Megjárni az Isonzót – Így emlékeztek a veteránok az I. világháborúra
2014. február 04. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Megjárni az Isonzót – Így emlékeztek a veteránok az I. világháborúra

i_vilaghaború_isonzo.jpg

„Ez az olasz már minket eleget lőtt, mi most őt is kilőjük.”

2014 az évfordulók éve: 1944, 1989... de az időrendben első nagy 20. századi évforduló az 1914-es. Az I. világháború és folyományai (a Tanácsköztársaság társadalmi szolidaritást roncsoló rombolása; Trianon; és hát maga a II. világháború) máig befolyásolják Magyarország sorsát és közéletének állapotát. Csak már szinte nincs kit megkérdezni róla a szakértő történészeken kívül. A II. világháború viszontagságainak még vannak velünk élő szemtanúi (például a kisgazda Horváth János – akivel múlt héten közöltünk életútinterjút); de az I. világháború már végleg elmerülni látszik az élő emlékezetben, elhunyt nagy-, déd- és ükszüleinkkel egyetemben.

Ezért is élmény rábukkanni olyan több évtizedes dokumentumfilmekre, ahol még élő I. világháborús veterán katonák mesélnek frontélményeikről.

Gulyás Gyula és Gulyás János Én is jártam Isonzónál című 1986-os dokumentumfilmjében idős férfiak beszélnek tiszteletre méltó keménységgel és megejtő őszinteséggel az I. világháborús katonai élményeikről. Csatatéri hőstettek és megpróbáltatások, rohamra indulások és test test elleni küzdelmek, kézigránátdobások és szuronyszúrások, és a rádöbbenés: „megöltem egy embert”. És persze bajtársi és szerelmi viszonyokról is szó esik, majd egy csapat veteránnal meglátogatják a Monte Grappát. (Mandineres helyszíni riportunkat és útirajzunkat a Monte Grappáról itt olvashatják.)

A kisöregek nem is hiszik, hogy még egyszer eljutnak ifjúkori háborús élményeik színhelyére; de ott, helyben még több emlék tör elő az évtizedek mélyéről, és az egykori harcmezőn elevenítik fel hihetetlen aprólékossággal a régi élményeket. Az olasz kisváros temploma előtti téren pedig a magyar és az olasz himnusz recsegő hangjaira ölelgetik egymást a két nemzet egykor egymásra támadó, majd tisztességben megöregedett katonái. Ahogy az idős magyar katona válaszol a kérdésre, milyen volt ismét meglátni a régi viszontagságok színhelyét: Örömmel láttam mindent”.

Tisztelet a hősöknek.

*

És a többi dokufilm:

Meggondoltan, megfontoltan

Soha többé katonát nem akarok látni

Rabló béke

*

Most pedig rakjunk be egy kötelező slágert a bennünk élő birodalmi reakciós nagyobb megelégedésére.

Megállj, megállj, kutya Szerbia

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr385797156

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Megjárni az Isonzót – Így emlékeztek a veteránok az I. világháborúra 2014.02.04. 12:39:02

Az I. világháború már végleg elmerülni látszik az élő emlékezetben. Élmény rábukkanni olyan régi dokumentumfilmekre, ahol még élő I. világháborús veterán katonák mesélnek frontélményeikről. Íme.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

J.László 2014.02.04. 18:02:43

Az első világháborúban dőlt el minden. Minden, ami azóta történt Európában, e háború következménye.

Szúnyog 2014.02.04. 18:17:26

@J.László: Pontosan így van. A második csak folytatás volt.
Az évfordulós emlékezések talán majd jobban megismertetik az első világháború iszonyatát, az óriási vérfürdőt. S talán majd több dolog előkerül a hátterekről, az versaillesi rendszer megalkotásáról.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2014.02.04. 18:57:13

A Gulyás-testvérek filmje fent van a neten:

www.youtube.com/watch?v=OF8W_8GGths

És a trilógia első:

www.youtube.com/watch?v=PEGMXqso5Aw

és harmadik része:

www.youtube.com/watch?v=gYt0XfDHGKc

valamint a ráadás, negyedik is:

www.youtube.com/watch?v=jf9bfAm-384

Crass 2014.02.04. 19:19:34

Aki novemberben jár Londonban, minden évben tanúja lehet annak, hogy az emberek az átlagpolgártól a királynőig pipacsot tűznek kabátjukra. Így emlékeznek azokra a hősökre, akik életüket adták a brit birodalomért.
Hasonló gesztusra ma Budapesten - főleg tömeges méretekben - nem lehet számítani. Kiirtotta az emberekből a kommunizmus agymosó és hazug történelemszemlélete. Az, hogy a terror évei alatt nyíltan nem emlékezhetett az ország azokra akik a haza szabadságáért áldozták életüket érthető. Sajnálatos tény és egyben hű tükre a mai szellemi és erkölcsi állapotoknak, hogy ez nem változott meg az elmúlt években. Ma az agymosók más utakon mételyeznek, és hitetik el, hogy ez nem fontos, sőt elítélendő és ciki. Talán a jubileum elgondolkodtatja az emberek értelmesebb részét, és lesznek olyanok akik fontosnak tarják kinyilvánítani az áldozatok emlékének fontosságát.

Dzsentrisvihák 2014.02.04. 19:19:55

Na. Ez már inkább.

@J.László:

Sajnos abszolút igaz. Az első világháborút lezáró békerendszer már magában hordozta a másodikat. Érdemes belegondolni, hogy az azt lezáró békék pedig nagyjából ismét az első eredményeit konzerválták, és azóta sajnos nem sok minden változott... A történelem pedig ismétli önmagát, ugye, szóval...

@Szúnyog:

Ne reménykedj, "természetesen" idén (ismét) másé a főszerep... Az a kevés közéleti vita pedig, amit eddig a témában hallottam, minden volt, csak jó irányba mutató nem (magyarán ismét mi leszünk minden bajok okozójának kikiáltva, s vérnösző, kulturálatlan, agresszor fenevadakként könyveltetünk el újra).

@tauglich:

Hatalmas köszönet ezekért ;)

MiniszarElnök Úr 2014.02.04. 19:28:29

@Crass: A "terror évei"...akkor lehetsz vagy 50 körül,hogy ilyen "tisztán" élnek benned az emlékek...

Crass 2014.02.04. 19:43:08

@MiniszarElnök Úr: Tisztán bizony. Nem halványítja azokat az emlékeket az a körülmény sem, hogy elég bekapcsolni a rádiót, televíziót, kinyitni az újságokat, és a mai napig ugyanazok a figurák, vagy leszármazottaik terrorizálják a politikában, médiában, közéletben az agyakat. Hazudoznak, moslékolnak, torzítanak, köpködnek. Nem szeretik ugyanis, ha emlékezteti őket valami vagy valaki arra, hogy ők a nemzet ellenlábasai voltak. Száz éve mint ma.

Csakjoaruk Webáruház · http://csakjoaruk.hu 2014.02.04. 19:55:58

Méltánytalanul kevés szó esik az első világháború hőseiről. Szörnyű belegondolni hogy van aki megélte az elsőt, a másodikat is, nem beszélve az utána következő időkről. Joggal mondható hogy átgázolt rajtuk a történelem.

NemNick 2014.02.04. 20:15:46

@tesz-vesz: Ne haragudj, nem szoktam ilyen erősen nyitni, de te tök hülye vagy.

így, eccerűen

evil demon satan devil 2014.02.04. 20:20:17

az első még igazi háború volt, a második inkább mészárlás...

S=klogW 2014.02.04. 20:26:32

Megint sikerült egy jó nagy hazugságot beleírni a posztba:

"Az I. világháború és folyományai (a Tanácsköztársaság ..."

Nem semmi, hogy egy zárójellel is lehet hazudni:

A 26/27-ed arányban zsidó bolsevik népbiztosok tömeggyilkos országlásának 89-hez hasonlóan kerek évfordulója van.

Persze a zárójel csak folytatása a "folyományai" képmutató hazugságának:

A Tanácsköztársaság nem folyománya, nem következménye volt a háborúnak. A háború - illetve vesztesként való lezárása - csak alkalmat teremtett azoknak az erőknek, amelyek pl. a szabadkőműves páholyokból és a Galilei-kör képében már a háború előtt is igyekeztek befolyást gyakorolni a magyar közéletre.

Van valami amiért Gellért úr is hajlandó korpásodni - nem olyan olyan nagy gond ez, csak ne a nemzet történelmét cserélné (árulná) a korpáért.

Lekopott a konz az anarch elől, Gellért úr!

NemNick 2014.02.04. 20:27:12

Nagyon jó ez a poszt, hogy felhívta a figyelmet ezekre a dokufilmekre. Valahogy ettől válik kézzelfoghatóvá a történelem...
Nekem is az angliai piros pipacsos megemlékezés jutott eszembe. Ahol lakom, gyakran egy első világháborús hősi emlékmű előtt megyek el. És ezerszer eszembe jutott már, hogy mi miért nem ünnepeljük azokat az embereket?
.
Tény, hogy az I. VH. végén a magyar katonaság mindenhol a az ország határain kívül állomásozott. Tény az is - amit itt a filmben is mondanak - hogy a Monarchia hadserege gyakorlatilag egy nappal előbb hagyta abba a háborút, mint a szövetségesek.
És még sok minden más miatt sincs miért szégyenkeznünk az I. VH-s katonai teljesítményeinkkel kapcsolatosan.
.
Az is tény azonban, hogy aki Szlovéniában vagy az olasz Alpokban jár, azért elég ütős látni az emléktáblákat, amik a osztrák-magyar hadsereg gáztámadásaira vagy a hadifogoly táborok lemészárolt halottjaira emlékeztetnek.
.
De ez ezeknek az embereknek a helytállását ez nem csökkenti. Megérdemelnék, hogy megemlékezzünk róluk.

NemNick 2014.02.04. 20:36:20

@fordán tamás: Hát nem tudom, úgy általában az egész nyugati front a tüzérségi pergőtüzeivel vagy a hónapok alatt, pár tízezer ember élete árán kikényszerített néhány kilométeres térnyerésekkel jut hirtelen eszembe.
Ypern, Verdunn, Somme és egyebek...
.
Szóval, szerintem. ezt gondold még át.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.02.04. 21:00:13

Basszátok meg, nekem ez kötelező tananyag volt, mivel a Gulyás testvérek tanították a vizuális antropológia gyakorlat tantárgyat. Gyulánál szigorlatoztam.
Egy kis nosztalgia.

Tempus-Anh 2014.02.04. 21:04:15

És végül nem lett az övé Bosznia. Alakult egy kis töredéknyi Boszniai Szerb Köztársaság, iszonyú mészárlás, népirtás árán. És a volt Antant, a valamikori szövetséges azzal zárta az évszázadot és évezredet, hogy bombázta Jugoszláviát. Aki ezek után azt állítja, hogy van igazságos háború, az nagyon de nagyon téved.
A sárban, tetvek közt lövészárokban értelmetlenül elpusztult milliók egyetlen egy célt szolgáltak: a szembenálló felek hatalmasainak mérhetetlen nyereségvágyát, dölyfét, hataloméhségét kielégíteni.
Vö. Henri Barbusse: Tűz, E.M. Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan, Zalka Máté: Doberdó, stb. művekkel.

Bloodscalp 2014.02.04. 21:04:36

Hősök?Ok, de még azt is vitatják páran hogy veszítettünk...a hős téma nem téma, én még sehol nem láttam erről vitát.

Gondoltam már évekkel ezelött hogy 2014 erről is fog szólni a kampány mellett..vajnák pedig gyártják majd az alacsony színvonlú "filmjeiket" a témában, kerényi is megőrül majd trianontól(pedig ez ugye csak a háború kitörésének a centenáriuma)és a jobbik is maxra járatja majd a hülyeségfaktort. Szép év lesz.

Steve the Great 2014.02.04. 21:14:22

@NemNick: "És ezerszer eszembe jutott már, hogy mi miért nem ünnepeljük azokat az embereket? "

Pedig május utolsó vasárnapján "hivatalosan" is megtehetjük: nemfelejtjuk.blog.hu/2009/05/30/magyar_hosok_napja_megemlekezes_az_i_vilaghaboru_hosi_halottjairol

Nagyon jók ezek a dokumentumfilmek. Valamelyik dokucsatornán láttam ehhez hasonlót - nyilván brit katonák visszaemlékezéseivel. Az már tényleg az utolsó pillanatban készült, talán 1-2 nyilatkozó volt még 100 évesnél fiatalabb. De azokkal a beszámolókkal kicsit emberközelibbé vált a történet, ami sokakban már csak térképeken mozgó frontvonalakként élt.

Még egy random gondolat - egyben a kedvenc emlékműfeliratom. Igen jelentős vérfürdője volt a háborúnak a Gallipoli-félszigeten megejtett partraszállás, ahol a két oldalon kb. 1 év alatt kb. 400 ezer katona halt vagy sebesült meg. 1985-ben a törökök és az ausztrálok kölcsönösen emlékművet állítottak az alábbi felirattal:
"Hősök,
Ti, kik véretek ontottátok
És feláldoztátok életetek,
Most egy baráti ország földjében fekszetek.
Nyugodjatok hát békében.
A mi hazánkban,
Hol testetek egymás mellett fekszik,
Nincs különbség köztetek,
Legyetek Johnny-k vagy Mehmetek.

Anyák,
Töröljétek le a könnyeitek,
Ti, kik messzi országokból fiaitokat ide küldtétek.
Ők már a mi keblünk alatt fekszenek,
Megnyugvást itt leltek.
E hazában veszítették életük,
Hát saját fiainkként tiszteljük őket."

(forrás: lemil.blog.hu/2011/05/16/az_ismeretlen_alakulat_az_anzac)

Persze viszonylag könnyebb kibékülni úgy, ha a fél világ választja el egymástól a két országot, de akkor is szép gesztusnak gondolom.

Dzsentrisvihák 2014.02.04. 21:19:00

@Bloodscalp:

Te direkt vagy retardált, vagy csak sokat rugdosták a fejed gyerekkorodban?

S=klogW 2014.02.04. 21:29:39

@Dzsentrisvihák:

Ilyen stílusban reagálva egy nyilvánvalóan megfontoltan aljas hazugságra inkább te mutatod magad retardáltnak.

Kösz a halakat! 2014.02.04. 21:51:47

Jó volt ez a Szerbiás nóta, itt egy másik Doberdóról:

www.youtube.com/watch?v=bO8cuAOBlwk

calabria007 (törölt) 2014.02.04. 21:52:11

@Crass:

inkább arra emlékeznének, hogy kik rángatták bele őket ebbe a 100%-ban szükségtelen háborúba...

www.youtube.com/watch?v=q5AbQF1jJ_A#t=1230

calabria007 (törölt) 2014.02.04. 21:59:30

@S=klogW:

az I vh a marxisták, a belőlük kinövő kriptomarxisták (nácik, fasiszták) és a szocialisták előtt nyitotta meg az utat

Robinzon Kurzor 2014.02.04. 22:24:36

John Keegan: A csata arca

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.04. 23:03:56

@tauglich:

Épp ideje volna a '45 utáni történelmünk "oral history"-ját is elkezdeni rögzíteni, amíg van mit!

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.04. 23:34:55

@NemNick: nőj már fel, ha már veszed a fáradtságot hogy begépelj valami szemetet, legaglább egy nyúlfarknyi érvet rakjál hozzá. ÉRVET! TUDOD MI AZ?!

miért mondod?

Immanual Manuel 2014.02.04. 23:59:30

@tesz-vesz:
ezek a bácsik biztos nem igényeltek a zsidóvagyonból.

Immanual Manuel 2014.02.05. 00:07:28

"a Tanácsköztársaság társadalmi szolidaritást roncsoló rombolása"

ne emlegessük a témát, egyes szélsőségesek még etnicizálnák meg polarizálnák a faji és világnézeti különbségeket az üldözött magyarok meg az üldöző magyarok közt. te is különb vagy, te se vagy különb, stb.

Immanual Manuel 2014.02.05. 00:13:45

@bbjnick:
azok nem tudnak már orált, mert még idejében beverték a pofájuk, meg a pofalemezükből is csak csontvázlat maradt. bezzeg aki korábban kelt fel, annak van historija, orál is meg hivatalos is. nu já, már nem mindenkinek szólt a kakas.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.05. 00:29:37

@Immanual Manuel: hősöknek nem kell a zsidómanna, nekik elég az ambrózia

Dzsentrisvihák 2014.02.05. 07:03:20

@S=klogW:

Ó, bocsánat, ha nem felel meg a hozzászólásom kényes ízlésednek, de kb. az egekbe föl tudja cseszni az agyamat az ilyen szintű baromság.

toportyánzsóti 2014.02.05. 10:21:49

@Dzsentrisvihák: Horthy érában is csak aljanépnek számított a fajtád.

Robinzon Kurzor 2014.02.05. 10:37:26

@Bell & Sebastian:

Kicsit megijeszt, hogy valamiben ennyire egyetértünk. :D

Dzsentrisvihák 2014.02.06. 08:29:02

@toportyánzsóti:

Felébredtél a téli álmodból, majomfiú? :D
Korai volt.

toportyánzsóti 2014.02.06. 08:31:18

@Dzsentrisvihák: Ütős riposzt.Fajtádtól többet nem is vártam.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2014.02.06. 10:37:05

Nocsak. Osztrák-olasz koprodukcióban készült egy első világháborús játékfilm. Bár a szinopszisból és a trailerből az derül ki, hogy a film háztáji olasz-osztrák történetre koncentrál, ám közismerten rengeteg alföldi magyar bakát vezényeltek erre a frontszakaszra, akik a teljesen ismeretlen terepviszonyok között kegyetlenül nagy számban estek el. Tetemeik egy része a gleccserek olvadásával most kerül elő.

A film hivatalos oldala néhány hasznos infóval:

www.film-dolomiti.com

A film oldala a fészeren:

www.facebook.com/TranenDerSextnerDolomiten?ref=stream

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2014.10.26. 21:11:57

"A monarchia hadseregében a katonákkal való bánásmód dúrva volt. Áthidalhatatlan űr tátongott a tiszt és a közkatona közt. Nem fejlődhetett ki a közös bajtársi érzés, amely a nagy cél elérésében egyesíthette volna őket. Voltak olyan századparancsnokok, akiknek egyetlen ambíciójuk az volt, hogy a legénység rettegjen tőlük.
A német hadsereg egészen más alapokon nyugodott. A német katonát a beléje nevelt az uralkodó és a haza iránti szeretet s az önfegyelem tette erőssé és hajlíthatatlanná. De a német katonából nem ölték ki az önérzetet s nem sértegették állandóan emberi méltóságában.
A német katona őszinte tisztelettel viseltetett
a tisztje iránt, mert az méltányosan bánt vele,
mint bajtársával. A német tiszt ugyanazt ette,
amit a legénység. Persze ez nem azt jelentette,
hogy a német tisztikar étkezése volt rossz, ha-
nem a német katonáé is jó volt.
Azután mennyivel intelligensebbek voltak a birodalmi-német továbbszolgáló altisztek a Monarchia őrmestereinél, egy napon nem is lehet őket
említeni.
Szemtanúk beszélték, hogy mikor egy a monarchia hadseregéhez tartozó őrmester a harctéren, bizonyosan parancsra, ki akart köttetni egy
katonát, egy birodalmi altiszt felragadta fegyverét s lelövéssel fenyegette meg az őrmestert, ha
a katonát rögtön el nem engedi és önmagából
A monarchia hadserege a továbbszolgáló őrmesterek vállain nyugodott s ezek önkényeinek volt a legénység kiszolgáltatva. Nem mondom, voltak ezek között is kötelességtudó jó katonák, de a nagytöbbség kéjelgett a legénységgel való komisz bánásmódban.
A két hadseregnél uralkodó s egymástól
nagyban különböző szellemnek tulajdonítható,
hogy a monarchia hadserege messze mögötte maradt a német hadsereg teljesítő képességének.
Az a hadsereg, ahol a legénységgel nem bánnak emberségesen s ahol a fegyelem a durvaságra s a megfélemlítésre van felépítve s nem a hazafias érzésre: az a hadsereg döntőpillanatban nem állhatja meg a helyét.
A magyar a világ legelső katonája lett volna, ha meg tudták volna közelíteni, ha hozzá akartak volna férkőzni a lelkéhez, de az osztrák katonai nevelés rendszere egy hazafiatlan, önérzetlen durva lelkű gépet gyártott belőle.
Ha már a nemzetek védelmében a hadseregekre szükség van és sajnos erre még nagyon sokáig lesz szükség, hiszen Darwin szerint is a fajok harca örök, akkor is más alapokra kell azt fektetni.
Legyen az tovább nevelő iskolája a felnőtt ifjúságnak. Ne öljenek ki a katonából minden idealizmust, ne durvítsák el a lelkét, neveljék az ellenség iránt nagylelkűségre, óvván a felesleges gyilkolástól, így nem semmisítik meg azt a kúlturmunkát, amelyet az iskola hosszú éveken át keserves fáradtsággal elért."
Székely Gyula: Képek a szibériai hadifoglyok életéből

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2014.10.26. 22:08:08

"A monarchia hadseregében a katonákkal való bánásmód dúrva volt. Áthidalhatatlan űr tátongott a tiszt és a közkatona közt. Nem fejlődhetett ki a közös bajtársi érzés, amely a nagy cél elérésében egyesíthette volna őket. Voltak olyan századparancsnokok, akiknek egyetlen ambíciójuk az volt, hogy a legénység rettegjen tőlük.
A német hadsereg egészen más alapokon nyugodott. A német katonát a beléje nevelt az uralkodó és a haza iránti szeretet s az önfegyelem tette erőssé és hajlíthatatlanná. De a német katonából nem ölték ki az önérzetet s nem sértegették állandóan emberi méltóságában.
A német katona őszinte tisztelettel viseltetett a tisztje iránt, mert az méltányosan bánt vele, mint bajtársával. A német tiszt ugyanazt ette, amit a legénység. Persze ez nem azt jelentette, hogy a német tisztikar étkezése volt rossz, hanem a német katonáé is jó volt.
Azután mennyivel intelligensebbek voltak a birodalmi-német továbbszolgáló altisztek a monarchia őrmestereinél, egy napon nem is lehet őket említeni.
Szemtanúk beszélték, hogy mikor egy a monarchia hadseregéhez tartozó őrmester a harctéren, bizonyosan parancsra, ki akart köttetni egy katonát, egy birodalmi altiszt felragadta fegyverét s lelövéssel fenyegette meg az őrmestert, ha a katonát rögtön el nem engedi és önmagából kikelve háborodott fel ilyen embertelenség láttára.
A monarchia hadserege a továbbszolgáló őrmesterek vállain nyugodott s ezek önkényeinek; volt a legénység kiszolgáltatva. Nem mondom, voltak ezek között is kötelességtudó jó katonák, de a nagytöbbség kéjelgett a legénységgel való komisz bánásmódban.
A két hadseregnél uralkodó s egymástól nagyban különböző szellemnek tulajdonítható, hogy a monarchia hadserege messze mögötte maradt a német hadsereg teljesítő képességének.
Az a hadsereg, ahol a legénységgel nem bánnak emberségesen s ahol a fegyelem a durvaságra s a megfélemlítésre van felépítve s nem a hazafias érzésre: az a hadsereg döntőpillanatban nem állhatja meg a helyét.
A magyar a világ legelső katonája lett volna, ha meg tudták volna közelíteni, ha hozzá akartak volna férkőzni a lelkéhez, de az osztrák katonai nevelés rendszere egy hazafiatlan, önérzetlen durva lelkű gépet gyártott belőle.
Ha már a nemzetek védelmében a hadseregekre szükség van és sajnos erre még nagyon sokáig lesz szükség, hiszen Darwin szerint is a fajok harca örök, akkor is más alapokra kell azt fektetni.
Legyen az tovább nevelő iskolája a felnőtt ifjúságnak. Ne öljenek ki a katonából minden idealizmust, ne durvítsák el a lelkét, neveljék az ellenség iránt nagylelkűségre, óvván a felesleges gyilkolástól, így nem semmisítik meg azt a kúltur munkát, amelyet az iskola hosszú éveken át keserves fáradtsággal elért."
Székely Gyula: Képek a szibériai hadifoglyok életéből
süti beállítások módosítása