Miközben az egyházakat állandóan felszólítják a szekularizációs doktrína élharcosai, hogy ne politizáljon, és ne tegye le a voksát egy párt mellett se, ugyanazok (például TGM a Magyar Nemzet hétvégi magazinjában megjelent, a jobboldalnak szóló levelében) sérelmezik, hogy nem határolódik el hangzatos nyilatkozatokban a Jobbiktól. Érdekes, ilyenkor lehet, sőt kell politizálni… (Az iskolában is tilos a politizálás az órán, a rasszizmus ellen azonban mégiscsak lehet politizálni – például a Népszava levélíró történelem tanára szerint.)

  Az igazi keresztény nem beszél, hanem mindenekelőtt tesz. Ma a cigánykérdés kapcsán rengeteg a szó, és kevés a tett. Igazán akkor jutunk előre, ha belülről változunk meg mi és a cigányok is – mondta szerda este a a cigány-magyar megbékélésért a Jezsuita7 programsorozatának keretében bemutatott szentmisén Dr. Székely János, a Püspöki Kar cigányságért felelős tagja. Hozzátette: Afrikában számos nyugati segélyprogram kudarcba fulladt az iskolaépítéstől a gyáralapításig – elhordták, szétszedték ezeket az anyagi segítségeket. Az ottani atyák szerint igazi fejlődés csak akkor lesz, ha belülről alakulnak át az ottaniak. Az igazi fejlődés az ember szívében kezdődik. Egy budapesti keresztény közösség nemrégiben vett egy kis lakást egy kilakoltatás előtt álló cigánycsaládnak – van tehát, aki cselekszik. Talán sokkal több múlik rajtunk, mint az államon – mondta a püspök prédikációjában.

  A katolikus egyház cigánypasztorációja elsősorban nem anyagi segítséget jelent, hanem lelkigondozást, tanítást, eligazítást. Ennek következtében azonban a cigányok egyre önállóbbá válnak. A legmagasabb szintű testület, amely a cigánypasztorációval foglalkozik, az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsa.

  Először 1999-ben szembesültem a cigánypasztoráció valóságával, amikor egy kis, cigányok lakta görög katolikus falut is útba ejtettünk egy nyári zarándoklaton. A neve: Hodász. A görög katolikus beatmise (!) cigány nyelven folyt. A helyi papok, Sólya Miklós és Mosolygó Béla, valamint Gelsey Gábor jóvoltából roma közösségi ház és idősek napközi otthona épült.

  A hazai cigánypasztoráció egyik zászlóvivője a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense, Dúl Géza, aki egyben a gyömrői Ceferino Ház, a váci egyházmegye cigányevangelizációs irodájának vezetője. A ház névadója a cigányság védőszentje, El Pelé, avagy boldog Ceferino Giménez Malla, akit II. János Pál 1997-ben avatott boldoggá mártírhaláláért; ugyanis a spanyol polgárháború idején, 1936-ban meg akarta menteni egy pap életét, amiért a kommunisták őt is kivégezték.

  De ha már a jezsuiták kerültek szóba ismét, feltétlenül meg kell említenünk Hofher József SJ-t, a jezsuiták cigánymisszójának vezetőjét, aki úgy fogalmazott nemrégen:

  Észre kell vennünk, hogy a jelenlegi keresztényellenes erők, valójában Krisztusi törekvéseket használnak retorikájukban istenhit és az evangéliumi emberkép elfogadása nélkül. Szociális rendszerekről beszélnek evangélium nélkül. Szolidaritásról beszélnek lemondás nélkül, önzetlenségről fecsegnek erkölcsi kultúra nélkül, jóléti rendszerváltozás víziójával hitegetnek áldozat nélkül. Szorgalmat kérnek számon felelősségvállalás nélkül, rendet belső fegyelem nélkül, a másság elfogadását az ember és Isten méltóságának elfogadása nélkül.

  A jezsuiták Komplex felzárkóztató programja, amely Tápiószecsőn kezdte meg működését, de aztán beköltözött a Józsefvárosba, például szakképzettséghez, alapvető ismeretekhez juttatja a résztvevőket.  

  Koós Ede borsodbótai plébános, aki maga is cigány származású, elvégezte a romológia szakot. Célja, amint azt a jezsuiták A Szív című lapjának a cigányokkal foglalkozó, 2008 októberi számának nyilatkozta, hogy elérje, hogy "a cigány szó hallatán egyetlen magyar embernek se tíz negatív jelző jusson eszébe, hanem tíz pozitív".

  Az újság arról is beszámolt, hogy Miskolcon Teréz anya nővérei evangelizálnak a város cigánytelepein - olyannyira együttélnek a romákkal, hogy még a rendházuk is a város ezen részén van.

  Dúl Géza úgy nyilatkozott februárban az InfoRádiónak, hogy az evangélium emberképe miatt van esélye az egyháznak arra, hogy sikeresen meg tudja szólítani a cigány embereket. Akkor hozzátette: a legnagyobb felelőssége az államnak van, hiszen az erőforrásai is összehasonlíthatatlanul nagyobbak. Azt is megjegyezte, hogy távol áll még a cigánypasztoráció a teljes sikertől, hiszen ez olyan, hosszú évtizedekig elnyúló folyamat, amivel több évszázados múltban gyökerező sebeket kell gyógyítani.