Mandiner blog

Egy szégyenfolt negyedik évfordulójára
2008. december 05. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Egy szégyenfolt negyedik évfordulójára

MSZP-s szórólap 2004 decemberéből. Nem felejtünk.

 „Ez a nép­sza­va­zás ugyan­is ró­lunk szól. Ar­ról, hogy ide­je vé­get vet­ni egy ocs­mány ha­gyo­mány­nak. A ma­gyar ugyan­is a vi­lág egyet­len nem­ze­te, amely­nek te­kin­té­lyes há­nya­da gyű­lö­li sa­ját nép­ének egy ré­szét. Ez a nép­sza­va­zás ró­lunk szól, ar­ról, hogy a dik­ta­tú­ra kis­ko­rú­sá­ga után föl­nőt­tünk-e vég­re, hogy eu­ró­pai mél­tó­ság­gal tu­dunk-e igent mon­da­ni ma­gyar­sá­gunk­ra. Így hát de­cem­ber ötö­di­kén büsz­kén, komp­le­xu­sok nél­kül sza­va­zunk igen­nel. Eszdéeszes pe­dig jó ide­ig ne ke­rül­jön a sze­münk elé.”

(Ablonczy Bálint, az UFi 2004 decemberi vezércikkében)

szégyen

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr81804575

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Sárdobáló 2008.12.05. 18:20:01

"Menjünk oda bulizni, ott vannak az igazi magyarok"A nyáron vízitúrán voltam. Pozsonyból indultunk és Esztergom lett volna a vége,de oda nem jutottunk el különböző okok miatt. Egyik este a bulizás közben, amikor már bezárt a kocsma elkezdtünk énekelgetni,…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jozicsenko 2008.12.05. 07:22:19

igen, ez szép volt: a toleranciáról hirdetők uszítottak, saját magunk ellen...

Válasz erre 

leveliro1 2008.12.05. 07:47:39

Megtörtént velem:

Dec. 5-én lepecsételem a szavazólapot. Erre a papa magasba tartja és így szól:
-Itt a nyugdíjszelvényünk.

Ilyen országban élünk.
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 08:22:43

"igent mon­da­ni ma­gyar­sá­gunk­ra"

Már az elején el voltatok tévedve és azóta sem tanultatok semmit!
Nem ez volt a kérdés, meg a tét sem.

Amúgy a kurucinfo is a kettosallampolgarsag.hu -ból nőtte ki magát alapvetően már akkor olyan volt a szellemisége, mint most.

Igazából dec. 5. Gyurcsány első komolyabb megnyilvánulása volt, ez volt benne a tragikus.

Ez a poszt is meg fog élni párszáz hozzászólást lesz itt minden, de tanulság levonás szerintem kevés. :-(
Válasz erre 

malacz rezignált · https://www.facebook.com/pages/Malacz69-vil%C3%A1ga/173965402643571 2008.12.05. 08:43:06

A maszop merészel szociális demagógiát kiáltani? Kurvannyukat! Rájátszottak az irigységre, szembe fordították a zsebet a nemzettudattal. Még egyszer a kurvannyukat!

Hallgassátok meg ezt a tavaly feltett videót!

szenzor.freeblog.hu/archives/2007/12/14/Harom_eve_mar/
Válasz erre 

jürgen · http://szupjektiv.sk/ 2008.12.05. 08:56:19

Askeladden: elárulnád akkor, nekünk, tudatlanoknak, hogy mi a tanulság?
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 09:06:13


ergé

kösz.

úgy tűnik igaza van MGnek, valóban te vagy itt az egyik legkorrektebb szerző

ellentétben a kohnzervatóriummal, itt a rekción még eszébe jut néhányatoknak, hogy a konzervativizmus egy pilére a nemzeti gondolat, a magyar konzervativizmusnak pedig a magyar nemzeti gondoat
Válasz erre 

_astronaut 2008.12.05. 09:14:25

Nincsen tanulság. a rendszer váltás is csak azért jött létre, mert az emberek nem szerették, hogy bizonyos korlátok között tudnak csak meggazdagodni: "GORENJE és SAMSUNG kell,de most azonnal!" szólt a tömeg. Nem a liberalizmus és az áhított plurális demokrácia volt az álom, hanem a gyors meggazdagodás, és egy kurvajó BMW a lada helyett.
Ezt az álmot a magyarok senki kedvéért nem fogják feladni. Pláne nem a koszos románok (szerintem inkább erdélyiek) tót fattyak (szerintem felvidéki magyarok) vagy a balkáni szerb kutyák (szerintem vajdasági magyarok) miatt.
Ez a dolgok egyik része. A másik része, hogy a határon túli magyarok többsége nem biztos hogy mszp-szavazó lenne, tehát az mszp "jól" döntött, amikor kijátszotta a nyugdíj kártyát, és azokra a szavazókra támaszkodott, akik nem ebben a rendszerben szocializálódtak (a kádár rendszerben nem beszéltek határontúliakról, hanem csak baráti országok lakosairól).
A harmadik rész pedig a fiatal baloldaliak és a szabad demokrata párt eredménye:"A legrosszabb mszp is jobb mint a legjobb fidesz" - hozzá teszem, hogy 2/3-os fidesz.
A negyedik része történetnek, hogy nem volt megfelelően tálalva az új állampolgárok státusza.Nem lehetett tudni, hogy mennyiben lesznek új állampolgárok, és milyen jutattásokat kapnak milyen befizetések mellett...
Mindezekkel együtt én megszavaztam, a többiek meg számoljanak a lelkiismeretükkel, meg az ellopott jövőjükkel együtt úgy, ahogyan akarnak, nem érdekel.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 09:17:34


Álljon meg a menet. A magyar konzervatívok Metternich herceget támogatják, és árulónak nevezik az aradi tizenhármakat. Ma is. Lásd a Konzervatoriumot. Namost ha valaki Metternich híve akkor nem szavazhatott igennel (semmivel sem, a konzervatívok nem szavaznak népszavazáson, az a legrosszabb dolog arisztotelészi értelemben). Kamukonzervatívok kamuhőbörgése itt is ott is, szemben a gyurcsányista "de a GDP csökken ha Biri néni Székelyudvarhelyen állampolgárságot kap"-pal. Mindenki hülye.

P.S a nyugati nagykövetek megnyugvásuknak adtak hangot a népszavás utáni napokban. ezt a korelnök holland nagykövettől lehetett tudni.
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 09:23:42

Duray örökbecsű mondata jutott eszembe: "Elválik a szar a víztől."
Szal' a tanulság az, hogy aki akkor nemmel szavazott, a mai napig van egy elintézetlen ügye a lelkiismeretével. Mert ogy választásokon, meg polgira majdnem tökmindegy, hogy kire szavazunk, de ez egy fajsúlyosabb kérdés volt. Megkockáztatom: még a racionális okoskodás is "hazafiatlan", a nem szavazat pedig nettó hazaárulás volt.
És hogy teljes legyen a kép, még annyi: Egy-egy ogy választás közvetlen előttalattután' a saját társaságomban is mentek az ekézések, piszkálások, de alapvetően egyben maradt. Ellenben 2006. dec. 5. után kellett nem kevés idő, míg újra egy asztalhoz tudtam ülni egy-két ismerőssel, baráttal.
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 09:25:32

Jo Tunder!

Én olvasom a Konzervatóriumot, de nem találkoztam ilyesmivel. Linket, pls!
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 09:28:09

"nem volt megfelelően tálalva az új állampolgárok státusza."

Persze, a Fidesz tudta, hogy nem fog nyerni a népszavazás, azért valahol mégis politikusok*, nem hagymázas idióták, mint akik a kettosallampolgarsag.hu (most kuruc.info)-t csinálták.
A Fidesz nem kampányolt (vagyis csak szolidan) az "IGEN" mellett, azt a radikáljobb tette főleg, a korrekt szoci álláspont is a kuss lett volna. De a friss seprű, túlmozgásos Gyurcsánynak úgy érezte, hogy meg kell nyilatkoznia. :-(
Így megosztotta a társadalmat, igaz a nemzeti romantikus jobbközepet (a jobbközép nemzeti demagógiára hajlamosabb részét) összehozta a radikáljobbal, ami a pártja számára jó, de az ország számára nem!

*Amúgy a fideszesek politikusnak is szarok:
vastagbor.blog.hu/2008/12/04/fidesz_2010_vereseg
:-(
Válasz erre 

k|M · reakcio.blog.hu 2008.12.05. 09:29:52

Az egyik legalja mondat volt ez a "Ne fizessünk az álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!"

Mennyivel könnyebb azóta! Csak egy "nem" kellett és megoldódott minden!

Meg álmok... pfh, hagyjuk már... Nemzeti ünnepeink sincsenek már, tök kiüresedtek, konganak az ürességtől. A baloldal nem kovásza az országnak, csupán haszonélvezője.
Válasz erre 

Joejszaka 2008.12.05. 09:30:11

Jó Tündér,
miért is nevezik a magyar konzervatívok árulónak az aradi tizenhármakat most is? Nem értelek.

A nagyköveteket véleménye meg kit érdekel?
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 09:32:43


Te idióta vagy ? Olvasd már Gabrilot, tölgyet, Loxont, és a többi keményöklűt, továbbá mélyedj már el a konzervativizmusban. A helyzet az, hogy pro forma még igaza is lehetne Gabriloéknak, na annál viccesebb a dolog, hogy komolyan veszik. A konzervativizmus egyébként szögesen áll szemben a nemzeteszménnyel, ami annyira liberális találmány, hogy a spanyol nemzeti párt (nem volt spanyol nemzettudat sem) nevéből alakult ki a liberalizmus szó. :)))
A nemzeteszmény nagyjából a Felvilágosodással együtt alakult ki, és abszolúte antireakcionárius dolog.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 09:36:29


Ja, hogy hirtelen a konzervatív eszmény lett a bides. Azt nem velem kell leboxolni,hanem a valódi konzikkal. Én csak félkonzi vagyok. OK ? Tessék elmagyarázni nekik, hogy a népszavazás mint olyan az egy jókonzervatív dolog, hogy a nemzeti gondolat jókonzervatív dolog, és így tovább. Nem nekem. Gabriloéknak. Bye.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 09:40:08



csókolom

csókolom


a kohnzervatóriumnak ugyan mi köze a magyar nemzeti gondolathoz?
főleg ilyen Seres- meg Bitter-félékkel fémjelzetten
pedig a konzervativizmus egyik alapköve a nemzeti gondolat


esetleg amerikai vagy zsidó konzervatívok lehetnének


akkor viszont a konzervativizmusukkal legyenek szivesek átfáradni oda
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 09:41:02

Ah, a nyugati nagykovetek - elukon a korelnokkel - elegedettek voltak 2004. december 5-e utan. Mily megkonnyebbules, hogy ennyire - mint az evszazadok soran mindigis - szivukon viseli a nyugati diplomacia a magyarsag (15 millio kb jelenleg) sorsat.

Ami pedig a konzervativokat illeti ugy tudom, hogy az elszakitott teruleteken elo magyarok sorsa az Osztrak-Magyar Monarchiaban (akkor meg egyseges teruletkent) es a szabadsagharc alatt is meglehetosen erdekelte oket..Sot Trianon utan is mind napjainkig.

De nem kell ahhoz konzervativnak lenni, hogy valamely halado szellemu liberalis is belassa, hogy amit peldaul a rendszervaltasnal es elotte szamizdatokban es aztan nyiltan is hangoztattak (nyilvan azert mert ezzel hiveket szerezhettek magunknak) azt 2004. december 5-en is maguknak valljak..vagyishogy a kenyszerbol az orszagbol kiszakitott teruletek magyarjai is jog szerinti magyarok is lehessenek.

Csak persze 2004-ben mar zavarta volna az erdekeiket. A penztarcajukat nem, hiszen az allampolgarsag megszavazasa utan es csak utana rendezte volna az orszaggyules az ezzel kapcsolatos aggalyaikat..
Válasz erre 

Guild 2008.12.05. 09:46:08

Ekkor döntöttem el, hogy az SZDSZ-re soha nem szavazok többet.
(AZ MSZP a komcsi múlt miatt már megalakulása óta ebben a kategóriában van.)
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 09:46:50


Gyurcsányék simán csinálhattak volna egy kőbaloldali IGEN kampányt, és akkor Ablonczy Bálint nemzettestvéreink kiárusításának nevezte volna a kettősállampolgárságot (amelyet a FIDESZ mindig is ellenzett) amellyel akár románok is kaphatnak magyar állampolgárságot (aránylag körülményes dolog ennyire hivatalos ügyben egy másik ország állampolgárainak nemzetiségi hovatartozását méricskélni) és mitomén, simán kitaláltak volna valami baromságot. Mert ez csak arról szól, hogy ki lesz jó fej a FIDESZ-ben, ki lehet majd MEH osztályvezető 2010 után illetve a másik oldalon ki kap pirospontot Gyurcsány Feritől, kinek a pályázata nyer itt meg ott. Akikről baromira nem szól,azok a határontúli magyarok, akik egyszer mondanak valami nemvonalasat, rögtön el vannak küldve a picsába, jobboldalon is. Lásd RMDSZ pl.
Válasz erre 

TD223 2008.12.05. 09:47:56

Ha a jobboldali pártoknak sikerülne 2/3-ot szereznie legközelebb, akkor az állampolgárság megadásának kell lennie az egyik első intézkedésnek.

Aztán jöhet az elszámoltatás!
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 09:49:41



te hülye tündérke


"Gyurcsányék simán csinálhattak volna egy kőbaloldali IGEN kampányt"

az ugyan mitől lett volna KŐBAOLDALI, mikor a kőbalos az épp, hogy nem gondolkodik nemzetben

Válasz erre 

TD223 2008.12.05. 09:50:12

Jo Tunder - Amint lehetséges volt a kettős állampolgárság, amint olyan lett a nemzetközi helyzet, a Fidesz támogatta. Előtte sem ellenezte, csak megvalósíthatatlan volt.
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 09:50:27

Jo Tunder!

Marhaságokat írsz, de erre nem is vesztegetnék több szót.
Viszont az érdekelne, hogy a "bides" kitétel, amit használtál, azt vehetem kódolt (nem is annyira kódolt) zsidózásnak? :)
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 09:50:56


kőbaloldali nacionalistákkal van tele a világ.
Válasz erre 

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2008.12.05. 09:51:15

www.mno.hu/portal/601664

Legszívesebben elfelejtené a kettős állampolgárságról szóló, négy évvel ezelőtti népszavazást Böjte Csaba. A Százak Tanácsa által a Haza Emberének választott ferences rendi szerzetes az MNO-nak elmondta, miképpen lehet feloldani a Trianon utáni feszültséget, és hogyan került jó viszonyba a román rendőrökkel.
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 09:51:52

"vagyishogy a kenyszerbol az orszagbol kiszakitott teruletek magyarjai is jog szerinti magyarok is lehessenek."

ja, arra ott volt a magyarigazolvány.
Az állampolgárság mást jelent.
itt szerntem nem azon van, hogy ki mit ért magyarsághoz tartozáson, inkább azon, hogy mit ért állampolgársági köteléken.

Ezt a népszavazást egy dilettáns szervezet erőltette.
Egyszerűen nem kellett volna felfújni a kezdeményezésüket. Nem a "NEM"-re, hanem az otthonmaradásra, értelmetlen, értelmezetlen kezdeményezésen történő részvétel ellen kellett volna kampányolni (ha korrekt felek lennének a szocik), de ők inkább a szociális demagógiára játszottak és tényleg gusztustalan módon felfújták a dolgot.
Szóval egy szerencsétlen, máig mérgező történet ez, a kezdeményező szervezet és a szocik egyformán hibásak az eredményért. :-(
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 09:53:05

TD223!

Felejtsük már el ezt a "nemzetközi helyzet nem tette lehetővé" szófordulatot. Ennyire nem lehetünk impotensek.
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 09:53:25

Dehat a kettos allampolgarsag kerdese nem partfuggo. Ismerek szocialistakat sot liberalis szavazot is aki igennel szavazott.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 09:54:53


sorokinV,

Kódolt zsidózásnak minősül a jobboldalon a "büdös" szó népies formájának használata ? Wow. És a vaniliafagylalt az kódolt portugálozásnak minősül ? És tényleg tudsz róla, hogy a konzervativok Metternichet támogatják. Hol te élsz, idióta-e vagy ?
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 09:55:32

tevevanegypupu!

Szintén ismerek ilyeneket, de az is tény, hogy a nemmel szavazók kivétel nélkül közülük kerültek ki.
Válasz erre 

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2008.12.05. 09:55:41

"Jo Tunder · nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 09:17:34

Álljon meg a menet. A magyar konzervatívok Metternich herceget támogatják, és árulónak nevezik az aradi tizenhármakat. Ma is. Lásd a Konzervatoriumot. Namost ha valaki Metternich híve akkor nem szavazhatott igennel (semmivel sem, a konzervatívok nem szavaznak népszavazáson, az a legrosszabb dolog arisztotelészi értelemben). Kamukonzervatívok kamuhőbörgése itt is ott is, szemben a gyurcsányista "de a GDP csökken ha Biri néni Székelyudvarhelyen állampolgárságot kap"-pal. Mindenki hülye."

Hogy egyes konzik szeretik Metternichet, az nem jelenti azt, hogy mindenki. Változik a világ. Konzervatívnak lenni attitűd, meggyőződés, nem bebetonozott ideológia, eszmerendszer. El tudom képzelni, hogy Metternich részint vállalható, ennyire nem mélyedtem el életművébe, de attól még mégis.

Azóta pedig volt egy TRianon is, tök más történelmi helyzet. Szóval csá.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 09:57:11


Ez a kérdés azért jó, mert olcsón egyesíthető sok-sok hülye mindenféle oldalakon. Tét nélkül, madzagon lehet vele rángatni embereket. Remek.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 09:57:59



"kőbaloldali nacionalistákkal van tele a világ. "


ez akár igaz is lehet, kivéve Mo-on,

ahol a baloldalt mindig zsidók uralták már kezdve kunbélával és lukácsgyörggyel

akik legkevésbbé a magyar nacionalizmust pártfogolták

Válasz erre 

Bayle 2008.12.05. 09:58:50

Az senkit sem zavar a jobbosok közül, h semmi értelme nincs a kettős állampolgárságnak? H ezt a fidesz is tudta, amíg kormányon volt? H voltaképpen például Markóéknak se kellett, csak ez nem volt bevallható?

Én magyar ballib hazafi vagyok és mérlegelés után szavaztam nemmel (és nem is bántam meg).
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 09:59:08

Nem tudom mit szolnanak a mas orszagokban elo magyarok - itt kenytelen vagyok az Amerikaban vagy mondjuk Izraelben, Nemetorszagban, Svajcban vagy akarhol elo sok-sok kettos allampolgarra hivatkozni akik nem lehetnenek Magyarorszag polgarai..de kapnanak egy kis konyvecsket egy magyarigazolvanyt.
Hanyan fizetnek kozuluk adot es nyugdijjarulekot, tarsadalombiztositast, hany embernek van kozuluk Magyarorszagon bejelentett lakasa? Lehet, hogy a hasonlat kisse eroltetett de azert a jelenseg megis letezik nem?
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 09:59:15

Jo Tunder!

1, Először is megkérlek rá, hogy moderáld magad!

2, Ott figyelt a végén a szmájli. Csak felvettem a baloldali stílust egy percre.

3, Senki nem támogatja Metternichet, mivel már régen meghalt.

4, Az egész kérdéskör kissé összetettebb ennél. Olvass Kemény Zsigmondot a témában.
Válasz erre 

_astronaut 2008.12.05. 09:59:28

faszmagyar barátom, 3 ismerősöm is cigány - zsidó - kínai gyűlölő, és mind a három mszp szavazó.
Válasz erre 

_astronaut 2008.12.05. 10:01:39

Bayle érvelj egy kicsit. Azt tudom, hogy a magyarországon élő magyaroknak nem sok értelme van felvenni a kettős állampolgárságot. De miért nem jó ez egy Kárpát-medencében élő magyarnak?
Válasz erre 

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.12.05. 10:02:27

f-m.b.hu:
Mindenki ott & úgy konzervatívkodik, ahol & ahogy neki jólesik. Nem küldözgetünk senkit sehova.
Válasz erre 

jbb 2008.12.05. 10:03:18

szarház kommancsok, a pofátlanság netovábbja, hogy a gusztustalan, nemzetáruló tettetek után még van képetek most is okoskodni. Húzzatok kapcsolat-ra, meg a nol-ra és ott elmélkedjetek bűnüző munkásőr barátaitokkal a baráti országokban élő szomszédaitokról. Nemzetközi helyezet, nagykövetek, kutyafarok, miért kell nekünk mindig másokhoz igazodni, ki nem szarja le, hogy mit gondol a kettős állampolgárságról Slota?
Mekkora igaszágtalansága az életnek, hogy nem ezt a fertő, mocskos, alja, gyűlölködő budapestet szakították el, én szívem szerint becserélném Székelyföldre, esetleg Felvidékre azonnal.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 10:05:12


két dologról népszavaztunk, a másikra is IGEN-nel kellett szavaznia a jófideszesnek. a másik sem baloldali téma volt ? :)) és nekem tényleg el kell hinnem ezt az ordas hazugságot ? hát nem.
ez az egész gusztustalan madzsarisztáni belpolitikai szar volt mindkét fél részéről.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 10:08:31

TuRuL

csak akkor konzervatórium helyett irják ki, hogy zsidó-amerikai konzervatív blog
Válasz erre 

k|M · reakcio.blog.hu 2008.12.05. 10:09:25

"Felejtsük már el ezt a "nemzetközi helyzet nem tette lehetővé" szófordulatot. Ennyire nem lehetünk impotensek."

Jaj, nincs ettől kisszerűbb, piti cucc & önsorsrontó picsogás, mint ez az ostoba öngyűlölet: kis nemzet, kis haza, kis nép, kis fasz... Ez az egész baloldali önlebecsülés a szolgalelkűségből fakad: "majd Moszkva", "majd Brüsszel".

Különösen izgalmas ez a szintén baloldali gyökerű, "a nemzetközi helyzet nem tette lehetővé" érvelés az internacionalizmus gondolatának tükrében.
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 10:12:02

"akarhol elo sok-sok kettos allampolgarra hivatkozni"

Ők vagy előbb voltak magyar állampolgárok, vagy az állampolgársági törvény alapján az MK területén élve megszerezték a m. áp-t.
Vagy tudsz olyanról aki Izraelben születik, nem magyar állampolgárságú szülőktől és hipp-hopp magyar állampolgár lesz, hogy Izraelből ki sem mozdul?

Amúgy az ilyen is kaphat magyarigazolványt, ha a feltételeknek megfelel.

Tényleg nem értem, hogy miért nem elég a magyarigazolvány a magyarsághoz tartozás bizonyítékaként?

Miért kell adózási és más az államhoz tartozásból adódó állampolgársági kötelezettségeket is ebbe belevinni?

A magyarsághoz tartozás nem egy államhoz tartozás, hanem egy nyelvhez, kultúrához való tartozás. Magyarország egy magyar nyelvű, kultúrájú ország, de emellett demokratikus állam is.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 10:12:57


A szörnyű az egészben az, hogy a vajdasági magyaroknak esetleg valóban szüksége lenne valamiféle magyarországi kezdeményezésre, mert az ő státuszuk más mint az EU tagállam Románia vagy Szlovákia állampolgáraié (az EU erősen nehezményezi az EU-n belüli állampolgársági diszkriminációt nemzetiségi alapon, necceske volt uniós értelembe a szavazás 2004-ben is, lehet, hogy átment volna nagyobb morgás nélkül, de nem úgy nézett ki).
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 10:13:20

fasz-magyar.blog.hu/

A konzervativizmusnak rengeteg előfordulási formája van, de az közös benne, hogy kedveli a zsidó-ker. hagyományokat és atlantista.
Szal' ilyen alapon mindenhova ki kellene tenni a zsidó-amerikai jelzőt, ami nem baloldali vagy valami radikális marhaság.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 10:16:46


Askeladden,

Ez az adóduma hazugság volt. Adózni külföldi állampolgároknak is kell ha itt élnek, és magyaroknak sem, ha kettős adóztatást elkerülő szerződésű országban dolgoznak. A választójog nemcsak állampolgársághoz, de állandó lakhelyhez is kötött. Nyugdíjügyben már éppen írták alá a szerződést a románokkal. Gyurcsányék úgy hazudtak mintha könyvből olvasták volna, te csak ne hidd azt, hogy ők különbek. Ők is elvtelenül csináltak mindent, és abban is hazudtak, hogy majd formálisan olyan lesz a vajdasági magyaroknak mintha állampolgárok lennének.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 10:20:14


Elvileg meg lehetett volna csinálni a kettősállampolgárságot Askeladden, de a FIDESZ sem akarta, pontot akartak szerezni, a szocik is, és ezt a partit az utóbbiak nyerték. Ez az egész arról szól, hogy az egyik tehetségtelen fasz elmondhassa, hogy nem olyan mint a másik tehetségtelen fasz, a blogoszférában és az ún Elitben egyaránt.
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 10:21:53

Grrr!

Hihetetlen, hogy ennyi idő elteltével is ugyanazokat az ostobaságokat vagytok képesek ismételgetni, amivel akkor is kampányolt az ország szarabbik része.
Baszki'! Fogjátok már fel, hogy:
1, A vonatkozó tv szabályozás a parlament hatásköre lett volna, azaz minden jogos felvetést/problémát kezelni tudott volna!!!!
2, Az ember ott fizet adót, ahol dolgozik és ott kap nyugdíjat, ahol dolgozott. Egy büdös fillérbe nem került volna senki.
3, Egy állampolgárság megadása nem diszkrimináció! Ekkora faszságot beleképzelni, az amúgy tökhülye unióba. lol
4, Egyrészt Vajdaság mellett létezik egy Kárpátalja is, és még jó pár nem uniós országban van jelentős magyar kisebbség.
5, Szlovák példa is mutatja, hogy szükség lett volna rá. Mert a magyar államra nem csak "kötelezettségeket" ró, hanem lehetőséget is biztosít az érdekükben történő fellépésre!

Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 10:27:18


"zsidó-ker. hagyomány"

nagyobb hülyeség ninc is ennél a polkorrektkedős baromságnál, miközben alapvető különbségek vaank a két tanítás között


"a konzervativizmus (...) atlantisa"

ez is baromság
a konzervativizmus egyáltalán ne atlantista - meg nem is mediterrán me semmi ilyen
a konzervativizmus egy szemléletmód, mely nemzetközpontú nem pedig valamely geopolitikai irányvonal hitbizománya

Válasz erre 

molaris 2008.12.05. 10:29:07

"malacka" belinkelt egy videót, alant a vers szövege, lehet még e hazában valaki akit érdekel.

Ne féljetek nem megyünk haza!

Ne féljetek nem megyünk haza!
minket már régen nem hí a haza!
Mely ámaink, bölcsője, sírja volt
Ma rákos, fekély,rothadó kék- sárga folt.
Ne féljetek nem megyünk haza!

Ne féljetek nem megyünk haza!
Ott a házaknak nincs már ablaka,
Mely múltba néz, és jővőbe lát.
Nincs ki megfújná a trombitát.
Ne féljetek nem megyünk haza!

Ne féljetek nem megyünk haza!
Az már oly régen a másság temploma.
És te is csak szolga, rab vagy ott,
Bár zsbedben útlevél ragyog.
Ne féljetek nem megyünk haza!

Neféljetek nem megyünk haza!
Irigység népe, te céda, te buta
A mi kincsünk nem lopott kacat,
Lelkünkben hordjuk: hit és akarat
Ne féljetzek nem megyünk haza!

Ne féljetek nem megyünk haza!
Vagyunk és maradunk mind kivert kutya.
Sorsunk már régen nem sorsotok,
Árulók, latrok, újgazdagok.
Ne féljetek nem megyünk haza!

Ne féljetek nem megyünk haza!
Hol testvér testvérnek farkasa,
Ki hajnalig háromszor megtagad
Légy átkozott, légy gazdagabb.
Ne féljetek többé már nem megyünk haza.

A verset először a kőszegi református templomban hallottam , a IX. Kárpámegencei Református Honismereti Tábor istentiszteletén. Potyogtak a könnyeim, és még sokaknak. Percekig döbbent volt a csend. A döbbenet megmaradt, pedig azon a decemberi estén a szavazatok számlálása közben még bíztunk, mert több volt az igen. Amikor adtam la a jegyzőkönyvet tudtam meg, hogy valószínű kevesen zsavaztunk. Ez a mulasztásos bűn már soha nem pótolható. Megtagadtuk több millió testvérünk. És ezek után van bőr a képünkön, hogy kérjük: Isten, áld meg a magyart!
Szégyen. Köszönjük Gyurcsány Ferencnek és tettestársainak, megvet minket minden magára valamit is adó patrióta széles e világban.

Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 10:29:48

Nem hiszek Gyurcsánynak! :-)
(ezt miből gondoltad?)

Amúgy teljesen felesleges állampolgárságot adni olyanoknak, akik gyakorlatilag nincsenek az állammal kapcsolatban. Közben egy másik állammal meg nagyon is.

A nyelvi, kulturális kapcsolatra ott a magyarigazolvány, szerintem az tök jó, azt kellene izmosítáni (bár annak az utazási igazolványként való használata, annak a legyalázása volt.)

Én úgy látom, hogy a hagymázas ködevők pörögnek ezen a dupla állampolgársági kérdésen, akik összekevernek különböző fogalmakat.
Sajnos ez sokaknak jó, dehogy akarnak itt világosságot, jobb a zavarosban pecázni. Leginkább azt sajnálom, hogy a htm-eket is megvezetik. :-(
Válasz erre 

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2008.12.05. 10:30:28

2004es emlék: Csávó az osztályban nagyban tömi magába a csipsz-kólát, amit előző szünetben vett a büfében, és felháborodottan kéri ki magának, hogy ő fizessen a HTM-eknek, mert, hogy valakinek kenyérre kell a pénz.

Azért egy jó hír: Környezetemben több olyan emberről is tudok, akik annak idején öntudatosan szavaztak nemmel, mostmár bűntudatuk van miatta. Azért szépen lassan olvad a jég.
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 10:31:23

A Trianonnal elszakitott teruletek magyarsaganak erzelmi es nem is annyira jogi szempontbol kellene az a magyar allampolgarsag. Ne kelljen mar magyaraznom, hat el lehet kepzelni azt, hogy egy napon jonnek valakik es a kert kozepen huznak egy vonalat, hogy azt soha tobbe nem lephetik at, nem beszelhetnek magyarul mert akkor megbuntetik oket, egyik naprol a masikra nem lathatjak a rokonaikat, gyerekeiket, idegen nyelven kell kerni egy kilo kenyeret es nem azert mert ok valasztottak azt az idegen nyelvet. Nem tanulhatnak az anyanyelvukon , sot jobb ha meg sem szolalnak magyarul, mert el kellene felejteni kik az oseik es teljes szivvel egy idegen orszag polgarava kell valtozni. Nem azert mert valasztottak, hanem azert mert valahol valakik ugy dontottek? Nem onkent hanem kenyszeritve? Aztan a haza jopar evtizedig megtagad, majd mikor vegre lehetoseg lenne arra, hogy ujra teljes jogu polgarkent lehessen valaki magyar, akkor par kilometerre elo hatar mogotti magyarok megtagadjak?
Ez nem jogi kerdes az elszakitott teruleteken eloknel, ez erzelmi kerdes, megpedig olyan eros erzeleme, ami hozzasegitette oket, hogy minden nehezseg, fenyegetettseg es kisemmizes ellenere is megmaradjanak magyarnak. Lehet, hogy szentimentalizmus, ostobasag, korlatoltsag, hiszen az erdekeik ellen cselekdtek, legalabbis ezt akarjak veluk elhitetni..
De ha ok vallaltak akkor miert nem vallaljuk mi is es ismerjuk el
a nemzethez valo jogukat allampolgarsaggal?
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 10:31:37


sorokinV,

Kétharmados törvényről volt szó. Az állampolgárságról szóló törvény ilyen. Hogyan is garantálod te egy kétharmados törvény kialakítását ? Azért az érdekes lett volna ha kétszintű állampolgárságot vezetnek be Magyarországon. Nem volt egyszerű a dolog, és mindenki azért imádkozott, hogy megbukjon a kezdeményezés, amit ugye egy radikális idióta csoport fogalmazott meg, és ahhoz kellett volna tartaniuk magukat.
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 10:33:24

A zsidó-ker. hagyomány nem polkorrektkedés. (Lásd itt sem aratok vele sikert.) Egy hagyomány sosem lehet baromság, szemben a szokással, pidául. És nem mellesleg az egész európai civilizációnk a zsidó-ker. hagyományokon alapul kiegészülve a görög filozófiával és a római joggal. Ezt megtudhatjuk Indiana Jones: Az elveszett preambulum szinopszisából. :D
Az atlantizmus meg alap. A konzervatív szemléletmódból következő gyakorlatias értékválasztás.

Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 10:34:11


Az állampolgársági kérdés a Member State-re tartozik, de bizony konvenció szabályozza. És kimondja expliciten, hogy állampolgársági kérdésben nem lehet nemzetiségi alapon diszkriminálni Member State polgárát. Akkor még éppen átmehetett volna a dolog, de azért neccesen.
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 10:36:14

Jo Tunder!

Nem nekem kell garantálnom. Konkrét eligazítást a kérdésben az ügydöntő népszavazás és a felelős jogalkotás szavak beguglizásával találhatsz!
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 10:37:58

tevevanegypupu

Érzelmi szempontból állampolgárság!

Na, ezért gondolom, hogy kurvára kevertek valamit! :-(

Ők egy másik (Hála Istennek demoktatikus ország - ezt kellene számonkérni!) állampolgárai, nekik ott kell kikövetelniük a szabad nyelvhasználatot, az autonómiát, ebben kell őket támogatnunk.
Ehhez segítség a magyarigazolvány, amellyel elismerjük, hogy nyelvileg, kulturálisan egyek vagyunk, bár más az állampolgárságunk (ami csak igazgatási részlet kérdés).
Válasz erre 

budai zöld 2008.12.05. 10:40:55

Szégyen, persze, hogy szégyen. Különösen 2004-ben volt az.
Most visszanézve szerintem sokkal inkább az egyik legnagyobb azoknak az iszonyatos politikai és kommunikációs hibáknak a sorában, amikkel elöször sikerült kormányt újraválasztatni a rendszerváltás után.
Én ebben látom az ellenzék felelösségét az ország mai erkölcsi és gazdasági helyzetéért. Elbaszták 2002-ben és különösen 2006-ban, látványos, felelös és profi politikushoz méltatlan hibákkal.
Válasz erre 

nénike · http://mandiner.hu 2008.12.05. 10:40:57

Elcseszett egy kérdésfeltevés volt, mert kódolva volt benne a máig ható feszültség. Ezt a politika pontosan tudta, Németh Zsolt és a többi fideszes szaki vért hugyozott az ügy kommunikációját illetően.
Emlékezzetek a magyar igazolványok ügyében is mekkora ellenállás mutatkozott, a szocik rögtön ki is herélték, pedig az csak egy még vállalható magyar-magyar viszonyrendszer lenyomata volt.

Az ügyben a Fideszt és az MSZP-t csupán az különböztette meg, hogy az előbbi az előbbi a szívére hallgatott az utóbbi pedig a környeztő országok kormányaival való harmonikus kapcsolataira, és a pénzügyi egyensúlyra. (Egyik sem stabilizálódott.)

Neveltetésem és az együvétartozás érzése miatt mondtam igent, de ez - valljuk be - voksunk egy provokációra adott válasz volt. Ha úgy tetszik, felvettük az elénk dobott kesztyűt.
Aki el se ment az meg nem vette fel.
Válasz erre 

sorokinV 2008.12.05. 10:41:22

Jo Tunder!

"Az állampolgársági kérdés a Member State-re tartozik, de bizony konvenció szabályozza. És kimondja expliciten, hogy állampolgársági kérdésben nem lehet nemzetiségi alapon diszkriminálni Member State polgárát. Akkor még éppen átmehetett volna a dolog, de azért neccesen."

Erről oldalakat tudnék írni, de más dolgom is van. Csak néhány apróságot szeretnék a figyelmedbe ajánlani, engedelmeddel:
1, Létező európai példák sokasága.
2, Mely országok voltak akkoriban az unio tagjai
3, Balti példa a lakosság jelentős részének a kirekesztésére az állampolgárságból, pusztán orosz származásuk miatt.

No, ennyit a zunióról...
Válasz erre 

dolphin · http://adlibitum.hu 2008.12.05. 10:41:31

Maga a szavazas tenye volt faszsag, hiszen azt a szubtilis uzenetet hordozta, hogy valamiert a HT magyarok nem eleg koserek, es ahhoz, hogy valaki jo magyar legyen, ahhoz magyar allampolgarsag kell. Es ezt azota sem sikerult belatni, hiszen minden alkalom, amikor tragikusan osszehuzott szemoldokkel, egyetertoen megkerdezitek egy hatarontulitol, hogy "ugye mennyire fajt, hogy a nemzet megtagadott benneteket", ezt az uzenetet erosititek.
A teny az, hogy aki hataron tul, 80+ evvel Trainon utan magyarnak vallotta magat, valoszinuleg nem igenyelt igazabol semmilyen megerositest senkitol magyarsaga tekinteteben, hiszen egy nem tul barati kornyezetben megmaradt magyarnak. Hogy ennek ellenere egy rakat embernek sikerult bebeszelni megis, hogy neki kell valami kulso megerosites, na az mi, ha nem a khm. "nemzetellenes cselekedet"...?

Mas, elerheto valahol egy Ablonczy, erge, stb reakcio arrol, amikor anno az RMDSZ-es alairasgyujtesre Viktor aszonta, hogy a "dolog meg nem idoszeru", vagy valami hasonloan kritikai megkozelitese a 2001-es statusztorveny magyarazatanak, mely szerint:

"2.2. Ez a rendelkezés a külföldi magyarokkal kapcsolatos magyar politika általános kerete, a szóban forgó törvény ennek egy kidolgozottabb megfogalmazása. A törvény, csakúgy, mint a magyar jog egésze, elismeri a szomszédos államok területi integritását, semmilyen módon nem ismeri viszont el a területi revízió gondolatát és a kettős állampolgárság fogalmát.
2.3. Továbbá a törvény elismeri, hogy a külföldi magyarok az adott államok állampolgárai, és világosan elutasítja azt a gondolatot, hogy a magyarként való önmeghatározás a kettős állampolgárságon alapulhasson. A külföldi magyaroknak nyújtott magyar támogatás mindig is a többi európai állam gyakorlatának megfelelően történt, és a továbbiakban is így fog történni. Jóhiszeműen figyelembe véve az európai normákat, kellő figyelmet fordítva a szomszédos államok közti együttműködés elvére, Magyarország, amikor anyaországként a szomszédos államokban élő magyarokkal foglalkozott, mindig is tudomásul vette, hogy semmiféle állampolgárság-szerű viszonyban nincsen velük."

Csak azert erdekelne, mert kivancsi vagyok, hogy a posztban korvonalazott megkozelitese a kettos allampolgarsag kerdesenek koherens resze-e az ifju magyar konzervativizmusnak, vagy csak a "gyurcsanyegymocskosg@ci" ideologia vonulatbol nott ki? Mert az azert nem lenne ugyanaz...
Válasz erre 

szpal 2008.12.05. 10:42:11

A Fidesz akármikor elővehetné a kérdést, csak próbaképpen, hogy a jelenlegi parlament megszavazná-e a kettős állampolgárságot. Addig is, tegyük a dolgunkat, a magunk módján igyekezzünk helyretenni, amit 4 éve elrontottunk.
Válasz erre 

Sir Humphrey · http://konzervatorium.blog.hu 2008.12.05. 10:51:21

"nagyobb hülyeség ninc is ennél a polkorrektkedős baromságnál, miközben alapvető különbségek vaank a két tanítás között"

Csak annyi faszmagyar, hogy az Ószövetség és az Újszövetség is a Biblia két része? vagy mi?

Az atlantizmus (ahogy az általad említett nemzeti gondolkodás) is része lehet a konzervativizmusnak, de ha kétségeid vannak a Konzervatórium irányultságával kapcsolatban, megbeszélhetjük.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 10:52:22


kedves dolphin a dialektikus konzervativizmus nevű kelet-európai ideológiáról van szó, és az rendkivül flexibilis tud lenni. egy svéd-finn jégkorong mérkőzés második harmadában alakult ki igen organikus módon.
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 10:54:32

Sokfele orszagban elnek olyan emberek, akik tobbszaz sot ezer ev utan sem az illeto orszag polgarainak valljak magukat erzelmileg es ontudatbol, hanem megoriztek osi nemzetiseguket. Hogy ez mennyire korszeru vagy jogszeru, errol az adott orszag is dont es lehet rajta gondolkodni, de hogy az erzes nagyon eros, arra szamos bizonyitek van.
Ahogy olvashattuk az elutasitas visszahangjat, a hataron tul elo magyarak reakcioit ugy tunt, nem kozombosen veszik tudomasul, hogy elutasitottak oket. Mert elutasitottuk ez teny.
Nem sajat magyarsaguk megerositesere volt szukseguk, ok annak erzik magukat: hanem azt szerettek volna, ha a Magyarorszagon elo magyarok mondjak ezt ki..jogilag es erzelembol is. Ha mar felvetodott a kerdes.
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 10:55:27

Anno Gorbacsov SZKP-beli ellenfeleit is konzervatívoknak nevezték! :-)
Válasz erre 

dolphin · http://adlibitum.hu 2008.12.05. 10:58:53

"egy svéd-finn jégkorong mérkőzés második harmadában alakult ki igen organikus módon."

;-))))
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 11:00:57

dolphin

Hát igen, jó volt ez a koncepció, de jött a kormányváltás, a magyarigazolványt kiherélték, a nemzetféltők meg beindultak: kikényszerítették ezt a szánalmas népszavazást, aminek az eredményét mindenki félreérti. Megtagadásről, kitagadásről beszélnek.

Világosan létszik, hogy ez a "megtagadás, kitagadás" akkor történt meg, amikor nem hatalmazták fel a Fideszt a további kormányzásra, de biztosan megtett mindent a Fidesz a győzelemért? Szerintem, nem tehát végsősoron ők a hibásak. :-(
A szerencsétlen vergődés már csak következmény.
Válasz erre 

molaris 2008.12.05. 11:01:04

"Tündér"- elmentek otthonról?
Az MVSZ radikális idióták gyülekezete?
Vedd már be gyorsan a dilicseppeket, és ha már hat akkor írj!!
Válasz erre 

molaris 2008.12.05. 11:05:53

"dolphin"- meg gyakorlati kérdés, mert A Délvidék és Kárpátalja magyarjai csak vízummal jöhetnek HAZA a rokonaikhoz. Durva!
Válasz erre 

dolphin · http://adlibitum.hu 2008.12.05. 11:06:26

tevevanegypupu,

"Ahogy olvashattuk az elutasitas visszahangjat, a hataron tul elo magyarak reakcioit ugy tunt, nem kozombosen veszik tudomasul, hogy elutasitottak oket. Mert elutasitottuk ez teny."

Igen, pontosan errol a karos belemagyarazasrol beszelek. Az "igen" kampany kozponti eleme lett, hogy a magyar _allampolgarsag_ megadasa, valamifajta itelethozatal arrol, hogy a hatarontuli magyarok eleg magyarok-e (nemzetisegileg). Mar a felvetes is eleve non-starter kellett volna legyen, hiszen abbol indul ki, hogy nem eleg, ha valaki magyarnak tartja magat, hanem meg kell egy un. "hivatalos" magyar kozeg megerositese is. Innen egyenes ut megy a hig- vs. melymagyarozashoz...
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 11:13:49

Ez van ha keverik a nemzetiséget az állampolgársággal.
Magyarország nem nemzetállam, itt nincs államnemzet, mert nem hiszünk az ilyesmiben (hivatalosan), bár vannak akik "köztársasági nemzetről" rizsálnak, talán abban is lenne valami ráció, korrekt etnikai határ esetén.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 11:21:17

Askeladden 2008.12.05. 10:55:27
Anno Gorbacsov SZKP-beli ellenfeleit is konzervatívoknak nevezték! :-)

meg mondtak olyat is a komcsik hogy REAKCIÓs

:)
Válasz erre 

jbb 2008.12.05. 11:27:17

Én pedig hiszek a nemzetállamban, a korcsok tagadják csak ezt. És sajnos nálunk a korcsok a megmondók.
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 11:29:26

Jo Tunder 2008.12.05. 09:32:43
"spanyol nemzeti párt (nem volt spanyol nemzettudat sem) nevéből alakult ki a liberalizmus szó."

Ez egészen biztos?
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 11:31:25

"Magyarország nem nemzetállam"

magyarország jó közelítéssel nemzetállam, csak a megmondóemeberek miatt,

akik zsidók, cigányok, libsik és exkomcsik


ez nem tűnik fel a népnek


Triananon után nem volt jelentős beteleoülé sőt lakoságcserék zajlottak

magyarország nagyon is nemzetállam, és épp ezért tilos nemzetről beszélni, ezért igyekszik a ballibsi lebőgés után a konzervativizmust is

újra egy zsidó csoport megragadni a konzervatorium.hu "személyében"

hogy nehogy eszükbe jusson a magyaroknak, hogy ők nagyon is egy nemzetállamban élnek

Válasz erre 

hiba 2008.12.05. 11:32:44

De az milyen szép lesz má, mikor 2011-ben az Orbán kormány újra bedobja a témát kéz a kézbe a kormnyzati pozícióban lévő RMDSZ-el, akik az erdélyi munkaerőhiányt is ezzel szeretnék kezelni és a harcos székelyek vad ellenkampányt indítanak, hogy megvédjék a mindennapi betevő eurójukat. :)
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 11:34:17



Trianon után nem volt jelentős btelepülés, sőt lakosságcserék zajlottak


ebben az országban 90% feletti a magyarok aránya

ha ráébrednének, hogy nemzetálamuk van, már rég előbbre tartanának


KEDVES MAGYAROK ÉBRESZTŐ


AKIK A ZSIDÓSÁGUKKLA MEG CIGÁNYSÁGUKLA VERIK A MELLÜKET

AZOK ENEK AZ ORSZÁGNAK SOHA SEMMIT NEM FOGNAK KIKPARNI, CSAK MAGUKNAK

Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 11:35:02

dophin
ertem mit mondasz es el is fogadnam, de mas az elmelet es mas a gyakorlat. A kerdes felvetodott, megszavaztuk hogy szavazzunk, es ebbol kialakult az a dramai szituacio ami jelenleg is meg jobban elvalasztja a magyarorszagi es a hataron tuli magyarsagot.
Lehet magyarazni, hogy szo szerint csak egy jogi kerdes lett volna az egesz, de legtobben sem itt sem ott nem annak erezzuk. Ebben hibas a kielezett politikai helyzet, a szomszedos orszagok (tisztelet a kivetelnek) hozzaallasa, es az, hogy a rendszervaltasnal nem teremtettunk tiszta helyzetet ha ugy vesszuk szinte semmiben.
Válasz erre 

Kenguru 2008.12.05. 11:35:10

Nehany hozzaszolas utan ez a fontos topic is elmegy anyazasba-zsidozasba stb.

Pedig a kettos allampolgarsagon tul is vannak am eszkozok.
Pl ma egy vajdasagbol attelepulo fiatalt evekig durvan szivat a bevandorlasi hivatal.

Miert? Kurvara semmi nepszavas nem kene ahoz hogy ez magvaltozzon.

Sajnos a fidesz sem fog ezugyben valtoztatni. Ok ugyanis azt szeretnek, hogy ne neptelenedejenk el a hataron tuli magyarlakta teruletek.

Pedig ez egyszeruen erkolcsi kerdes.
Aki magyarul beszel, magat magyarnak vallja, annak helye van Magyarorszagon.
Sem a beautazasat, sem a munkavallalasat nem szabad korlatozni.

Az egyszeruen abszurd, hogy egy egyetemet vegzett, kemenyen dolgozo Magyaraorszgon elo meg-nem-allampolgar
vajdasagi magyar most szuletett gyereketol valami allambiztosagi tabusitvanyt kernek.

MIVAN???
Mire er a szivatas? Tul sok a dolgozo az orszagban?
Erdemes megnezni a "hazon kivul" c TV musor riportjat ezzel kapcsoltaban.
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.05. 11:36:27

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2004. DECEMBER 5-E ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN

1. Kell-e a magyaroknak, hogy a határon túlra került magyar közösségek a jövőben fennmaradjanak? Szeretnék-e a határon túli magyarok, hogy közösségeik a jövőben is létezzenek? Érdeke a határon belül élő magyaroknak, és vajon szeretnék azt, hogy a határon túli magyar közösségek a jövőben is létezzenek? Tudnak-e ezért tenni?

2. A népszavazás előtt az MSZP éppen akkori vezető elitje, majd ehhez csatlakozva, az akkoriban megalakított kormány hangos és lehengerlő kampányt folytatott. Az általuk sikeresen megszólított választópolgárok közül sokan úgy látták, hogy a népszavazáson az alábbi két kérdésre kell választ adnia:

Akarja-e, hogy az ellenzéki párt, a FIDESZ, a határon túl élő magyarok szavazataival nyerje meg a 2006-os választásokat?

Akarja-e, hogy a határon túl élő szegény, ugyan magyar, de azért már másfajta emberek idejöjjenek, és elvegyék-e tőlünk azt, ami már nekünk megvan, a nyugdíjat, a kórházat, viszonylagos jólétet és biztonságot?

A kormány propagandáját elfogadó emberek válasza akár az elutasító szavazatukkal, akár a távolmaradásukkal egyértelmű volt: „nem akarjuk”. Vagy egyiket sem, vagy legalább is egyiket biztos nem. Olyan szavazó is bizonyára volt, akit csak a közöny, vagy a merő rosszindulat motivált.

Az elutasítás végül még érthető is lehetne, ha nem lett volna a két álkérdés vaskos hazugság. A két álkérdésre a választ – terjedelem hiányában – csak igen röviden rögzítsük. Az Alkotmány 70. § (1) alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Az Alkotmány rendelkezése miatt a határon túli magyarok részére az állampolgárság megadása nem jelenti azt, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazati jogot kapnak, mivel a szavazati jogosultság megszerzéséhez a választópolgárnak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel kell rendelkeznie. Amennyiben a hatályos törvény (1992. évi LXVI. törvény a polgárok lakcímének nyilvántartásáról) alapján valakihez bejelentkezne külföldön élő, magyar állampolgárságot szerzett személy, ezzel a „megszerzett” lakcímmel nem kapna a Magyar Köztársaság területén lakóhelyet, csak tartózkodási helyet. Az 1992. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl. A törvény szerint a lakóhely az a cím, ahol a polgár él. Amennyiben 3 hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodik a külföldön élő magyar állampolgár, ez a hely a törvény szerint az ő tartózkodási helye, de nem a lakóhelye. Ebből következik, hogy „bejelentkezéssel” sem válik a határon túli állampolgár választópolgárrá. A választójogi törvény is összhangban van a fenti rendelkezésekkel.

Az 1997. évi LXXX törvény és az 1997. évi LXXXI törvény a nyugdíj és a betegellátási jogosultságot biztosítási jogviszonyként kezeli, nem állampolgársági jogként.

A kormány azonban jól számított: a szavazópolgárok nem ismerik a meglehetős bonyolult jogi szabályozást, hanem elhiszik, amit hallanak. A kormány kötelessége lett volna a tájékoztatás, így hittek sokan abban, amit mondott.

3. A határon túli magyarok és a magyarországi „igen”-nel szavazók két dolog miatt irgalmatlan dühösek a kormány kampányára. Azért, amit mondtak, („szavazzatok nemmel”), és ahogy mondták („ezek felzabálnak itt mindent”). A propagandisták a mai napig érzelmi síkon igyekeznek a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, és sokszor a határon túli magyarokkal szembeni ellenszenvet fenntartani. Tevékenységüknek igen komoly hagyományai vannak Magyarországon. Még a 80-as években a pártállam „felfedezte” magának a határon túli magyarságot. A Ceasusescu-féle fasiszta diktatúrát nem tudták szó nélkül hagyni, részben Kádár-ellenes éle, részben a magyarországiak nagy tömegének valamilyen érintettsége (utazás, rokonok, ellenzéki mozgalmak) miatt. Az MSZMP máig ható tanulsággal próbálkozott a helyzet politikai kezelésével. Elsősorban propagandájában tudatosította a magyarországiak és a „románok” közötti „életszínvonal” különbséget. Ennek a politikának a megindítása a Népszabadság 1983. március 15-i, Ceausescu szatíráját közlő számához köthető. A politika igen sikeresnek bizonyult: az emberek kezdték megkülönböztetni magukat a többi szocialista tömbhöz tartozó nyomorulttól, ezzel legitimálva az MSZMP hatalmát. A 80-as évek Magyarországának lakossága sem volt gazdag, azonban politikailag sikeresnek tartotta az MSZMP, ha rá tud mutatni olyan emberekre, akik az itt élőknél nyomorultabbak. A románok mellett általában a lengyelek voltak ennek a propagandának eszközei.

Az MSZP népszavazási kampánya hasonló módon operált. A Tamás Gáspár Miklós által jól megérzett „jólétet” féltő „etnicizmusra” ható propaganda sikeressége a 80-as években felismert szégyenletes módszeren alapult. Csak most más célpont volt kéznél: a határon túli magyarok, mert Gyurcsány hatalomátvétele után rögtön következett a népszavazás.

Kádár János rendszere, a történelem szeszélye folytán, az 1956-os forradalom és szabadságharc letiprásával, a szovjet bevonuláshoz történő asszisztálással fogant. A hatalom megszerzésének ez volt az útja. Ettől kezdve nem is lehetett másképpen: Kádár rendszerének a „vallásává” az akkori hatalmi elit közös bűne lett, amelyet csak egyféleképpen szabadott emlegetni: 1956 ellenforradalom volt, a vérontással az országot védték meg. Ugyan az emberek sokasága tudta és mondta otthon, hogy ez hazugság, de a „vallást” bírálni tiltott volt. Legitimitását a kádár rendszer abban a pillanatban vesztette el, amikor azok az emberek, akikre a rendszer hivatkozott, már nyilvánosan ki merték mondani: 1956 a szabadság forradalma volt.

Gyurcsány Ferenc rendszere 2004-ben a szocialista párt hatalmának fenntartására, a 2006-os választások megnyerésére jött létre. Igazi történelmi véletlen, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságával kapcsolatos népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki, egy előre nem látható kormányváltás utánra. Gyurcsány hatalmának a megszilárdításához a határon túli magyarokkal való szolidaritás elleni fellépésen keresztül vezetett az út. Tanúi lehetünk, hogy a tettük mostanában merevedik dogmává. A hatalmat birtokló elit már nem tud kilépni abból, hogy közös bűnük, a határon túli magyarokkal való szolidaritás megtagadása hatalmuk egyik fontos összetartó erejévé vált.


A bűn dogmává lett, a dogmát pedig az emberek gondolataiban bent kell tartani. Az uszítás itt eszköz, a cél pedig a gondolkodás megszüntetése. A propagandisták érvrendszere sokszor túlmegy a demokratikus berendezkedés szabta határokon. Néha a legrosszabb magyarországi hagyományokat idézik, szélsőjobboldali retorikával.

Az MSZP politikusai a választási kampány során odáig mentek, hogy az embereket kétmillió cigány betelepedésével riogatták. Soha nem hallottam még, hogy az MSZP elhatárolta volna magát a politikus mondatától, és megkövette volna a magyarországi cigányságot azért, hogy politikai céljai érdekében a magyar lakósság cigányellenes érzelmeit próbálta felkorbácsolni. Az Info Rádióban Újhelyi István kérdezték arról, hogy miért nem követjük Románia példáját, amely ország nem csak a moldvai románoknak, hanem a mostani magyarországi magyaroknak is biztosítja törvényben a kettős állampolgárságot. A politikus válasza: „túl sokan vannak a határon túli magyarok”, míg a magyarországi románok nincsenek olyan sokan. „Ezek az eddigit felülmúló elárasztással fenyegetik Csonkamagyarország fővárosát és gazdagabb vidékeit, ha a törvényhozás ennek idejében gátat nem emel.” –olvashatunk hasonló gondolatokat az 1939. évi IV. törvénycikk 9. §-ához fűzött indokolásban, mindannyiunk szégyenére. Ha valaki nem tudná, ez a törvény Magyarország zsidó állampolgárairól szólt.

4. Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. A magyar kormány egy szót sem hajlandó ejteni arról, hogy Románia, Szerbia-Montenegro, Szlovákia biztosította az állampolgárságot azon nemzettársai számára, aki nem élnek az adott államban, és nem is kívánnak oda telepedni. A magyar kormány igyekszik feledtetni, hogy Basescu román államfő 2004 novemberében kiállt az erdélyi magyarok magyar állampolgársága mellett.

5. Értsük meg, kedves igennel szavazók, hogy „Trianon sebeit” nem tudjuk a határon túli magyaroknak adott magyar állampolgársággal begyógyítani! Az I. világháború után az utódállamok vittek mindent boldogan, területet, vasutat, gyárat, múzeumot, amin csak tulajdont lehetett szerezni. Volt azonban ami nem kellett nekik, és nem kell a mai napig sem, ez pedig az ott élő magyar népesség. Sőt egészen pontosan ennek a magyar népességnek az emléke sem kell nekik.

Vagy ők, vagy mi!- idézi Cseres Tibor Iuliu Maniu román részről a mai napig soha nem megtagadott, Erdélyt letipró programalkotó mondatát.

Erdély magyar lakossága ma nagyjából az összes erdélyi lakos 22 %. Ha valaki nem járt ott, vagy nincs máshonnan ismerete, könnyen azt hiheti, hogy területileg a román többség mindig és mindenhol többséget jelentett. Ez azonban nem így van. A román uralmat megelőzően létezett a Királyföldön a szászok közössége, Székelyföldön, Kalotaszegen Észak Erdély nagyvárosaiban a magyar közösségek, Fogarasföldön a román közösségek. Ezek a közösségek sokszor önálló közigazgatással (autonómia) bírtak. Az impériumváltás után először a határvidéket telepítették be román lakosokkal. A legnagyobb kárt a szocializmus égisze alatt okozták. Olyan magyar többségű városban, mint Kolozsvár, a magyar lakosság létszáma 80.000, harminc éve is nagyjából ennyi volt. Csak közben betelepítettek kb. 300.000 román lakost. Ha nálunk nem tudná valaki: a szocialista építkezések célja ott az volt, hogy a magyar közösségeket szórvánnyá változtassák. A romániai forradalom alatt kerültek elő azok a dokumentumok, amelyek Marosvásárhely „román várossá” változtatásának a tervét tartalmazták. A forradalom után a román lakosság a városban többségbe került.

A szászok, zsidók többsége eltűnt Erdélyből, egyszerűen eladták őket a német és az izraeli államnak. Nagyon sok magyart elűztek, vagy egyszerűen elmenekültek. A módszer mindig más: a történelmi felfordulások idején (az impériumváltás, vagy a II. világháború után) nagy tételben tudtak megszabadulni a magyaroktól. Ha a kitelepítés éppen nem időszerű a politikai helyzet miatt, akkor a betelepítés politikája folyik. Mostanság éppen az ortodox egyház erdélyi terjeszkedésével, jól láthatóan Marosvásárhely Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy célponttal. Vagyis a cél az utolsó nagy létszámú, egységes magyar közösség, a székelység egységének megbontása, és a Székelyföld román többségének kialakítása. Román politikus szájából még senki nem hallotta, hogy Erdély etnikai térképének megváltoztatására irányuló törekvéseiket feladnák a valódi együttélés érdekében. A nemzetiségi kérdést Erdélyben a nacionalisták akkor tekintik megoldottnak, ha az erdélyi temetőkben lekaparták az utolsó német és magyar nevet is a sírokról. Úgy tenni lehet, mintha mindez nem volna.

6. Az elvett tulajdont, területet, vasutat, gyárat, múzeumot visszaszerezni csak igen kis mértékben lehet. Az valóban nagyon jó, hogy egyházak kapnak vissza ingatlanokat, közbirtokosságok ingatlan vagyonokat, egyének elvett vagyont, mégha sokszor korlátozott mértékben is. Azonban a 2004. december 5-i népszavazás, és a következő népszavazás nem ezekről a „trianoni sebekről” szólt, hanem a jövőről: a határon túli magyar közösségek fennmaradásáról. Arról, amit az írás elején feltett négy kérdés hordoz. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak válaszolnia kell. A népszavazás eredménytelensége miatt a döntés jelenleg a politikusok kezébe került, egészen addig, amíg nem kezdeményez valaki egy új népszavazást.

El kell dönteni a magyarországi politikai elitnek, hogy milyen utat kíván követni. Ami a mostani kormánypolitikát illeti, az nem más, mint a szolidaritás megtagadása, asszisztálás a csendes fogyatkozáshoz. Közöny, amely csak annyira mozdul, amennyire fontos a hatalom fenntartása érdekében.

Sokan a szomszédos országi magyarok asszimilációtól történő megóvását Magyarországra betelepítésükkel kívánják megoldani. Ez tették a németek az erdélyi szászokkal, vagy Izrael a romániai zsidókkal. Többen érveltek a kampány során azzal, hogy a fogyatkozó magyarországi népesség utánpótlását a határon túli magyarok Magyarországi betelepedése oldja meg. Ezt ki lehet tűzni politikai célként, de szerintem tévút, legalább olyan bűn, mint hagyni elveszni a magyar közösségeket. Ebben a kérdésben a határon túli magyar közösségek tagjainak kell dönteni, nem más közösségnek. Az ottani többség pedig döntött: maradtak, immár 84 éve.

De a legnagyobb bűn annak a hazugságnak a kimondása volt, hogy a határon túli magyarokkal való szolidaritás vállalása csak a magyarországi magyarság kárára lehetséges. Haza vagy haladás. Haza és haladás.


7. A magyarországi és a többi magyar közösség közötti kapcsolatok hálója sokszínű. Ezt politikával befolyásolni nem lehet, nem is kell. Ami viszont politikai döntés kérdése, az a Magyar Állam és a határon túli közösségek és egyének közötti kapcsolat. A határon túli magyarok melletti elkötelezettség nem csak az érzelmek kategóriájába tartozik. Értelmi annyiban mindenképpen, hogy a Magyarországon lakók viszonya a határon túli magyarokhoz mindig is problémaként, közösségi vagy politikai, tehát valós társadalomszervező erőként jelenik meg a magyarországi társadalomban, és a határon túli magyaroknál is. A viszonyt jogi keretek között kell rendezni. Mind a határon túl, mind Magyarországon igen nagy társadalmi akarat van a rendezésre, a politikai rendezés azonban nem történt meg.

A tisztességes rendezés jelentős eszköze a Magyar Állam és a nem Magyarországon élő magyarok közötti viszony tekintetében a magyar állampolgárság megadása a nem itt élő magyaroknak. Állam és egyén között egyetlen szoros jogi kapcsolat létezik, az állampolgárság. Így valóban az embereket támogatjuk, nem egyik vagy másik határon túli csoportot, vagy pártot. A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja Magyarország kötelezettségét a külföldön lévő magyar állampolgárok védelmére. Az állampolgárság megadása politikai deklaráció minden irányba: a Magyar Állam az egyének közjogi kötelékével kötelezettséget vállal a határon túli magyarság közösségeinek fennmaradásáért – nem területi alapon.

8. A határon túli magyar közösségek létszám csökkenésének okai közül (asszimiláció, „természetes” fogyás, elvándorlás, vagy az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása a magyarok kárára) az elvándorlást hozták fel az állampolgárság megadása legnagyobb veszélyének – azok, akik a leginkább végül is kiálltak a határon túli magyarok állampolgársága mellett. Ez a természetes féltés-szorongás miatti habozás, nem egyértelmű kiállás a határon túli magyarok magyar állampolgársága mellett azonban hiba volt. A migráció ugyanis kőkemény piaci kérdés is, sőt elsősorban az. Nincs az a tiltás, amely megakadályozná a határon túli magyarokat, hogy eljöjjenek szülőföldjükről akár Magyarországra, akár máshová, ha el akarnak jönni. Ezzel szemben csak két, együttes dolog hat: a szülőföldhöz ragaszkodás és az, hogy a potenciális befogadó közeg (Magyarország munkaerőpiaca, szociális piaca, lakás piac) nem szív fel tömegeket.

A 90-es évek nagy elvándorlási hullámát nem akadályozta meg, hogy Magyarország adminisztratív módon akadályozza a mai napig a határon túli magyarok bevándorlását. Az adminisztratív korlátok politikájának nem az állampolgárság megadása az ellentéte, hanem az, ha Magyarország a német példát követve az erdélyi szászok vonatkozásában, vagy Izrael példáját követve a romániai zsidók vonatkozásában, anyagi és adminisztratív segítséget nyújtatna az áttelepüléshez.

9. Arra a feltett kérdésre, hogy a határon túli magyarok ragaszkodnak-e saját közösségük fennmaradásához, van egy nyilvánvaló válasz, amelyet az utódállamokban élő magyarok az ott maradásukkal megadtak. Minden embernek joga van saját kultúrájában élni, gyermekeit saját identitása szerint nevelni. A határon túli magyar emberek saját identitása azonban csak ott létezik, a határon túli közösségben. A magyarországi kulturális közeg kétségtelenül sokban azonos vagy hasonlít a határon túlihoz, de nem ugyanaz. A határon túl létező magyar közösségek kultúrája önálló és nem cserélhető be a magyarországi identitásra. Nem csak a magas kultúráról van szó, hanem az élet minden területére kiterjedő, közösségi azonosságtudatról.

10. A határon túli közösségek lehetőségeit a magyarországitól élesen megkülönbözteti az, hogy mögöttük nincs önálló államiság. Azt gondolom, hogy a magyar állam puszta létezése nélkül már eddig eltűntek volna határon túli közösségeink. Az ottaniak érdekérvényesítési lehetőségeiknek a többségi közösségekkel szemben, valamint időnként a magyarországi politikával szemben sokszor nyomorult eszköztára van. De az, hogy esetleg egy vezető határon túli magyar politikus nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy miért mentheti meg a magyar állampolgárság a közösségét az eltűnéstől, nem menti fel a Magyar Államot a támogatás kötelezettsége alól.

11. Akiknek rokonsága, baráti kapcsolatai van a határon túli magyar közösségek tagjaival, többségében szeretnék az ottani közösségek fennmaradását. Azonban a magyarországi érdek a határon túli magyarok közösségeinek fenntartásában ennél jóval bonyolultabb érdek.

Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.

2004. december 5-én az a ritka pillanat következett be, hogy nem a történelemnek, nem a politikusoknak, hanem Magyarország szavazópolgárainak kellett dönteni a közösség fennmaradásáról. A döntés rossz volt. Nem vitás a politikusok felelőssége, de nem lehet nem kimondani azt, hogy a magyar nép tartását csak az egész magyar közösséggel vállalt egyértelmű szolidaritás jelentheti.

Hogy is mondta a debreceni rabbi 2004. december 5-e előtt? „Az ember, aki nem engedi be a testvérét…”


Budapest, 2005. november 30.


Szombathelyi Gyula

Válasz erre 

Samott 2008.12.05. 11:36:50

"Mert ha négy évre nyerni tudunk, és utána, mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának - 20 évre minden eldőlne ebben az országban."

Egyebkent pedig, igen, adjunk mindenkinek aki keri es aki valalja hogy polgara lesz ennek az allamnak... es legyen becsulete: le a kettos allampolgarsaggal, aki magyar allampolgar akar lenni, annak ne lehessen mas allampolgarsaga. Valamit, valamiert.
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 11:38:39

Askeladden
nem keverunk semmit, a tenyek, a jog nem mindig egyezik egy orszag, egy nep vagy egy nemzet ohajaval. Vannak dolgok amik orszaghatarokon felul es belul is erzelmi, erkolcsi szempontbol helyesebbek lennenek, jobban megoldananak problemakat mint a paragrafusok. Ez van.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 11:38:56

"Magyarország nem nemzetállam"

magyarország jó közelítéssel nemzetállam, csak a megmondóemeberek miatt,

akik zsidók, cigányok, libsik és exkomcsik


ez nem tűnik fel a népnek


Trianon után nem volt jelentős betelepülé sőt lakoságcserék zajlottak

magyarország nagyon is nemzetállam, és épp ezért tilos nemzetről beszélni, ezért igyekszik a ballibsi lebőgés után a konzervativizmust is

újra egy zsidó csoport megragadni a konzervatorium.hu "személyében"

hogy nehogy eszükbe jusson a magyaroknak, hogy ők nagyon is egy nemzetállamban élnek


ebben az országban 90% feletti a magyarok aránya

ha ráébrednének, hogy nemzetálamuk van, már rég előbbre tartanának


KEDVES MAGYAROK ÉBRESZTŐ


AKIK A ZSIDÓSÁGUKKLA MEG CIGÁNYSÁGUKLA VERIK A MELLÜKET

AZOK ENNEK AZ ORSZÁGNAK SOHA SEMMIT NEM FOGNAK KIKPARNI, CSAK MAGUKNAK

Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 11:41:06

Nekem sok bajom van bizonyos jogszabályokkal, de azzal, hogy a Magyar Köztársaság nem nemzetállam, azzal nincs! :-)
De jure nem nemzetállam, de facto sem az. ugyan jobban, mint Szlovákia és Románia, de mégsem teljesen.

Amúgy kétféle magyar van: aki ezt tudomásul veszi, természetesnek tartja és az aki ez ellen lázad. Az utóbbiakhoz nincs sok közöm.

Az irodalom, a nyelv lehet 100%-ban nemzeti, de egy állam nem, az legyen demokratikus jogállam, Magyarország esetén legyen magyarul az. Slussz.
Válasz erre 

TD223 2008.12.05. 11:49:44

Ha valakinek problémás az, hogy szavazhatnának a határon túli magyarok, akkor egyszerűen kell hozni egy olyan törvényt, hogy csak az szavazhat, aki itthon él, vagy élt x évet. Ezzel lehet kizáródna pár amerikai magyar, de miért ne?

Én adnék nekik szavazójogot, de ha ez a problémája a megvalósulásnak, akkor egyelőre ne legyen.

(Viszont szellemi fogyatékosokat és bűnözőket is ki kell zárni...)
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 11:50:34

"akik zsidók, cigányok, libsik és exkomcsik"

:-) Egy magyar nem lehet libsi vagy komcsi? Lehet, képzeld egy magyar akár anyagyilkos is lehet, ez nem befolyásolja magyarságát, vagy ezt nem befolyásolja magyarsága.

Ti magyarkodók, magyaroskodók (frász sem tudja, mi a helyes kifejezés) egy kisebbség vagytok a magyarságon belül.
Ti egyí különleges, vallásos hevületet tulajdonítotok a magyarságnak, kb, mint a fradistaságnak, pedig nincs erről szó.
Válasz erre 

Samott 2008.12.05. 11:53:38

"(Viszont szellemi fogyatékosokat és bűnözőket is ki kell zárni...) "

Lattam a multkor egy ilyesmi capchtat: "Ha egy osztalyba 14-en jarnak, es ebbol 8 a fiu, akkor hany lany jar ebbe az osztalyba?" - csak ennyi kellene a szavazolapra (persze valtozo szamokkal) es maris 30% felett lenne az ervenytelen szavazatok aranya.
Válasz erre 

Francois Pignon 2008.12.05. 11:54:43

fasz-magyar,
a Konzervatóriumról miért nem ott mondod el a véleményedet?
Ennek szerintem nem itt lenne a helye.

Turul, hehe, ez a "konzervatívkodik" jó ;))
Válasz erre 

ÁrPi 2008.12.05. 11:58:03

pg2 2008.12.05. 11:29:26

Jo Tunder -től kérded

""spanyol nemzeti párt (nem volt spanyol nemzettudat sem) nevéből alakult ki a liberalizmus szó.""

" Ez egészen biztos? "


Miért kérdel ilyet egy Tündér bácsitól? Megmondta, akkor úgy van.

((JóTundér egy régesrégi Reakcióblogpost kommntjeben felfedte hogy bácsi.))
Válasz erre 

dolphin · http://adlibitum.hu 2008.12.05. 11:58:21

tevevanegypupu,

"megszavaztuk hogy szavazzunk, es ebbol kialakult az a dramai szituacio"

igen ez itt a kulcs: ment a kampany a szavazasert. Ahelyett, hogy a Fidesz kitartott volna korabbi (idezett) allaspontja mellett, hirtelen 180 fokban iranyt valtott. Pedig higgadtan el lehetett volna magyarazni a nepnek, az istendatanak, hogy ez a szavazas egy hulyeseg, ne tessenek bedolni neki. Ehelyett azonban, ha jol erzekeltem, az volt az uralkodo strategia, hogy az MSZP jobban teljesit a kozvelemenykutatasokban - hat akkor hajra, teremtsunk kampanyhelyzetet Fletonak.
Válasz erre 

TD223 2008.12.05. 12:02:53

Pignon - A Konzervatóriumon kitiltják a másképp gondolkozókat.
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.05. 12:07:21

Többnyire elég felesleges dolog pártprogramokat olvasgatni, mivel a választások után ezek úgyis elenyésznek. Nem haszontalan azonban megnézni az SZDSZ programjait a határon túli magyarokkal kapcsolatban.
A „romániai és szlovákiai magyarok által megfogalmazott kívánságlista jó része még ma is aktuális. A nacionalizmus mind Szlovákiában, mind Romániában eleven” – írja az SZDSZ 2000-ben arra utalva, hogy ezeket a határon túli magyarokat ugyancsak elnyomják az utódállamok.
Nézzük csak meg az 1989-es, a 2000-es és a 2006-os SZDSZ-es programot. A három vizsgált programból látszik az a visszafejlődés, amely alapján nyugodtan meg lehet kérdezni, hogy kik is azok az SZDSZ-esek, és mit akarnak.
Az 1989-es, A rendszerváltás programja címet viselő SZDSZ-es program vélhetően sok magyar választópolgár szívét megdobogtatta. Itt azokra a választópolgárokra gondolok, akik felelősséget éreznek a határon túli magyar közösségek iránt. Tamás Gáspár Miklós a párt programját a következőképpen fogalmazza meg: Magyar állampolgárságot kell biztosítani a hátáron túli magyar közösségek tagjai részére, illetve ezen a jogon az ő házastársaik részére is.(forrás: A rendszerváltás programja, SZDSZ, 1989)
Tiszta, világos beszéd. Az SZDSZ 15 évvel megelőzte a 2004. december 5-i követelést. Biztos vagyok benne, hogy az SZDSZ nem egy szavazót szerzett programjának ezzel a pontjával.
2004. december 5. előtt ezért többen megkérdezték az SZDSZ-es politikusokat, hogy miért fordulnak szembe az eredeti programjukkal. A válasz erre az volt, hogy megváltozott a politikai helyzet. Ebben a mondatban az alany a szép. Nem az SZDSZ változott meg, hanem a politikai helyzet, hogy ez mit jelent, azt nem értjük.
2000. novemberében jegyezte az SZDSZ A korszakváltás programját. Ebben élesen bírálja a státusztörvényt azzal, hogy az abban biztosítottak szinte már állampolgári jogokat adnak a határon túli magyaroknak. Rossz a státusztörvény, mert reménytelen meghatározni, hogy ki a magyar. Hatásában is rossz a törvény, mert a jóléti sovinizmust felébreszti a magyarországiakban. Persze arról egy szó sincs, hogy tíz évvel ezelőtt miért mondtak egész mást, azonban a szövegből kiolvasható, hogy ennek belpolitikai okai vannak, nem tetszik az SZDSZ-nek az, hogy konkurens pártok „csábító lehetőségekkel kápráztassák el a határon túli magyar identitású embereket”.
A korszakváltás programja azonban 7 oldalon keresztül olyan ajánlatot tesz – a státusztörvény bírálta mellet is -, amely olvastán a nyál összefuthat a szánkban. Ez egy jó hosszú felsorolás, de érdemes átolvasni, a mindenkori kormányok figyelmébe lehet ajánlani. Normatív alapú tankönyv és taneszköz támogatás a magyar óvodáknak és iskoláknak, számítástechnikai eszközök biztosítása ugyanezeknek. A határon túli magyar pedagógusok részére minőségi bérpótlék, normatív támogatás az ő magyar nyelvű szakirodalmuk megvásárlásához, költségtérítéses továbbképzés, utazási kedvezmények. A diákoknak magyarországi diákigazolvány, olcsó számítógép vásárlás, a magyarországi hallgatókkal azonos doktorandusz képzés. A határon túli magyar könyvtárak normatív támogatása, a határon túli magyar televíziózás, rádiózás létrehozása, normatív támogatása. A határon túli magyarok politikamentes gazdasági támogatását vetíti elénk a program, pénzügyi források növelésével, koncentrációjával, piaci és jogi ismeretek terjesztésével, garanciavállalással és egyértelmű kormányzati szerepvállalással.
Ismét tiszta és világos beszéd. A Magyar Állam és a határon túli magyarok közötti közjogi kapcsolatot elutasítja az SZDSZ 2000-ben, de a közösségek fennmaradásához szükséges támogatást beemeli a programjába.(forrás: www.szdsz.hu A korszakváltás programja 2000. november)
A 2006-os választások előtt is megjelent az SZDSZ nagyívű programja. Nem okoz nehézséget szó szerint ideírni a határon túli magyarokkal kapcsolatos ajánlatukat a választók felé. (forrás: Szabadság, verseny, szolidaritás 2006-2010, www.szdsz.hu)
„A határon túli magyarok ügye ne legyen belpolitikai csatározások tárgya.
A határon túli magyar közösségek legitim követeléseit támogatjuk.”
A felületes olvasó számára is nyilvánvaló, hogy az SZDSZ programja a határon túli magyarok ügyében összement. Ezt a döbbenetes semmit már nem nevezik „a magyar nemzet reneszánszának”, amint azt tették a 2000-es programban. Önmagában az is elszomorító, hogy egy hazug jelszóval, „a politikai helyzet megváltozott”, egy párt nyilvánvalóan szembefordul saját eredeti programjával. Igazán bajom azonban megint csak a program alanyával van. A legitim követeléseket támogatjuk, mondja az SZDSZ saját nevét meghazudtolva. Nem akarom elhinni, hogy magyar liberális ember, párt úgy fogalmaz a határon túli magyarok jogaival kapcsolatban, hogy a párt dönti el, milyen jogok járnak az elnyomott közösségeknek. Nem jó az, ha egy szabadelvű párt kezdi megmondani, hogy kinek mit szabad.
Talán mégsem a politikai helyzet változott meg, hanem az SZDSZ.

Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 12:07:46


"Egy magyar nem lehet libsi vagy komcsi?"


nem, nem lehet, mert az olyan nem osztozik a nemzeti sorsközöségben

eleve nem olyan szellemi irányzatok - legalábbis nem 20. századi formájukban - melyek törödnek a nemzeti gondolattal

Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 12:25:19

"Ahelyett, hogy a Fidesz kitartott volna korabbi (idezett) allaspontja mellett, hirtelen 180 fokban iranyt valtott. Pedig higgadtan el lehetett volna magyarazni a nepnek, az istendatanak, hogy ez a szavazas egy hulyeseg, ne tessenek bedolni neki."

ez lett volna a korrekt, de a csahosok harcolni akartak.
Válasz erre 

jbb 2008.12.05. 12:27:35

te meg provokálni askenáci.
Válasz erre 

Kenguru 2008.12.05. 12:29:34

" A Konzervatóriumon kitiltják a másképp gondolkozókat. "

A Konzervatoriumrol az idiotakat tiltottak ki. Azert is jok ott a vitak, mert nem kell grafoman hulyekre reagalni.
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 12:29:50

"nem osztozik a nemzeti sorsközöségben"

Nem értem a nemzeti hablatyot.
0 világmagyarázatot találok benne.
Nálam az egyetemes emberi játszik, magyarul.
Válasz erre 

malacz rezignált · https://www.facebook.com/pages/Malacz69-vil%C3%A1ga/173965402643571 2008.12.05. 12:31:14

TD223 2008.12.05. 12:02:53
Pignon - A Konzervatóriumon kitiltják a másképp gondolkozókat."

Kezdetben én is szimpatizáltam őket, de ma már látom, nem jó fejek, elvárásaik vannak a kommentezővel szemben, önhittek, túlontúl magabiztosak, afféle küldetéstudatosak abban, h ők egyedül a konstruktívak, a gondolkodni tudók a jobboldalon.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 12:38:51


innen viszont úgy látszik nem tiltják ki a kengurubőrös ökröket

Kenguru 2008.12.05. 11:35:10

"Pedig a kettos allampolgarsagon tul is vannak am eszkozok.
Pl ma egy vajdasagbol attelepulo fiatalt evekig durvan szivat a bevandorlasi hivatal.

Miert? Kurvara semmi nepszavas nem kene ahoz hogy ez magvaltozzon."


nem az a cél, hogy el kellejen hagyni szülőföldjüket, hanem hogy ott békében élhessenek, ne másodrangú "állampolgárként", saját földön idegenként, hanem a magyar állapolgárság által is védelmet kapva

Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 12:39:57

dolphin
a szavazas nagyon rosszul idozitett volt, az egesz ugy ahogy sikeredett rossz. De ha mar, akkor nagyon nehezmenyezem, hogy a fidesz a szavazas elvesztese utan egyreszt kihatralt, masreszt nem foglalkozott sokkal hatekonyabban a kerdessel sem elotte sem utana. Ez a kerdes fajdalmasan megmarad es ez valoban majd bekerul a tortenelembe is.
Válasz erre 

thetriggerhappy 2008.12.05. 13:09:17

Kedves Reakció!

Nem vagyok nagy cenzúrapárti, de nem gondoljátok, hogy a blognak tesz rosszat a fasz-magyar (milyen név ez már egy magát büszke magyarnak vallótól?) féle ámokfutás?
Szerintem vannak eszmék és vannak megnyílvánulási stílusok, amikkel még vitázni sem érdemes, csak a helyet foglalják.
Válasz erre 

Kenguru 2008.12.05. 13:09:52

Szerintem meg senkinek nincs joga megmondani hogy ok hol eljenek. De a magyar allamnak kotelessege megengedni hogy beutazhassanak es letelepedjenek.

Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:15:34

Gorgiasz 2008.12.05. 09:46:08
"Ekkor döntöttem el, hogy az SZDSZ-re soha nem szavazok többet."
Sokáig húztad. A Horn-kormány pl. kifejezetten szadis dicskorszak volt.

TD223 2008.12.05. 09:50:12
"Amint lehetséges volt ... a Fidesz támogatta. Előtte sem ellenezte, csak megvalósíthatatlan volt."

Még 2002-ben is így gondolták. Aztán jött a maszop-győzelem, és hirtelen megvalósíthatóvá vált. Erről mit kéne gondolni?

tevevanegypupu 2008.12.05. 11:35:02
"kialakult az a dramai szituacio"
Érdekes, hogy azok a magyarságukat racionálisan is tartó HTM-ok, akik szerint a szitu nem drámai csak kínos, mivel az ő identitásuk terhére egy másik ország elbaszott politikai osztályának belcsatározásai folynak, ritkán kerülnek megidézésre...

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.05. 12:07:21
"Többnyire elég felesleges dolog pártprogramokat olvasgatni, mivel a választások után ezek úgyis elenyésznek."
Na, itt kezdődik a népies politikai butaság: ha meg sem nézed, nincs mit számonkérni. Vagy úgyis mindig az a baj, hogy nem azt csinálja, amit mi akarunk, hát nem ezért szavaztunk rá...

"Az SZDSZ 15 évvel megelőzte a 2004. december 5-i követelést."
Ez a program jóval Schengen előtt, még az erdélyi falurombolás elleni tiltakozás árnyékában íródott. Nem csőlátás azt várni egy párttól, hogy soha ne változtasson helyzetértékelésén és konkrét cselekvési tervén? Csak úgy teoretice. Nem a szadit akarnám védeni, az érv nyilvánvaló hülyeségére kérdezek rá.

"A legitim követeléseket támogatjuk, mondja az SZDSZ ... Nem jó az, ha egy szabadelvű párt kezdi megmondani, hogy kinek mit szabad."
Nincs ebben valami félremagyarázás? Szerintem a legitim nem egy akármilyen párt saját álláspontját jelenti. Másfelől a szabadelvűség jelentése nyilván nem az anarchikus "vessünk el minden törvényt és szabályt". Értem én, hogy haragszol rájuk, van is miért, de azért mégsem szavakon kéne lovagolni.
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.05. 13:20:35

pg2úr

Ha az SZDSZ azt mondaná, hogy a cigányoknak nem jár a magyar állampolgárság, akkor ugye nem lenne hülye érv azt mondani, hogy ugyancsak eltávolodtak az eredeti prgramjuktól?
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:25:59

fasz-magyar.blog.hu 2008.12.05. 12:38:51

"ne másodrangú »állampolgárként«, saját földön idegenként, hanem a magyar állapolgárság által is védelmet kapva"

??????
Volna a környékünkön olyan ország, ahol többszintű állampolgárság van érvényben, és azt etnikai szempontok szerint osztják? A magyarok rabszolgák? És ez ellen milyen védelmet is jelentene egy plusz magyar állampolgárság?

Kenguru 2008.12.05. 13:09:52
"Szerintem meg senkinek nincs joga megmondani hogy ok hol eljenek. De a magyar allamnak kotelessege megengedni hogy beutazhassanak es letelepedjenek."

Van akadály magyar állam részéről? Egy bénázó bürokratikus hivatal, rosszkedvű hivatalnok, bár jól festi a helyzetet, mégsem azonos a magyar állammal...
Válasz erre 

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.05. 13:30:37

Sok ilyen kommentet lehet itt olvasni:
"Ez van ha keverik a nemzetiséget az állampolgársággal."

Ismerek egy lányt. Szabadkai magyar csaj.
Itt dolgozik Magyarországon közel tíz éve. Elég rég küzd
magyar állampolgárságért, de nem bírja megszerezni, ezért
bizonyos időközönként le kell autóznia a szerb határig, csak
azért, hogy ki-be menjen egyet, a pecsét miatt.

Ő mesélte: otthon kiröhögték a barátnői. Ott minden második
ember kettősállampolgár a környezetében. Élnek ott románok,
szlovákok, és horvátok is. Mind megkapta már az útlevelet az
anyaországától, csak a magyarok nem!
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:34:05

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.05. 13:20:35
"Ha az SZDSZ azt mondaná, hogy a cigányoknak..."

Szerintem a szadi simán mond ilyet, esetleg hozzáteszi, hogy más állam polgáraitól más országban született cigánynak alanyi jogon nem jár, vannak feltételei. Nem kéne keverni a szart, hanem tisztán és érthetően kéne fogalmazni. A szadi akkor távolodott el a programjától, amikor hatalmi kérdéseket helyezett az elvek elé, és nem akkor, amikor konkrét problémákra konkrét megoldási javaslatot tett vagy szarul fogalmazott meg "politikai helyzetet". Nem a szavakat kéne számonkérni, hanem azt, hogy elbaszták a magyarországi liberalizmus hitelét úgy ötven évre.

Ja, és nem a szadi az egyetlen, ami a parlamenti díszletekkel számolta föl önmagát.
Válasz erre 

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.05. 13:35:30

"Volna a környékünkön olyan ország, ahol többszintű állampolgárság van érvényben, és azt etnikai szempontok szerint osztják? "

Ukrajna kivételével _minden_ szomszédos országban bevett
gyakorlat. A románok tudtommal még csak a Besszarábiai
(tudud egyáltalán hol van?) románoknak nem tudják megadni,
de újból és újból felvetik, előbb utóbb megoldják.
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.05. 13:40:43

Kedves pg2 úr
Akkor néhány tétel még az SZDSZ programjáról, esetleg érdemes megnézni a lábjegyzeteket is:
Ha már nem azért küzdenék, hogy az öt százalékos parlamenti küszöböt elérjem a következő választáson, hanem azért, hogy legalább a kis pártoktól le nem maradva az egy százalékot elérjem, vagyis kapjak állami támogatást, 2008-ban én is új liberális pártot alapítanék. Rögtön az elején nyilvánosságra hoznám azokat a liberális alapelveket, amellyel meg tudnám szólítani az ellenzékhez pártolt választóimat. Ezek:

1. Sajtószabadságot! Az állam ne tartsa el az adófizetők pénzéből a seggnyaló – vagy megzsarolt „szellemi” holdudvarát, versenyhátrány okozva a másként gondolkodó sajtónak!
2. Le a kommunistákkal! Elszámoltatnám az állampártot, helyette felelős kormányt, amelyik nem csak négy évenként elszámoltatható, hanem mindig is felelősséggel tartozik a választópolgároknak.
3. A döntések az országgyűlésben szülessenek, le a kamarillapolitikával!
4. Tiltakozunk, hogy mindig csak az egyik oldal fájdalmáról beszélhetünk (Tamás Gáspár Miklós). Nem hagyjuk a másként gondolkodók lefizetett szellemi szabadcsapatok által történő politikailag korrekt módon történő üldözését! Senkit se lehessen felelősségre vonni azért, mert kilőtte a szemét a rendőr!
5. A hadsereg felállítását! A rendőrség soha ne szolgáljon más érdekeket, csak a polgárok érdekét. A rendőr a rendőrt is védje meg, még a TV székház előtt is!
6. Csak olyan politikához adjuk a nevünket, amely a minimális állam, minimális adó elvén alapul! A gazdaság kifehérítése, nincsenek többé fekete párt-és magánpénzek.
7. Le a korrupcióval, a rendi társadalommal. Ha korrupció gyanúja merül fel bárkivel szemben, legyen az akár párt, akár civil szervezet, azonnal megszakítom vele a kapcsolatot. És ha a korrupciót egy megbuktatott miniszterelnök hozza elő, akkor aztán nagyon is.
8. Egyenlő igazságügyet, az APEH (ÁVO, III/III. stb.) ne legyen a párt ökle!
9. Az Euro bevezetését, 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben, 20020-ban!
10. Még egyszer katonaságot, hogy esküdni tudjon az itthon maradásra. Csak olyan párttal kötünk szövetséget, amelyik nem járul hozzá a katonák idegen földön állomásoztatásához.
11. Soha többet nem lehet tüntetőket jogtalanul előállítani, tüntetést törvénytelenül betiltani, ártatlan tüntető szemét tüntetésen kilőni!
12. Állampolgárságot a határon túli magyaroknak, és az ő jogukon családjuknak is (1). Előre a magyar nemzet békés újraegyesítéséért, Uniót! Ne csak a kínai textilkereskedőknek járjon az önrendelkezés (autonómia) (Eörsi Mátyás), hanem az akaratán és önhibáján kívül szétszakított magyar nemzetnek is (2).
13. Az ország polgárosodásának szintje, és a politikai helyzetnek a 12 pont megszerkesztése óta történt megváltozására tekintettel a fentieket a kialakult politikai, társadalmi és a bonyolult nemzetközi helyzet fokozódása miatt a mai viszonyokat is figyelembe véve kell alkalmazni, rajtunk kívül a többieknek.
14. A 13. pontot csak az ismerheti meg, aki ismeri a 14. pontot. A 14. pontot csak az ismerheti meg, aki ismeri a 13. pontot. Az SZDSZ programja tehát nincs lezárva (3)

2008-ban támogatnám a taxisok blokádját. Az ugyan törvényellenes, de mit ér a törvény az én demokráciám nélkül. 2009-ben tüntetést szerveznék, hogy a PC szabadcsapatok szabadon üldözhessenek bárkit, aki nem ért egyet velem. Ezzel lenne megint egymillió választóm.
2010-ben a kommunistákkal lépnék koalícióra. Ezzel ugyan elvesztenék ötszázezer választót, de kormányról már jól megfizethetném a PC szabadcsapatokat. Ők segítenének nekem elhitetni az emberekkel, hogy az egész csak azért van, mert az ellenzék maga a megtestesült gonosz, és a vezérének patái vannak. Koalíciós szerződést írnék alá, nehogy az országgyűlésben a kommunisták másként szavazhassanak, mint amiben megállapodtunk. Aki nincs velem, az antiszemita, nacionalista és klerikális (id: Gerő Ernő, 1956 október 23, rádió). 2011-ben kitüntetném a szemkilövető rendőrparancsnokot. Emiatt ugyan már csak kétszázezer választóm marad, de legalább én lehetek a főpolgármester. Az összevert képviselőtársamat meg „mártiriusz-nak” nevezném. A 2012. december 5-i népszavazáson a határon túli magyarok állampolgársága ellen kampányolnék. Emiatt ugyan csak százezer választóm maradt, de csóválnám a fejem, hogy a nagyobbik párt milyen csúnya dolgokat mondott a határon túli magyarokra. Az ugyanis nem az én stílusom (Eörsi Mátyás). Kolozsváron pedig leantiszemitáznám azokat a határon túli magyarokat, akik nem engedtek be a Sapientiára. Ha az árulást a megtévesztett választóm plakáton számon kérné rajtam, azt igazi szemétségnek (Pető Iván), szélsőjobboldalinak (Kuncze Gábor) nevezném, aki nem demokrata, mert a hatalmat akarja megszerezni, aki engem kritizál (Eörsi Mátyás) (4). Mi úgyis jobban gyűlölünk benneteket, mint ti minket (Kornis Mihály). Amelyik társadalmi kisebbségi csoportot védeni kezdem, annak csakugyan előbb-utóbb rettegnie kell, hogy megvédhessem őket. Az iskola kapcsán csak a haverjaim adhatnának el a számítógépeket állami támogatással, ha már úgyis megszavaztam a több adót. Az sem érdekel, hogy kormányzásom alatt az államadósság az egekbe nő, úgysem én vagyok a pénzügyminiszter, de mivel én vagyok a kisebbség, így megszavazom. Metrót építek, ha nincs is miből (5). Metró lesz, csak azért is! De a falusi vasútvonalakat felszámolom (6). Eladom az egészségügyet, hiszen az piaci alapon jó, nekem is (7).
És ha már csak nagyon kevés választóm marad, visszavonulok. Hadd jöjjenek a fiatalok! Őket úgy választatnám meg, hogy hirtelen egész falvak lesznek liberálisok, ők is szavazhassanak a liberális pártban. És ha már a fiataloknak sem maradna elég választójuk, hagynám a fenébe az egészet, és 2013-ban csinálnék egy új liberális pártot. Ekkor újra felhasználható „A rendszerváltás programja – SZDSZ - 1989” címmel írt liberális program, ami megint sokaknak tetszik majd.

(1) SZDSZ – A rendszerváltás programja 98. oldal 13. pont: „Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja –legyen jogosult a magyar állampolgárságra.”
(2) SZDSZ – A rendszerváltás programja 97. oldal 1. pont: „Az SZDSZ a kisebbségi kérdés megoldását – itthon és az utódállamokban – a KULTURÁLIS AUTONÓMIÁBAN látja. Nagy lélekszámú kisebbségek esetében a területi autonómia gondolatát is támogatja.”
(3) SZDSZ – A rendszerváltás programja 5. oldal
(4) SZDSZ – A rendszerváltás programja 26. oldal utolsó bekezdés: „Mindenkinek joga van arra, hogy véleményét szabadon kifejezze és terjessze…”
(5) SZDSZ – A rendszerváltás programja 83. oldal második bekezdés: „…gazdaságpolitikai alapelv legyen, hogy nem szabad belefogni olyan, önmagában véve esetleg célszerűnek mutatkozó akcióba sem, amely…pótlólagos népgazdasági terhet jelent, és csak a későbbi időszakra ígér - bár valószínűsíthető, de bizonytalan mértékű – többlethozamot.”
(6) SZDSZ – A rendszerváltás programja 122. oldal második bekezdés: „…Szükség van arra, hogy a falusi térségek nemzetgazdaságához kapcsolódásának infrastrukturális feltételei létrejöjjenek…a legsürgetőbb feladatok egyike, hogy az országpusztító nagyberuházások forrásait e területre csoportosítsuk át”.
(7) SZDSZ – A rendszerváltás programja 86. oldal harmadik bekezdés: „-a 70 éven felüliek, a létminimum szintje alatt élő családok, a súlyos, krónikus betegségben szenvedők, valamint a három és több gyereket nevelő családok gyerekeinek ingyenes gyógyszerellátását.”
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:40:51

gloire · 2008.12.05. 13:35:30
Mármint hogy van elsőrendű és másodrendű állampolgár? Mindenhol?
Beszarábia? Persze! Omán mellett. Vagy az a beszarás?
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:42:05

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.05. 13:40:43
Basszus, én azért olvastam ám ezeket, anno, most nem ismétlek.
Válasz erre 

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.05. 13:42:41

Másik ismerősöm: Szintén Szabadkai magyar (pontosabban egy
környékbeli faluból származik) Itt él, és itt melózik több mint tíz éve.
A felesége szerb, csak itt tanult meg (úgy-ahogy) magyarul.

Találós kérdés: Melyikük kapta meg pár év után a magyar
állampolgárságot, és melyiküknek nem sikerült ez több mint
tíz évig?
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:44:50

Oké, ezeket nem. De a konkrét véleménynyilvánítást nem kéne keverni a programmal.
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:45:56

gloire · 2008.12.05. 13:42:41
Nem válaszoltál a kérdésre. Hol van többszintű állampolgárság?
Válasz erre 

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.05. 13:46:38

"Mármint hogy van elsőrendű és másodrendű állampolgár?"

Azt nem értem mit tartasz első és másodrendűnek.
Kettősállampolgárságról van szó. Arról, hogyha történetesen
békéscsabai szlovák vagy, és bemész a nagykövetségre
akkor fél órán belül szlovák állampolgár lehetsz. Ugyanezt
nem teheted meg dunaszerdahelyi magyarként.
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 13:48:18

gloire

"Itt dolgozik Magyarországon közel tíz éve."

Tíz év alat bárki kap állampolgárságot, magyar nemzetiségűnek elég egy év itt lakás.

1993. évi LV. törvény
a magyar állampolgárságról

4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

(3) kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt.

Ennyi.
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:48:19

fasz-magyar találta mondani, hogy a HTM-ok másodrendű állampolgárok, mintegy sugallva, hogy rabszolgasorban tartják őket. Erre kérdeztem rá, mire te válaszoltál...
Válasz erre 

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.05. 13:49:20

Ha szerbiai román vagy (ez egy kb. 50-60 ezres közösség)
akkor kettős román-szerb állampolgár lehetsz, nincs akadálya.
Ha horvátországi szerb vagy, ha szerbiai horvát, ha romániai
szlovák...
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 13:50:10

"hogyha történetesen
békéscsabai szlovák vagy, és bemész a nagykövetségre
akkor fél órán belül szlovák állampolgár lehetsz."

:-)

Az nincs így.
Válasz erre 

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.05. 13:50:12

"Tíz év alat bárki kap állampolgárságot, magyar nemzetiségűnek elég egy év itt lakás."

Ez nem így van a valóságban sok esetben.
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 13:50:40

Basszus, a másod és a kettős nem egészen ugyanaz!!!!!!
Válasz erre 

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.05. 13:51:33

"Az nincs így."
Erről szarvasi munkatársamat kéne megkérdezd.
Válasz erre 

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.12.05. 13:53:14

az első kommentekhez: viszont a Konzi Metternich-imádatát megmagyarázhatná eccer vki!
Válasz erre 

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2008.12.05. 13:55:18

Murci, én olvastam ott olyat, hogy ők
szemben a "kuruckodókkal" tisztességes labancok.
Meg lehet magyarázni : )
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 14:04:56

szerintem kevered a "szlovák igazolványt" a szlovák állampolgársággal.
Válasz erre 

Ferdinand Navarra 2008.12.05. 14:22:14

Nem utálják itt egymást jobban az emberek mint máshol. Legfeljebb az itt élők nagyobb része "KUPORI, ZSUGORI, FASZARÁGI". (idézet: R.Merle)
A faszarágiak pedig a saját családtagjaik elől is elzárják a szalámit, nehogy maguknak ne jusson. Hát még a tágabb környezetük elől. Az mondjuk szánalmas, ha az illetőnek még szalámija sincs, és a semmit, vagy a szalámi lehetőségét félti......
Válasz erre 

Cypriánus 2008.12.05. 14:29:49

a megtéveszetett kádeári kisember tettét nem feledhetjük de meg kell bocsátani.

Ami viszont az őket hergelő-becsapó politikusokat illeti: NEM felejtünk és NEM bocsátunk meg.
1918 után másodszor adták fel Hazánkat a baloldaliak. Mert a hazánk NEM a trianoni roncs. NEM az. SOHA nem fogadható el.
Válasz erre 

Cypriánus 2008.12.05. 14:37:58

Kedves Murci!
az öreg Metternich korántsem volt az a megveszekedett magyarfaló. Fiatalabban ugyan tett gúnyos megjegyzésket az "ázsiai " Magyarországra, azonban idővel leszokott róla. utsó felesége, Zichy Amália sem volt éppen egy tősgyökeres germán.
Ugyan nem egy történelemkönyv (sőt...) de a Hídember című film Metternich-képe nem is áll olyan távol a valóságtól. Az 1840-es évekre már kimutathatóan kezdte tisztelni a magyar alkotmányos berendezkedést, amit az angol jogfejlődéshez hasonlított. Ekkor már komolyan elkötelezte magát Magyarország ipari modernizációja mellett, illetve hogy Széchenyit támogassa.
Válasz erre 

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2008.12.05. 14:44:33

Off - utánaolvastam Metternichnek, tudtátok, hogy M. egyik veje Sándor Móric gróf, az ördöglovas volt? :)
Válasz erre 

bryan 2008.12.05. 14:46:33

gloire
a labanckodásról:
konzlib.blog.hirszerzo.hu/label.php?todo=list&vap=1
Ugyan nem a konzervatorium de elég vállalható és elgondolkodtató.
Válasz erre 

Francois Pignon 2008.12.05. 14:49:37

Askeladden 2008.12.05. 13:48:18
"...és felmenője magyar állampolgár volt"

Vagyis a kivándorolt magyar gyereke például. Nekem is van olyan ismerősöm nem egy, akinek a nagyszülei már román vagy jugoszláv állampolgárok voltak, és 5-10 év alatt kaptak magyar állampolgárságot, vagy azóta sem.
Válasz erre 

Google 2008.12.05. 14:55:03

Ez az SZDSZ már nem az az SZDSZ. Mert a helyzet állandóan változik -mondhatják -, de a párt sem akkora, amekkora volt- mondhatjuk mi is -, s oka van annak, hogy ma ennyire kicsi.
Mert a népek átlátnak a szitán, azért.
Homoródkarácsonyfalvi nagyon jól összefoglalta a helyzetet, szinte nincs mit hozzátenni.
Kértek tőlünk, állampolgároktól egyszer valamit és mi azt mondtuk, hogy nem. Szerencsére, többen igent mondtunk, de nem elegen. Talán megalapoztunk valamit.
Sokan képesek voltak elsétálni az urnákig, hogy azt mondják, nem adják a nagy jólétüket, megosztani sem akarják senkivel.
A szörnyű az, hogy nem is ezt kérték tőlük. Ezt csak a szoclib kommunikációs ipar ültette el a fejekbe, többé-kevésbé sikerrel.
Szóval elmenni oda és azt mondani, hogy nem, hát nem kis gonoszságról tesz tanúbizonyságot.
Vajon most a csóreszt megosztanák a határon túliakkal?
Mert amiről azt hitték, hogy van (jólét), arról kiderült, hogy nincs is.
Nem gazdagok, lelki szegények ők.
Válasz erre 

Askeladden (törölt) 2008.12.05. 14:59:20

Francois Pignon

Szerinted az ott élük 1920 előtt milyen állampolgárok voltak?
A felmenő nem csak szülőt jelent!
Válasz erre 

Francois Pignon 2008.12.05. 15:02:44

Ezt ne nekem mondd, hanem az illetékes hivatalnak, mert a gyakorlat ez.
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 15:13:10


Tudtuk, hogy ki volt Metternichnek Sandor grof, de nem a tortenelemkonyvbol hanem Szechenyi Napljabol.(:
Válasz erre 

Cypriánus 2008.12.05. 15:21:05

kedves Murci!
a késésben igazad van, de nem az volt baj, hogy túl későn engedett volna, hanem hogy túl későn cselekedett...Metternich külpolitikai zseni volt, de belpolitikában sajnos sokáig elég érdektelen és alapvetően meg lusta...hagyta hogy fő vetélytársa, a hülye Kolowrat gróf és sleppje kitúrja szinte mindenhonnan. Pedig sokkal jobb ötletei voltak nem egy kérdésben, pl. komolyan foglalkoztatta kérdés mi lenne, ha a birodalom székhelye nem Bécs lenne, hanem Magyarországra kerül :) ...)
Aztán észbe kapott, hogy Kolowrat kártékony hülye is, nem csak karrierista, de némileg későn. Persze, ha időben kap észbe, sem biztos, hogy nagyon másként alakul a sztori.

Amúgy egész jó könyvek vannak Metternichről magyarul.

Pl. abszolút nem igaz, hogy germanizáni akart volna. A német nacionalizmust is elvette.Azt hogy Magyarországon nem csak magyar nacionalizmus ébred, 1000-szer jobban átlátta mint Kossuth. Mivel élőben látta a francia forradalmat, elég rossz véleménye volt a forradalmakról.
Külön érdekes, és mindenképpen árnyalja a jellemrajzát, hogy amikor 1848-ban Angliába menekült, az ellenzéki konzervatívok körülrajongták, köztük a felemelkedő jobboldali csillag, Benjamin Disraeli író is (később miniszeterelnök). Metternich javasolta Disraelinek, hogy írjon regényt Széhenyi életéből, "aki -mint mondta-EGY IGAZI HAZAFI, aki mindig jót akart és tett a hazájának, ám most magát vádolva vezekel egy elmegyógyintézetben, micsoda tragédia!"
Bonyolultabb jellem volt az öreg Klemens Lothar, mint a magyar függetlenségi hagyományban ábrázolt németesítő-magyarvérívó karikatúra. Nem kell szeretni Metternichet, de a karikatúrát sem szabad igaznak hinni.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 15:29:34


ArPi,

Igen a liberalizmus nev spanyol eredetu. A Liberalesbol ered, ez gyakorlatilag egy politikai part volt, es ez a part teremtette meg a spanyol nemzetallam fogalmat es ok irtak meg Spanyolorszag elso alkotmanyat. A konzervativok voltak ellenuk, es a nemzetallam eszme ellen. Igen a nemzetallameszmeny 1. jellegzetesen tizenkilencedik szazadi 2. nem igazan konzervativ.
Válasz erre 

2008.12.05. 15:34:45

Nem akarom szítani a kedélyeket, de az egyik példám szokott lenni arra, hogy a demokrácia alkalmatlan rendszer, az ez a népszavazás.

Sem bölcsességben, sem áldozatvállalásban nem tud a tömeg felnőni a feladatához. Ellenkezőleg, a legprimitívebb demagógiával akár a saját országa ellen szavaztatható.

Erre nem kell reagálni.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 15:36:06


molaris,

Az MVSZ radikalis idiotak gyulekezete. Ez a FIDESZ-es velemeny, en ezt osztom. A cuclib szerint fasisztak. Nem fasisztak, csak radikalis idiotak.
Válasz erre 

Cypriánus 2008.12.05. 15:39:17

a baj az Jó Tündér, hogy a nemzetállameszmény nyugaton nem is azt jelenti egészen, mint nálunk. meg hogy spanyoloknál is vadstagon van etnikai kérdés (mondom katalán rokonsággal...)
Azonkívül nyugaton egyik ország sem vesztete el történelmi területének a 2/3 -át a " népek önrendelkezésének" finoman szólva is egyoldalú értelmezése miatt.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 15:51:39


Ugye aki Metternichi alapokon áll, az még ha nagyon cuki egy ember, és akkor szive mint ház, sem szavazhatott igennel.

Megjegyzem, én egyáltalán nem vagyok hajlandó elfogadni azt, hogy kétharmados törvény megváltoztatására sima népszavazással birják rá az Országgyülést. Általában sem vagyok oda a direkt demokráciától, de ettől különösen. Nem megyek az utcára, de én ugyan nem fogok soha igennel szavazni ilyesmire. És ne higgye senki, hogy a cuclib nem fog próbálkozni valamivel ha majd Orbánék lesznek hatalmon és éppen mindenkinek elege lesz belőlük. Ez az egész egy ordas nagy kamu, azt szolgálja, hogy definiálhassa magát a két oldal, hogy jól elmondhassák a másikról, hogy azok anyaszomoritók. Nem tollas a hátam.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 16:00:01


Igen Cypriánus, de én nem azt mondom, hogy aki igennel szavazott az mitoménmilyen. Csak azt mondom, hogy ez az egész nagy vérnemzeti felhorgadás egy ordas nagy kamu. Ha valaki azt mondja, ő jobbnak látja, hogy legyen kettősállampolgárság, szerinte az a bölcsebb választás, az rendben van, nálam is határeset volt. Az, hogy kidagadt nyaki ütőerekkel hazaárulóznak internetesjózsik azt nem fogom komolyan venni. Tét nélküli verbáldzsiudzsicu.
Válasz erre 

Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2008.12.05. 16:05:16

"Volna a környékünkön olyan ország, ahol többszintű állampolgárság van érvényben, és azt etnikai szempontok szerint osztják? "

Az baj, ha nem pont a környékről mondok példát? A UK-ben van: British overseas citizen a megnevezése, és a volt gyarmatokról származók kaphatják (pl. a hongkongiak 95 előtt). Ezzel vízum nélkül utazhat a UK-be, de ott a jogai némileg korlátozottak (pontosan nem tudom, talán tartózkodás, munkavállalás terén).
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 16:20:23

Pallos Levente 2008.12.05. 16:05:16

fasz-magyar.blog.hu 2008.12.05. 12:38:51 - bejegyzéssel merült föl a dolog:
»nem az a cél, hogy el kellejen hagyni szülőföldjüket, hanem hogy ott békében élhessenek, ne másodrangú "állampolgárként", saját földön idegenként, hanem a magyar állapolgárság által is védelmet kapva«

Annak ellenére, hogy a megfogalmazást nem annyira, de az idézőjelet mindenképp erősnek gondoltam, ezért találtam föltenni a kérdést...
Válasz erre 

Cypriánus 2008.12.05. 16:20:59

márpedig igennel szavaztam, mert magyar vagyok.
Nekem ez még érv...

amúgy meg számomra elfogadhatatlan, hogy hazámnak tekintsem a Trianoni roncsot. Hazámnak az egész Magyarhont tekintem, amit a Kárpátok határolnak.Ezen helül van a "Kis haza" : az összes magyarlakta terület.(A Keleti kárpátoktól Lendváig) Ezen belül a szülőföld, a Dunakanyar.
De a "Magyar Gőztársaság" nevű izé 93000 km2-nyi területe a számomra érzelmileg semmi, csak egy technikai keret.
Válasz erre 

Cypriánus 2008.12.05. 16:23:17

de még ezt atechnikai keretet is cigányok töltik ki 100 év múlva, ha nem térünk észhez, és nem kezdünk szaporodni. Hogy az miért rossz? Mert mi nem ők vagyunk.
Válasz erre 

Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2008.12.05. 16:26:20

pg2!

Az angolok ezért (is) adták meg nekik: ha gond lenne (mint pl. Zimbabweben, vagy HK-ban, ahol nem tudták, mi lesz az átadás után), akkor lehessen hova menniük a koronához hű, de Angliában sosem élt embereknek.
Válasz erre 

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.05. 16:30:46


Cypriánus,

Ez teljesen rendben van. Mármint te azt tartasz hazádnak amit csak akarsz. Majd pont elkezdek azon vitatkozni veled, hogy te mit gondolj a fejed belsejében. Leirtad, jobban vagy, vérnyomásod kezd beállni a kellemes százhatvan per százhúszra, szerintem egy diadalittas körbenézés még belefér. Csak nekem ne próbáld megszabni, hogyan gondolkozzak erről, és akkor rendben vagyunk.
Válasz erre 

mrbadger 2008.12.05. 16:32:41

Helló, csak annyit a bejegyzéshez, hogy nekem speciel volt olyan "eszdéeszes" haverom, aki igennel szavazott a kettős állampolgárságra (legalábbis ezt állította.)

És én úgy hallottam, hogy a szdsz speckó megosztott volt belül az ügyben... persze kifelé hozták a kőkemény szemétkedést, úgyhogy ez nem oszt, nem szoroz, csak árnyalja a képet.

Kis szines: talán emlékeztek, hogy a kampány során a Magyar Nemzet címlapon hozta Konrád György 1990-es (!!!) nyilatkozatát, miszerint támogatná a kettős állampolgárságot...
Válasz erre 

trey82 2008.12.05. 17:06:18

cadpick és többi fideszes értelmiségi,


csak hogy tudjátok, a Fidesz kormány hivatalos álláspontja is a kettős állampolgárság elutasítása volt reganálásuk (92-02) alatt.


Vissza lehet nézni, csak írd be egy keresőbe hogy "Martonyi János" meg mondjuk hogy "kettős állampolgárság"...


Szóval akkor most hogy is van ez a hazaárulózás?
Válasz erre 

Google 2008.12.05. 17:23:53

Szavazni 2004-ben lehetett, nem a Fidesz regnálása idején. És akkor a Fidesz az igenre buzdított, az MSZP-SZDSZ pedig a nemre.
Kávét ki kér?
Válasz erre 

Pelso.. 2008.12.05. 17:38:35

"Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje nemcsak a határon belül élőket sértette meg azzal, hogy szavazatukat fölöslegesnek, zárójelbe tehetőnek tekintené akkor, ha a határon túli magyarok is választójoggal rendelkeznének. Legalább ennyire megsértette a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarokat is, akiket pusztán egy irányba szavaztatható, politikai nézetek nélküli szavazógépnek tekintett" -

"Mikola István a Fidesz vasárnapi kongresszusán hangsúlyozta: meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre. "Ha négy évre nyerni tudnánk, és (...) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna" - mondta."


forrás: Hvg
Válasz erre 

gonoszka · http://gonoszka.nolblog.hu 2008.12.05. 17:48:28

gonoszka.nolblog.hu/archives/2008/12/05/4_eve_Magyarorszag_nyert/
4 éve Magyarország nyert! Bővebben elolvasható nálam a linkre kattintva.
Válasz erre 

Google 2008.12.05. 17:49:52

Ezt a kijelentést először Eörsi Mátyástól hallottam az ATV-ben. Talán Kálmán Olgának mondta, hogy: képzelje el, ha a határontúli magyarok szavazati jogot kapnának, a Fideszt nem nyolc, de tizennyolc évre betonoznák be a hatalomba. (Kitől kapnának szavazati jogot? Eörsitől? Nem hiszem.)
Ezt harsogta tovább Mikola; nagy butaság volt, szent igaz.

Úgyhogy lassabban azzal a ki tekint kit szavazógépnek-el!
Válasz erre 

states 2008.12.05. 17:51:26

A határontúliaknak, ha egy csepp eszük van, villámgyorsan beolvadnak, és még azt is elfelejtik, hogy valaha is közük volt ehhez az úgynevezett anyaországhoz. Ma a Kárpát-medencében jó szlováknak, románnak, szerbnek, bárminek, akárminek lenni. Egyedül magyar lenni szégyen... A szerb parlament talán másfél évvel a mi népszavazásunk után szavazta meg egy emberként a kettős állampolgárságot választójoggal együtt, éljen az a szerb világ bármely részén. Már ha valaki még mindig nem értené, hogy miért szégyen magyarnak lenni...
Válasz erre 

Francois Pignon 2008.12.05. 17:54:34

Mikolának nem ez volt az első esete, hogy ha hallgat bölcsebb marad, de ezt már jóval a népszavazás után mondta. Eörsi meg előtte.
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.05. 20:09:12

Mikolanak sokat koszonhet a fidesz az szentigaz.Eorsi pedig valoszinuleg egy ideje transzban van, mert amit akkor, a nepszabazas elott mondott meg most a szlovak -magyar meccs utan azt jozanul nem mondhatta..Elkepzelhetetlen, kinek akar megfelelni.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 20:11:15


tapsikolj csak a hülyeségnek, alfőmérnök

states: pár exkomcsi senkiházi miatt, meg kicsit több birka miatt, akinek ha másképp kampányolnak másképp szavaz -
szóval kösz a "biztatást", de -

nem fogom szégyelni magam

és más magyar se tegye


egyszer eltakarodnak a cigányok és zsidók seggét nyalók innen

Válasz erre 

molaris 2008.12.05. 20:16:55

"Tündér"- ja így már más, ha a Fidesz mondja, biztos.
Csak ez a csikarás nem akar múlni sehogy, amikor ilyen érvekkel jön valaki.
Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.05. 20:19:39

idefigyelj faszkalap, nem pár exomcsi és birka szavazott a kettős állampolgárság ellen, bazdmeg te paranoiás vagy, ironia iránti érzéked meg 0, de mindegy ez még nem is lenne baj, az a baj, hogy fasz vagy, de ezt te is tudod
gáz vagy, ezt mindenki tudja itt, csak nem veszed észre magad
Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.05. 20:23:08

miután felajánlottam, hogy elküldöm a családfámat már csak cigány-zsidó seggnyaló lehetek, mert elkeseredetten látom a helyzetet és egy elkeseredett komment iránti tetszésemet fejztem ki FASZKALAP
Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.05. 20:30:33

hülye fasz azsanprovokatőr, húzz a picsába
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 20:45:06

fasz-magyar.blog.hu 2008.12.05. 20:11:15
"egyszer eltakarodnak a cigányok és zsidók seggét nyalók innen"

És ha szerencsénk van, magukkal visznek }:-|
Válasz erre 

Téglagyári Megálló 2008.12.05. 21:09:42

"Nálam az egyetemes emberi játszik, magyarul."

Askeladden, nem veszed észre, hogy ez mennyire fennhéjázó és semmitmondó? Vö: "szeretem az emberiséget"
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 21:18:55


kedves pg2

"És ha szerencsénk van, magukkal visznek"

ebben közvetve egyúttal benne van a velem való egyetértésed is :)

ugyanis ha nem takarodnak nem is tudnak senkit magukkal vinni


tehát úgy gondolod, hogy takarodjanak :)
Válasz erre 

pg2 2008.12.05. 21:22:54

Legalább is sem ürügy, sem azt rendszeresen kihasználó provokatőr nem lesz...
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 21:47:35


nincs ebebn kérlek semmi provokáció

tegnap éjjel juszt beszálgetett sasjózsival a királyi tévén

sasjózsi nem tudom honnan rángatta elő a dolgot, mert csak fél fülle figyeltem de vagy 10 percen keresztül azon rugózott, hogy hogy lehet az, hogy a Zorbánnak egy öregasszony kezet csókolt, mert ha akarja az ember az ilyet ám ki lehet védeni

aztán 5 percben azon rugózott, hogy ő emlékszik és a mai napig fél ha vakik egyenruhában felvonulnak

és még poénként elmesélte, hogy körmendinek hogy könyörgött ki a szőnyegen hasra fekve egy jászai vagy érdemes művész díjat grószkárolytól

meg aztán kiderült, hogy jusztlacikát is hogy futtattta meg egy kicsit a mikroszkópban mikor az egyszer felhívta, hogy munka kéne - aztán juszt lacika visszahívja jófejkedni az adócsalót

és közben

juszt is
sas is
grósz is

érdekes, mind zsidó

és mind jól él(t) az államból a tévén a színházon a pártfunkción keresztül, ahogy egymás közt osztogtták és osztogatják a pénzt, a megbízást, a felkérést, a díjakat

honnan is ered ez a hatalmas korrupció kis hazánkban?

csak nem mocskos 40 év rasszista nepotista judaista köreiből?

Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.05. 22:15:04

Az benne a provokáció, hogy itt spec. mindenki röhög a jusztokon meg a sasokon, és mindenki tudja, hogy a röhögnivalók közt nem csak zsidók vannak.
És azt is tudják, hogy a zsidók közt is vannak, akik röhögnek a jusztokon meg a sasokon.
Amit Te csinálsz az, ép ésszel gondolkodva, arra jó: szembefordítsa azokat, akik röhögnek ezeken a barmokon és ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a magyar államnak a magyarok érdekeit kell képviselnie és szem előtt tartania.
Etnikai alapúvá akarsz tenni egy konfliktust, ami nem etnikai alapú.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 22:48:48



volt itt fentebb egy véleménypár, most nem keresem ki a 170+ koment közül, de arról van szó benne, hogy ezen a szégyenteljes népszvazáson - bár voltak a szoclib oldalról is olyanok, akik igenel szavaztak - a nemmel szavazók viszont lényegében csak arról az oldalról kerültek ki

efféle logika mintha más vonatkozásokban nemcsak ideológiai csoprtok tekintetében működne

pl. a seres- és bitter-félék talán kiröhögik jusztot meg sast, de ettől még nem lesznek jobbak
Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.05. 22:54:40

Nincs igazad.
Pl. (örömömre) az És-ben és a Narancsban is jelentek meg az "igen" melletti vélemények.
Hegedűs Zsuzsa (Kis János exneje) jobboldalhoz való átpártolása is ehhez az időponthoz köthető. (Mivel valszleg nem tudta elkerülni a figyelmét, hogy a hazai liberálisok a nyugati széljobbosok érvrendszerét alkalmazzák saját népükkel szemben...)
Válasz erre 

Peter252 2008.12.05. 23:06:26

Azt be kell látnunk , sajnos, hogy akkor, 2004 decemberében még Gyurcsány nagyon népszerű volt (és biza 2006 áprilisában is)
és tudta irányítani a közvélemény gondolkodását, a "zemberek" meg rajongtak érte...és bizony 2006 ban is..

Amilyen kampányt csinált ez a figura, azt követték az emberek, egy politikai mutatványos volt,(van), aki manipulálta a "népet", de biza a "zemberek" a "nép" is elég balga volt(van), ez van , sajnos.....
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:11:40


látod hegedűs zsuzsa egy jó példa, de ott van fónagy jános is - bár őróla kevésbé - köztudott származásuk

de rájuk a "fasisztákok", "nácikok", "masírozók" és "csőcselékmagyarok" nemhogy bármi rosszat mondtak volna, de becsülik a szerepvállalásukat

az egy tény és nem vita tárgya, hogy magyarországon a zsidónak cigánynak stb. be kell illeszkedni a magyarságba és együttműködni, nem pedig a származással mellet döngetni - akkor nem is lesznek megkülönböztetve származás alapján

gondola.hu/media/VDGy/12.pdf.

209.85.129.132/search?q=cache:hOdc17NfCIYJ:gondola.hu/media/VDGy/12.pdf+dacos+d%C3%A1vid-csillagos&hl=en&ct=clnk&cd=1&gl=hu&client=firefox-a

Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.05. 23:13:59

ja és még fasz:
"a nemmel szavazók viszont lényegében csak arról az oldalról kerültek ki"
Igen, a szocialásták és a liberálisok szimpatizánsai közül.
De ez nem a hazai zsidóságot jelenti. (Arányában biztos kimutatható valami összefüggés. Hogy ennek mi az oka, az más kérdés.)
Válasz erre 

Peter252 2008.12.05. 23:17:18

Nem kell itt mély megfejtéseket keresni, mint feljebb írtam, arról volt szó, hogy akkor Gyurcsány bizony egy nagyon népszerű politikus volt, talán az országban a legnépszerűbb és a nép azonosult a gondolataival és azt csinálta, amit ez a személy útmutatásul adott..., sajnos. Ilyen manipulálható nép voltunk(vagyunk???)
Válasz erre 

Peter252 2008.12.05. 23:21:42

Emlékszem, amikor 2004 szeptemberében miniszterelnök lett Gyurcsány, szinte mindenhol róla beszéltek az emberek, a piacokon, buszon, vonaton, boltban, stb, hogy na végre, van egy talpraesett, jósvádájú fiatalember, na ez majd mindent rendbetesz a megkövesedett politikai posványban, jólétet hoz, átalakít, reformál, végre egy új arc, dinamikus, fiatal, jóképű, stb..blabla, mint egy idolt úgy szerették, nem csoda hogy nyert 2006-ban,
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:22:21


bazz alfőfaß, má bocs

épp sikerülne értelmesen kicserélnünk két gondolatot

az egy analógia volt, bazz, láss má ki a dávidcsillagok közül és figyelj má oda arra amit olvasol
Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.05. 23:25:30

faszikám, mikor az eggyel ezelőtti kommentemet írtam , még nem olvastam a fentebbi sziporkádat
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:27:24


peter

persze mindenki azt mnd amit akar, de nekem csótányról az első gondolatom az volt, hogy belőle nagy gondja lesz az országnak

senki nem vette észre akko mennyire törtet? hogy választási időszakon kívül, lényegében puccsal kerül hatalomra?

és ettől senkinek nem állt fel már ott akkor rögtön a szőr a hátán és haja az égnek?

Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.05. 23:29:29

Nem vagy azsanprovokatőr, eddig már eljutottam ok?
Mellesleg Hegedűs Zsuzsát a kurucok zsodóbérecnknek tartják.
Én nem nagyon tudom hova tenni, szerintem egyszerűen van egy kis gerince és besokallt a volt haverjaitól.
Válasz erre 

Peter252 2008.12.05. 23:29:45

Azt is mondhatnám, hogy Gyurcsány 2004 ben volt a magyar "Barack":))) Obama, akibe a reményt testesítette meg a "zembereknek", ő volt az új, a fiatal, a self made man, a dinamikus, stb

Esély nem volt rá, hogy 2006 ban legyőzze valaki, nem kell itt rossz Fidesz kampányról beszélni, az is szép, hogy nem nagyobb aránnyal vesztettek.

Akkor biza Gyurcsány mánia volt az országban.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:32:51


de alfő

már magából abból a kommentemből (2008.12.05. 22:48:48) is ki kellett derülnie, hogy a népszavazási eszmefuttatás csak egy pusztán magát a logikát szemléltető analógia

nyilvánvaló, hogy ott ideológiai vonalak mentén voltak a különbségek

jahj
ne gyűlölkögj, az téged is elvakít :)
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.05. 23:44:05


na jó, má bocsánat, a kuruc finoman fogalmazva is heccportál, néha meg kifejezetten uszítanak

másrészt akár ilyen akár olyan irányba uszító oldalaknak bárhol a világon megtalállod a maga kis közönségét, mindenhol akadnak olyanok akik szeretnek uszulni, az irány néha nem is számít

viszont nem vitatható el bizonyos esetekben a jogos szókimondásuk, olyan dolgokban amit a szoclib média elhallgat

(azt magyarázd meg kérlek, hogy az azon oldali médiában, irodalomban a prominensek közül miért annyi a zsidó, vagy az is csak érzéki csalódás?)
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 00:03:38

fasz-magyar.blog.hu 2008.12.05. 23:27:24
"lényegében puccsal kerül hatalomra?
és ettől senkinek nem állt fel már ott akkor rögtön a szőr a hátán és haja az égnek?"

A puccsot azért vitatnám, mondjuk kulcsminisztériumból tényleg csak egy tyúklépés lehetett...
Viszont addig is, akkor is, azóta is az egész ország egy erőskezű, határozott vezetőre vágyik. Demokrata fasiszta egyaránt. Ki így, ki úgy, de nagyjából mind arra vár, hogy valaki végre ledarálja ezt a két huszassal működő zombihadat, hogy lehessen konspirálni, meg összesúgni, hogy már a politika sem a régi, el kell menni innen, mert olyan unalmas. Ő meg ezzel a tyúklépéssel pont ilyenek tűnt. Elsőre...


"na jó, má bocsánat, a kuruc finoman fogalmazva is heccportál, néha meg kifejezetten uszítanak"
Nem, ezt nem mondod, ilyen nincs is ebben az országban...
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 00:10:26

Azt, hogy mennyire jogos, nem is tudom, van egyáltalán ilyen érv? A szókimondás lehet jogtalan? Az igazi bénaság a "szoclib" média részéről, hogy még csak nem is reflektálnak rá. Innentől kezdve a híradás úgy hír, és az a hír. Másnap már nem lehet cáfolni. Pedig egyik-másikat nem volna baj...

Basszus, nem fárasztó ilyen nyilvántartásokat, névsorokat fejben tartani, mindet rassz szerint? Nem sokkal egyszerűbb elolvasni, mit ír, és elküldeni nyaralni, ha hülyeség?
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.06. 00:19:12


legkésőbb a kommunizmus és bolsevizmus feltlálása óta sajnos nemcsak az számít mi is a megmondás, hanem az is, mi a megmondó ideológiai háttere/kötődése

messziről jött ember ugyebár ...

Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 00:53:54

A kommunizmust, mint tudjuk, már elég régen föltalálták, a bolsevizmus meg ázsiai újítás...
Szerintem az ideológiai kötődés az nem a rassztól van, plusz tök szar, vagy teljesen érdektelen, ha nem egyértelmű az adott textusból. Persze, vannak, akiknek minden egyértelmű, egész pontosan mindennek csak egy értelme van, mondhatni egy lehetséges magyarázata.
Nekem meg akár a szomszéd is azt mondhat, amit akar...
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 12:47:38

GYÁSZ


2004. december 5-én meghalt a kedves. Örökre búcsúzunk. Soha nem felejtjük el.


1982 nyarán négy egyetemista Nagyváradra utazott. Életükben először Erdélybe. Ebben az időben járt egyetemre a mostani magyar miniszterelnök. Meg az előző miniszterelnök is.


Ott csúnya diktatúra, a fasiszta nemzetállam őrületében, itt meg szép diktatúra, a jólétibb büszkeségben. De itt valami más is: egy kicsi szabadság. Amiből állítólag nem lehet kicsi, pedig dehogynem volt, csak nézte akkor össze az ember a kettőt.


Az egyetemisták nagyon sok almaszedésből maradt húskonzervet vittek – osztogatni, ahogy aztán az egy-két éven belül már szokássá is vált. De vittek valami mást is. Ez pedig kicsi szabadságuk elsuttogása volt. Meg az elesettek meghallgatása volt. Ahogy aztán már az is szokássá vált.


Sok tíz, százezer magyar állampolgár közös erkölcsi élménye lett ez. A kiállás. A szolidaritás. A hit. A remény.


Hogyne lett volna akkor is olyan, aki 25 lejért Kolozsvár főterén eladta a kocsijából kivett kis magyar zászlót a kinti magyar embernek. 100-ért csokit, 600-ért kávét, 1000-ért fogamzásgátlót.


De egy egész generáció jobbik- és basszák meg, azért is mondjuk ki bátran, hogy tényleg jobbik felének lett élménye az adás erkölcsisége, ahol igazán csak mi kaptunk. Évekig ebből éltünk. 2004. december 5-ig ebből éltünk.


Nagyon sok határon túli magyar erkölcsi élménye is lett ez. Hogy csak évek múlva merték elmondani: feljelentette őket a szomszéd, mert fogadtak minket. Hogy egy átvitt könyvet el lehetett a baráttal olvasásra cserélni, mert ő is kapott valakitől egyet. Hogy neki van egy magyarországi barátja. És neki is van egy magyarországi barátja.


Minden jó emberi kapcsolat alapja a közös titok. Annak a titka, hogy tudom, számíthatsz rám. Annak a tudása, hogy mit gondoltál akkor, amikor rossz volt, és amikor jó volt. A bizalom, hogy tudom, ki vagy.


De a legócskább film leghülyébb bandafőnöke is tudja, hogy a bandát csak a közös bűn, csak a közös vérontás tarthatja egyben. Ha valakinek a kezéhez nem tapad vér, az megbízhatatlan.

Ez pedig gyilkosság volt. Egyszerű kis rablógyilkosság. Piti kis történet. Minden ócska amerikai film lesújtó színvonalú, könnyet fakasztó, ócska, pitiáner története: 10 dollárért ölnek meg valakit. A kártyaadósság miatt, az örökség miatt. A hatalom miatt ölnek.


Azt ölték meg, ami 20-30 éve a legszebb volt. A bizalmat. A szolidaritást. A szeretetet. Az együvé tartozás érzését.


Ezután minden koccintásban, minden bemutatkozó kézfogásban, minden mosoly mögött ott lesz a kétkedés.


Budapest, 2004. december 10.

Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 13:11:04

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 12:47:38
"Ebben az időben járt egyetemre a mostani magyar miniszterelnök. Meg az előző miniszterelnök is."

Szerintem D-209 akkor már kémelhárított...

"Azt ölték meg, ami 20-30 éve a legszebb volt. A bizalmat. A szolidaritást. A szeretetet. Az együvé tartozás érzését."

Ha ennyivel meg lehetett tenni, akkor valami nem passzol.
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 13:28:03

2004. december 5-én a miniszterelnököt Gyucsány Ferencnek hívták. Ő volt a gyilkos, nem a Megyo, aki látszatra tiltakozott az MSZP nem-je ellen. Az egész véletlen dolog, a puccsista gyucsány legitimációjához ez a népszavazás volt kéznél.
Persze, hogy nem passzol, kevesebb résztvevővel, parlamenti szavazással is lehetett ölnii: lásd korábban zsidó törvények. Ott meg a zsidók voltak kéznél. Ha jól látom, most a cigányság kerül műsorra.
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 13:47:05

Jó volna, ha nem csak a pannon magyarokkal foglalkoznánk, hanem azokkal is, akikről szólt a népszavazás. Ugyhogy bocs, de újra ideteszem a fentiekben egyszer más leírtakat:
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2004. DECEMBER 5-E ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN

1. Kell-e a magyaroknak, hogy a határon túlra került magyar közösségek a jövőben fennmaradjanak? Szeretnék-e a határon túli magyarok, hogy közösségeik a jövőben is létezzenek? Érdeke a határon belül élő magyaroknak, és vajon szeretnék azt, hogy a határon túli magyar közösségek a jövőben is létezzenek? Tudnak-e ezért tenni?

2. A népszavazás előtt az MSZP éppen akkori vezető elitje, majd ehhez csatlakozva, az akkoriban megalakított kormány hangos és lehengerlő kampányt folytatott. Az általuk sikeresen megszólított választópolgárok közül sokan úgy látták, hogy a népszavazáson az alábbi két kérdésre kell választ adnia:

Akarja-e, hogy az ellenzéki párt, a FIDESZ, a határon túl élő magyarok szavazataival nyerje meg a 2006-os választásokat?

Akarja-e, hogy a határon túl élő szegény, ugyan magyar, de azért már másfajta emberek idejöjjenek, és elvegyék-e tőlünk azt, ami már nekünk megvan, a nyugdíjat, a kórházat, viszonylagos jólétet és biztonságot?

A kormány propagandáját elfogadó emberek válasza akár az elutasító szavazatukkal, akár a távolmaradásukkal egyértelmű volt: „nem akarjuk”. Vagy egyiket sem, vagy legalább is egyiket biztos nem. Olyan szavazó is bizonyára volt, akit csak a közöny, vagy a merő rosszindulat motivált.

Az elutasítás végül még érthető is lehetne, ha nem lett volna a két álkérdés vaskos hazugság. A két álkérdésre a választ – terjedelem hiányában – csak igen röviden rögzítsük. Az Alkotmány 70. § (1) alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Az Alkotmány rendelkezése miatt a határon túli magyarok részére az állampolgárság megadása nem jelenti azt, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazati jogot kapnak, mivel a szavazati jogosultság megszerzéséhez a választópolgárnak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel kell rendelkeznie. Amennyiben a hatályos törvény (1992. évi LXVI. törvény a polgárok lakcímének nyilvántartásáról) alapján valakihez bejelentkezne külföldön élő, magyar állampolgárságot szerzett személy, ezzel a „megszerzett” lakcímmel nem kapna a Magyar Köztársaság területén lakóhelyet, csak tartózkodási helyet. Az 1992. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl. A törvény szerint a lakóhely az a cím, ahol a polgár él. Amennyiben 3 hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodik a külföldön élő magyar állampolgár, ez a hely a törvény szerint az ő tartózkodási helye, de nem a lakóhelye. Ebből következik, hogy „bejelentkezéssel” sem válik a határon túli állampolgár választópolgárrá. A választójogi törvény is összhangban van a fenti rendelkezésekkel.

Az 1997. évi LXXX törvény és az 1997. évi LXXXI törvény a nyugdíj és a betegellátási jogosultságot biztosítási jogviszonyként kezeli, nem állampolgársági jogként.

A kormány azonban jól számított: a szavazópolgárok nem ismerik a meglehetős bonyolult jogi szabályozást, hanem elhiszik, amit hallanak. A kormány kötelessége lett volna a tájékoztatás, így hittek sokan abban, amit mondott.

3. A határon túli magyarok és a magyarországi „igen”-nel szavazók két dolog miatt irgalmatlan dühösek a kormány kampányára. Azért, amit mondtak, („szavazzatok nemmel”), és ahogy mondták („ezek felzabálnak itt mindent”). A propagandisták a mai napig érzelmi síkon igyekeznek a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, és sokszor a határon túli magyarokkal szembeni ellenszenvet fenntartani. Tevékenységüknek igen komoly hagyományai vannak Magyarországon. Még a 80-as években a pártállam „felfedezte” magának a határon túli magyarságot. A Ceasusescu-féle fasiszta diktatúrát nem tudták szó nélkül hagyni, részben Kádár-ellenes éle, részben a magyarországiak nagy tömegének valamilyen érintettsége (utazás, rokonok, ellenzéki mozgalmak) miatt. Az MSZMP máig ható tanulsággal próbálkozott a helyzet politikai kezelésével. Elsősorban propagandájában tudatosította a magyarországiak és a „románok” közötti „életszínvonal” különbséget. Ennek a politikának a megindítása a Népszabadság 1983. március 15-i, Ceausescu szatíráját közlő számához köthető. A politika igen sikeresnek bizonyult: az emberek kezdték megkülönböztetni magukat a többi szocialista tömbhöz tartozó nyomorulttól, ezzel legitimálva az MSZMP hatalmát. A 80-as évek Magyarországának lakossága sem volt gazdag, azonban politikailag sikeresnek tartotta az MSZMP, ha rá tud mutatni olyan emberekre, akik az itt élőknél nyomorultabbak. A románok mellett általában a lengyelek voltak ennek a propagandának eszközei.

Az MSZP népszavazási kampánya hasonló módon operált. A Tamás Gáspár Miklós által jól megérzett „jólétet” féltő „etnicizmusra” ható propaganda sikeressége a 80-as években felismert szégyenletes módszeren alapult. Csak most más célpont volt kéznél: a határon túli magyarok, mert Gyurcsány hatalomátvétele után rögtön következett a népszavazás.

Kádár János rendszere, a történelem szeszélye folytán, az 1956-os forradalom és szabadságharc letiprásával, a szovjet bevonuláshoz történő asszisztálással fogant. A hatalom megszerzésének ez volt az útja. Ettől kezdve nem is lehetett másképpen: Kádár rendszerének a „vallásává” az akkori hatalmi elit közös bűne lett, amelyet csak egyféleképpen szabadott emlegetni: 1956 ellenforradalom volt, a vérontással az országot védték meg. Ugyan az emberek sokasága tudta és mondta otthon, hogy ez hazugság, de a „vallást” bírálni tiltott volt. Legitimitását a kádár rendszer abban a pillanatban vesztette el, amikor azok az emberek, akikre a rendszer hivatkozott, már nyilvánosan ki merték mondani: 1956 a szabadság forradalma volt.

Gyurcsány Ferenc rendszere 2004-ben a szocialista párt hatalmának fenntartására, a 2006-os választások megnyerésére jött létre. Igazi történelmi véletlen, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságával kapcsolatos népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki, egy előre nem látható kormányváltás utánra. Gyurcsány hatalmának a megszilárdításához a határon túli magyarokkal való szolidaritás elleni fellépésen keresztül vezetett az út. Tanúi lehetünk, hogy a tettük mostanában merevedik dogmává. A hatalmat birtokló elit már nem tud kilépni abból, hogy közös bűnük, a határon túli magyarokkal való szolidaritás megtagadása hatalmuk egyik fontos összetartó erejévé vált.


A bűn dogmává lett, a dogmát pedig az emberek gondolataiban bent kell tartani. Az uszítás itt eszköz, a cél pedig a gondolkodás megszüntetése. A propagandisták érvrendszere sokszor túlmegy a demokratikus berendezkedés szabta határokon. Néha a legrosszabb magyarországi hagyományokat idézik, szélsőjobboldali retorikával.

Az MSZP politikusai a választási kampány során odáig mentek, hogy az embereket kétmillió cigány betelepedésével riogatták. Soha nem hallottam még, hogy az MSZP elhatárolta volna magát a politikus mondatától, és megkövette volna a magyarországi cigányságot azért, hogy politikai céljai érdekében a magyar lakósság cigányellenes érzelmeit próbálta felkorbácsolni. Az Info Rádióban Újhelyi István kérdezték arról, hogy miért nem követjük Románia példáját, amely ország nem csak a moldvai románoknak, hanem a mostani magyarországi magyaroknak is biztosítja törvényben a kettős állampolgárságot. A politikus válasza: „túl sokan vannak a határon túli magyarok”, míg a magyarországi románok nincsenek olyan sokan. „Ezek az eddigit felülmúló elárasztással fenyegetik Csonkamagyarország fővárosát és gazdagabb vidékeit, ha a törvényhozás ennek idejében gátat nem emel.” –olvashatunk hasonló gondolatokat az 1939. évi IV. törvénycikk 9. §-ához fűzött indokolásban, mindannyiunk szégyenére. Ha valaki nem tudná, ez a törvény Magyarország zsidó állampolgárairól szólt.

4. Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. A magyar kormány egy szót sem hajlandó ejteni arról, hogy Románia, Szerbia-Montenegro, Szlovákia biztosította az állampolgárságot azon nemzettársai számára, aki nem élnek az adott államban, és nem is kívánnak oda telepedni. A magyar kormány igyekszik feledtetni, hogy Basescu román államfő 2004 novemberében kiállt az erdélyi magyarok magyar állampolgársága mellett.

5. Értsük meg, kedves igennel szavazók, hogy „Trianon sebeit” nem tudjuk a határon túli magyaroknak adott magyar állampolgársággal begyógyítani! Az I. világháború után az utódállamok vittek mindent boldogan, területet, vasutat, gyárat, múzeumot, amin csak tulajdont lehetett szerezni. Volt azonban ami nem kellett nekik, és nem kell a mai napig sem, ez pedig az ott élő magyar népesség. Sőt egészen pontosan ennek a magyar népességnek az emléke sem kell nekik.

Vagy ők, vagy mi!- idézi Cseres Tibor Iuliu Maniu román részről a mai napig soha nem megtagadott, Erdélyt letipró programalkotó mondatát.

Erdély magyar lakossága ma nagyjából az összes erdélyi lakos 22 %. Ha valaki nem járt ott, vagy nincs máshonnan ismerete, könnyen azt hiheti, hogy területileg a román többség mindig és mindenhol többséget jelentett. Ez azonban nem így van. A román uralmat megelőzően létezett a Királyföldön a szászok közössége, Székelyföldön, Kalotaszegen Észak Erdély nagyvárosaiban a magyar közösségek, Fogarasföldön a román közösségek. Ezek a közösségek sokszor önálló közigazgatással (autonómia) bírtak. Az impériumváltás után először a határvidéket telepítették be román lakosokkal. A legnagyobb kárt a szocializmus égisze alatt okozták. Olyan magyar többségű városban, mint Kolozsvár, a magyar lakosság létszáma 80.000, harminc éve is nagyjából ennyi volt. Csak közben betelepítettek kb. 300.000 román lakost. Ha nálunk nem tudná valaki: a szocialista építkezések célja ott az volt, hogy a magyar közösségeket szórvánnyá változtassák. A romániai forradalom alatt kerültek elő azok a dokumentumok, amelyek Marosvásárhely „román várossá” változtatásának a tervét tartalmazták. A forradalom után a román lakosság a városban többségbe került.

A szászok, zsidók többsége eltűnt Erdélyből, egyszerűen eladták őket a német és az izraeli államnak. Nagyon sok magyart elűztek, vagy egyszerűen elmenekültek. A módszer mindig más: a történelmi felfordulások idején (az impériumváltás, vagy a II. világháború után) nagy tételben tudtak megszabadulni a magyaroktól. Ha a kitelepítés éppen nem időszerű a politikai helyzet miatt, akkor a betelepítés politikája folyik. Mostanság éppen az ortodox egyház erdélyi terjeszkedésével, jól láthatóan Marosvásárhely Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy célponttal. Vagyis a cél az utolsó nagy létszámú, egységes magyar közösség, a székelység egységének megbontása, és a Székelyföld román többségének kialakítása. Román politikus szájából még senki nem hallotta, hogy Erdély etnikai térképének megváltoztatására irányuló törekvéseiket feladnák a valódi együttélés érdekében. A nemzetiségi kérdést Erdélyben a nacionalisták akkor tekintik megoldottnak, ha az erdélyi temetőkben lekaparták az utolsó német és magyar nevet is a sírokról. Úgy tenni lehet, mintha mindez nem volna.

6. Az elvett tulajdont, területet, vasutat, gyárat, múzeumot visszaszerezni csak igen kis mértékben lehet. Az valóban nagyon jó, hogy egyházak kapnak vissza ingatlanokat, közbirtokosságok ingatlan vagyonokat, egyének elvett vagyont, mégha sokszor korlátozott mértékben is. Azonban a 2004. december 5-i népszavazás, és a következő népszavazás nem ezekről a „trianoni sebekről” szólt, hanem a jövőről: a határon túli magyar közösségek fennmaradásáról. Arról, amit az írás elején feltett négy kérdés hordoz. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak válaszolnia kell. A népszavazás eredménytelensége miatt a döntés jelenleg a politikusok kezébe került, egészen addig, amíg nem kezdeményez valaki egy új népszavazást.

El kell dönteni a magyarországi politikai elitnek, hogy milyen utat kíván követni. Ami a mostani kormánypolitikát illeti, az nem más, mint a szolidaritás megtagadása, asszisztálás a csendes fogyatkozáshoz. Közöny, amely csak annyira mozdul, amennyire fontos a hatalom fenntartása érdekében.

Sokan a szomszédos országi magyarok asszimilációtól történő megóvását Magyarországra betelepítésükkel kívánják megoldani. Ez tették a németek az erdélyi szászokkal, vagy Izrael a romániai zsidókkal. Többen érveltek a kampány során azzal, hogy a fogyatkozó magyarországi népesség utánpótlását a határon túli magyarok Magyarországi betelepedése oldja meg. Ezt ki lehet tűzni politikai célként, de szerintem tévút, legalább olyan bűn, mint hagyni elveszni a magyar közösségeket. Ebben a kérdésben a határon túli magyar közösségek tagjainak kell dönteni, nem más közösségnek. Az ottani többség pedig döntött: maradtak, immár 84 éve.

De a legnagyobb bűn annak a hazugságnak a kimondása volt, hogy a határon túli magyarokkal való szolidaritás vállalása csak a magyarországi magyarság kárára lehetséges. Haza vagy haladás. Haza és haladás.


7. A magyarországi és a többi magyar közösség közötti kapcsolatok hálója sokszínű. Ezt politikával befolyásolni nem lehet, nem is kell. Ami viszont politikai döntés kérdése, az a Magyar Állam és a határon túli közösségek és egyének közötti kapcsolat. A határon túli magyarok melletti elkötelezettség nem csak az érzelmek kategóriájába tartozik. Értelmi annyiban mindenképpen, hogy a Magyarországon lakók viszonya a határon túli magyarokhoz mindig is problémaként, közösségi vagy politikai, tehát valós társadalomszervező erőként jelenik meg a magyarországi társadalomban, és a határon túli magyaroknál is. A viszonyt jogi keretek között kell rendezni. Mind a határon túl, mind Magyarországon igen nagy társadalmi akarat van a rendezésre, a politikai rendezés azonban nem történt meg.

A tisztességes rendezés jelentős eszköze a Magyar Állam és a nem Magyarországon élő magyarok közötti viszony tekintetében a magyar állampolgárság megadása a nem itt élő magyaroknak. Állam és egyén között egyetlen szoros jogi kapcsolat létezik, az állampolgárság. Így valóban az embereket támogatjuk, nem egyik vagy másik határon túli csoportot, vagy pártot. A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja Magyarország kötelezettségét a külföldön lévő magyar állampolgárok védelmére. Az állampolgárság megadása politikai deklaráció minden irányba: a Magyar Állam az egyének közjogi kötelékével kötelezettséget vállal a határon túli magyarság közösségeinek fennmaradásáért – nem területi alapon.

8. A határon túli magyar közösségek létszám csökkenésének okai közül (asszimiláció, „természetes” fogyás, elvándorlás, vagy az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása a magyarok kárára) az elvándorlást hozták fel az állampolgárság megadása legnagyobb veszélyének – azok, akik a leginkább végül is kiálltak a határon túli magyarok állampolgársága mellett. Ez a természetes féltés-szorongás miatti habozás, nem egyértelmű kiállás a határon túli magyarok magyar állampolgársága mellett azonban hiba volt. A migráció ugyanis kőkemény piaci kérdés is, sőt elsősorban az. Nincs az a tiltás, amely megakadályozná a határon túli magyarokat, hogy eljöjjenek szülőföldjükről akár Magyarországra, akár máshová, ha el akarnak jönni. Ezzel szemben csak két, együttes dolog hat: a szülőföldhöz ragaszkodás és az, hogy a potenciális befogadó közeg (Magyarország munkaerőpiaca, szociális piaca, lakás piac) nem szív fel tömegeket.

A 90-es évek nagy elvándorlási hullámát nem akadályozta meg, hogy Magyarország adminisztratív módon akadályozza a mai napig a határon túli magyarok bevándorlását. Az adminisztratív korlátok politikájának nem az állampolgárság megadása az ellentéte, hanem az, ha Magyarország a német példát követve az erdélyi szászok vonatkozásában, vagy Izrael példáját követve a romániai zsidók vonatkozásában, anyagi és adminisztratív segítséget nyújtatna az áttelepüléshez.

9. Arra a feltett kérdésre, hogy a határon túli magyarok ragaszkodnak-e saját közösségük fennmaradásához, van egy nyilvánvaló válasz, amelyet az utódállamokban élő magyarok az ott maradásukkal megadtak. Minden embernek joga van saját kultúrájában élni, gyermekeit saját identitása szerint nevelni. A határon túli magyar emberek saját identitása azonban csak ott létezik, a határon túli közösségben. A magyarországi kulturális közeg kétségtelenül sokban azonos vagy hasonlít a határon túlihoz, de nem ugyanaz. A határon túl létező magyar közösségek kultúrája önálló és nem cserélhető be a magyarországi identitásra. Nem csak a magas kultúráról van szó, hanem az élet minden területére kiterjedő, közösségi azonosságtudatról.

10. A határon túli közösségek lehetőségeit a magyarországitól élesen megkülönbözteti az, hogy mögöttük nincs önálló államiság. Azt gondolom, hogy a magyar állam puszta létezése nélkül már eddig eltűntek volna határon túli közösségeink. Az ottaniak érdekérvényesítési lehetőségeiknek a többségi közösségekkel szemben, valamint időnként a magyarországi politikával szemben sokszor nyomorult eszköztára van. De az, hogy esetleg egy vezető határon túli magyar politikus nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy miért mentheti meg a magyar állampolgárság a közösségét az eltűnéstől, nem menti fel a Magyar Államot a támogatás kötelezettsége alól.

11. Akiknek rokonsága, baráti kapcsolatai van a határon túli magyar közösségek tagjaival, többségében szeretnék az ottani közösségek fennmaradását. Azonban a magyarországi érdek a határon túli magyarok közösségeinek fenntartásában ennél jóval bonyolultabb érdek.

Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.

2004. december 5-én az a ritka pillanat következett be, hogy nem a történelemnek, nem a politikusoknak, hanem Magyarország szavazópolgárainak kellett dönteni a közösség fennmaradásáról. A döntés rossz volt. Nem vitás a politikusok felelőssége, de nem lehet nem kimondani azt, hogy a magyar nép tartását csak az egész magyar közösséggel vállalt egyértelmű szolidaritás jelentheti.

Hogy is mondta a debreceni rabbi 2004. december 5-e előtt? „Az ember, aki nem engedi be a testvérét…”


Budapest, 2005. november 30.
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 14:01:23

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 13:28:03

2004. december 5-én hivatalban lévő miniszterelnököt Gyucsány Ferencnek hívták. Az őt megeleőző miniszterelnököt Medgyessy Péternek hívták, aki 1942-ben született. 1982-ben 40 éves, nem tartom valószínűnek, hogy épp bulizós kedvű egyetemista lett volna.

Legalább legyél pontos, mert röhejessé válik a patetizmus...

Ha bárkiben megölte az erdélyi magyarokhoz való tartozás érzését az, hogy szerinte birka tömegek nem arra szavaztak, mint ő, akkor az az érzés nem volt őszinte. Én nem azért szeretek valakit, mert te úgy szavazol, ahogy...

A cigányság, zsidóság meg úgy kerül műsorra, hogy fölhozod. Tényleg, hogy kerül ide?

A floodolást meg hagyd a picsába. Akit érdekel, már elolvasta, akit nem, azt meg idegesíti.
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 14:05:17

Ja, és egy népszavazás eredményéért egy valakit tenni felelőssé (persze csak egy bizonyos eredmény esetén), nem tudom hogy mondani, de alapvető ismeretek hiányát jelzi; s mindezután még gyilkosságnak is titulálni a dolgot már egyszerűen butaság. De nagy.

Néha le kell menni sétálni a panelból. Túl száraz a levegő...
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 14:07:07

Köszönöm Pg 2 úr igazán tárgyszerzű és lényegretörő hozzászólását. Figyelemreméltó az agresszió. Üdv
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 14:25:43

Oké. Nemzeti érzelemből lehet hülyeséget mondani, alapvető blogetikai szabályokat áthágni.

Így jó lesz?
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 16:51:11

Hát, végigolvastam az egészet.
Tulajdonképpen kedves pg2, van a HTM állampolgárságának ügyében valamilyen véleménye? Vagy valmilyen feladatot teljesít?
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 17:31:37

Van, hogyne. Pl. az, hogy ne vegyünk már egy kalap alá mindenkit. Próbáljuk meg észrevenni: attól hogy valaki a magyar nemzettest magyar államhatáron túli részéhez tartozik, még van önálló véleménye, nem kell helyette kinyilvánítani, főleg nem a megkérdezése nélkül. Köszöni szépen, kioktatást sem kér, még az MVSZ-től sem.
És akkor lehet próbálkozni az újabb cigányozással.
Válasz erre 

A bunkó rendőrt ütni kell! · http://tinyurl.com/bunko-rendort-utni-kell 2008.12.06. 17:39:52


"van önálló véleménye, nem kell helyette kinyilvánítani, főleg nem a megkérdezése nélkül"

sajnos még csak meg sem kérdeznek hogy tovajcsótány kúrmányának akarok-e adót fizetni, hogy abból Lusztig-féle
(jé csak nem megint egy zsidó) szarházi ávósnak fizessenek
havi 300.000-t eseti tanácsadásokért

Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.06. 18:58:16

Magyarorszagon nem kerdojelezik meg Trianont? Hol el ez az ember es miert mond vajon ilyesmit? Mintha Kadar elvtars terv volna vissza ebben a kerdesben is..
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.06. 18:59:05

Pardon, mintha Kadar elvtars tert volna..
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 19:07:16

fasz-magyar.blog.hu
Lehet kérem csúsztatni. HTM-ként fizetel adót?
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 19:07:56

?ásrészt újfent: nem egy személynek, hanem a magyar államnak...
Válasz erre 

Arp1 2008.12.06. 19:07:59

"főleg nem a megkérdezése nélkül"

Egyeztetve volt, határon túli magyarokkal, ottani kormányokkal. Mindenki támogatta, sőt azt mondták: "végre".

Ez tényleg szégyen, mást nem lehet rá mondani.
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 19:56:11

Kedves pg2 nagyszerű, így már lehetséges a konstruktív beszélgetés.
Rögtön van is két csúsztatás az Ön által előbb leírtakban.
1. A 2004. december 5-i népszavazáson feltett kérdés úgy szólt, hogy amennyiben a néspzavazás eredményeként törvényt kellett volna hozni, a határon túli magyarok saját kérelmükre kapták volna meg a magyar állampolgárságot. Ennek megfelelően sem az MVSZ, sem más nem nyilvánított volna helyettük véleményt, hiszen kérelmet kellett vona benyújtaniuk a magyar állampolgárságért. Senki senkit nem akart magyar állampolgárságra kényszeríteni, kérem, hogy szíveskedjék a népszavazáson feltett kérdést elolvasni.
2. A cigányozást a magam részéről eléggé utálom, fennebb arra bátorkodtam célozni, hogy ugyanaz az Mszp, amelyik a HTM-kal szemben úszított 2004-ben (is), a cigányságot ellenkező elójellel manipulálja: vagyis szavazatszerzés érdekében kelt etnikai felszültséget. De nagyon kérem, hogy ne tereljük erre a beszédet, ez nem a jelen beszélgetés témája. A cigánykérdés viszont pl. úgy kapcsolódik a HTM-hoz, hogy a 2004-es kampányban Lendvai Ildikó az Info rádióban azzal hülyítette a szavazókat, hogy ha megszavazzák a HTM-ok magyar állampolgárságát, 2.000.000 cigány települ Mo-ra. Kérdem: ezt követően hiteles -e az Mszp bármely gesztusa, amelyet a cigányság irányába tesz.
Újhelyi István pedig ugyancsak az Info rádióban úgy érvelt, mint a második zsidó törvény indokolása: túl sokan vannak.
Ezeket a mondatokat soha senki nem kérte számon az Mszp-n. Ha valaki a jobboldalon ilyen mondatokat ki merne ejteni... Hála Isten, senki nem teszi. Üdv
Válasz erre 

Pelso.. 2008.12.06. 19:59:24

Tevevanegypupu,

nevezett ismét bizonyitotta alkalmatlanságát. Csak azt nem tudom, hogy ezzel most kinek is (ja, s miért) akar megfelelni.
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 20:21:35

homoródkarácsonyfalvi
Először is elnézést, ha megbántottam volna szabados szóhasználatommal.
1. Hol mondtam ilyet, szíveskedjék kiskegyed rámutatni. Magát a kampányt látom így. Meg a későbbi hazaárulózást. Ilyen lenne a polgári értékrend?
2. És még mikor? A nevezett etnikai manipulációra való célzást nem láttam, csak az etnikumra. És mi közöm nekem a maszophoz?
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 20:25:40

Pelso.. 2008.12.06. 19:59:24
"nevezett ismét bizonyitotta alkalmatlanságát. Csak azt nem tudom, hogy ezzel most kinek is (ja, s miért) akar megfelelni."

Eh, nem figyelsz. Valamelyik szlovák fölvetette, hogy meg kéne erősíteni Trianont, hogy ne legyen vita. Erre mondta, hogy nem kell, mert nem vitatjuk. Plusz benne van a kétoldaliban.

Vagy inkább rá kellett volna borítani az asztalt? Mire is lenne jó egy határvita? Biztos vagy benne, hogy a felvidékiek ettől boldogok lennének? (Miközben még a Lovasi is oda jár adózni...)
Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.06. 20:38:25

Pg2, alighanem Bayer Zsoltra gondolsz és nem Lovas Istvánra (és még kevésbé LovasI andrásra :)
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 20:43:18

pg2, így igaz, a kampány katasztrófa volt- az is aki ellene, az is aki mellette. Egyszerűen az igent támogatók sem voltak felkészülve, hogy ép érvekkel jöjjenek elő. A felkészületlenség pedig a politikai osztály egészének a bűne.
Ugyanis szerintem éppen a következőről van szó.
10.000.000 anyaországi magyar mellett található kb. 3.000.000 magyar, akikről tudjuk, hogy kerültek el Magyarországtól. Ettől kezdve ez olyan súlyú kérdés, amely nem csak kultúrális, anyagi stb válaszokat igényel, hanem a magyar állam részéről politikai választ is.
Kitűnő példa példa ez a beszélgetés is : hiába nem volt pozitív eredménye a 2004-i népszavazásnak, négy év múlva is erről beszélünk. Nyugodjon meg, ha nem találunk megoldást, 14 év múlva is erről beszélünk.
Állam és egyén között a legmagqasabb színtű kapcsolat az állampolgársági viszony.
Amíg a Magyar Állam és a HTM-ok közjogi viszonya nem kerül rendezésre, és nem normális módon folyik erről a közbeszéd, a dolog manipulációk tárgya lesz, és szélsőséges indulatokat vált ki.
Ebből viszont tévedés arra következtetni, hogy az alapproblémának a felvetése szélsőséges tevékenység.
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 20:45:28

Alfőmérnök 2008.12.06. 20:38:25
Igen, bocs.
Válasz erre 

pg2 2008.12.06. 20:54:25

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 20:43:18
A magyarországi politikai osztály legnagyobb sajnálatunkra szinte minden kérdést ilyen remekül kezel. Az érveket pro et contra szerintem elmondták fentebb, kár lenne belebonyolódni ismét. Mindezt alulról nézve, pártpreferencia nélkül, hadd tegyem föl a kérdést: nem járunk-e jobban mindnyájan, magyarországi magyarok, határon túli magyarok, környező nemzetek és népek, ha a határok igazgatása helyett eltöröljük azokat?
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.06. 21:10:51

Én úgy látom, hogy a határok eltörlése, bár tényleg remek dolog, de nem old meg minden problémát.
Itt arról a problémáról van szó, hogy a magyar Államnak valamilyen viszonyt kell kialakítania a határon túli magyar közösségek fennmaradásának a kérdésében.
Ez lehet pl.
-negatív, vagyis nem érdekel, maradjanak fenn, ahogy tudnak, vagy települjenek Magyarországra (most ennél alig van több)
- a szűlőföldön maradás mellett mindent megteszek, hogy fennmaradjanak a közösségek.
A határok eltüntetése a szabad mozgást valóban biztosítja, azonban a szabad mozgás joga nem szavatolja a közösségek fennmaradását.
Például a Magyar Állam támogatása nélkül nemigen lenne határon túli magyar felsőoktatás. Értelmiség nélkül pedig nem tudnak fennmaradni a magyar közösségek.
A határon túli templomok, műemlékek stb.rengeteg esetben az ottani közösségek tulajdonában vannak. Román stb. állami támogatás nélkül ezek egy része elpusztul. Tekintettel arra, hogy a magyar nép közös kultúrájáról van szó, egyetemes felelősségünk fenntartani ezeket.
Ha a fenti példákat elfogadjuk, abban az esetben igen nehéz lenne megmagyarázni, hogy a Magyar állam jogi viszonyt alakít ki a Sapientia egyetemmel, a kolozsvári Mátyás szoborral - de a legnagyobb értékkel, az ott élő magyarokkal nem.
Jogászként: minden törvényt lehet módosítani, nézze meg, hogyan üresítették ki a státusztörvényt. Azonban az Alkotmány tiltja, hogy bárkit megfosszanak a magyar állampolgárságtól. Ebből következik, hogy a magyar közösség tagjai és a magyar állam közötti viszony minőségét - rossz kurzus esetén is - a HTM-ok magyar állampolgársága garantálja.
Válasz erre 

Pelso.. 2008.12.06. 21:13:05

Pg2,

mint diplomata értettem alkalmatlanságot. Tartalmilag egyetlen kijelentése sem érdekel.

Fenti kérdésed feltevése még hosszú ideig nem aktuális.
Válasz erre 

tevevanegypupu 2008.12.06. 21:54:30


Solyom tulajdonkeppen diplomatikusan fogalmazott, vagyis nem irja ala meg egyszer az okmanyt, mert nem vonjuk ketsegbe a Trianoni szerzodes hitelesseget..Ez meglehetosen ketertelmu, mert a hitelesseget persze nem vonjuk ketsegbe, de hogy ez jogos volt-e valoban, hat az mar mas kerdes. De egyebkent Solyom eleg furcsa madar, nehez kiszamitani a reakcioit es neha erthetetlen is.
Válasz erre 

csodarabbi (törölt) 2008.12.07. 02:10:22

Haha.

Mintha a Fidesz nem csakis azért találta volna ki ezt az egész maszlagot, hogy - ahogy a nemzet orvosa fogalmazott - bebetonozzák magukat húsz évre. Egyáltalán mennyire kell ahhoz ostobának lenni, hogy az ember ezt mind elhiggye? Szomorú, hogy egyesek azt is nemzetárulásnak tartják, ha valaki egyáltalán felveti egy kérdés gazdasági vonzatait. Különben sem értem, mi a szarért kéne megadni a határon túli magyaroknak az állampolgárságot (már a Fidesz hatalmi ambícióit leszámítva). Aki ide akar költözni, semmi akadálya, jöhet, amikor csak akar. De egyébként mire jó ez? Ez nem egy szimbolikus dolog, ennek igen komoly gazdasági következményei is lennének. Én nemmel szavaztam, és senki nem mondott még olyan érvet, ami miatt ezt megbántam volna.
Válasz erre 

csodarabbi (törölt) 2008.12.07. 02:17:02

Még valami: nem a magyarok árulták el a határon túliakat, hanem a Fidesz próbálta kihasználni őket...
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 09:08:59

"Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. "
Válasz erre 

pg2 2008.12.07. 10:25:25

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 09:08:59
Olybá tűnik, magácska esmét keveri a törvényeket a kampánnyal. Ugyan nem vagyok jogász, így kimerítő ismereteim sincsenek vonatkozólag, viszont olyik komment is jöve fentebb, miszerént az ország nem határolódna el magyartól csupán mert más ország szülötte. Sőt, mintha honi letelepedése előnyt élvezne más népek fiaival szemben, felmenőinek okán.

Kérdezném továbbá, hogy a párhuzamként állított Izráel polgárává válásért vajon hány hazánkbéli és itt maga és mások hasznára élni s teljesedni vágyó zsidó folyamodott, tudván s szándékozva e közben, hogy az említett tengermelléki országba legfölleb ha nyaralni menne.

Korábbi kommentjéhez kiegészítőleg tenném még, hogy ama kultúra és annak öriző közösségei, a mik mostan a közös birodalomba és kölcsönösen tisztelt normák felé evezés, valamint a határok fölpuhulása folytán vélelme szerint pusztulásra valának itéltetve országunk mint azon kultúra és nemzet fő törzsöke és anyaországa tehetős szerepvállalását nélkülözendő, -- a mely vállalás leginkább pregnans kifejezése s módja volna a bármely fönnálló feltételek mellett való elfogadása az állampolgárságért folyamodásnak, nem tekintvén másra pusztán a vallott magyarságra, -- hosszú ideig remekül mevalának s védék magukat silányulástól s végső elveszéstől sokféle üldöztetések s embertelen körülmények közepette is, mikoron is sem a velök törődő kormányzat sem a szolidaritás népmozgalmától elkülönböző egyéb indítvány nem vala nevezhető ezen országban az ő támogatásokra. Be nem láthatom, most mitől lennének a korábbi helyzetektől rosszabbul? Az itt-ott akár parlamenti képviseletet is vállalható, valamelyest szabadabbnak nevezhető szervezkedés tenne olyik kárt, aminek vagy egyéb ténykedésük káros vonatkozásaival fölhagynának mint más országnak is polgárai?
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 10:42:05

pg2, a népességi adatokat azért fel lehet fogni, 1920-ból, és a mai népszámlálás:

• Felvidéken (ma Szlovákiához tartozó területen): 884 000 fő, ma 520 500
• Erdélyben, Partiumban és Kelet-Bánságban (ma Romániához tartozó területen): 1 662 000 fő , ma 1 440 000
• Vajdaságban (ma Szerbiához tartozó területen): 420 000 fő, ma 293 000
• Kárpátalján (ma Ukrajnához tartozó területen): 183 000 fő, ma 170 000
• Horvátországban: 121 000 fő, ma 16 500
Válasz erre 

eN 2008.12.07. 12:47:17

csodarabbi 2008.12.07. 02:10:22
Te magadtól vagy ennyire sötét vagy megfizetnek érte? Olvass egy kicsit utána, legalább a kommenteket, mielőtt ilyeneket írsz:

"Különben sem értem, mi a szarért kéne megadni a határon túli magyaroknak az állampolgárságot"
mert magyarok? kell ennél több érv? de ha már rabbinak nevezed magad, hadd kérdezzem meg Izrael mi alapján ad állampolgárságot? De nézhetjük a románokat is pl, ahol még szavazati jog is jár a parlamenti választásokra, ugyanis útlevéllel rendelkezve szavazhat bárki (gy.k. nem kell romániai állandó lakcím, ami a személyi feltétele).

"Aki ide akar költözni, semmi akadálya, jöhet, amikor csak akar."
Kivéve szerbiaik, ukrajnaiak akik vízummal és max 90 nap/félév. De ha idetelepedésről beszélsz, akkor kb 3-5 év alatt kap állampolgárságot csupán párszázezer ft illeték/fordítási díj/stb formájában + rengeteg sorbanállás. Csoda hogy nem tolonganak mostanában, ennyi idő alatt brit állampolgárságot is kaphatnak, kevesebb szivatással a hivatalok részéről.

"Ez nem egy szimbolikus dolog, ennek igen komoly gazdasági következményei is lennének."
most hogy nem szavaztátok meg, itt a kánaán, a gazdasági fellendülés, soha nem látott jólét. Ja nem, az Szlovákia, Románia, Horvátország, ahol megadták az állampolgárságot a határon túliaknak. Te kaptál imf hitelt, amit fizetgethetsz a többi hitel mellett. De milyen jó, mert az igazán "komoly gazdasági következmények" nem lettek a csóró htm-ek miatt.
Válasz erre 

csodarabbi (törölt) 2008.12.07. 13:26:16

Gondoltam, hogy a rabbi csípni fogja a szemét itt egyeseknek, na de ez hadd ne legyen az én bajom (konkrétan szarok rá). Először is Izrael sem adja meg automatikusan az állampolgárságot a diaszpórában élőknek. Ha alijáznak, akkor persze megkapják. Hasonló rendszert itt is el tudnék képzelni. De az optimális megoldás az autonómia lenne.
Azzal pedig alapból nem értek egyet, hogy olyan emberek szavazzanak a választásokon, akik huzamosabb ideje (vagy soha) nem is laknak az országban. Milyen alapon? Az más kérdés, hogy nekem speciel a 20 év fidesz sem lenne az ínyemre, nem mintha a mostani sokkal jobb lenne- mondom, ez már egyénfüggő. De az ötlet alapjaival van a baj.
A többi része a dolognak szánalmas személyeskedés, amire nincs kedvem reagálni. A kommenteket igyekeztem végigolvasni, de mivel a 90%-uk szimpla hülyeség volt, vagy érzelmi kirohanás, egy idő után inkább hagytam.
Válasz erre 

Arp1 2008.12.07. 15:33:27

A határon túli magyarok kettős állampolgársága Magyarország társadalmi és gazdasági motorja lehetett volna sok-sok évre. Azon kívül, hogy a hanyatló népességnek adtak volna vérfrissítést, a kapcsolatok gazdasági kapcsolatokat is eredményeztek volna. Vagyis: potenciálisan lett volna olyan +3 millió állampolgár, akik a szabad mozgást az anyaország és lakóhelyük között kihasználták volna gazdasági kapcsolatok építésére. Potenciálisan magyar bankokban tartották volna a pénzüket, magyar cégeknek dolgoztak volna, magyar vállalkozásokat tudtak volna terjeszteni határon túlra. Más az egyenlet, ha két magyar állampolgár köt egyezséget. Nem a multikról beszélek, akik ezt most is megtehetik, hanem a sok kis vállalkozásról.

Akik azt hangoztatják, hogy a határon túliak tömegesen ellepnék Magyarországot, az gondoljon arra, hogy ezeknek az embereknek most is van lakóhelye, megélhetése, végzettsége, és önbecsülése.

Több olyan személyt is ismerek (tanár, mérnök, ápoló) akiknek a magyarországi megaláztatásokból lett elege. A kettős állampolgárság a megkülönböztetések java részét és a megaláztatást törölte volna el.
Válasz erre 

yda 2008.12.07. 17:36:38

A monarchia nagyszámú nemzitéségi maradványaitól (cigány,szerb,
szlovák,sváb zsidó)és a nyugdijukat féltő idiótáktól nem is várhattunk
jobbat.
Már észre se veszitek,hogy ti jártok romániába dolgozni,hogy a
nyugdijak kiegyenlitődtek,hogy aki oda akart telepedni 2004ig megtette,hogy senki nemszereti ha saját kétes eredetű "fajtája" alázza meg.
Az agy elszivásról nem szól a fáma,hogy kaptatok egy csomó nem
a ti állandóan siratott adó forintjaitokon lett szakembert,viszont azt is elismerem,hogy az utóbbi években a magyar kormány hozzájárult a külföldön élők oktatásához (cskkenő tendencia Fletónál)
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 18:00:42

Ha a jelenlegi jogi szabályozás keretében kapják meg a HTM-ok a magyar állampolgárságot, nem jár részükre szavazati jog az országgyűlési választásokon. Ennek pedig az oka, hogy szavazásra jelenleg a magyarországi lakóhellyel rendelkezők jogosultak (a bejelentkezés nem elég, ezért is volt hazúg az Mszp-Szdsz propaganda).
El lehet azon gondolkozni, hogy más kritériuma legyen a választásnak. Például aki Mon-n adót fizet, az legyen szavazásra jogosult.
Válasz erre 

pg2 2008.12.07. 23:42:58

Föl kéne ébredni! Nem erre megy a világ...
Válasz erre 

pg2 2008.12.08. 00:26:38

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 10:42:05
Bocs, ezek milyen adatok? Kevésnek tűnik. Én 1910-es népszámlálásról tudok, annak nyelvi adatai alapján: "Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió, tehát 30,2% volt magyar. Ezek közül 1,6 millió Erdélyben és más Romániának ítélt területeken, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió pedig Jugoszláviában élt." Ezen túl még Ausztriához, Olaszországhoz és Lengyelországhoz került magyar lakosság, összesen sem volt 80 ezer.


eN 2008.12.07. 12:47:17
"De nézhetjük a románokat is pl, ahol még szavazati jog is jár a parlamenti választásokra, ugyanis útlevéllel rendelkezve szavazhat bárki (gy.k. nem kell romániai állandó lakcím, ami a személyi feltétele)." -- mondod te.

"A szavazásra jogosult 18.313.440 állampolgár most először kizárólag a hivatalosan bejegyzett lakóhelye szerinti körzetben választhat..." -- jelent meg a magyar sajtóban. A magyarországi románoknak melyik körzetet jelölték ki?


Arp1 2008.12.07. 15:33:27
"A határon túli magyarok kettős állampolgársága Magyarország társadalmi és gazdasági motorja lehetett volna sok-sok évre. Azon kívül, hogy a hanyatló népességnek adtak volna vérfrissítést, a kapcsolatok gazdasági kapcsolatokat is eredményeztek volna."

Korcs nép vagyunk, hiába. Miért kell állampolgárság közös vállalkozásokhoz. Győrben a rendszerváltás körül heti 50 (!) osztrák-magyar céget jegyeztek be. Biztos, hogy ennyi a sógor?


yda 2008.12.07. 17:36:38
"Már észre se veszitek,hogy ti jártok romániába dolgozni,hogy a nyugdijak kiegyenlitődtek,..."

Pontosan erről van szó. Nincs különösebb gyakorlati jelentősége az állampolgárságnak...
Válasz erre 

pg2 2008.12.08. 00:28:49

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.07. 10:42:05
A forrás kimaradt. Romsics: Magyarország története a XX. században.
Válasz erre 

dolphin · http://adlibitum.hu 2008.12.08. 10:47:03

""A szavazásra jogosult 18.313.440 állampolgár most először kizárólag a hivatalosan bejegyzett lakóhelye szerinti körzetben választhat..." -- jelent meg a magyar sajtóban. A magyarországi románoknak melyik körzetet jelölték ki?"

Volt 4. db kulfoldi kepviselo-valasztasi korzet es ketto db szenatori. Hogy nem tapostak le bennuket a szavazasra jogosultak, az egy szolid understatement. Az "Afrika es Kozel-Kelet" regiobol bejuto (RMDSZ-es) kepviselo 34 szavazatot kapott.
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 10:48:12

A számok hasonlóak, én a Wikipédiából szedtem le, kivonatolva. Szerintem a tendencia az érdekes. Másrézről pedig az, hogy egy két kivétellel (Csallóköz, Székelyföld, Beregszász körnéyke, Kalotaszeg stb.) a HTM-ok szórványba kerültek. A szorvány fennmaradása nagyon nehéz ügy. Nézzenek meg egy erdélyi népszámlálsi térképet mondjuk 1990-ből, meg mostanról. Látszik, hogy a szorvány közösségek egy része egyszerűen eltünt.
Válasz erre 

Alfőmérnök 2008.12.08. 12:00:41

Mindenféle jogi ismeretek nélkük is nyilvánvaló, hogy hazug volt a "majdbejelentkeznekésszavaznak"-ellenkampány. Tudniilik ha tényleg elég lenne a bejelentkezés, akkor nyilvánvalóan rossz a választójogi törvény - de hát azt meg miért ne lehetne módosítani? Elég vicces, hogy pont a HTMekkel kapcsolatban hozták fel ezt az érvet. Más országok kettősállampolgáraival ez miért nem gond? Hisz épp a HTMeknek még akár némi beleszólásuk is lehetne a politikába (legalábbis jobban, mint más országok kettősállampolgárainak), ugyanis az ő érdekképviseletük az Magyar Állam feladata.
Az az érzésem, hogy a MSZPSZDSZesek annyira be voltak szarva a FIDESZ esetleges győzelmétől, hogy a maradék racionalitásukat (amire annyira büszkék) is elvesztették.
Válasz erre 

Cypriánus 2008.12.08. 13:24:14

Jó Tündér!
nem az én fejemben ez a Haza, hanem tényleg ez a Haza.
Mégis mi lenne?

Sajnos, kár hogy n4em lehet megadni a szavazati jogot, mert jelentősen csökkentené a mostani berendezkedés demokratikus jellegét, amit mint konzervatív, totálisan üdvözölnék. Amúgy is be kéne építeni némi antidemokratikus féket , pl. rendi felsőház, vagy egy király ....
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 14:09:35

Szerintem a "pannon magyaroknak" is jót tesz majd a határon túliak magyar állampolgársága. 2004. december 5-ének hazafelé is volt rossz üzenete. Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.
Válasz erre 

Cypriánus 2008.12.08. 14:38:15

Kedves Homoród!
ezt sajnos nem is kell feltételes módban írni...tényleg így van.
Válasz erre 

pg2 2008.12.08. 15:02:24

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 14:09:35
"Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit..."

Kérnék kis magyarázatot, mert nagyon rossz voltam matekból. A fenti adatokat nézve 3,2 millió magyar rekedt a trianoni határokon kívül. Adatokat hoztál, hogy még fogytak is. A fogyó 3,2-ből hogy lesz 5? Vagy milyen harmadról beszélsz?
Válasz erre 

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2008.12.08. 15:24:38

pg2 2008.12.08. 15:02:24

Hát az USÁ-ban élő másfél millió meg a satöbbi?
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 16:00:20

Szerintem nehéz ügy, a népszámlálási adatok ugyancsak torzíthatnak. De ez mnnyiben fontos a téma szempotjából?
Komolyan kérdezem, ha ötöde, akkor hadd vesszen?
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 16:06:13

Egyébként 1920-ban kis Magyarország területén kb. 7,5 millió magyar maradt, az elcsatolt területeken valamivel több, mint 3 millió. Ez kb. 1/3-a a magyarságnak.
Válasz erre 

pg2 2008.12.08. 23:23:19

FerikE · 2008.12.08. 15:24:38
"Hát az USÁ-ban élő másfél millió meg a satöbbi?"

Igen, igen, pontosan! Számomra az a megdöbbentő, hogy általában Trianon ürügyén támadnak a javaslatok veszett fejsze nyelezésére. A hárommillió kitántorgott emlékét ritkán buzogja föl a bősz honfi vér, noha ők sem jókedvükből indultak neki. A fogyásjelentésekben sem szokott szerepelni Burgenland, sem Ottawa, pedig ott aztán tényleg van asszimiláció, igaz, nem parancsra. Vagy minek feszegetni, ők jól élnek? Ennyi a magyarság? Ez a cselédromantika? Bezzeg az antalli magyarságba, a 15 millióba mindenki beleszámít...

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.08. 16:00:20
"Szerintem nehéz ügy, a népszámlálási adatok ugyancsak torzíthatnak. De ez mnnyiben fontos a téma szempotjából?
Komolyan kérdezem, ha ötöde, akkor hadd vesszen?"

Némely módszer a kérdezőbiztos vagy a település elöljáróságának meghatározásán alapul, más módszerek pedig önbevalláson. Ez utóbbiban lehet identitást, társalgási vagy anyanyelvet számolni, kultúrához kötődést, miegymás. Lehet keverni is. Mindegy is, valószínűleg nincs két számolási forma azonos eredménnyel. Ezért jó tudni, az összehasonlított adatok merre torzultak. Az önbevallásoknál nem árt ismerni a "köz"politikai viszonyokat. Pl. a Romsicstól idézett olyan időben készült (1910), amikor még nem féltek magukat magyarnak vallani az emberek, plusz anyanyelv alapján, amiről egy magyarul tudó kérdezőbiztos könnyen meggyőződhetett.

Azt kéne látni, hogy az összefüggéseiből kiaszakított adatokra olyan nagyon nem lehet politikai magyarázatokat alapozni. Nem arról van szó, hogy ötöde vagy harmada, hanem arról hogy a "jó szónok" azt a statisztikát veszi elő, ami a programját jobban alátámasztja. Ha nincs ilyen, akkor gyárt egy másikat, ami indirekt bizonyít. Kedvencem a következő: Az 1800 előtti adatok alapján bízvást kijelenthetjük, hogy minden milliomos meghalt, vagyis nincs menekvés; viszont a pestisesek kb. 13%-a kigyógyult, vagyis túlélt. Jobban megéri pestisesnek lenni...

"Egyébként 1920-ban ... Ez kb. 1/3-a a magyarságnak."
Igen, 3,2 millió került idegen hatalom alá, a határon belüli 7,62 millióból 6,72 millió volt magyar (az 1910-es anyanyelvi adatok szerint). Az arány ugyan nagyjából passzol, mégis az a gyanúm, hogy jó szokás szerint ön is magyarnak számít minden magyar állampolgárt, és ezt megfordítva általánosítja jelen kérdés esetében is...
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.10. 19:12:25

Érdekes volt végig olvasni a kommenteket, és kicsit összevetni a 2004-es ellenkampány során a médiákban megjelent ellenző "érveléssel" (ezek felzabáják a vagyonunkat, elveszik a nyugdíjunkat, idejönnek a cigányok, nekünk kell fizetni a kórházi szolgátatásukat, stb.).
Az akkor az Mszp által hazudott "érvekből", itt semmi (!) sem jelent meg, négy év múlva. Ellenben nem vitás, hogy a nemmel szavazókat és a távolmaradókat sz MSZP akkori kampánya befolyásolta annyira, hogy érvénytelen lett a népszavazás.
Tulajdonképpen miért is kellett azzal a kampánnyal érvénytelenné tenni a népszavazást?
Válasz erre 

homoródkarácsonyfalvi 2008.12.11. 20:59:32


KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2004. DECEMBER 5-E ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN

1. Kell-e a magyaroknak, hogy a határon túlra került magyar közösségek a jövőben fennmaradjanak? Szeretnék-e a határon túli magyarok, hogy közösségeik a jövőben is létezzenek? Érdeke a határon belül élő magyaroknak, és vajon szeretnék azt, hogy a határon túli magyar közösségek a jövőben is létezzenek? Tudnak-e ezért tenni?

2. A népszavazás előtt az MSZP éppen akkori vezető elitje, majd ehhez csatlakozva, az akkoriban megalakított kormány hangos és lehengerlő kampányt folytatott. Az általuk sikeresen megszólított választópolgárok közül sokan úgy látták, hogy a népszavazáson az alábbi két kérdésre kell választ adnia:

Akarja-e, hogy az ellenzéki párt, a FIDESZ, a határon túl élő magyarok szavazataival nyerje meg a 2006-os választásokat?

Akarja-e, hogy a határon túl élő szegény, ugyan magyar, de azért már másfajta emberek idejöjjenek, és elvegyék-e tőlünk azt, ami már nekünk megvan, a nyugdíjat, a kórházat, viszonylagos jólétet és biztonságot?

A kormány propagandáját elfogadó emberek válasza akár az elutasító szavazatukkal, akár a távolmaradásukkal egyértelmű volt: „nem akarjuk”. Vagy egyiket sem, vagy legalább is egyiket biztos nem. Olyan szavazó is bizonyára volt, akit csak a közöny, vagy a merő rosszindulat motivált.

Az elutasítás végül még érthető is lehetne, ha nem lett volna a két álkérdés vaskos hazugság. A két álkérdésre a választ – terjedelem hiányában – csak igen röviden rögzítsük. Az Alkotmány 70. § (1) alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Az Alkotmány rendelkezése miatt a határon túli magyarok részére az állampolgárság megadása nem jelenti azt, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazati jogot kapnak, mivel a szavazati jogosultság megszerzéséhez a választópolgárnak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel kell rendelkeznie. Amennyiben a hatályos törvény (1992. évi LXVI. törvény a polgárok lakcímének nyilvántartásáról) alapján valakihez bejelentkezne külföldön élő, magyar állampolgárságot szerzett személy, ezzel a „megszerzett” lakcímmel nem kapna a Magyar Köztársaság területén lakóhelyet, csak tartózkodási helyet. Az 1992. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl. A törvény szerint a lakóhely az a cím, ahol a polgár él. Amennyiben 3 hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodik a külföldön élő magyar állampolgár, ez a hely a törvény szerint az ő tartózkodási helye, de nem a lakóhelye. Ebből következik, hogy „bejelentkezéssel” sem válik a határon túli állampolgár választópolgárrá. A választójogi törvény is összhangban van a fenti rendelkezésekkel.

Az 1997. évi LXXX törvény és az 1997. évi LXXXI törvény a nyugdíj és a betegellátási jogosultságot biztosítási jogviszonyként kezeli, nem állampolgársági jogként.

A kormány azonban jól számított: a szavazópolgárok nem ismerik a meglehetős bonyolult jogi szabályozást, hanem elhiszik, amit hallanak. A kormány kötelessége lett volna a tájékoztatás, így hittek sokan abban, amit mondott.

3. A határon túli magyarok és a magyarországi „igen”-nel szavazók két dolog miatt irgalmatlan dühösek a kormány kampányára. Azért, amit mondtak, („szavazzatok nemmel”), és ahogy mondták („ezek felzabálnak itt mindent”). A propagandisták a mai napig érzelmi síkon igyekeznek a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, és sokszor a határon túli magyarokkal szembeni ellenszenvet fenntartani. Tevékenységüknek igen komoly hagyományai vannak Magyarországon. Még a 80-as években a pártállam „felfedezte” magának a határon túli magyarságot. A Ceasusescu-féle fasiszta diktatúrát nem tudták szó nélkül hagyni, részben Kádár-ellenes éle, részben a magyarországiak nagy tömegének valamilyen érintettsége (utazás, rokonok, ellenzéki mozgalmak) miatt. Az MSZMP máig ható tanulsággal próbálkozott a helyzet politikai kezelésével. Elsősorban propagandájában tudatosította a magyarországiak és a „románok” közötti „életszínvonal” különbséget. Ennek a politikának a megindítása a Népszabadság 1983. március 15-i, Ceausescu szatíráját közlő számához köthető. A politika igen sikeresnek bizonyult: az emberek kezdték megkülönböztetni magukat a többi szocialista tömbhöz tartozó nyomorulttól, ezzel legitimálva az MSZMP hatalmát. A 80-as évek Magyarországának lakossága sem volt gazdag, azonban politikailag sikeresnek tartotta az MSZMP, ha rá tud mutatni olyan emberekre, akik az itt élőknél nyomorultabbak. A románok mellett általában a lengyelek voltak ennek a propagandának eszközei.

Az MSZP népszavazási kampánya hasonló módon operált. A Tamás Gáspár Miklós által jól megérzett „jólétet” féltő „etnicizmusra” ható propaganda sikeressége a 80-as években felismert szégyenletes módszeren alapult. Csak most más célpont volt kéznél: a határon túli magyarok, mert Gyurcsány hatalomátvétele után rögtön következett a népszavazás.

Kádár János rendszere, a történelem szeszélye folytán, az 1956-os forradalom és szabadságharc letiprásával, a szovjet bevonuláshoz történő asszisztálással fogant. A hatalom megszerzésének ez volt az útja. Ettől kezdve nem is lehetett másképpen: Kádár rendszerének a „vallásává” az akkori hatalmi elit közös bűne lett, amelyet csak egyféleképpen szabadott emlegetni: 1956 ellenforradalom volt, a vérontással az országot védték meg. Ugyan az emberek sokasága tudta és mondta otthon, hogy ez hazugság, de a „vallást” bírálni tiltott volt. Legitimitását a kádár rendszer abban a pillanatban vesztette el, amikor azok az emberek, akikre a rendszer hivatkozott, már nyilvánosan ki merték mondani: 1956 a szabadság forradalma volt.

Gyurcsány Ferenc rendszere 2004-ben a szocialista párt hatalmának fenntartására, a 2006-os választások megnyerésére jött létre. Igazi történelmi véletlen, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságával kapcsolatos népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki, egy előre nem látható kormányváltás utánra. Gyurcsány hatalmának a megszilárdításához a határon túli magyarokkal való szolidaritás elleni fellépésen keresztül vezetett az út. Tanúi lehetünk, hogy a tettük mostanában merevedik dogmává. A hatalmat birtokló elit már nem tud kilépni abból, hogy közös bűnük, a határon túli magyarokkal való szolidaritás megtagadása hatalmuk egyik fontos összetartó erejévé vált.


A bűn dogmává lett, a dogmát pedig az emberek gondolataiban bent kell tartani. Az uszítás itt eszköz, a cél pedig a gondolkodás megszüntetése. A propagandisták érvrendszere sokszor túlmegy a demokratikus berendezkedés szabta határokon. Néha a legrosszabb magyarországi hagyományokat idézik, szélsőjobboldali retorikával.

Az MSZP politikusai a választási kampány során odáig mentek, hogy az embereket kétmillió cigány betelepedésével riogatták. Soha nem hallottam még, hogy az MSZP elhatárolta volna magát a politikus mondatától, és megkövette volna a magyarországi cigányságot azért, hogy politikai céljai érdekében a magyar lakósság cigányellenes érzelmeit próbálta felkorbácsolni. Az Info Rádióban Újhelyi István kérdezték arról, hogy miért nem követjük Románia példáját, amely ország nem csak a moldvai románoknak, hanem a mostani magyarországi magyaroknak is biztosítja törvényben a kettős állampolgárságot. A politikus válasza: „túl sokan vannak a határon túli magyarok”, míg a magyarországi románok nincsenek olyan sokan. „Ezek az eddigit felülmúló elárasztással fenyegetik Csonkamagyarország fővárosát és gazdagabb vidékeit, ha a törvényhozás ennek idejében gátat nem emel.” –olvashatunk hasonló gondolatokat az 1939. évi IV. törvénycikk 9. §-ához fűzött indokolásban, mindannyiunk szégyenére. Ha valaki nem tudná, ez a törvény Magyarország zsidó állampolgárairól szólt.

4. Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. A magyar kormány egy szót sem hajlandó ejteni arról, hogy Románia, Szerbia-Montenegro, Szlovákia biztosította az állampolgárságot azon nemzettársai számára, aki nem élnek az adott államban, és nem is kívánnak oda telepedni. A magyar kormány igyekszik feledtetni, hogy Basescu román államfő 2004 novemberében kiállt az erdélyi magyarok magyar állampolgársága mellett.

5. Értsük meg, kedves igennel szavazók, hogy „Trianon sebeit” nem tudjuk a határon túli magyaroknak adott magyar állampolgársággal begyógyítani! Az I. világháború után az utódállamok vittek mindent boldogan, területet, vasutat, gyárat, múzeumot, amin csak tulajdont lehetett szerezni. Volt azonban ami nem kellett nekik, és nem kell a mai napig sem, ez pedig az ott élő magyar népesség. Sőt egészen pontosan ennek a magyar népességnek az emléke sem kell nekik.

Vagy ők, vagy mi!- idézi Cseres Tibor Iuliu Maniu román részről a mai napig soha nem megtagadott, Erdélyt letipró programalkotó mondatát.

Erdély magyar lakossága ma nagyjából az összes erdélyi lakos 22 %. Ha valaki nem járt ott, vagy nincs máshonnan ismerete, könnyen azt hiheti, hogy területileg a román többség mindig és mindenhol többséget jelentett. Ez azonban nem így van. A román uralmat megelőzően létezett a Királyföldön a szászok közössége, Székelyföldön, Kalotaszegen Észak Erdély nagyvárosaiban a magyar közösségek, Fogarasföldön a román közösségek. Ezek a közösségek sokszor önálló közigazgatással (autonómia) bírtak. Az impériumváltás után először a határvidéket telepítették be román lakosokkal. A legnagyobb kárt a szocializmus égisze alatt okozták. Olyan magyar többségű városban, mint Kolozsvár, a magyar lakosság létszáma 80.000, harminc éve is nagyjából ennyi volt. Csak közben betelepítettek kb. 300.000 román lakost. Ha nálunk nem tudná valaki: a szocialista építkezések célja ott az volt, hogy a magyar közösségeket szórvánnyá változtassák. A romániai forradalom alatt kerültek elő azok a dokumentumok, amelyek Marosvásárhely „román várossá” változtatásának a tervét tartalmazták. A forradalom után a román lakosság a városban többségbe került.

A szászok, zsidók többsége eltűnt Erdélyből, egyszerűen eladták őket a német és az izraeli államnak. Nagyon sok magyart elűztek, vagy egyszerűen elmenekültek. A módszer mindig más: a történelmi felfordulások idején (az impériumváltás, vagy a II. világháború után) nagy tételben tudtak megszabadulni a magyaroktól. Ha a kitelepítés éppen nem időszerű a politikai helyzet miatt, akkor a betelepítés politikája folyik. Mostanság éppen az ortodox egyház erdélyi terjeszkedésével, jól láthatóan Marosvásárhely Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy célponttal. Vagyis a cél az utolsó nagy létszámú, egységes magyar közösség, a székelység egységének megbontása, és a Székelyföld román többségének kialakítása. Román politikus szájából még senki nem hallotta, hogy Erdély etnikai térképének megváltoztatására irányuló törekvéseiket feladnák a valódi együttélés érdekében. A nemzetiségi kérdést Erdélyben a nacionalisták akkor tekintik megoldottnak, ha az erdélyi temetőkben lekaparták az utolsó német és magyar nevet is a sírokról. Úgy tenni lehet, mintha mindez nem volna.

6. Az elvett tulajdont, területet, vasutat, gyárat, múzeumot visszaszerezni csak igen kis mértékben lehet. Az valóban nagyon jó, hogy egyházak kapnak vissza ingatlanokat, közbirtokosságok ingatlan vagyonokat, egyének elvett vagyont, mégha sokszor korlátozott mértékben is. Azonban a 2004. december 5-i népszavazás, és a következő népszavazás nem ezekről a „trianoni sebekről” szólt, hanem a jövőről: a határon túli magyar közösségek fennmaradásáról. Arról, amit az írás elején feltett négy kérdés hordoz. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak válaszolnia kell. A népszavazás eredménytelensége miatt a döntés jelenleg a politikusok kezébe került, egészen addig, amíg nem kezdeményez valaki egy új népszavazást.

El kell dönteni a magyarországi politikai elitnek, hogy milyen utat kíván követni. Ami a mostani kormánypolitikát illeti, az nem más, mint a szolidaritás megtagadása, asszisztálás a csendes fogyatkozáshoz. Közöny, amely csak annyira mozdul, amennyire fontos a hatalom fenntartása érdekében.

Sokan a szomszédos országi magyarok asszimilációtól történő megóvását Magyarországra betelepítésükkel kívánják megoldani. Ez tették a németek az erdélyi szászokkal, vagy Izrael a romániai zsidókkal. Többen érveltek a kampány során azzal, hogy a fogyatkozó magyarországi népesség utánpótlását a határon túli magyarok Magyarországi betelepedése oldja meg. Ezt ki lehet tűzni politikai célként, de szerintem tévút, legalább olyan bűn, mint hagyni elveszni a magyar közösségeket. Ebben a kérdésben a határon túli magyar közösségek tagjainak kell dönteni, nem más közösségnek. Az ottani többség pedig döntött: maradtak, immár 84 éve.

De a legnagyobb bűn annak a hazugságnak a kimondása volt, hogy a határon túli magyarokkal való szolidaritás vállalása csak a magyarországi magyarság kárára lehetséges. Haza vagy haladás. Haza és haladás.


7. A magyarországi és a többi magyar közösség közötti kapcsolatok hálója sokszínű. Ezt politikával befolyásolni nem lehet, nem is kell. Ami viszont politikai döntés kérdése, az a Magyar Állam és a határon túli közösségek és egyének közötti kapcsolat. A határon túli magyarok melletti elkötelezettség nem csak az érzelmek kategóriájába tartozik. Értelmi annyiban mindenképpen, hogy a Magyarországon lakók viszonya a határon túli magyarokhoz mindig is problémaként, közösségi vagy politikai, tehát valós társadalomszervező erőként jelenik meg a magyarországi társadalomban, és a határon túli magyaroknál is. A viszonyt jogi keretek között kell rendezni. Mind a határon túl, mind Magyarországon igen nagy társadalmi akarat van a rendezésre, a politikai rendezés azonban nem történt meg.

A tisztességes rendezés jelentős eszköze a Magyar Állam és a nem Magyarországon élő magyarok közötti viszony tekintetében a magyar állampolgárság megadása a nem itt élő magyaroknak. Állam és egyén között egyetlen szoros jogi kapcsolat létezik, az állampolgárság. Így valóban az embereket támogatjuk, nem egyik vagy másik határon túli csoportot, vagy pártot. A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja Magyarország kötelezettségét a külföldön lévő magyar állampolgárok védelmére. Az állampolgárság megadása politikai deklaráció minden irányba: a Magyar Állam az egyének közjogi kötelékével kötelezettséget vállal a határon túli magyarság közösségeinek fennmaradásáért – nem területi alapon.

8. A határon túli magyar közösségek létszám csökkenésének okai közül (asszimiláció, „természetes” fogyás, elvándorlás, vagy az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása a magyarok kárára) az elvándorlást hozták fel az állampolgárság megadása legnagyobb veszélyének – azok, akik a leginkább végül is kiálltak a határon túli magyarok állampolgársága mellett. Ez a természetes féltés-szorongás miatti habozás, nem egyértelmű kiállás a határon túli magyarok magyar állampolgársága mellett azonban hiba volt. A migráció ugyanis kőkemény piaci kérdés is, sőt elsősorban az. Nincs az a tiltás, amely megakadályozná a határon túli magyarokat, hogy eljöjjenek szülőföldjükről akár Magyarországra, akár máshová, ha el akarnak jönni. Ezzel szemben csak két, együttes dolog hat: a szülőföldhöz ragaszkodás és az, hogy a potenciális befogadó közeg (Magyarország munkaerőpiaca, szociális piaca, lakás piac) nem szív fel tömegeket.

A 90-es évek nagy elvándorlási hullámát nem akadályozta meg, hogy Magyarország adminisztratív módon akadályozza a mai napig a határon túli magyarok bevándorlását. Az adminisztratív korlátok politikájának nem az állampolgárság megadása az ellentéte, hanem az, ha Magyarország a német példát követve az erdélyi szászok vonatkozásában, vagy Izrael példáját követve a romániai zsidók vonatkozásában, anyagi és adminisztratív segítséget nyújtatna az áttelepüléshez.

9. Arra a feltett kérdésre, hogy a határon túli magyarok ragaszkodnak-e saját közösségük fennmaradásához, van egy nyilvánvaló válasz, amelyet az utódállamokban élő magyarok az ott maradásukkal megadtak. Minden embernek joga van saját kultúrájában élni, gyermekeit saját identitása szerint nevelni. A határon túli magyar emberek saját identitása azonban csak ott létezik, a határon túli közösségben. A magyarországi kulturális közeg kétségtelenül sokban azonos vagy hasonlít a határon túlihoz, de nem ugyanaz. A határon túl létező magyar közösségek kultúrája önálló és nem cserélhető be a magyarországi identitásra. Nem csak a magas kultúráról van szó, hanem az élet minden területére kiterjedő, közösségi azonosságtudatról.

10. A határon túli közösségek lehetőségeit a magyarországitól élesen megkülönbözteti az, hogy mögöttük nincs önálló államiság. Azt gondolom, hogy a magyar állam puszta létezése nélkül már eddig eltűntek volna határon túli közösségeink. Az ottaniak érdekérvényesítési lehetőségeiknek a többségi közösségekkel szemben, valamint időnként a magyarországi politikával szemben sokszor nyomorult eszköztára van. De az, hogy esetleg egy vezető határon túli magyar politikus nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy miért mentheti meg a magyar állampolgárság a közösségét az eltűnéstől, nem menti fel a Magyar Államot a támogatás kötelezettsége alól.

11. Akiknek rokonsága, baráti kapcsolatai van a határon túli magyar közösségek tagjaival, többségében szeretnék az ottani közösségek fennmaradását. Azonban a magyarországi érdek a határon túli magyarok közösségeinek fenntartásában ennél jóval bonyolultabb érdek.

Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.

2004. december 5-én az a ritka pillanat következett be, hogy nem a történelemnek, nem a politikusoknak, hanem Magyarország szavazópolgárainak kellett dönteni a közösség fennmaradásáról. A döntés rossz volt. Nem vitás a politikusok felelőssége, de nem lehet nem kimondani azt, hogy a magyar nép tartását csak az egész magyar közösséggel vállalt egyértelmű szolidaritás jelentheti.

Hogy is mondta a debreceni rabbi 2004. december 5-e előtt? „Az ember, aki nem engedi be a testvérét…”


Budapest, 2005. november 30.

Válasz erre 

matkó 2009.12.07. 00:37:41

Immár mindent tudunk. Háttérről, okokról, következményekről. Úgyhogy szavazzunk megint!
NEM.
Válasz erre 

varisztor 2013.10.29. 07:34:36

@pg2: Nem viszik. Ez még cigánynak is hülye.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása