Itt a szezonja az „Ismerd meg hazádat!” típusú túráknak, szóval el is mentünk gyorsan a Bakonyba. Szempont ilyenkor, hogy tíz feletti létszámban is elférjünk a vendégházban, ahol lehet főzni (!), gyalogtúrákra vagy biciklitúrákra alkalmas legyen a környék, és ne hagyjuk ott még a gatyánkat is, ha fizetésre kerül a sor.
Az Észak-Bakonyban fekszik Döbrönte, egy kétszáznyolcvan lelkes falu. Veszprém megye nyugati szélén, a Bittva patak völgyében fekszik a takaros kis település, amely fölött meredek domb magasodik, azon áll Szarvaskő várának maradványa.
Odautazni kocsival javallott, de Budapestről Pápáig vonattal is elég könnyen el lehet jutni, onnan 16 kilométer Döbrönte. A falucska neve a szláv Dobrete személynévből származik. 1240-ben egy határjárás kapcsán említik a falut, de a közelében talált régészeti leletek szerint már a római korban is lakott volt. A falu felett látható Szarvaskő vára, amelyet Himfy Benedek bán – Nagy Lajos királyunk kedvenc hadvezére – építtetett 1373 és 74 között.
Szláv eredetű a település neve, de a mai lakosok nagy része sváb nemzetiségű, és a falu főutcáján sétálva erősödik is az emberben a pozitív prekoncepció a német precizitással, a sváb porták tisztaságával kapcsolatban. Az utcák rendezettek, és a jó időnek köszönhetően az első sápadtarcú turisták is megjelentek már. Szarvaskő várát elhagyva dimbes-dombos erdőségekbe vetheti bele magát az ember, jelzéssel ellátott 7 és 17 kilométeres turistakörútra is indulhatunk. Felesleges lenne hosszan ecsetelni a tavaszi erdő szépségét, szagát, a Bakony fölött magasodó felhőtornyokat. A földútról Szent László pénzét szedegethetjük fel, amely valójában egy apró, őskori élőlény fosszíliája; az erdei ösvények mellett pedig medvehagyma lelőhelyekre vadászhatunk.
Akit jobban motivál a pőre pihenés, és a legapróbb településen is az elmúlt századok nyomait keresi; illetve maximum egy kilométeres túrácskát szeretne tenni a fogadóban elfogyasztott szarvaspörkölt után, az átsétálhat Gannára. A szintén svábok lakta faluban 320 lelket számlálnak. Neve ismeretlen eredetű, talán a szlovák Gadna (nem szép), vagy a szerb Gladna (patak) rejtőzik benne. Árpád-kori településről beszélhetünk, első említése egy 1171-ben kiállított oklevélen szerepel. A mai település az 1940-es években egyesített Nagy- és Kisganna falvakból állt össze.
Érdekesség a falu közepén valószerűtlen méretben elterülő családi mauzóleum és templom, amelyet Esterházy Miklós 1808 és 1818 között építtetett. A Szent Kereszt Felmagasztalása titulusú neoklasszicista bazilikát a francia Charles de Moreau tervezte és Engel József bécsi építőmester készítette. Az altemplomban számos neves arisztokrata nyugszik: az építtető Esterházy Miklós; Esterházy Bálint, a Monarchia moszkvai nagykövete; és Esterházy Miksa, a Magyar Atlétikai Club alapítója.
A Szarvasházban szálltunk meg. A falu főutcáján fekvő régi parasztházból kialakított szállás akár nagyobb gyerekcsoportokat is tud fogadni. Ha nem egész hétvégén héderezni, túrázni vagy a kerti szaletliben pókerezni vágyó felnőttek érkeznek, a gazdáék szívesen tartanak kiselőadást a környék élővilágáról a gyerkőcöknek (is). A szelektív hulladékgyűjtés alapvetés náluk; az ajtókat, bútorokat kézzel festett vadvirágok tarkítják, és a nagymamától örökölt hímzett párnák terülnek el a sezlonyon – az egész miliő még bőven a régies giccsen innen helyezkedik el.
Jó szívvel ajánljuk az Észak-Bakonyt, ne hagyjátok ki a döbröntei kocsmában kapható velős-pirítóst reggelire!, és a Szarvaskő vára szeles, széles panorámáját se!