Ahol dolgoznak gyalulnak, ott hullik a forgács. Az MDF-nél kétségkívül dolgoznak gyalulnak, hiszen óriási kupacokban áll a forgács: Dávid Ibolya elnökasszony könyörületet nem ismerve nyesegeti a párt Dávid-ellenes (vad)hajtásait. Az első nagyobb fazonigazítás a lakitelkiek kizárása volt, amire (a jogszerűtlenségről szóló jogerős bírósági ítéletet követően) a legendás elnézéstkérő performansz tette fel a bokrétát:
Aztán jöttek az újabb körök, például a korábban a lakitelkiek ellen jó szolgálatot tevő IDF-esek eltávolítása (élükön Almássy Kornéllal) vagy Hock, Katona és Pettkó kizárása. A nagy lelkesedéssel, teljes erőbedobással végzett munka eredményeként ma már kevesen tudnák megmondani, mely településen működik MDF-alapszervezet, s az kikből áll, dávidistákból-e vagy eretnekekből.
Ez a purifikátori hév vezethetett aztán oda, hogy a Dávid Ibolyának is otthont és párttagságot adó tamási alapszervezet is a feloszlatás sorsára jutott. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy egyáltalán az MDF tagja-e a párt elnöke? Amikor a csoport feloszlatásakor megszűnt a tagsága, akkor nem szűnt-e meg automatikusan elnöki megbízatása is? Segít-e ezen, ha később újra csatlakozott a párthoz?