Neokon katkók – Crisis Magazine
2011. augusztus 01. írta: dobray

Neokon katkók – Crisis Magazine

  A Mandiner igyekszik nyomon követni a média alakulását, legyen az az internet, a közösségi oldalak, a kommentkultúra fejlődése, vagy akár a magazinok, folyóiratok világa. Legutóbb a The Chap-ről, az angol ellen-életmód lapról írtunk, a vasalt nadrágok, kalapok, mellények, pipák, esernyők, a krikett és az udvarias köszönés propagálóiról. Májusban az Egyesült Államokban (újra)indult egy érdekes lap, a Crisis Magazine, amely a katolikus hívek minél nagyobb egyházi és közéleti szerepvállalását támogatja és szeretné segíteni. A Crisis tehát nem csak egyházi, katolikus lap, hanem erőteljesen politikai-közéleti is.

  Az amerikai neokonzervatív katolicizmus egyik vezető lapját eredetileg 1982-ben alapította Ralph McInerny és Michael Novak, akik túlzottan balosnak találták a nyolcvanas évek amerikai katolikus egyházának vezetését, a püspöki kart. A lap az ökumenikus First Things folyóirattal együtt az irányzat legfontosabb fóruma (volt). Pár éve a lap megváltoztatta a nevét, és az utóbbi években Inside Catholic néven futott. Májusban viszont újra felvette a Crisis Magazine nevet, és új honlapot indított.

  Brian Saint-Paul, a magazin szerkesztője beköszöntő írásában megemlékezik arról, hogy a nyolcvanas évek elején a katolikusok között nem volt népszerű Ronald Reagan republikánus elnök, a szabad piaci kapitalizmus és a Szovjetunió elleni harc szószólója. A Notre Dame Egyetem campusán azonban a két szerkesztő, a katolikus filozófus és a teológus 1982 novemberében megjelentette az első, 16 oldalas Crisist (teljes nevén a Catholicism in Crisis: A Journal of Lay Catholic Opinion, avagy Krízisben a katolicizmus: a világi katolikusok véleményének lapja).

  Akkor, 1982-ben az első vezércikkben arról írtak: ők elsősorban katolikusok. A katolikusság számukra a hagyomány, a közösség, a hit, az ima, a szemlélődés és talán a tragédia iránti érzékenységet jelenti. Ugyanakkor felvállalták a liberális jelzőt is, abban az értelemben, hogy „nem vagyunk sem szocialisták, sem tradicionalisták”, és ilyen szempontból Jacques Maritainnel értenek egyet, aki kifejtette nézetét a rend időszakiságáról. A Crisis hisz a liberális társadalomban, mint hiteles, habár tökéletlen társadalomban. A neotomista teológia szószólójának számító, perszonalista Maritaint, aki a zsinat előttig valóban liberálisnak és a zsinat pápájának, VI. Pál barátjának számított, és máig a zsinat előfutárának tartanak, később sokan az egyház ókonzervatívjai közé sorolták A garonne-i paraszt című műve kapcsán. Ebben fejezte ki félelmét, hogy az egyház pusztán szociális mozgalommá válik, és hangot adott ellenérzésének az egyházban zsinat utáni túlkapásoknak nevezett jelenségek ellen.

  Mint azt a mostani főszerkesztő leszögezi: az amerikai egyház ma jobb állapotban van, mint szerintük volt 1982-ben. II. János Pál és XVI. Benedek pápaságával „visszatért a teológiai bölcsesség”. Ezt a teológiai tradíciót a Crisis „liberálisnak” nevezi, szembeállítva a „baloldalival”. A lap szerzői szerint a katolikus társadalmi tanítás leginkább a demokratikus kapitalizmusban teljesedhet ki, az államok terjeszkedése pedig ennek a kiteljesedésnek „legfőbb akadálya”.

   A főszerkesztő magyar fülnek különös fogalomhasználata az amerikai sajátosságokra vezethető vissza. Liberálisnak ilyen szempontból a II. Vatikáni Zsinat előttihez képest tartja II. János Pál és XVI. Benedek „teológiai bölcsességét". Az amerikai párt- és eszmerendszeresek sajátosságait a Mandiner olvasóinak aligha kell magyarázni, így elég, ha csak annyit jegyzünk meg, hogy a katolikusok jelentős része gazdasági megfontolásokból, a „társadalmi igazságosságból” kiindulva a Demokratákra szavaz mind a mai napig, bár Obama és a demokraták egy részének abortusz- és eutanáziapártisága sokat apaszt ezen a táboron (amelynek egyre nagyobb része hispán). Magyar szemszögből a Crisis teológiailag konzervatívnak (ezt nevezik ők liberálisnak), gazdaságilag pedig neokonzervatívnak-kapitalizmuspártinak nevezhető. Az amerikai katolikusok tradicionalista-konzervatív vonulatának lapja a Catholic World Report (nem túl szerencsésen, de amerikai politikai párhuzamot alkalmazva: ha a Crisis neokon, a CWR paleokon), a teológiailag liberálisok pedig a National Catholic Reportert olvassák.

  Utóbbi egyik szerzője, Michael Sean Winters írt is egy kritikát a Crisis újraindulása kapcsán. Ebben azt rója fel, hogy önfelfogása ellenére a Crisis egyáltalán nem ellenkulturális és nonkonformista, mint például Hans Urs von Balthasar, akit Ratzinger kora talán legműveltebb emberének nevezett. Von Balthasar egy svájci pap volt, nem mellesleg a huszadik század egyik legjelentősebb teológusa, akit nagyon nehéz felcímkézni: eklektikus a munkássága, a jelenlegi pápával is jelentetett meg közös kötetet. Szerinte a Crisis és a katolikus neokonok csupán meg akarják keresztelni a Republikánus Pártot és a modern kapitalizmust. Winters úgy látja, a Crisis is konformista, ha nem is úgy, ahogy liberális ellenfeleik.

  A Crisisnek számos rovata van: Politika, Üzlet, Egyház, Kultúra, Művészetek, Család, Klasszikusok, Videó, Eszmecserék. A lapban magyar vonatkozású írások is találhatóak: John Zmirak Habsburg Ottót búcsúztatja, Stephen Hough pedig az elkötelezett katolikus Liszt Ferenc szemlélődéseit ajánlja figyelmünkbe. De olvashatunk a Mandineren is tárgyalt témákról, a spanyol inkvizíció és a kereszteshadjáratok történetéről. Oszama bin-Laden halála; a bevándorlás kérdése; az az elképzelés, hogy a diszkrimináció radikális tilalma maga is diszkriminál; a Repubilánus Pártról és az amerikai alkotmányról való elmélkedés; vagy hogy miként lehetne túlélni még egy nagy gazdasági visszaesést – mind helyet kapnak a lapban.

  Rendszeres szerzője a lapnak egy ismert katolikus gondolkodó, George Weigel is: II. János Pál életrajzírója többek között Róma és Moszkva kapcsolatáról, Michael Novakról, és a „reakciós liberalizmusról” ír, amiben rámutat: a katolikus egyház aggodalma a szegények iránt nem azt jelenti, hogy az egyház szerint a szegények problémáját az államnak kellene megoldania. A felelősség mindenkire ráhárul, egyénekre és civil szervezetekre is. Olvashatunk arról is, hogyan fektessünk be katolikusként, vagy épp a norvég merénylet kapcsán a kulturális forradalomhoz vezető rossz útról.

  A Crisis küldetésnyilatkozatában azt írja: célja a tanításon át történő apostolkodás. Képezni szeretné a katolikusokat, evangelizálni a nem hívőket, és megvédeni a katolikus egyház tanítóhivatalát. Elkötelezett az egyház társadalmi tanítása iránt, amelyet azonban szerintük elsősorban az egyének és közösségek, köztes intézmények, nem pedig az állam által kell megvalósítani.

  Ha esetleg nem is feltétlenül értünk mindenben egyet a Crisisszel, esetleg az irányultsága sem teljesen a sajátunk, és hazai problémáink sem azonosak az amerikaiakkal, akkor is példát lehet venni elegáns, szép kialakításáról, magazinos hangvételéről, érdekes témákat viszonylag röviden feldolgozó, olvasmányos cikkeiről.

*

A poszt a Magyar Kurír cikkének szerkesztett, bővített változata.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr393104399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tilikov (törölt) 2011.08.01. 16:14:43

Hát ennek se lesz nagy keletje itthon. A potenciális olvasórétegnek ugyanis itthon mélységesen mélyen bele van égetve a fejébe, hogy a "liberális" az a legfőbb gyűlölet tárgya. Magára a szóra is ugranak, úgyhogy még az is hiábavaló, hogy megpróbáld elmagyarázni nekik, hogy ezek mit értenek a liberális alatt, tökmindegy, liberális tehát rossz. Olyan mintha azt mondanád Gyurcsány, erre se mondjuk, hogy így meg így gondolta, utáljuk mert Gyurcsány, mert liberális, sőt liberálbolsevik.

Na és itt van ez, hogy "a lap szerzői szerint a katolikus társadalmi tanítás leginkább a demokratikus kapitalizmusban teljesedhet ki." Nálunk most egyik sem divat. A kapitalizmus haldoklik (legalábbis nagyon-nagyon reméljük) a demokrácia helyett meg inkább a kínai modell tűnik vonzónak. Hogy azt kommunizmusnak hívják elég nagy szépséghiba ugyan (majdnem olyan nagy mintha liberálisnak hívnák), de ha nem ejtjük ki a nevét, hanem szimplán kínai modellnek hívjuk, akkor követhető, főleg ha nyugat is összeomlik emiatt.

Azt, hogy szerintük "az államok terjeszkedése pedig ennek a kiteljesedésnek legfőbb akadálya” már nem is kommentálnám, ez egyrészt liberális, másrészt nem felel meg a kínai modellnek.

Hát kábé így néz ki ma Magyarországon az a közeg, ahol ez az újság érdeklődésre lelhetne, sokkal több a különbség az amerikai és a magyar katolikusok között, mint hogy a magyarok le tudják nyelni azokat az émelyítő szitokszavakat, mint "liberalizmus" és "demokratikus kapitalizmus". Az itteni liberálisok és demokrata kapitalisták zöme meg nem vallásos.

Nem lesz ennek nagy keletje, no.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.08.01. 17:20:48

@dobray:!

No, ez is valami arcozós, csiricsáré yuppieojság! :-D

"A Crisis küldetésnyilatkozatában azt írja: célja a tanításon át történő apostolkodás. Képezni szeretné a katolikusokat, evangelizálni a nem hívőket, és megvédeni a katolikus egyház tanítóhivatalát. Elkötelezett az egyház társadalmi tanítása iránt, amelyet azonban szerintük elsősorban az egyének és közösségek, köztes intézmények, nem pedig az állam által kell megvalósítani." --- írod.

Úgy igyekszik "megvédeni a katolikus egyház tanítóhivatalát", hogy felülbírálja azt? Mert hogyan másként volna értelmezhető az a mondat, hogy "Elkötelezett az egyház társadalmi tanítása iránt, amelyet azonban szerintük elsősorban az egyének és közösségek, köztes intézmények, nem pedig az állam által kell megvalósítani."?

ü
bbjnick

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.08.01. 17:27:39

@bbjnick: miért, hol írja az egyház társadalmi tanításának bármelyik összefoglalója, hogy azt az állam által kell megvalósítani? Az utóbbi dokumentumok pedig kifejezetten óvnak a túlzott állami beavatkozástól, bürokráciától. Egyébiránt a ett tele van általános megfogalmazásokkal, irányelvekkel, amiket hogy hogyan ültetünk át a gyakorlatba, az vita tárgya lehet. Acton Intézet megvolt? :D

Tilikov (törölt) 2011.08.01. 17:32:34

Na tessék, megmondtam hogy ezt a liberálkatkó újságot elsősorban egy katolikus fogja itthon leszólni.

VI. Béla 2011.08.01. 17:38:53

Nézze, Tilikov, Amerikában nem lehet máshogy, ott még azt se lehet mondani, hogy a vasárnap az ünnep. Az még az Úttörő-KISZ vonalon érvényesülő ismerősömnek is sok volt, hogy pünkösdkor úgy építkeztek, mintha egy átlagos munkanap lenne. Amerikát mindenféle lázadók alapították, nehéz ott Rómát képviselni.

VI. Béla 2011.08.01. 17:40:15

@dobray:

Nézze, dobray, az Amerika, ez meg itt nem az. Érdekes lehet egy amerikai katolikus folyóirat, de nem biztos, hogy releváns.

(ide csapok, oda csapok :-)

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.08.01. 17:49:19

@bbjnick: "a lap főszerkesztője szerint... II. János Pál és XVI. Benedek pápaságával „visszatért a teológiai bölcsesség”

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.08.01. 18:11:27

@dobray:

Egy állítás: "a katolikus egyház aggodalma a szegények iránt nem azt jelenti, hogy az egyház szerint a szegények problémáját az államnak kellene megoldania"

és ezzel szemben egy másik: "...az állam kötelezettségei közé tartozik a vállalkozási tevékenység elősegítése azáltal, hogy olyan körülményeket teremt, amelyek munkaalkalmakat biztosítanak, abban az esetben pedig, ha a vállalkozási aktivitás nem megfelelő vagy válságba jutottak, ösztönző és támogatóintézkedéseket hoz.

Az államnak ahhoz is joga van, hogy tekintélyével beavatkozzék, amikor egyes monopóliumok késleltetik vagy akadályozzák a fejlődést. De ezeken a fejlődést összehangoló és irányító kötelezettségeken kívül kivételes helyzetekben helyettesítési funkciókat is betölthet, amikor a túl gyenge vagy még alakulófélben lévő társadalmi csoportok vagy a vállalkozások nem képesek feladataikat ellátni. Ezeket a helyettesítési funkciókat, melyeket a közjó érdekében a sürgősség tesz indokolttá, időben -- amennyire csak lehetséges -- korlátozni kell, nehogy ezeknek a társadalmi csoportoknak vagy vállalkozásoknak az illetékességi köre csorbát szenvedjen, s nehogy az állam cselekvési mezeje olyan mértékben növekedjék, hogy kár érje a gazdasági vagy polgári szabadságot."

uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=86

No, most akkor a szegények problémáját végülis kinek kell megoldania? Mi a közösségek (társadalmak) ultima ratioja a szegénységgel szemben, ha nem államuk ereje?

És: "Acton Intézet megvolt? :D" --- kérded.

Én a magam részéről a Szentháromságban bízok.

www.youtube.com/watch?v=zGUWANsK9J4

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.08.01. 18:23:31

@rajcsányi.gellért (ergé):

"a lap főszerkesztője szerint... II. János Pál és XVI. Benedek pápaságával „visszatért a teológiai bölcsesség” --- írod.

Amikor Piszkos Fred dicsér...:-] [................................./.]

ü
bbjnick

Szilvay Gergely 2011.08.01. 18:58:21

@bbjnick: ha mindent az állam csinál, akkor semmi felelősség nem lesz az embereken, személytelen bürokrácia lesz az uralkodó. Lásd Centesimus Annus, Caritas in Veritate. Nyilván van némi eltérés az amcsi meg az európai hagyomány közt, Európában jobban beavatkozik az állam, szerintem ez nem baj, de akkor sem abszolút módon. Az volna a komenizmus. Szerintem a Crisis sem, én meg egyáltalán nem az állam teljes visszavonulása mellett teszem le a voksot. Arány, egyensúly. Egyébként a lapot érdekességként szemlézem, deklaráltan. Isnpiratív, érdekes, más szemlélet. Önnyi. Szerethetünk vmit attól, hogy nem mindenben oszttjuk a nézeteit, szemléletét. Én például tradibb vagyok a Crisisnél, mégis szívesen olvasom, mióta felfedeztem.

unionist 2011.08.01. 23:06:25

@Szilvay Gergely:
a közfeladatoknak van nagyjából négy alapcsoportja.
-- társadalmi célok, amire ugye szerveződnek a szocialisták
-- kulturális célok, ez meg ugye a konziknak végtelen fontos
-- gazdasági célok, ehhez ugye mindenféle liberális eszmék társulnak
-- védelmi (igazgatásrendészeti) célok. ez meg ugye a nacionalizmus.

na most akkor el kellene dönteni, hogy az egyház ezek közül melyikkel azonosul.

lehet mondani, hogy mindegyikkel. és lehet azt is mondani, hogy az egyház intézményesen a kultúrát akarja szervezni. ami nem zárja ki, hogy segít a szegényeken. például úgy, hogy nem csak szent eucharisztiát szervez, hanem ókeresztény agapét is. mert utóbbi mégis csak közelebb áll a tanításhoz. de ez még mindig kultúra, szóval az egyház nem vállalhatja fel, hogy csináljon szakszervezeteket, és osszon munkanélküli segélyt. mert ez nyilván valami labour. persze lehet mondani, hogy az agapé elavult dolog, mert nem elég misztikus.

az nagyon jó lenne, ha az egyház világosan elmagyarázná: mit akar valójában. mert ugye folyton a szociális gondoskodást kérik rajtuk számon. nem lehetne erre azt mondani: kérem szépen erre ott van a labour. megint mások összekeverik az egyházat a gazdasággal. ti azt mondjátok, hogy az egyház kapitalizmust akar. szerintem olyan nagyon nem akar.

ha az egyház azt eldöntené, hogy kultúrát akar szervezni, akkor előrébb lennénk. vagy mondja azt, hogy mindet akarja, ha ez az egyház célja. szerintem ez abszolút nincs eldöntve.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.08.02. 06:02:28

@Szilvay Gergely:

Tudod, én azért szoktam (menetrendszerűen) kekeckedni, ha ilyen témába akadok, mert, úgy látom, általánosan elterjedt tévhit, hogy ha az Egyház valamilyen formában (itt és most) állást foglal a demokrácia és/vagy a piacgazdaság mellett, akkor abból szükségszerűen következnék, hogy az Egyház ("ideológiai értelemben") demokrata és piacgazdaságpárti. Pedig erről szerintem szó sincs. Az Egyház (küldetéséhez hűen) a teremtett személy istenképiségét, méltóságát és szabadságát védi és ha az (itt és most) a demokrácia és a piacgazdaság körülményei között a leginkább lehetséges, akkor nyilván a azok mellett foglal állást (természetesen fenntartásokkal és feltételekkel). Nem volt ez mindig így: változnak az idők, változnak a körülmények, s ki tudja, mit hoz a holnap?

Én tudom, hogy te ezt tudod, de sokaknak nem világos, ezért nem árt időnként szóbahozni:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.08.02. 06:08:44

@bbjnick:

Nem volt ez mindig így: változnak az idők, változnak a körülmények=Nem volt ez mindig így (ú. é., az Egyház nem foglalt mindig állást a demokrácia és/vagy a piacgazdaság mellett): változnak az idők, változnak a körülmények

is 2011.08.02. 08:52:50

@bbjnick: "Az Egyház (küldetéséhez hűen) a teremtett személy istenképiségét, méltóságát és szabadságát védi"

Tényleg ezt mondta volna Jézus Krisztus Péternek? vagy ez is olyan mint a céges stratégiák általában: fennen hirdetünk valami magasztosat, az életben megvalósu ehhez képest valami?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.08.02. 09:37:37

@is:

"Tényleg ezt mondta volna Jézus Krisztus Péternek?" --- kérdezed.

Igen, szerintem valami ilyesmit.

"Mt 7.1
Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!
Mt 7.2
Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.
Mt 7.3
Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre?
Mt 7.4
Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van?
Mt 7.5
Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!
Mt 7.6
Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!
Mt 7.7
Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek!
Mt 7.8
Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak.
Mt 7.9
Melyiketek ad fiának követ, amikor az kenyeret kér tőle?
Mt 7.10
Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót?
Mt 7.11
Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik.
Mt 7.12
Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.
Mt 7.13
A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz - sokan bemennek rajta.
Mt 7.14
Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet - kevesen vannak, akik megtalálják.
Mt 7.15
Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
Mt 7.16
Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét?
Mt 7.17
Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt.
Mt 7.18
Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.
Mt 7.19
Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt.
Mt 7.20
Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket.
Mt 7.21
Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: - Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon:
Mt 7.22
Uram, Uram, hát nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? -
Mt 7.23
Akkor kijelentem nekik: Sosem ismertelek benneteket. Távozzatok színem elől, ti gonosztevők!
Mt 7.24
Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát.
Mt 7.25
Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.
Mt 7.26
Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette.
Mt 7.27
Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált."
Mt 7.28
Ezzel Jézus befejezte ezeket a beszédeket. A nép ámult tanításán,
Mt 7.29
mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, s nem úgy, mint az írástudók."

ü
bbjnick

Bell & Sebastian 2011.08.02. 23:19:48

Az Egyház se nem bal, se nem jobb, a papjai nem politikusok, a klerikális meg az, aki világi hatalomra törekszik - mindezek ellenére.

Ha az amerikai fogalomrendszer az etalon, akkor a magyar szocik jobboldaliak, az Orbán -párt meg balos, magyar neokon nevű állat meg nincs is. A liberális -szó devalválódását meg tessék számon kérni a megalkuvó, konjunktúralovag, senkiházi tolvajokon.

Jézus pont a korabeli, nagyon progresszív farizeusokkal állt állandó fasírtban, a mai liberálisoknak megfelelő párttal. Hogy a kötéllel kiverteket már ne is említsem!

Egynémely katolikusnak ismét furcsa képzetei támadtak a saját hitéről.

Ilyenkor a Windows legalább küld egy figyelmeztetést:
- Nem aláírt program, telepítése csak saját felelősségre!

Bloodscalp 2011.08.08. 18:22:46

@Bell & Sebastian: tényleg változnak az idők:) az Egyház szinte maga a jobb, a papok pedig kész diplomaták

Bloodscalp 2011.08.08. 18:42:11

nem adok 100 de inkább 50 évet, és hasonló jövőt látok mint ami történt Angliában, lefognak válni a Vatikántól
süti beállítások módosítása