közötti rombolásával kezdődött, hatalmi harc, politika, ahogy csak írod.

gyalog.galopp 2016.06.09. 20:00:31

@Robinzon Kurzor:

Egy élmény veled diskurálni, jó lapokat adsz.
Tehát, 2012-től romlanak az eredmények, a jó tanárokat a fidesz nyugdíjba üldözte.

Tehát, az a gyerek, aki 2010-ben még okos volt két év múlva elhülyült, mert a jó nyugdíjas korú tanár helyett, valami hülye friss hús kezdte tanítani.
Jó de az a friss hús mikor hülyült el, ki, mikor és mért nem tanította meg tanítani?

Robinzon Kurzor 2016.06.09. 20:09:07

@gyalog.galopp:

Te melyik oktatási rendszerben nem tanultad meg az értő olvasást?
Ez kinek a hibája?

gyalog.galopp 2016.06.09. 20:18:57

@xclusiv:

Kezdem a tápegységgel. A Bomekót azt hiszem egy katonai cég gyártotta, nem tudom , hogy iskolák részére, vagy a szerviz műhelyek részére, de sok iskolában volt.
A lelke egy 3 fázisú toroid trafó, ami az adott iskolai használatban elnyűhetetlen, örök darab. A gyenge pontja a szelén hidas egyenirányító, de ezt fillérekért ki lehet cserélni félvezetőre.
Ezzel kapcsolatban nem az a lényeg, hogy én mit tudok a műszaki állapotáról, hanem az, hogy a tanári karból senkit nem érdekel már 25 éve, 25 éve nincs fizika kabinet, nincs semmilyen szemléltetés, aminek ugye az lenne a lényege, hogy élvezetessé tegye sz órát.

Ezek szerint neked nincs, vagy nem volt középiskolás gyereked, jó már nekem sincs hosszú évek óta, de amikor volt szentségeltem eleget.
A kétnyelvű gimibe befizettem harminc körül a tankönyvekért a felét ki se nyitották, viszont havi tízes csak az internetről történő nyomtatásokra ment , mármint a patronra.

Döntsd már el, a százféle igények jók, vagy rosszak, mert itt ellentmondásba keveredtél saját magaddal.

"Igen, a magyar ún. jobboldal 90-94 közötti rombolásával kezdődött, hatalmi harc, politika, ahogy csak írod."

Ez a mai nap gyöngyszeme, már ezért megérte. :)

gyalog.galopp 2016.06.09. 20:44:56

@Robinzon Kurzor:

Értem én, csak föl nem foghatom.

xclusiv 2016.06.09. 23:36:50

@gyalog.galopp: "A Bomekót azt hiszem egy katonai cég gyártotta, nem tudom , hogy iskolák részére, vagy a szerviz műhelyek részére, de sok iskolában volt."

Igen, gyártotta valamikor 30-40-50, vagy épp 100 éve, nem érdekel senkit.
A kérdések ezzel kapcsolatban:
- van pénz a javítására? -> nincs, fontosabb dolgokra sincs
- megfelel a mai biztonsági előírásoknak? -> a fene tudja, de ennek a kiderítésére és lepapírozására is költeni kellene nem is keveset, valszeg egy modern labortáp árától jóval többet
- ennek hiányában te vállalnád, hogy ha egy ilyen rom miatt baja lesz egy gyereknek akkor börtönbe mész? -> a tanár sem

"A lelke egy 3 fázisú toroid trafó ...
Ezzel kapcsolatban nem az a lényeg, hogy én mit tudok a műszaki állapotáról, hanem az, hogy a tanári karból senkit nem érdekel már 25 éve, 25 éve nincs fizika kabinet, nincs semmilyen szemléltetés, aminek ugye az lenne a lényege, hogy élvezetessé tegye sz órát."

Egy tanórát élvezetessé lehet tenni egy őskori 3 fázisú mázsás akármi nélkül is.
Amúgy igenis az a lényeg, hogy fogalmatlanul hadoválsz arról a berendezésről, amire (mármint a trollkodásra) én csak mérsékelten vagyok vevő. Mondjuk eddig, ettől fogva trafó témában csak annyit fogok írni, hogy ne terelj.
A tanári karról pedig szakadj le nyugodtan, mert értem én hogy a jelenlegi fideszes irányvonal szerint a tanárokat kell szidni, már a sorosozáson kívül, de nem elsősorban a tanárok felelősek a jelenlegi helyzetért. Hanem, ugye.

"Ezek szerint neked nincs, vagy nem volt középiskolás gyereked, jó már nekem sincs hosszú évek óta, de amikor volt szentségeltem eleget."

Ergo nincs közvetlen tapasztalatod a jelenlegi oktatási helyzetről.

"A kétnyelvű gimibe befizettem harminc körül a tankönyvekért a felét ki se nyitották, viszont havi tízes csak az internetről történő nyomtatásokra ment , mármint a patronra."

Aha, gondolom azért mert alig kellett nyomtatni, a patron meg folyton beszáradt :)
De komolyan, ma egy normális lézernyomtatóval simán ki lehet hozni 5 Ft lapköltséget. Asztali cuccról van szó, nem raklapon szállított irodai nagygépről. Nem csak a tonert számolva, hanem a TCO-t. Bruttóban, 27% ÁFÁval.
Na most ez havi tizesből itt 2000 oldalt jelent. És ma baromira gyenge a forint és baromi magas az áfa. Az az iskolai tanítási napokra számított 100 oldal nekem azért kicsit túlzásnak tűnik...
Ettől persze lehet igaz (már a 10k), de ha az akkor te csináltál valamit rosszul...

Amúgy meg: legkésőbb 2010-ben át kellett volna állni arra, hogy nincs tankönyv. Minden elsős, ötödikes és kilencedikes gyerek kap egy új "rugged", kb. kakaóbiztos ebook-olvasót. Ez kijönne szerintem 50k-ból, legalábbis egy amazon paperwhite magyar kiskerben ettől olcsóbb, bruttóban. Egy darab, szóval nincs mennyiségi kedvezmény, és ez az ebook-olvasók királya.
Ezek mellett az akkreditált tankönyvek jogait megveszi a 'zállam a szerzőktől, és ezek ingyen elérhetőek bárhol. Rátöltik az olvasóra, aztán helló 10 kilós iskolatáska tele könyvekkel...

"Döntsd már el, a százféle igények jók, vagy rosszak, mert itt ellentmondásba keveredtél saját magaddal."

A "százféle igények" nem jók vagy rosszak, hanem túlzás. Hazugság. Nincs ennyi, szerintem egy tantárgyból 1-2 tucatnyinál több könyv sose volt...

xclusiv 2016.06.09. 23:42:50

@én: "Igen, a magyar ún. jobboldal 90-94 közötti rombolásával kezdődött, hatalmi harc, politika, ahogy csak írod."

@gyalog.galopp: "Ez a mai nap gyöngyszeme, már ezért megérte. :)"

Akkor olvasgass: www.irisro.org/pedagogia2013januar/0111RajnaiJudit.pdf

"Antall-, Boross-kormány (1990-1994)

Közvetlenül a választások után még úgy tűnt, hogy az oktatáspolitikai alapkérdéseiben konszenzus érhető el, mivel a pártok a közoktatást a pártérdekeken túlmutató nemzeti ügynek tekintették. Ugyanakkor későbbiekben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy ez az idealista elképzelés nem tartható.

A szabad választások nyomán hatalomra kerülő politikai erőknek a közoktatás területén is rendkívüli teendőkkel kellett szembenézniük: törvényalkotás, tantervkészítés, tanügyigazgatás átszervezése, tankönyvkiadás piaci szabályozása, mindehhez pedig szűkösek voltak a pénzforrások. Nehezítette a helyzetet a minisztériumi szakértői apparátus hiánya is. Az MDF-nek és koalíciós partnereinek (FKgP és KDNP) kevés olyan politikusa és szakértője volt, akik az oktatáspolitikát annak tágabb, rendszerszintű gazdasági és társadalmi összefüggéseiben értelmezni tudták volna, ill. e pártokon belül igen erős volt az érzelmi politizálás.

A törvény-előkészítés időszaka nyilvánvaló módon a tanulás időszakát jelentette. Ekkor kezdtek körvonalazódni a demokratikus egyeztetésének és intenzív szakmai és politikai párbeszédnek a keretei és formái.

A Közoktatási törvény Gazsó-bizottság által kidolgozott első tervezete az állam szerepét redukálni, a helyi önkormányzati fenntartókét és az oktatási intézményekét pedig növelni kívánta. Ez a koncepció azonban nem nyerte el az etatista beavatkozásokra, centralizációra akkor már erősen hajló minisztérium vezetőinek tetszését. A Gazsó-bizottság menesztése 1991 tavaszán fordulópontot jelentett a kilencvenes évek közoktatásának történetében. Ekkor borult fel a pártok közti relatív béke a közoktatás minden kérdésében, szétfoszlott a remény, hogy az oktatás partikuláris pártérdekek felett álló nemzeti ügy legyen.

Az első 2-3 év (Andrásfalvy-időszak) egyértelműen magán viselte mindazokat a „gyermekbetegségeket”, amelyeket a rendszerváltás miatti bizonytalanság, a felkészületlenség okozott. Néha dacos ellenállást, a hatalom elvesztésétől való félelmet is lehetett érezni a kormánypártok részéről.

Mádl Ferenc 1993. februárban kinevezett miniszter igyekezett konszolidálni a helyzetet, az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról elfogadása is nagyban az ő érdeme volt. A törvény életbe lépése minden szabályzási ellentmondása ellenére sok tekintetben kiszámíthatóbb viszonyokat teremtett a közoktatás területén..."

Nyilván az mdf-kdnp-fkgp kormány ezt _is_ úgy csinálta, mint kb. minden mást. Szarul és pártosan...

xclusiv 2016.06.09. 23:43:56

@én: "Igen, a magyar ún. jobboldal 90-94 közötti rombolásával kezdődött, hatalmi harc, politika, ahogy csak írod."

@gyalog.galopp: "Ez a mai nap gyöngyszeme, már ezért megérte. :)"

Akkor olvasgass: www.irisro.org/pedagogia2013januar/0111RajnaiJudit.pdf

"Antall-, Boross-kormány (1990-1994)

Közvetlenül a választások után még úgy tűnt, hogy az oktatáspolitikai alapkérdéseiben konszenzus érhető el, mivel a pártok a közoktatást a pártérdekeken túlmutató nemzeti ügynek tekintették. Ugyanakkor későbbiekben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy ez az idealista elképzelés nem tartható.

A szabad választások nyomán hatalomra kerülő politikai erőknek a közoktatás területén is rendkívüli teendőkkel kellett szembenézniük: törvényalkotás, tantervkészítés, tanügyigazgatás átszervezése, tankönyvkiadás piaci szabályozása, mindehhez pedig szűkösek voltak a pénzforrások. Nehezítette a helyzetet a minisztériumi szakértői apparátus hiánya is. Az MDF-nek és koalíciós partnereinek (FKgP és KDNP) kevés olyan politikusa és szakértője volt, akik az oktatáspolitikát annak tágabb, rendszerszintű gazdasági és társadalmi összefüggéseiben értelmezni tudták volna, ill. e pártokon belül igen erős volt az érzelmi politizálás.

A törvény-előkészítés időszaka nyilvánvaló módon a tanulás időszakát jelentette. Ekkor kezdtek körvonalazódni a demokratikus egyeztetésének és intenzív szakmai és politikai párbeszédnek a keretei és formái.

A Közoktatási törvény Gazsó-bizottság által kidolgozott első tervezete az állam szerepét redukálni, a helyi önkormányzati fenntartókét és az oktatási intézményekét pedig növelni kívánta. Ez a koncepció azonban nem nyerte el az etatista beavatkozásokra, centralizációra akkor már erősen hajló minisztérium vezetőinek tetszését. A Gazsó-bizottság menesztése 1991 tavaszán fordulópontot jelentett a kilencvenes évek közoktatásának történetében. Ekkor borult fel a pártok közti relatív béke a közoktatás minden kérdésében, szétfoszlott a remény, hogy az oktatás partikuláris pártérdekek felett álló nemzeti ügy legyen.

Az első 2-3 év (Andrásfalvy-időszak) egyértelműen magán viselte mindazokat a „gyermekbetegségeket”, amelyeket a rendszerváltás miatti bizonytalanság, a felkészületlenség okozott. Néha dacos ellenállást, a hatalom elvesztésétől való félelmet is lehetett érezni a kormánypártok részéről.

Mádl Ferenc 1993. februárban kinevezett miniszter igyekezett konszolidálni a helyzetet, az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról elfogadása is nagyban az ő érdeme volt. A törvény életbe lépése minden szabályzási ellentmondása ellenére sok tekintetben kiszámíthatóbb viszonyokat teremtett a közoktatás területén..."

Nyilván az mdf-kdnp-fkgp kormány ezt _is_ úgy csinálta, mint kb. minden mást. Szarul és pártosan...

xclusiv 2016.06.09. 23:44:52

@gyalog.galopp: "Ez a mai nap gyöngyszeme, már ezért megérte. :)"

Akkor olvasgass: www.irisro.org/pedagogia2013januar/0111RajnaiJudit.pdf

"Antall-, Boross-kormány (1990-1994)

Közvetlenül a választások után még úgy tűnt, hogy az oktatáspolitikai alapkérdéseiben konszenzus érhető el, mivel a pártok a közoktatást a pártérdekeken túlmutató nemzeti ügynek tekintették. Ugyanakkor későbbiekben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy ez az idealista elképzelés nem tartható.

A szabad választások nyomán hatalomra kerülő politikai erőknek a közoktatás területén is rendkívüli teendőkkel kellett szembenézniük: törvényalkotás, tantervkészítés, tanügyigazgatás átszervezése, tankönyvkiadás piaci szabályozása, mindehhez pedig szűkösek voltak a pénzforrások. Nehezítette a helyzetet a minisztériumi szakértői apparátus hiánya is. Az MDF-nek és koalíciós partnereinek (FKgP és KDNP) kevés olyan politikusa és szakértője volt, akik az oktatáspolitikát annak tágabb, rendszerszintű gazdasági és társadalmi összefüggéseiben értelmezni tudták volna, ill. e pártokon belül igen erős volt az érzelmi politizálás.

A törvény-előkészítés időszaka nyilvánvaló módon a tanulás időszakát jelentette. Ekkor kezdtek körvonalazódni a demokratikus egyeztetésének és intenzív szakmai és politikai párbeszédnek a keretei és formái.

A Közoktatási törvény Gazsó-bizottság által kidolgozott első tervezete az állam szerepét redukálni, a helyi önkormányzati fenntartókét és az oktatási intézményekét pedig növelni kívánta. Ez a koncepció azonban nem nyerte el az etatista beavatkozásokra, centralizációra akkor már erősen hajló minisztérium vezetőinek tetszését. A Gazsó-bizottság menesztése 1991 tavaszán fordulópontot jelentett a kilencvenes évek közoktatásának történetében. Ekkor borult fel a pártok közti relatív béke a közoktatás minden kérdésében, szétfoszlott a remény, hogy az oktatás partikuláris pártérdekek felett álló nemzeti ügy legyen.

Az első 2-3 év (Andrásfalvy-időszak) egyértelműen magán viselte mindazokat a „gyermekbetegségeket”, amelyeket a rendszerváltás miatti bizonytalanság, a felkészületlenség okozott. Néha dacos ellenállást, a hatalom elvesztésétől való félelmet is lehetett érezni a kormánypártok részéről.

Mádl Ferenc 1993. februárban kinevezett miniszter igyekezett konszolidálni a helyzetet, az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról elfogadása is nagyban az ő érdeme volt. A törvény életbe lépése minden szabályzási ellentmondása ellenére sok tekintetben kiszámíthatóbb viszonyokat teremtett a közoktatás területén..."

Nyilván az mdf-kdnp-fkgp kormány ezt _is_ úgy csinálta, mint kb. minden mást. Szarul és pártosan...

xclusiv 2016.06.09. 23:46:06

bocsánat, a blog.hu csodálatos rendszere megviccelt.
Ha jár erre egy moderátor, akkor kérem távolítsa el amit többször küldtem el, amit többször küldtem el...

2016.06.09. 23:47:12

@Robinzon Kurzor: Milyen "PISA-felmérések eredményei"-re gondolsz? PISA-felmérés háromévente van. Ha nem ismerjük még a 2015-ös eredményeket, akkor miféle romlás történt 2012-höz képest?

Az országos kompetenciamérés eredményei pedig semmi érdemi változást nem mutatnak.

www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2015/Orszagos_jelentes_2015_2kor.pdf

Apropó, mi okozta a 2012-es romlást 2009-hez képest?

Robinzon Kurzor 2016.06.10. 14:19:59

@grundigg:

A 2015-ös részletes eredményeket még nem publikálták, de akik a projektben részt vesznek, azok számára valamilyen előzetes eredmények már ismertek.
Erről nyilatkozott valaki a napokban, ezt hallottam.

A háromévenkénti felmérésben 2009-ig volt javulás, utána a 2012-ben már visszaesés volt. (És ez várható a 2015-ös végeredményben is.)
Szóval Gyurcsány a hibás. (Esetleg Soros, vagy Spéder.)

annamanna 2016.11.16. 02:17:33

"Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kis értelmezés után a józan ész fennakad az „emberi erőforrások” szókapcsolaton. Személy szerint élből elutasítom, és rettentően sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer valamiféle erőforrásnak tekinti a diákokat. A tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás. Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy külön álló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasráütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert.”"

"A felsorolt okokból teljes mértékben érthető, sőt tudatosnak tűnő a népbutítás, hogy ne legyenek a diákok gondolkodó, kreatív lények ,hanem bólogassanak az aktuális hatalom minden döntésére. Ez hosszú távon nem lesz életképes és teljes mértékben lezülleszti a társadalmunkat is.
Klebelsberg Kunó forogna a sírjában, ha tudná mi történik jelenleg a nevével."
www.sonline.hu/somogy/kozelet/elhallgattatott-kritika-felbeszakitottak-a-diak-felszolalasat-693725

annamanna 2016.11.16. 05:59:20

@annamanna: Máté 21,15-16 A főpapok és írástudók pedig, látván a csodákat, a melyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, a kik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fiának; haragra gerjedének,
És mondának néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget?

Lk 19,39-40 És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!
És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.

Mocsokpalánta 2016.12.14. 14:43:21

Az a probléma, hogy a hagyományos, tényeket, adatokat tanító iskola már több ezer éves, Internet meg Google viszont csak pár évtizede van, tehát nem is tudott kialakulni az ennek megfelelő tananyag.

Egyébként én nem értem, hogy abból, amit mi a 70-es években az iskolában megtanultunk, mi volt felesleges, pl. matekból, irodalomból, történelemből? Nem sok minden.

Természetesen nekünk sem kellett megtanulni mondjuk Kossuth Lajos vagy Ady Endre születési dátumát. Azt viszont muszáj tudni, hogy pl. Ady Endre szeretője Léda volt, felesége pedig Boncza Berta, azaz Csinszka. Ezek nélkül semmit sem értünk a verseiből sem.
Azt se kellett anno megtanulni, hogy pontosan melyik napon volt az a csata, amikor megverték Napoleont, de ha valaki nem ismeri Waterloo nevét, az gáz.
Úgyhogy én nem teljesen értem, hogy mit kellene elhagyni az ismeretekből.
Adatok nélkül összefüggések sincsenek szerintem.
süti beállítások módosítása