Anarchia Egyiptomban: rendfenntartó erők hiányában a lakosok szerveznek önvédelmi csoportokat a fosztogatók ellen; lezárták a Kairó-Alexandria autópályát; utasok ezrei vesztegelnek a reptereken; az elit tagjai menekülnek az országból; el-Fajjúm városban legalább ötezer bűnöző tört ki a börtönből, és megölték a biztonsági szolgálat vezetőjét, Muhammed Batran dandártábornokot.
A világ nagy része - velünk együtt - valószínűleg meglepve kapta fel a fejét, amikor azt látta: a tüntetések zavargásokká, a zavargások káosszá fokozódtak Egyiptomban. A folyamatok óráról órára, napról napra változnak, nehéz lenne még következtetéseket levonni az eseményekből. Elsőre persze az elnyomó uralom ellen küzdő szabadságharcosoké a szimpátiánk, de a forradalmak mindig felfalják a gyermekeiket, aztán önmagukat is: nem jó ómen egy anarchiába süllyedő, 74 milliós ország az iszlám világ szívében. Ha pedig a folyamatok oda vezetnek, hogy radikális iszlamisták veszik át a hatalmat a most lázongó országokban, Egyiptomtól Tunézián át Jemenig, akkor megnézheti magát a nyugati világ.
Az anarchia óráiban azonban még ne szaladjunk ennyire előre. Az eddig közel száz halálos áldozatot hozó, tragikus események közepette egy pozitív, reményt adó hírről is beszámolhatunk.
A fáraók kincseit őrző kairói Egyiptomi Múzeumot ugyanis önkéntes helyi lakosok százai vették körbe élőláncban, hogy megvédjék a nemzeti örökséget a fosztogatóktól és vandáloktól. Az 1902-ben épült, kétszintes intézményben őrzik a Tutanhamon-gyűjtemény nagy részét is. A lazac színű épület rejti a világ leggazdagabb egyiptológiai gyűjteményét. Jelenleg mintegy 150 ezer műtárgy tekinthető meg benne, és százezreket rejtenek még az alagsori raktárak.
A rendfenntartó erők az elmúlt napokban saját csatájukat vívták az elkeseredett tüntetőkkel odakint, az utcákon. A védtelenül maradt múzeumot a civilek vették körbe, amíg a katonai véderők meg nem érkeztek a helyszínre. Az épület tetőzetén keresztül péntek éjjel mégis be tudtak törni a fosztogatók a múzeumba, és letépték két fáraókori múmia fejét, betörték és kiürítették a vitrinek egy részét, kárt tettek több ókori szoborban és használati tárgyban is.
Tüntető fog kezet a múzeumot védő katonával
Pár napja írtam a Mekka központjában épített toronyházról, melynek kedvéért lerombolták az óváros egy részét, köztük műemlékeket is, s megjegyeztem: mind a radikális iszlamisták, mind az újgazdag sejkségek méltatlanul bánnak saját kulturális örökségükkel. Fosztogatók és vandálok persze minden zavargás környékén felbukkannak, bárhol is törjenek ki azok a világ körül, s ez alól Egyiptom sem kivétel.
Mégis, ez az ősi múlttal rendelkező ország van olyan civilizált, hogy a helyi polgárok megértik és átérzik az örökség iránti felelősséget. Ebben talán az is közrejátszik, hogy a múltban a különböző európai nagyhatalmak és azok kalandorai mintegy ingyenes műkincsraktárnak tartották Egyiptomot, s franciáktól az angolokon át a németekig, amennyi műkincset csak tudtak, elvittek a Nílus-parti országból. Egyiptom ma jobbára jogos küzdelmet folytat azért, hogy az évszázadok alatt szétlopott értékek - vagy azok legalább egy része - visszakerüljenek eredeti helyükre. A mérleg másik oldalán persze az van: mi lett volna a fáraók kincsének sorsa, ha az európai múzeumok nem őrzik meg őket máig a világ számára. De ez egy másik, messzire vezető kérdés.
A mindennapok hősei viszont most születnek Egyiptomban: amikor az utcákon tüntetők tucatjait lövik le, amikor a fosztogatók akár saját otthonaikat is megtámadhatják, amikor az ország elitje menekül az országból, akkor férfiak és nők, fiatalok és idősek mégis saját testükkel védik hazájuk kincseit a pusztítás szellemétől. Tisztelet az örökség hőseinek!
Őrjárat az Egyiptomi Múzeumban
