Ha nem is általános, de régen látott kiterjedésű sztrájk köszönt ma az országra. Rövid kalauzunkkal a t. közönség eligazodását szeretnénk segíteni, hogy műértőként sztrájkolhassanak, szemlélődhessenek, ne adj' Isten szitkozódhassanak.

Kik sztrájkolnak?
Sokan. Az egyik fő vonulat a klasszik balos-sztrájkolós, akik magasabb bérért, jobb nyugdíjért rendszeresen vonulnak világszerte: szakszervezetiek,  szociáldemokrata fiatalok, kommunista munkáspártiak (ajándék forradalmi KB-útmutatással), baloldali értelmiségiek, humanisták, még az MSZP egyik marginális platformja is, de csak félszívvel. (A sors iróniája, hogy ha rajtuk múlna, Magyarországon egy kuka nem borulna fel - bezzeg egy-egy belga, francia vagy német szakszervezeti/szélsőbaloldali megmozdulás néha igazi rock'n'roll.) Egy másik nagy csoport a szakmai szervezeteké: orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók. Aztán ott vannak még más (jellemzően jobboldali) csoportosulások, akik egyetértenek a sztrájk céljaival, de leginkább a kormány távozását fogadnák örömmel: fideszesek (a történelmi szövetség jegyében), kisgazdák, jobbikosok. S persze vannak még mindenféle egyéb csoportosulások is, a bencésektől a védegyletesekig.

Miért sztrájkolnak?
Változatos célokért. Vasút-mellékvonalak megmentéséért, különféle nyugdíj-szabályok szigorításának megakadályozásáért, illetve az állami társadalombiztosítás megtartásáért.

Volt-e már példa hasonlóra?
1990 óta több jelentős sztrájk is volt, ezek közül a legemlékezetesebb talán az 1990-es taxissztrájk. A taxisok túlterjeszkedtek a sztrájk klasszikus értelmezésén, nem csak nem taxiztak, de az egész ország közúti közlekedését megbénították az utak eltorlaszolásával. A leghosszabb munkabeszüntetés a vasutas szakszervezetek 329 órán át tartó általános sztrájkja volt 2000-ben, az Orbán-kormány idején.

Igazuk van-e?
Reakciós szemmel nézve vegyes a kép. A vasúti mellékvonalak esetében a költséghatékonysági szempontok mellett az érintett településeken élők életminőségét, illetve a megszüntetés negatív externáliáit is figyelembe véve kell dönteni az egyes viszonylatokról. A nyugdíj-szabályok (korengedményes nyugdíj, nyugdíj-számítás) szigorítása a rendszer fenntarthatósága szempontjából szimpatikus lépés. Ugyanakkor nagyon igazságtalan, hogy a szigor csak a jövő évtől kezdve nyugdíjba vonulókat érinti - a
terheket a jelenlegi nyugdíjasok bevonásával kéne szétteríteni (ahogy azt kormányprogramunkban is javasoltuk). A magántőke bevonása az egészségbiztosítási rendszerbe nem feltétlenül az ördögtől való (bár a külföldi tapasztalatok legalábbis vegyesek), a kialakulóban lévő, vegyesnek nevezett, de sokkal inkább zavaros/kaotikus rendszer a működési zavarok és a pofátlan lenyúlás garanciája. Jobb lenne elkerülni.

Elérhetnek-e valamit?
Nem tudni, hogy a sztrájk miatt-e, de a vasúti szárnyvonalak egyelőre maradnak. A többi kérdésben is a nyomás erején és a kormány elszántságán múlik, lesz-e változás.

Megbukik-e a kormány?
Nem túl esélyes. Sokkal valószínűbb, hogy Nyakó István rendkívüli sajtótájékoztatón diadalmasan bemutatja az ultimate bizonyíték sms-t, hogy Orbán személyesen agitálja az állomásfőnökeket a kormány megbuktatására.

Sztrájkol-e a Reakció?
Nem, nem sztrájkol. Ma kezdjük tördelni a decemberi számot a redakcióban és blogunk sem szorítkozik az elégséges szolgáltatás biztosítására.