Hét napon keresztül (2012. november 19. és 25. között) futott felmérésünk, amiben olvasóink politikai preferenciái iránt érdeklődtünk. A mandiner.hu és a mandiner.blog.hu látogatóinak felugró kérdőívet 1.028-an válaszolták meg, az eredmény a legkevésbé sem reprezentatív a teljes magyar népességre, de érdekesnek mindenképpen érdekes. A kutatást általában az év elején szoktuk elvégezni, de most kíváncsiak voltunk, hogy az Együtt 2014 megjelenése mennyire rendezte át olvasóink politikai preferenciáit. Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk: jelentősen.

Ha a válaszadók demográfiai összetételét nézzük, láthatjuk, hogy nagyon eltér a teljes magyarországi népesség mutatóitól. A férfiak aránya 83% (a teljes népességben 47), 81% rendelkezik felsőfokú végzettséggel (47% egyetemi, 24% főiskolai, 10% PhD; a teljes népességben összesen 13%-ot tesznek ki a felsőfokú végzettséggel bírók), 73%-ot tesznek ki az 50 év alattiak (ugyanez 57% a teljes népességben).

Olvasóink 86%-a biztosan, 9%-a talán regisztrál a 2014-es választásokra. Ha most vasárnap választanánk, 87 százalék válaszolta azt, hogy szavazna, 6% azt, hogy talán. És hogy melyik pártra szavaznának? 

A Fidesznek már csak 32, a KDNP-vel együtt – akiket a játék kedvéért most is külön mértünk – 36 százaléka van olvasóink körében, áprilisban még 41 (45) százalékot mértünk a kormánypárt(ok)nak. Az Együtt 2014-nek egyedül több támogatója van, mint a teljes parlamenti ellenzéknek, a Jobbikot is beleértve: 28%-ot kapnának olvasóinktól. Az LMP 13 százaléka messze több, mint amit országosan mérnek nekik, de négy százalékponttal kevesebb a tavaszi eredményüknél. A Jobbik 6%-a sem túl acélos a tavaszi 9%-hoz képest. Az Egyéb (név szerint) kupacba mindenféle atipikus válaszok kerültek, a legtöbb a nem mondom meg/nem tudom. Olvasóink között a kétfarkúakra valamivel többen szavaznának, mint a KDNP-re, de a kisebbik kormánypárt még így is kifejezetten jól áll az MSZP-hez és DK-hoz képest (1,6%, illetve 1,2%).

Legalább ilyen érdekes a másodlagos preferenciák alakulása, azaz a kire-szavazna-ha-első-választottja-nem-venne részt a választáson:

Látható, hogy az LMP rendelkezik a legnagyobb bevallott tartalékokkal (itt a Fidesz és a KDNP külön-külön választhatósága kicsit bekavart, az ő számaikat majd kereszttáblákkal lehet pontosabban értelmezni), másfélszer annyi választónak ők a második opció, mint az Együtt 2014. A Jobbiknak annyi másodlagos választója van, mint a kétfarkúaknak, az MSZP-nek valamivel, a DK-nak meg sokkal kevesebb.

Azt is megkérdeztük, ki hogyan szavazott 2010-ben? Így:

Látható, hogy a Fidesz-KDNP-re szinte százalékra pontosan annyian, 52,3%-nyian szavaztak olvasóink, mint a párt 2010-es első fordulós listás eredménye volt (52,73%). Ami a többi parlamenti pártot illeti, az LMP messze felül- (21,2% vs. 7,48%), a Jobbik (8,1% vs. 16,67%) és pláne az MSZP (8,9% vs. 19,3%) 2010-es támogatói alulreprezentáltak olvasóink között.

A legizgalmasabb eredményeket talán az elutasítottságra vonatkozó kérdés hozta:

Mint látható, olvasóink több mint kétharmada semmiképpen sem szavazna a Munkáspártra, az MSZP-re és a DK-ra, és a Jobbikot a hátuk közepére sem kívánók aránya is 60% körüli. Ebben eddig nincs is semmi meglepő. Az már érdekesebb, hogy a Fidesz elutasítottsága (47%) valamivel magasabb, mint az Együtt 2014-é (43%), azaz az utóbbi szerveződést egészen máshogy ítélik meg a válaszadók, mint az említett három baloldali pártot. Az LMP-t meg pláne máshogy: messze az ő elutasítottságuk a legalacsonyabb, mindössze 24%-os.

És hogy kire szavaznának ma az egyes pártok 2010-es támogatói? Felizgatta-e az egykori fideszeseket Bajnai Gordon politikussá válása? Van-e átjárás – és ha van, milyen irányú – a Fidesz és a Jobbik tábora között? Milyen értékválasztásúnak vallják magukat az E14 támogatói, és hova szavaztak 2010-ben? Holnapi posztunkból ez is kiderül, azt követően pedig – korábbi kutatásaink adataival együtt – letölthetővé tesszük a felmérés teljes adatállományát. Addig is: itt megtekinthető a teljes kérdőív, az aggregált eredményekkel együtt.