Magyarlapád, a Küküllő-menti tánc-nagyhatalom
2011. május 21. írta: dobray

Magyarlapád, a Küküllő-menti tánc-nagyhatalom


  Magyarlapád  (Lopadea Noua) a régi Alsó-Fehér vármegyében, Erdély középső részén, a Maros és a Küküllők összefolyásánál fekszik, Nagyenyedtől tíz kilométerre keletre. Színtiszta magyar református község. Odafelé Nagyenyed meglátogatása beleférhet: Bethlen kollégium, vártemplom, két fűzfa, emlékmű az 1849-ben lemészárolt magyaroknak. Esetleg a híres bánffyhunyadi cigánykastélyokat is meg lehet tekinteni, amelyek egyébként csak reprezentációs célokat szolgálnak, lakni a szomszédos putriban laknak az építtetők.

  Magyarlapád a táncáról híres, na meg néptánctáboráról (ilyesmit sokfelé szerveznek Erdélyben minden nyáron, például Válaszúton, Vajdaszentivánon, de Székelyföldön is).

  Ilyenkor sok lapádi bor fogy - még úgy is, hogy vannak, akiknek kevésbé bírja a gyomra a helyi nedűt. Időnként év közben is meglátogatják egyes néptánccsoportok a községet, amelyeket a közemlékezet az alapján rangsorol, hogy mennyit táncoltak, illetve mennyit ittak. Egy hatvan fős társaságnak illik jóval kétszáz liter fölött teljesítenie, különben megkapja a nem túl hízelgő tápos jelzőt.

  Lapádon rendkívül meglepő módon lapádit táncolnak, ami a Küküllő-menti táncok családjába illeszkedik. A lapádi Pirospántlikás zenekar kihagyhatatlan a helyi hírességek közül: igazi táncosok visznek magukkal saját zenészeket. A Kultúrközpontban délutántól hajnalig tartó mulatozásokon nem fotóztam, hanem ittam és táncoltam, így jöjjön YouTube-os videó.

  Az is megeshet, hogy tiszteletünkre meghal Dezső – annak ellenére, hogy nem tél, hanem tavasz van, és halálát hajlandó a szokásos hajnali öt helyett a pesti lusta naplopók kedvéért délelőtt kilencre halasztani. Ilyenkor illendő módon folyamatos a pálinka- és borfogyasztás, igazi tánccsoportnak pedig muzsikálnak a zenészei. Mind a vágás, mind a feldolgozás alatt.

  Vasárnap csak a reformátusoknak lehet teljes a lelki komfortjuk, tekintve, hogy a falu egészében ehhez a denominációhoz tartozik. A takaros kis templom (azt nem tudom, hogy kazettás mennyezetet a híres erdélyi kazattásmennyezet-készítő, Umling Lőrinc csinálta-e, de szép), az istentisztelet meglátogatása azonban más felekezetűeknek és felekezeten kívülieknek sem árthat meg az ökumené nevében. Nem csak vasárnap délelőtt, hanem délután is van istentisztelet, úgyhogy ha hosszú volt a szombat éjszaka, nyugodtan aludhatunk sokáig.

  Május elsején a falu apraja-nagyja a település felé magasodó hegy túloldalára megy (valaki már két nappal korábban kiköltözik sátrával), hogy bográcsozással, pálinkával, borral ünnepelje a munkát. A két hatalmas hangfalból dől a mulatós, régi nagy slágerek és időnként a népzene is. Kihagyhatatlan élmény, érdemes május elsejére időzíteni lapádi utunkat!

  Érdemes meglátogatni a szomszéd falut, Fugadot is (ez román többségű), ennek végében található a Bánffy-család fugadi kastélya és birtoka.

  A birtok kezelőjét, Bánffy Farkast, aki egyben a lapádi tánctáborok szervezője is, nehéz kikerülnie annak, aki arra jár. A kastély lépcsőjének korlátjára ülve szívesen mesél a fordulatokban gazdag román restitúciós eljárások meglepetéseiről, és ad tanácsot, miként kezeljük ezeket lelkileg – miközben leitatja a kedves vendégeket.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr962879963

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mackensen 2011.05.21. 13:42:31

  "Az erdélyi szorosokon oláhok jönnek befelé a visszavonuló Mackensen nyomán. A szerbek megszállták a Bánságot, a Bácskát: Temesvár, Zombor a kezükben van. A csehek Kassa irányába vonulnak és miután megrabolták országunkat, most ki akarják r...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy_vélemény 2011.05.21. 10:20:25

A cikk lassú olvasása közben megérett bennem az elhatározás, hogy előrukkolok végre egy állítással, amit nem tudok semmivel alátámasztani, bizonyítani.
Édesanyám 1915-ben született, apai ágon erdélyi családban.
Tőle hallottam hagyományokat, szokásokat, mondásokat.
Amikor először meglátta a tv jóvoltából a táncegyüttesek bokacsapkodó, hajlongó vigadásait, elhűlve nézte. Belesápadt teljesen.
Onnantól fogva sosem állta meg szó nélkül, így belémívódott rendesen a kritikája.

'Magyar ember sosem hajol és nem veri a lába szárát, még tánc közben sem.'

Ennyit arról, milyen hagyományokat őrzünk ma.

jan 2011.05.21. 10:48:05

@egy_vélemény: Lehet, hogy édesanyád látóköre nem fogta át a teljes magyar valóságot.

Ld. még "magyar ember evés közben nem beszél" és hasonlók.

egy_vélemény 2011.05.21. 11:56:58

@jan: lehet ez is, de lehetett az is, hogy észrevette, mennyire megfosztani iparkodnak a népeket tartásától.
Aztán lehet az is, hogy mindig is egyfajta népnevelői célzattal próbáltak hatni a dévaj kedvűekre, habzsolókra, fiatalokra ... ki tudja ma már?
A kritika arra utal, hogy emberi tartást kell vinni a mulatozásba is.
A múltkorjában egy vajdasági egylet rendezvényén láthattam Csíkból származó vendégmunkásokat táncolni. Jól ropták. Ami feltűnt, hogy egyikük-másikuk kicsit bedöntötte a hátát, a földet nézte tánc közben. De nem csapkodták a lábuk szárát. Nem duhajkodtak.
Épp a tánc olyan, ahol a legjobban megmutatkozik a személyiség.

egy_vélemény 2011.05.21. 12:12:13

@jan:
Édesanyámnak csak hat elemije volt, meg egy kazánfűtő diplomája, nem is láthatta jól a teljes magyar valóságot.
Apám tanultabb volt, ő úgy magyarázta, hogy az Állami Népi Együttes átkoreografálta a hagyományokat. Divatba hozzák, aztán ez lesz majd a hagyomány.
Így is lett.

jan 2011.05.21. 12:33:27

@egy_vélemény: Igazából azt akartam mondani, hogy a magyar valóság sokkal sokfélébb, mint gondolnánk, és nincs ember, aki az egészet átlátná, akárhány diplomája is van.

Lehet, hogy azon a vidéken, ahonnét az őseid származtak, tényleg nem hajlongtak a magyarok tánc közben. De Magyarlapádon ettől még lehet, hogy évszázadok óta így táncolnak. Esetleg azért, mert a környékbeli románoktól átvették ezt, ki tudja?

egy_vélemény 2011.05.21. 13:13:43

@jan: nem tom, honnan jöttek a mostani Mo-ra. Ahogy azt sem, oda hogyan kerültek, ahonnan jöttek. :)
A több évszázados hagyományokról egy mese szokott eszembe jutni. Egy német adón láttam anno, hogy
egy japán kutatócsoport nekivágott a Selyemút rekonstruálásába. Jártukban eljutottak az Isszik-tóhoz, ahonnan az alábbi mesét hozták:
...egy vándor reménytelen útjának egyik napján megpillantott a távolban egy hatalmas várost. Mindjárt szaporábban kezdte szedni a lábát. Megkérdezte a város kapujában üldögélő öregembert, mi a neve ennek a csudálatos városnak és mióta áll itt a nagy puszta kellős közepiben? Az öregember válaszolt (elfelejtettem a nevét a városnak már), elmondta, hogy az öregapjának az öregapja is ebben a városban lakott. Ez a város örök idők óta itt áll.
Eltelt 500 év.
Hosszú vándorútra kelt egy ember, eljutni sosem látott vidékekre. A nagy pusztaságban egyszer csak megpillantott egy csillogó tavat, selymes szellő fújdogált, a tó partján pedig nádasok hajlongtak, madarak daloltak, fák adtak a fáradt utazóknak enyhet, a tó vize pedig felüdülést és táplálékot az arra járóknak. Egy hosszú szakállú öregember üldögélt egy vén fa árnyékában. Őt kérdezte az utazó, mi a neve ennek a csodálatos tónak és mióta ád enyhet az arra járóknak? Ó, már az öregapám öregapja is itt halászott, mindig is itt állt, Isszik-tó a neve, felelte az öreg.
Újabb 500 év telt el és nagy útra indultak felfedezők, messzi a psuztába.
Gyalogoltak napokon, heteken, hónapokon át, mikorra egy sivataghoz érkeztek. Kavarta a homokot a látóhatáron a szél, az utolsó kőbuckánál egy öregembert találtak, aki a semmibe vesző út végénél üldögélt. Megkérdezték tőle, mi a neve ennek a sivatagnak, mióta van ez itt? Van-e egyáltalán vége?
Felelt az Öreg: már az öregapám öregapjának idejében is sivatag volt itt, mindig is itt volt....

Persze, a szorgos filmes japánkák kicsit búvárkodtak rögvest és lássatok csodát: valami városféle nyomokra bukkantak a kiszáradásban lévő tó fenekén. Azóta nem hallottam erről a tájról.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.05.21. 13:36:28

@egy_vélemény:

szerintem a jó kallós találta ki ezeket a lehajolós dolgokat. tudjuk miért :)

jan 2011.05.21. 14:37:20

Mindig csodáltam az olyan életművészeket, mint ez a Farkas. Jó-jó, ő persze csomó hasznos és áldozatos dolgot is csinál (community organiser, mint annakidején Obama). Azt nem értettem soha, hogy ezek az emberek honnét szerzik a pénzt a bohém (ha mégoly hasznos is) életük fenntartásához...

Ha valaki tudja, írja már meg légyszi...

egy_vélemény 2011.05.21. 20:40:59

@málnási: sztem, Kallós Zoltán épp Moldovában tanítgatott volna, ha hagyták volna akkortájt, amikor hajlongani kedtek, hejretyutyutyu, az állami népek együttesében.

egy_vélemény 2011.05.21. 20:49:32

@jan: mindenkinek szabad a választás, ki lehet próbálni.
Ha a szükség úgy hozza, a 'jég hátán is meg kell élni' alapon működünk. Vagy: 'több is veszett Mohácsnál' mentalitással pl., esetleg kellő kalandvággyal. Vagy csak elhivatottságból...ki tudja, mi minden formálja a sorsunk?

egy_vélemény 2011.05.21. 20:54:18

@Blassius: nekem is óriási élmény volt. Olyan érzésem volt végig, mintha ott lettem volna én is.

Uzoni Ábel · http://ezerleutes.freeblog.hu/ 2011.05.21. 20:54:48

A kastély lépcsőjének korlátjára ülve szívesen mesél a fordulatokban gazdag román restrikciós eljárások meglepetéseiről - restrikciós... talán restitúciós, nem?

Latin egyes.

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2011.05.22. 07:48:49

@egy_vélemény:
Ezek a legények pl. tényleg nem hajlonganak:
www.youtube.com/watch?v=Yo2IU6QyMtk

Ezek meg igen, sőt még a földet is csapkodják:
www.youtube.com/watch?v=4Ic0n04kJ7k

Mind a kettő profi.
A kultúrák hatnak egymásra

önk. figyelő 2011.05.23. 08:02:04

Ilyen tánctábor van vagy 20 Erdélyben. folkradio.hu-n meg lehet nézni.

Alfőmérnök 2011.05.23. 11:26:40

@önk. figyelő: Azé' 20 nincs.
A legizgibb a gyimesközéploki, de az tényleg csak fanatikusoknak ajánlott.

Tartós Béka 2011.05.23. 12:54:13

Nem tudom, hogy honnan veszi bárki is, hogy a csizmaszárcsapkodós legényes tánc nem magyar. Évszázadok óta Erdély szinte összes tájegységének a táncában megvan.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.05.23. 15:42:02

@egy_vélemény: az van, hogy fogalmad nincs a néptáncokról. A legtöbb magyar néptáncban megesik, hogy lehajolunk, az meg a legényes lényegéhez tartozik, hoyg csapkodjuk a lábunkat. Ez van. több évszázada, állami népi együttestől és Kallóstól függetlenül.
@jan: a bohém Farkas abból él, hogy gazdálkodik. Mint sokan mások a világon.

egy_vélemény 2011.05.23. 22:51:43

@dobray: figyelj, dobray. Csak egy picit is figyelmesen olvastál volna. Csak egy picit. Magyarul írtam, nem latinul. Akkor fölfedezted volna, hogy Anyukám mondta. Gondolod, az nem a hagyomány része, amit ő mesélt a hagyományról? Fejér megyei faluból való volt. 1915-ben született.
Maga is értett a tánchoz, nótázáshoz. Mind a hat elemijével és talpraesettségével.
Szted a gyűjtők nem a nép egyszerű gyermekei közül szedik össze a múltra vonatkozó mai ismereteket?
Egyik ezt meséli, másik azt, mégis ki lehet belőle valamit következtetni.
Például azt, hogy az Experidance-osok túl egyenesen tartják még mindig a hátukat, nem nyeklenek-nyaklanak eléggé.
De lehet, hogy Anyuék a bojárok táncára céloztak, Te pedig a muzsikokét ismered, nem lehet?
Sőt, a Kallóst sem én hoztam föl lábszárcsapkodós példának.
Különben miattam úgy és annyit csapkodok a lábod szárát görbe derékkal, meg hajlongsz, ugrálsz, amennyire duhaj kedvedből csak telik. Tartson meg a Jóisten egészségben, hogy sokáig mulatozhassál!
:)
Csak egy picit olvass figyelmesebben.

fehérnép 2011.05.23. 22:52:33

A sápadós anyukás ismeretlennek:

Szívesen megnéznénk youtube felvételeid közt, amit a hagyományőrző édasanyád és édesapád rádörökített. Itt nem az irígykedésre, a rosszmájúskodásra, vagy a negatívoskodásra gondolok, hanem, hogy hogyanis kell igazából járni az édesanyád vidékén, nem hajlott háttal. Hova valósi is édesanyád?

Egyébiránt nem értem mért kell ennyire magyarnak lenned! Mért kell egyből negatívoskodni?! Az élet szép, a tánc még szebb, de a hagyományőrzés no az aztán csak az igazán csudaszép!
Örülnöd kellene édesanyáddal egyetemben, hogy ezen a Magyarlapád nevű helyen, ahol szerintem még soha sem jártál (én tiszteletemet tettem többször is), vannak olyan lelekes fiatalok, akik a még fiatalabbakat összefogdossák a faluban és a hagyományaikat tanítják vissza nekik. Mert ugye a szülők ezt nem tették meg (ellentétben a te édesanyáddal). És így ezek a fiatalok nem a diszkót és a drogot és a piát választják, hanem mulatnak igazából!
No akkor felvállalod-e a tánc tudásod, ha már ennyire szakértő vagy? Hallgatsz gyáván, vagy kiállsz vitéz magyar módjára?
Ámbátornemdebár tényleg irigy vagy!! Pedig te is élhetnél úgy mint Farkas! Senki nem tiltotta meg neked, hogy gazdaságot vezess!

fehérnép 2011.05.23. 22:55:30

Bocsánat a Farkasos rész másra vonatkozik nem rád, de azért te is irigy vagy!

sztd 2011.05.24. 08:41:19

@egy_vélemény: Csak annyit fűznék hozzá az észrevételekhez, hogy a magyar kultúra tekintetében elég változatos a kép.
Rengeteg tájegység van teljesen más jellegű táncokkal és a tájegységen belül is inkább csak a zene azonos, a tán már lehet falvanként is eltérő. Bár a tájegységen belül annyira nem tértek el, de tájegységek között nagyon nagy a különbség.

Szóval bár lábcsapkodás nélküli legényesre én sem emlékszem (bár nem vagyok mérvadó), és a hajlás mellett is van általában tartásuk (ami az egyenes gerinc jelez, és a derékban hajolnak), olyat nem lehet mondani, hogy magyar ember így, vagy úgy táncol.

(A poén kedvéért némi statisztika: magyar népdalból 200 ezer ismert. Germán népdalból 6000, szóval sokfélék vagyunk. Még egy mondás: 3 magyar összegyűlik, 4 pártot alapít. :P)

egy_vélemény 2011.05.24. 09:20:52

@fehérnép: fortyogjatok csak, kedvesem.
Mégegyszer: Fejér megyei faluból való Édesanyám. Apai ágon erdélyi, anyairól jász felmenőkkel. Népes család. A Mezőföld széle. Tartották, sőt a kisfaluban ma is tartják a hagyományokat.
www.google.ch/imgres?imgurl=http://ajanlo.plt.hu/galeria/13992/13992_0140_k.jpg&imgrefurl=http://kepek.dh-online.hu/cgi-bin/kepek/index.cgi%3Ffrom%3D160%26kulso%3D2&usg=__H0qHprdEakXVSPktO0WcsRlwcyA=&h=150&w=224&sz=15&hl=de&start=118&zoom=1&tbnid=ldEcLmY9LFjCmM:&tbnh=119&tbnw=160&ei=nFHbTZ6oBceWOq7RifAO&prev=/search%3Fq%3Dkisapostag%26hl%3Dde%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3Dorg.mozilla:de:official%26biw%3D1261%26bih%3D566%26tbm%3Disch0%2C2546&itbs=1&iact=hc&vpx=1041&vpy=218&dur=3631&hovh=120&hovw=179&tx=55&ty=39&sqi=2&page=7&ndsp=21&ved=1t:429,r:6,s:118&biw=1261&bih=566
Mivel 1915-ben született, volt némi gyakorlata is a hagyományok ismeretében.
Ezt mondtam el.
Amúgy gazdálkodásra nyergelek át.
55 éves fejjel lettem Aranykalászos gazda, a gyógynövényekkel barátkozom jó ideje. Most pedig tanulom a méheket.
Már mire lennék irigy?
Amikor annak ideje volt, roptam épp eleget a táncot én is.
Most szívesen nézem a táncos fiatalokat. Lehetőségem van rá. Nem kell gugliznom, hogy ilyet láthassak.
Például a Csíkból való fiatalok tetszettek, ahogy említettem. Ők aszerint járták, ahogy én ismerem.
A szívemnek ez kedvesebb, ha épp negatívoskodni van kedvem.
Olyan újkori magyar nagyon nem szeretnék lenni, aki a divat, igen a hagyományőrző divat szerint tapsol, mórikál, vagy ahogy épp dirigálják.
Van mindegyikre példa, épp elég.
Ha rám hallgatsz, úgy járod a táncot, ahogy kedved tartja s akkor nem lesz híjja a jókedvednek sosem.
De ne feledd, méltósággal járni a táncot, mindig szebb.
Persze csak akkor, ha igény van rá.
Nekem pedig arra érett meg az időm, hogy leszakadjak végre rólatok. Sehogysem jön össze az érthetőség.
No, Isten áldjon!

egy_vélemény 2011.05.24. 09:28:17

@sztd: hétszínvirág, így hívták.....nem csak úgy lehet felfogni, hogy hárman négyfélét járnak, hanem úgy is, hogy színes....amúgy egyenes derékkal nehezebb fölemelni a lábat, hamár csizmaszárcsapkodás is van a koreográfiában.
süti beállítások módosítása